Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-13 / 85. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1999. április 13., kedd Hazánk a vajdasági magyarok védelmében Brüsszel béketerve Munkarend: egy határozat - kétféle értelmezés A támogatás mindenütt jól jönne A múlt év decemberének utolsó parlamenti ülésnapján al­kotmánybírónak megválasztott dr. Harmathy Attila esküté­telével kezdődött az Országgyűlés tegnapi munkanapja. Ösz- szeférhetetlenségi ok miatt tudta csak később elfoglalni he­lyét a testületben az új alkotmánybíró. Megkezdődött a helyi önkor­mányzatok idei, új, címzett támogatásairól szóló törvény- tervezet tárgyalása. A költség- vetésben 48 milliárd forint szerepel címzett és céltámoga­tási előirányzatként, ebből azonban 43 milliárdot leköt­nek a már folyamatban lévő beruházások. A maradék öt- milliárd fordítható 1999-ben új támogatásokra. Az idén in­duló beruházások címzett tá­mogatására kétmilliárd jut. Többen felvetették, hogy a kedvező elbírálásban részesült 29 önkormányzat polgármes­terei többnyire kormánypár­tiak. Ez a vita azonban nem éleződött ki, hiszen az ellen­zéki képviselők is elismerték, hogy az ország bármely tele­pülésén jó helyre kerülnek a fejlesztési összegek. A vita so­rán szinte minden felszólaló megállapította, hogy mihama­rabb szükséges lenne az ön- kormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása. Napirend előtt ketten is szóltak a parlament háromhe­tes munkarendjéről, homlok- egyenest ellenkező tartalom­mal. Szájer József (Fidesz) szerint az eddigi tapasztalatok igazolták az új rendszer elő­nyeit, hiszen a bizottságok alaposabb, hatékonyabb mun­kát tudnak végezni, a képvise­lőknek több idejük jut arra, hogy közvetlen kapcsolatot tartsanak a lakossággal, s mindeközben a törvényalko­tási munka sem szenved csor­bát. Kuncze Gábor (SZDSZ) arcátlannak minősítette Szájer felszólalását, és felháborodva állapította meg, hogy a kor­mánytöbbség egyoldalúan tért el az 1990-ben konszenzussal kialakított hetenkénti ülése­zéstől. Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter szerint a bajok gyökere az, hogy a házszabály hiányosan, nem egyértelműen szabályozza az ülésezési ren­det. Ennek kijavítására az Alkotmánybíróság december 15-éig adott időt. Tehát nem a munkarend alkotmányellenes - amint azt az SZDSZ állítja -, hanem a jogbiztonságnak meg nem felelő házszabály, amit viszont az MSZP-SZDSZ-es többségű parlament fogadott el 1994 őszén. S. Á. Dr. Harmathy Attila alkotmánybíró esküt tett FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE A csatlakozást követően valamennyi EU-országban érvényes lesz Jövőre új személyit bocsátanak ki A 2000 januárjától bevezetendő új személyi igazolvány út­levélként is használható majd, ám egyelőre, az uniós csatla­kozásig, csak azokban az országokban, amelyekkel hazánk kétoldalú megállapodást kötött - tudtuk meg a Belügy­minisztérium illetékes munkatársától. Magyarország határozottan támogatja a koszovói rende­zés érdekében elhatározott NATO-fellépés politikai cél­jait - hangoztatta hétfőn, a NATO-tagországok külügy­minisztereinek brüsszeli ülé­sén Martonyi János. A magyar diplomácia vezetője külön felhívta a figyelmet a vajdasági magyarság sajátos és érzékeny helyzetére. Hangoz­tatta: a koszovói válság rende­zésének olyan megoldást kell hoznia, amely a jövőben kizárja az etnikai alapú erőszak kiala­kulását Jugoszláviában. Ez a vajdasági magyarság szempont­jából is fontos - tette hozzá a miniszter, megismételve azt a magyar véleményt, miszerint a Vajdaság nemcsak Magyaror­szág ügye, hanem a NATO-é is. A külügyminiszterek meg­erősítették, hogy a szövetség Jugoszlávia elleni légi csapásai addig folytatódnak, amíg Szlo- bodan Milosevics elnök nem teljesíti a nemzetközi közösség elvárásait. A Nyugat a jelenlegi követeléseken valamelyest túl­lépve intenzíven keresi a hosz- szú távú politikai rendezés mó­dozatait is. A NATO légi csapást mért hétfőn egy vasúti hídra a Belg- rádtól 300 kilométerre délre fekvő Grdelicka Klisuránál, amikor azon egy utasokkal teli szerelvény haladt át. A táma­dásnak halálos áldozatai és se­besültjei vannak - közölte Belgrádban egy magas rangú katonatiszt a helyi hatóságokra hivatkozva. Szerb források szerint leg­alább 36 személy sebesült meg a közép-szerbiai Zastava gyár ellen hétfő hajnalban intézett NATO-légitámadás miatt. A jugoszláv-albán határ mentén legalább tíz személy sebesült meg a szerb biztonsági erők és a szakadár albán fegyveresek újabb összecsapásában. Különleges intézkedéseket vezettek be Jugoszláviában, nagyobb jogkört biztosítva a belügyi szerveknek. Elrendel­ték: a 14 évnél idősebbek lak- címváltozását 24 órán belül be kell jelenteni a hatóságoknál. A jugoszláv parlament hét­főn óriási többséggel megsza­vazta az ország csatlakozását az orosz-fehérorosz unióhoz. Belgrád január 21-én már ál­landó megfigyelői státust ka­pott az unió parlamenti közgyű­lésében. Az orosz-fehérorosz unió végrehajtó bizottságának mai ülésének napirendjén nem szerepel a kérdés. Hétfőn végre megegyezés született a Záhonynál feltartóz­tatott orosz-fehérorosz segélyt szállító konvoj ügyében - jelen­tette be Orbán Viktor minisz­terelnök napirend előtti felszó­lalásában az Országgyűlésben. A kormányfő elmondta: ennek értelmében öt, katonai jármű­nek minősülő szállítóeszköz nem lépi át a határt, a konvojt pedig - amelyhez két magyar megfigyelő is csatlakozik - nyolc helyett csak négy gázola­jat szállító tartálykocsi kíséri. A miniszterelnök közölte, hogy a NATO továbbra sem kéri Ma­gyarország fegyveres részvéte­lét a hadműveletekben. A miniszterelnök fogadta John Shalikashvili nyugállo­mányú tábornokot, az Egyesült Államok Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának volt elnökét. Koszovó csak megerő­síti, hogy mindvégig a NATO- nak volt igaza, Milosevics en­nek ellenére képes volt saját polgárai ellen fordulni és a vi­lág számára elfogadhatatlan tet­teket végrehajtani - hangsú­lyozta a vendég, aki megbeszé­lést folytatott Szabó János hon­védelmi miniszterrel is. Az új okmányt a most haszná­latosnál valamivel egysze­rűbbre tervezték, ám biztonsá­gosabbra. Emellett lényegesen kisebb lesz és nem tartalmazza sem a lakcímet (ez a hozzácsa­tolt lakcímkártyán fog szere­pelni), sem a személyi számot, csupán a fényképet, az aláírást és a legszükségesebb személyi adatokat. Az új igazolvány útlevél­ként is használható lesz, fel­téve, hogy az ehhez szükséges hatezer forintos illetéket is be­fizetjük a 2500 forintnyi kiállí­tási díj mellé. Az uniós csatla­kozás időpontjáig egyelőre ki­lenc országba, például Fran­ciaországba, Németországba vagy Ausztriába utazhatunk vele. Az EU-ba történő felvé­telünk után azonban a közös­ség valamennyi országában érvényes lehet az új személyi. Az új igazolvány beveze­tése nem jelenti azt, hogy azonnal le kell cserélni a régit, ugyanis azok érvényességi idejük lejártáig továbbra is használhatók - értesültünk a minisztérium illetékesétől. Az új dokumentumok meg­jelenését megelőzően még az idén speciális irodákat alakí­tanak ki, jövőre ott igényelhet­jük majd személyi okmánya­inkat. Áz irodákat úgy szerelik fel, hogy helyben digitalizálni tudják az igénylők aláírását és fotóját, így fényképre sem lesz szükség. Áz adatokat számító­géppel továbbítják a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalhoz. így lényegesen felgyorsulhat a ma még hosszadalmas procedúra. (h. gy.) Szlovákiában tizenegy sze­mély jelöltette magát a május tizenötödikén esedékes közvet­len elnökválasztásra. Köztük az előző államfő, Michal Kovác, és legelszántabb ellenfele, Vla­dimír Meciar is. A volt minisz­terelnöknek jó esélye van arra, hogy bejusson a második fordu­lóba, ahol várhatóan a kor­mánykoalíció jelöltjével, Ru­dolf Schusterrel kell majd megküzdenie. Emlékházzá alakították át Kö­rösi Csorna Sándor csomakö- rösi házát, ahol állandó kiállítás mutatja be a keleti nyelvek Székelyföldről indult tudósá­nak életét és munkásságát. A szegény székely családból származó Körösi Csorna Sán­dor 1818 végén indult el gyalog Ázsiába, hogy megtalálja a ma­gyarok ázsiai rokonait. Ingyenesek április végétől a depresszió elleni gyógyszerek Itáliában. Az egészségügyi mi­nisztériumban kiszámították, hogy a térítésmentesség öt év­vel ezelőtti megvonása több kárt okozott, mint amennyi megtakarítást hozott. Ikerdeficit veszélye áll fenn Magyarországon, tehát folyó fi­zetési mérleg- és költségvetési hiány léphet fel - írja a Die Presse. Az osztrák konzervatív napilap szerint a budapesti kor­mány nem akar aktívan harcolni a költségvetési hiány ellen. * Akcióprogram. A környezet és a lakosság egészségügyi ál­lapotának összefüggéseire hívta fel a figyelmet Pepó Pál kör­nyezetvédelmi miniszter a Nemzeti Környezet-egészség­ügyi Akcióprogram (NEKAP) második évének eredményeit összegző hétfői budapesti kon­ferencián. Szolidaritás. Az MDF parla­menti frakciója hétfői ülésén - Selmeczi Gabriella politikai ál­lamtitkár tájékoztatója után - megállapította, hogy a társa­dalombiztosítás 2001-ig szóló reformja során nem fog sérülni a szolidaritás elve - jelentette be Csáky András, a frakcióülést követően. UNICEF-felhívás. Az UNI­CEF felhívással fordult az eu­rópai országok lakosságához, amelyben a szenvedő koszovói gyermekek javára indít gyűj­tést. Alapvető orvosi felszerelé­seket, gyógyszert, oltóanyago­kat és élelmiszert szeretne eljut­tatni a menekülttáborokba. Az alap arra kéri az európai polgá­rokat, hogy adományaikkal já­ruljanak hozzá a gyermekek megmentéséhez. Az adomá­nyokat az UNICEF 11705008- 20123725 számú számlájára lehet átutalni. Befizetési csekk a 201-4923 telefonon kérhető. Shalikashvili Szabó Jánosnál fotö: feb/reuters Ha kedd, akkor Kiskegyed! • A nagyi meg a vagyon bűne • Paprika kell a kapcsolatba • Játékgépek vették el az eszét • A városvédő privát vára Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! Más területi politikára van szükség Lezárult az országos területfejlesztési politika megalapozását szolgáló tudományos kutatómunkának a vidéki egyenlőtlensé­gek vizsgálására vonatkozó felmérése - jelentette be Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia tagja egy hétfői tu­dományos tanácskozáson Budapesten. Az elmúlt két évben 69 tanul­mány készült a területfejlesz­tési program keretében. A kuta­tások egy részének eredményét most ismertették az MTA „Te­rületfejlesztés az ezredfordu­lón” című tudományos tanács­kozásán. Enyedi György elmondta: kialakult az ország új térszer­kezete. Ma már nem beszélhe­tünk a korábbi értelemben vett elmaradt vagy fejlett területek­ről, fejlett iparvidékről netán fa­lusi régióról. Dinamikusan fej­lődő városhálózat született, amely az ország valamennyi ré­szén jelen van. A tudós szerint az új városok egyben ipari terü­letek is, a korszerű, legtöbbször multinacionális ipartelepek köré szerveződtek. Ugyanakkor a régi iparvidékek nagy részé­ről az ipar hosszabb időre kivo­nult. A kutató példaként Eszak- Magyarországot említette, amely a bányászat és a hagyo­mányos kohászat leépülésével már nem tekinthető iparosodot­tabb vidéknek, mint akár az al­földi terület.- Az újfajta területi egyenlőt­lenség újfajta fejlesztési politi­kát igényel - állítják a kutatók, akik szerint Magyarország csak konkrét programokkal juthat je­lentős uniós forrásokhoz. A mai területfejlesztési politika gyen­géje, hogy meghatározott elma­radt területekre juttat pénzt, és csak ezt követően pályáztatja a helyi vállalkozókat. Ehelyett te­rületfejlesztési programokat kellene meghatározni és az arra érdemeseket finanszírozni - vé­lekedett Enyedi György. Az elmúlt nyolc évben a közvetlen területfejlesztési for­rások 90 százalékát Észak-, és Északkelet-Magyarországra juttatták, holott ez a vidék nem rendelkezett megfelelő fejlesz­tési forrásokkal. Inkább sikeres programokat és nem a statiszti­kai kimutatások szerint előnyte­len területeket volna célszerű támogatni - mondta a kutató.

Next

/
Thumbnails
Contents