Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

2. oldal Világtükör 1999. március 10., szerda A stabilizáló szerep erősítése a cél A NATO-tagság az Európai Unióhoz is közelebb viszi hazánkat A NATO-tagság alapvető sorsforduló a magyar történelem­ben, amely egyben megnövekedett felelősséget is jelent az or­szág számára - nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter, aki cseh és lengyel partnere társaságában pénteken helyezi letétbe a NATO-csatlakozási okiratot az egyesült államokbeli Independence városában. Magyarország ezzel hivatalosan is az észak-atlanti szövetség tagja lesz.- A magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata, hogy a tagságból fakadó felelősséggel körültekintően, értékrendjé­nek figyelembe vételével éljen- hangsúlyozta a külügymi­niszter. Kitért arra, hogy Ma­gyarország szerepe a NATO- tagsággal jelentősen nőni fog a nemzetközi kapcsolatokban. A cél Martonyi János szerint az, hogy NATO-tagként to­vább erősítsük stabilizáló sze­repünket a térségben.- Magyarország ugyanis akkor élvezi a biztonságot és a stabilitást, ha a környezete is biztonságban van. Ez megha­tározó eleme Közép-Európa- politikánknak - erősítette meg. - A magyar diplomácia arra törekszik, hogy a most kezdődő átmeneti időszak, amely a NATO-bővítés kö­vetkező köréig tart, a lehető legrövidebb legyen. Befolyá­solni kívánjuk ezt a folyama­tot, s elősegíteni, hogy szom­szédaink is mielőbb NATO- tagokká váljanak.- Nem kétséges, hogy a NATO-tagság közelebb viszi Magyarországot az Európai Unióhoz is - szögezte le Mar­tonyi János. *- Csehország, Lengyelország és Magyarország belépése a NATO-ba egyértelműen jelzi, hogy Európában immár nin­csenek választóvonalak - mu­tat rá Javier Solana, az észak­atlanti szövetség főtitkára. A politikus szerint a NATO át­alakulási, az új kihívásokhoz való alkalmazkodási folyama­tának legszemléletesebb eleme a tagországok számá­nak emelése. Solana emlékez­tetett arra: Budapest, Prága és Varsó felvétele csupán része egy zajló folyamatnak, a NATO ajtaja nyitva marad mindazon országok előtt, ame­lyek készek és elszántak a szövetség biztonságának nö­velésére, figyelembe véve Eu­rópa egészének politikai és biztonsági változásait. * A három új NATO-tagállam csatlakozásának ára késhegyig menő viták tárgya volt a szö­vetségben évekig, de mostanra a nyugat-európai álláspont győzött. Az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz, hogy a bővítést csak három országra korlátozzák, ezért - ellenkező esetre - horribilis összegekkel riogatta szövetségeseit. Ame­rikai kormányzati szakértők két-három évvel ezelőtt azt ál­lították, hogy a bővítés tíz év alatt 8-12 milliárd dollárba ke­rülne az eddigi tagországok­nak. A szélesebb bővítést nem kizáró nyugat-európai partne­rek három-öt kelet-európai or­szág csatlakozására mindössze 1,5 milliárd dollárt számoltak ki költségként. A francia ál­láspont szerint akár nullszal­dósra is ki lehetett volna hozni a csatlakozást - egyes költ­séghelyek átszervezésével, a kiadások elhalasztásával. Az eredeti tagok számára a bővítés közös költségei 1,5 milliárd dollárra jönnek ki, ebből 700 millió Lengyelor­szág, 266 millió Csehország és 315 millió Magyarország ja­vára, a maradék pedig a szö­vetségi intézmények bővítését szolgálja. Ehhez jönnek még az új szövetségesek által vál­lalt kiadások hadseregük NATO-szabványosítására, korszerűsítésére. Washing­tonban úgy vélik, hogy ez utóbbi költségek el fogják érni a 12-13 milliárd dollárt. A korszerűsítést nem szá­mítva a NATO-tagság nem drága. A szervezet egész évi közös költségvetése nem egé­szen 2 milliárd dollár. Len­gyelország 2,48 százalékkal, Csehország 0,9 százalékkal és Magyarország 0,65 százalék­kal járul ezentúl hozzá a költ­ségvetés polgári és katonai