Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-10 / 83. szám
1999. április 11. Meglőtték mm a szárnyát? Közéből Harmadik oldal — félkarú óriásokkal Budapesten kezelik a sérült sast A Dalmandl Mezőgazdasági Rt. egyik szilfási halastavánál a hét közepén törött szárnyú réti sast talált egy fiatalember. A súlyosan sérült madarat az Országos Természetvédelmi és Madártani Egyesület dombóvári csoportjának titkárától, Nagy Sándortól csütörtökön szállították el a Duna-Drá- va Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai. Blaskovics Zoltán természetvédelmi őr és Kovács László tájegységvezető elmondták, ha nem lelt volna rá valaki a fiatal sasra, nagyon valószínű, hogy az rövid időn belül elpusztult volna. A madarat megvizsgálta a Tolna Megyei Állategészségügyi Állomás állatorvosa, dr. Kocsner Tibor, aki megállapította, hogy bár igen súlyosak a sas sérülései, közvetlen életveszélyben nincs az állat. A nemzeti park élővilágvédelmi osztályának vezetőjétől, Závodszky Szabolcstól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az előzetes tervektől eltérően a madarat mégsem a pécsi, hanem a fővárosi állatkertbe szállították és ott kezelik. A szakemberek egyelőre nem tudják megmondani, hogy mi okozhatta az 500 ezer forint eszmei értékű sas majdnem végzetes sérülését. Lehet, hogy meglőtték a madarat, de az is elképzelhető, hogy az repülés közben valamivel összeütközött. Ha bebizonyosodik, hogy valóban puskagolyó okozta a fokozottan védett sas sérülését, akkor ismeretlen elkövető ellen természetkárosítás miatt tesznek majd feljelentést a rendőrségen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetői. A hírek szerint a szilfási területen jelenleg vadászati tilalom van érvényben. Ennek ellenére az ott lakók húsvét hétfőn két vadászruhába öltözött, sörétes és golyós fegyverrel is felszerelt embert láttak. -glaubLéggömböt eregetünk, álmokat kergetünk Tolnában Repülőtér építését tervezik Pécs mellett osztrák közreműködéssel. Az elképzelések szerint Grazot és a dél-dunántúli régiót hamarosan légijárat kötné össze. Az információt a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által Szekszár- don rendezett osztrák-magyar üzletember találkozón hallottuk Stephan Hochfell- ner stájer gazdasági minisztertől. A hír azért volt számunkra ér dekes, mert Szekszárd mellett, Őcsény- ben is van egy repülőtér, ami a szakemberek szerint némi fejlesz téssel alkalmas lenne hasonló cé lókra. Ezért kerestük meg a találkozó után a régió osztrák konzulját, Somogyvári Imrét és tettük fel neki kérdéseinket.- Konzul úr, jól hallottuk, valóban szóba került a szekszárdi találkozón a pécsi repülőtér építésének kérdése? — A hír igaz, tárgyaltunk a dologról. A repülőtér-építés terve Pécsett nem új dolog, több ízben tervezték. Korábban ugyanis közforgalmú repülőtér működött Pogány- ban, de ez a mai, feltételeknek nem felel meg. A kérdés akkor került újra napirendre, mikor tisztázódtak a repülőtér birtok- és tulajdonviszonyai. Egy éve aztán intenzíven elkezdődött ennek az elképzelés megvalósítása. Ha ez a beruházás elkészülne, akkor Stájerország közvetlen repülőjáratot indítana Graz- ból a Dél-Dunántúlra.- Mennyire konkrét ez az elképzelés? — Olyannyira, hogy Pécs polgármesterének, dr. Toller Lászlónak a grazi polgármester úrnál tett decemberi látogatásakor már konkrét együttműködésről is szó esett. Ennek az együttműködésnek a továbbfejlesztése került szóba a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szekszárdi mostani rendezvényen. — Van-e, lesz-e pénz a beruházásra? — Természetesen a megvalósítás nem csupán szakmai, hanem anyagi kérdés is. Ebben szeretne együttműködni Stájerország és a Déldunántúli régió. — A stájer tartománnyal folytatott tárgyalás során nem merült fel, hogy célszerű lenne Őcsényben megépíteni ezt a repülőteret? Annál is inkább mivel Szekszárdtól néhány kilométerre van az őcsényi repülőtér és a Duna- híd a kormány ígérete szerint szintén Tolna megye székhelyének határában fog megépülni. — Csak azt tudom mondani, hogy Őcsényt senki nem javasolta, az ottani repülőtér fejlesztése semmilyen tervben nem szerepel. A hír tehát megerősítést nyert és most nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk. Hiszen valóban nagyszerű, ha lesz Stájerország és Dél-Dunántúl között légi összeköttetés. Ugyanakkor szomorú, hogy Őcsényben továbbra is csak hőlégballonok és vitorlázó repülők fognak a levegőbe emelkedni. Tolna megint valamivel elkésett. F. Kováts Földesi emléke Madocsán Földesi Jánosra - archív képünkön -, a két éve elhunyt népművészre emlékeztek tegnap szülőfalujában Madocsán. A Tolna Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Iroda, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és Madocsa önkormányzata emlékülést rendezett, majd megkoszorúzták a néptánc, a néprajz mesterének sírját. Este ünnepi műsort adott a sportcsarnokban a Magyar Állami Népi Együttes, á Madocsai Népi Együttes és a Bogyiszlói Hagyományőrző Együttes. Szakemberek rima „Saját zsebből” etetett éhes roma gyerekek. Olykor agresszív szülői megnyilatkozások. Egyesek által rossz szemmel nézett roma-magyar „ültetési rend” az iskolában. Efféle érdekes témákról is szó esett a tolnai Családsegítő Központ szakemberei, a helyi iskolák gyermekvédelmi felelősei és a tolnai roma kisebbségi önkormányzat képviselője részvételével lezajlott minapi beszélgetésen. Tolnán a lakosság mintegy 15%-a cigány. Különösen a mözsi településrész roma lakossága küzd rengeteg problémával. A családok nyomasztó gondjai természetesen a gyerekeket sem kerülik el. Á megbeszélésen elhangzott: főként a - zömében cigány tanulók által látogatott - kijelölt („kisegítő”) iskola diákjainál gyakori, de másutt is szórványosan előfordul, hogy roma gyerekek éhesen érkeznek az intézménybe, az egész nap során csak azt ehetik, amit ott kapnak. Néhány pedagógus megpróbálja „saját zsebéből” kiegészíteni a legmostohább sorsú gyerekek étlapját. Nem egy példa van azonban arra, hogy a gyerek (illetve tőle tudomást szerezve a szülő) nemhogy köszönettel, vagy tisztelettel viseltetne a rajta segítő nevelőn, hanem egy idő után már egyenesen el is várja az effajta segítséget, sőt, annak elmaradása esetén számon is kéri azt a pedagógustól. A megjelentek általánosnak mondható véleménye szerint az ehhez hasonló Megelégelte a simon- tornyai önkormányzat, hogy munkanélküli, ön- kormányzati segélyeket nyelnek a félkarú óriásoknak nevezett pénznyerő játékautomaták. Az ötezres lélekszámú városban 448 regisztrált munkanélküli van, számuk decembertől folyamatosan nő, a bőripar kétséges jövője miatt pedig a munkanélküliség további emelkedésére lehet számítani. Arányait nézve: minden ötödik simon- tornyainak nincs állása. A kisvárosban ugyanakkor öt helyen üzemel pénznyerő játékautomata, és további ötöt kívánnak még üzembe helyezni. A legutóbbi önkormányzati ülésen Bárdos László jegyző a képviselők állásfoglalását kérte arról, hogy amennyiben lehet, a hivatal ne járuljon hozzá ilyen automaták engedélyezéséhez. Sudár Mátyás, alpolgármester kérdésünkre elmondta: messzemenőkig egyetért a döntéssel, miután személyesen is tapasztalta, hogy azok is játszanak a pénznyerő automatákon, akik az önkormányzattól különböző segélyekben részesülnek. A városi képviselők Dávid Ibolya igazságügy-miniszternél és Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselőnél kezdeményezik az erre vonatkozó jogszabályok módosítását. Jelenleg ugyanis a helyi önkormányzat nem sok eszközzel befolyásolhatja a félkarú óriások engedélyezését: szakhatóságként járul hozzá az engedély kiadásához, és amennyiben az vendéglátó- hely területe meghaladja a tizenöt négyzetmétert, nem gördíthet akadályt kiadása elé. (tf) I II Pakson kétféle ember létezik: aki bevallja, hogy szereti a bort és aki nem. A volt polgármester az előbbiekhez tartozik, bár pénteken este mindent megtett, hogy eltakarja a jó bor értékeit. Herczeg József gondoskodott ugyanis a Borbarát Klub Prelátusban tartott „értekezletén” az ételről, jóféle, fűszeres szalámiból, kolbászból, sonkából, disznósajtból készült borkorcsolyákkal. A meghívott vendég előadó, Gere Attila híres- neves villányi borász (1994-ben az év borásza címet nyerte el) szóvá is tette ezt, mondván már az étkek illatai is elterelik a figyelmet a Szársomlyó hegy levének zamatáról. Mindez persze csak tréfa volt, egy az élvezetes előadás- remek poénjai közül, hiszen a klubtagok a falatozás közben nagyon is élvezték a formás palackokból töltött nedűk ízharmóniáját. A sor kékfrankos roséval kezdődött, majd jöttek a „nagy borok", Villányból származva természetesen vörösek, testesek - és nagyon finomak. Mellé történetek Gere Attilától, hogyan lett az egykori erdészből borász, miképp verekedte fel magát - villányi társaival együttműködve - Európa élvonalába. Nekünk azért a szünetben elárulta, ismerője, nagy tisztelője a szekszárdi vörösboroknak és borosgazdáknak is. Hozzátette, Pakson nem ismerős ennyire, mindössze egyetlen Borról tud, a polgármesterről.-rákosijóindulatú gesztusok és az önkormányzati segélyek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes cigány szülők úgy gondolják: a saját gyermekük neveléséről nem maguknak, hanem valaki másnak kell gondoskodnia. Érdekes volt hallani, hogy a szakemberek szintén általánosnak mondható tapasztalata alapján az óvodákban, iskolákban a gyerekek teljesen természetesen „elvegyülnek”, a játék, a barát- kozás nem „etnikai alapon” folyik. Az egyik „gyermekvédelmis” ugyanakkor beszámolt olyan esetről is, amikor cigány és magyar gyerek egy padba ültetését nem nézte jó szemmel a szülő, és kérte az „ülésrend” megváltoztatását. (Talán nem kell mondani, hogy melyik gyerek szülője.) A beszélgetést vezető szakember megkérdezte a kisebbségi képviselőt, kaptak-e már jelzést roma szülőktől a pedagógusok nevelési módszereivel kapcsolatban. A roma önkormányzat tagja nemmel válaszolt. A jelenlévő pedagógusok azonban hozzá tudtak szólni a kérdéshez. Egyikük arról beszélt, hogy ha egy cigány gyereket „atrocitás” ér a tanár részéről, a szülők nem egyszer értékelik úgy a helyzetet: „biztos azért bántották a gyereket, mert roma”. A kijelölt iskola igazgatója pedig olyan esetről számolt be, amikor az egyik tanítványuk anyja bement az iskolába, és az egyik ott tanító pedagógussal kapcsolatos nemtetszését virágcserepek hajigálásával fejezte ki. Mindezeken kívül is sok figyelemre méltó dolog elhangzott a megbeszélésen. Külön érdekesség volt, hogy a szakemberek és a roma képviselő között lényegében nem volt vita az elhangzottak kapcsán. Steinbach Fotó: Ótós Réka