fe­jezeteihez. * Az északkelet-olaszországi Friuli-Venezia Giulia tarto­mányban kedden megkezdő­dött az Adventure Exchange ’99 elnevezésű szárazföldi NATO-hadgyakorlat, amelyen már a védelmi szervezetbe meghívott három új tagország katonái is részt vesznek. A Magyarországról indult zászló­aljtörzs, a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár 131 hivatásos és szerződéses katonája szerdán csatlakozik a március 20-ig tartó gyakorlathoz. A koszovói albánok hajlanak a megállapodás megkötésére Svájcból jött a „Vipera” A jövőben alighanem sokat fogunk hallani Hasim Thaqiról. Minden jel szerint ő az, aki koszovói honfitársai nevében el­fogadhat egy esetleges, kompromisszumos megállapodást. Hírháttér Történelmi gesztusok A történelmi megbékélést szolgáló gesztus - így értékelték a szak­értők a hét eleji cseh-német csúcs eseményeit. Milos Zeman és Gerhard Schröder tárgyalása ezúttal valóban messze túlment egy kormányfőn rutintalálkozó szintjén, s azon mindkét részről fordula­tot jelentő kijelentések hangzottak el. Schröder elutasította a szu- détanémet szervezetek régi követelését; azt, hogy Bonn csak akkor támogassa a csehek uniós tagságát, ha Prága visszaszolgáltatja az 1945^46-ban kitelepített németektől elkobzott vagyontárgyakat és ingatlanokat. Az ilyen igények egy végleg lezárt korszakhoz tartoz­nak - mondta a kancellár. A gesztus természetesen cseh részről sem maradt el. Zeman - noha formálisan nem vonta kétségbe a ki­telepítéseket elrendelő Benes-dekrétum akkori jogosságát — úgy fogalmazott: a világháború után meghozott számos törvény ma már „nem érvényes”. A jó fél évszázada történtek máig terhelték a német-cseh viszonyt. A jelek szerint azonban Helmut Kohl távo­zása után a mai bonni kabinet másként súlyoz, és csakugyan a múlt lezárására törekszik. Igaz, időközben Prágában is szociáldemok­rata kormány kezébe került a vezetés. A történtek magyar szem­szögből is figyelemre méltóak. A Benes-dekrétum ugyanis a néme­tek mellett a szintén a „kollektív bűnösség" elve alapján kezelt magyar kisebbséget ugyancsak sújtotta, s a 2,5 millió kitelepített német mellett sok százezer magyar vesztette el otthonát, vagyonát. A Bonnban elhangzott szavak tehát közvetve a magyar diplomá­ciához is szólnak, s egyaránt kihathatnak Budapest és Prága, il­letve Budapest és Pozsony viszonyára. Szondy Gábor A palesztin elnök ragaszkodik állama kikiáltásához Arafat-Kadhafi-találkozó Svájcba érkezett Göncz Ár­pád köztársasági elnök és kísé­rete. Az államfő a svájci parla­ment meghívásának tesz eleget, szerdán Bemben díszvendég­ként részt vesz és felszólal a svájci törvényhozás két házá­nak együttes ülésén, az Európa Tanács fennállásának 50. év­fordulója alkalmából. Mohammed Hatami iráni el­nök kedden háromnapos hivata­los látogatásra Rómába érke­zett, hogy nemzetközileg legi­timálja az általa végrehajtott politikai irányváltást, jelentős üzletekről tárgyaljon és felve­gye a kapcsolatot a katolikus egyházfővel. Húsz éve, a Kho­meini irányította iszlám forra­dalom óta nem járt iráni vezető nyugati fővárosban. Robbanás rázta meg kedden egy saarbrückeni oktatási köz­pont épületét, amely február 21. óta a német hadsereg második világháborús szerepét és bűn­tetteit ■ bemutató vándorkiállí­tásnak ad otthont. A rendőrség szerint a robbanótöltetet hozzá­értő szakember készítette. Az elkövetőket a hatóság abban a jobboldali közegben gyanítja, amely országszerte tiltakozó megmozdulásokat szervezett „a Wehrmacht becsületét sárba rántó” kiállítás ellen. Letartóztatták Párizsban kedd reggel az ETA baszk sze­paratista szervezet hat feltétele­zett tagját, köztük a szervezet legfőbb katonai vezetőjét, a Kantauri néven emlegetett Ja­vier Arizeuren-Ruizt. A letar­tóztatásra Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök fran­ciaországi látogatásának első napján került sor. Felmentette a párizsi törvény­szék a szocialista párti Laurent Fabius volt kormányfőt és Georgina Dufoix volt szociá­lisügyi minisztert az AIDS-szel fertőzött vér ügyében ellenük emelt vád alól. Edmond Hervé volt egészségügyi államtitkárt viszont két esetben bűnösnek találta a bíróság. Orosz-csecsen csúcstalálko­zót javasol Aszlan Maszhadov csecsen elnök Borisz Jelcin orosz államfőnek. Maszhadov üzenetében a kétoldalú konzul­tációk felújításáról is szó van, hogy enyhüljön a Groznij és Moszkva között kiéleződött fe­szültség. A csecsen vezető emellett 200 ezer dolláros ju­talmat tűzött ki annak, aki segít a pénteken Groznijban elrabolt Gennagyij Spigun orosz rend­őrtábornok nyomára jutni. Csaknem 9 tonna csempé­szett kaviárt foglalt le tavaly az orosz rendőrség. A gazdasági bűncselekmények összesen mintegy 870 millió dolláros kárt okoztak a gazdaságnak. Folynak a koszovói autonó­miaegyezmény elérését célzó diplomáciai erőfeszítések. Al­bán részről a megállapodás azonnali aláírásának lehetősé­gét is felvetették. Hírek szerint az albán tárgyalóküldöttség már beleegyezett az egyez­mény aláírásába, a másik fél, Belgrád viszont elveti a terve­zett koszovói nemzetközi ka­tonai jelenlétet. Richard Holb­rooke amerikai különmegbí­zott Belgrádban megpróbál nyomást gyakorolni a jugo­szláv vezetésre. Az albánok lakta tartomány fővárosában, Pristinában mind többet emlegetik Hasim Thaqi nevét, aki nagy szerepet ját­szott a koszovóiak rugalmas­ságában. A 29 éves férfi, aki­nek mozgalmi fedőneve Vi­pera, emigrációban volt. Svájcban történelmet és poli­tológiát tanult, közben egyike azoknak, aki jó kapcsolatokat ápolt a Nyugaton élő koszovó­iakkal, s így hozzájárult a ha­zai felszabadítási harc anyagi alapjainak megteremtéséhez. Tavaly tért haza, olyan idő­szakban, amikor egy jugoszláv offenzíva szétzilálta a gerillák sorait. Oroszlánrésze volt ab­ban, hogy újjászerveződött a Felszabadítási Hadsereg. Be­választották mind a legfelsőbb katonai, mind a polgári veze­tésbe, s őt jelölték az autonóm terület lehetséges kormányá­nak élére is. A szemben álló felek között közvetítő nemzetközi össze­kötő csoport március 15-re tűzte ki a Koszovó-tárgyalá- sok folytatását, ezen minden valószínűség szerint Thaqi lesz a koszovói delegáció ve­zetője. Keményvonalasnak tartják, de nincs híján a prag­matizmusnak sem. R. E. Moamer el-Kadhafi líbiai ve­zér keddre virradó éjjel Egyiptomban váratlanul ta­lálkozott Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel. A Palesztin Hatóság elnöke tá­jékoztatta líbiai partnerét az egy helyben topogó közel-ke­leti béketárgyalásokról. Jasszer Arafat és Moamer el-Kadhafi megbeszélésén szóba került a Lockerbie-merénylet és több más, az arabokat érintő kérdés. Kadhafi, aki egyhetes látoga­táson tartózkodik Egyiptomban - előzőleg Hoszni Mubarak el­nökkel, majd Eszmat Abdel- Megiddel, az Arab Liga főtitká­Az USA-ban valós veszély­ként tartják számon a nem­zetközi terrorizmust, és meg­próbálnak védekezni a jövő század nagy kihívása ellen. Terroristák az Atlanti-óceánról atomfegyvert lőnek ki New Yorkra, vagy gyilkos mérges gázt bocsátanak valamelyik amerikai nagyváros földalatti­jába. Mások középületeket rob­bantanak, esetleg megbénítják az Egyesült Államok számító- gépes hálózatait. Az ilyen és hasonló eshető­ségeket már régen nem a képze­lőerő részeként, hanem valós veszélyként kezelik. Ezért 25 nagyvárosban terroristatámadá­sok esetére azonnal bevethető egységeket állítanak föl. rával vitatta meg a Lockerbie- ügy lehetséges megoldását. Arafat kedden tárgyalt Mu­barak elnökkel és Amr Musza külügyminiszterrel. A palesztin elnök ismét elutasította azt a javaslatot, hogy halassza el a független palesztin állam május 4-re, az izraeli-palesztin átme­neti békemegállapodások lejár­tának idejére tervezett kikiáltá­sát. Arafat ragaszkodik a május 4-ei időponthoz, erről a kérdés­ről nem hajlandó vitába bocsát­kozni. Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök január végén annak az óhajának adott hangot, hogy Arafat halassza el a palesztin állam kikiáltását. Aki azt hinné, a hidegháború elmúltával csökken a fegyver­kezés a tengerentúlon, téved. Clinton elnök 2005-ig a jelen­legi, évi 267 milliárd dolláros védelmi kiadásokat 112 milli- árddal kívánja növelni. Az összegből megvalósíta­nák Reagan elnök hajdani „csil­lagháborús” tervét, legalábbis részben. Miután immár har­mincnál több fejlődő ország képes arra, hogy rakétáival tö­megpusztító fegyvereket juttas­son el az amerikai kontinensre, Washington védekezni akar. A rakétatámadást jelző műholdak hálózata jelezné idejében a tá­madást, majd a rakétákat földi támaszpontokról indított fegy­verekkel semmisítenék meg. Ferenczy Europress Készülődik a haderő Amerika tart a nemzetközi terrorizmustól MEGHÍVÓ Adunakömlödi .Szabadság" Mező- gazdasági Szövetkezet Igazgatósága 1999. március 26-án, pénteken, 9 órára a dunakömlödi Faluházba összehívja a szövetkezet évi rendes közgyűlését. Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1998. évi gazdasági munkáról. Előadó: Kern József elnök 2. Az 1998. évi pénzügyi beszámoló és mérleg előterjesztése. Előadó: Kern József elnök 3. A felügyelő bizottság beszámolója éves tevékenységéről és a mérleg felülvizsgálatról. Előadó: Adorján János fb. elnök 4. A könyvvizsgáló jelentése a mérleg felülvizsgálatáról. Előadó: Tóbi Balázs könyvvizsgáló 5. Javaslat a szövetkezet részvénytársasággá történő átalakulására. Előadó: Kern József 6. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, ugyanezen napra, 10 órára, ugyanezen napiren­dekkel, ugyanezen helyszínre összehívom, amely a megjelentek számától függetlenül hatá­rozatképes. Kérem, hogy a napirendek fontos­ságára tekintettel a közgyűlésen feltételenül je­lenjen meg. Az igazgatóság nevében: Kern József elnök _________________(47850) F z feji I föl' Székesfehérvári dinamikusan fejlődő, műszaki profilú kft folyamatosan keres fiatal megbízható férfi munkatársa kát a következő állások betöl­tésére: usan " üzletkötő (teljesítménybérezés) elektronikai, mechanikai, számítástechnikai műszerész, dekoratőr, asztalos, kárpitos, festő-fényező, C kát. jogosítvánnyal ren­delkező fiatalem bért fizi­kai munkakörbe (géptiszt ítás-mozgatás) jó kereseti lehetőséggel. Az ideális jelöltek szakirányú végzettséggel rendelkező, nem do­hányzó, huszonéves fiatalemberek. Jelentkezni fényképes, kézzel írott önéletrajzzal lehet „Lehetőség” jeli­gére a 8000 Székesfehérvár, Pf.: 39. címre. Elérhetőséget kérjük I szíveskedjenek feltüntetni. Sikeres felvétel esetén szállás biztosított. Ez nem mese! Ilyen még nem volt, mos­tantól azonban már van: regőst, mesélőt foglalkoz­tat a brit büntetés-végre­hajtás. Igaz, egyelőre kí­sérletképpen, és csak egy börtönben. A szigetország legjobb me­semondóját, John Row-t kérték fel a hatóságok, hogy oktassa egy börtön lakóit, olyanokat, akik a közhiede­lem szerint maguk is nagy mesélők. Bűnözők, akik körmönfont történeteik kö­zepette lehazudják a csilla­got is az égről. Mr. Rownak a Way land börtön 644 lakó­ját kell segítenie abban, hogy történeteket találjanak ki, majd azokat hangsza­lagra mondják, hogy otthon a gyerekek meghallgassák. Öllé! Ez a donna a spanyolországi Torremolinosban nem kevesebb mint 200 kilogramm terhet cipel - ruha formájában - magán. A 23 méter hosszú uszály, bármennyire hihetetlen is, egy flamencotánchoz való kosztüm része. (így kell gúzsba kötve táncolni...) fotó: feb/sipa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents