Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-06 / 55. szám
1999. március 6. A levéltárak közigazgatási és közművelődési feladatokat is ellátó tudományos intézmények. Azelőtt a nagy- közönség szemében a mégolyán dokumentum van, ami idővel tönkremegy. Elhalványodik a festék, vagy különféle mikroorganizmusok hatására elmállik a papír. A mikza egy része felszabadul, akkor az ígéret szerint mi kapjuk meg. A mikrofilmező műhelyt a földszinti részen kívánjuk kialakítani, s ha lesz tatására közöljük, hogy a feldolgozásra kerülő anyakönyvi bejegyzések nem lehetnek 90 évesnél frissebbek, tehát a lista most 1908-ig készül. TolSzaporodó levéltári feladatok közelíthetetlenség jellemezte ezeket az intézményeket, de a rendszerváltás után tömegével keresték fel a levéltárakat. Elsősorban a személyi szabadságukban korlátozást szenvedettekkel és a földtulajdonnal kapcsolatos dokumentumok iránt nőtt meg a „kereslet” olyannyira, hogy a Tolna Megyei Levéltár 1991 és 1996 között 15 ezer ügyfelet fogadott. Mindez alaposan megnövelte a levéltárosok, kezelők munkafeladatait, emellett rájuk hárult egy eddig nem ismert feladat: a csődbe ment vállalatok történeti értékű iratainak átvétele. A megnövekedett munka megnövekedett költségeket vonzott. A Tolna megyei önkormányzat igyekezett anyagilag is segíteni, s a lehetőségekhez mérten próbálta kielégíteni a megnövekedett raktározási igényeket is.- Mik az aktuális feladatok és kívánságok? - kérdeztük dr. Dobos Gyulát, a Tolna Megyei Levéltár igazgatóját. — Szeretnénk megszüntetni a folyosói raktározást, s behozni a bírósági, ügyészségi, oktatási, földhivatali és fel- számolási dokumentumok átvételében keletkezett restanciát. Hatalmas munka ez, pillanatnyilag 8.700 iratfolyóméter dokumentum van a levéltárban. Ez úgy értendő, hogy ha az aktákat élükre állítva egymás mellé raknánk, 8.700 méteres sort adnának ki. A levéltárban 1238-as IV. Béla-kori okiratoktól egészen napjainkban keletkezett dokumentumokig vannak köz- igazgatási, igazságszolgáltatási, oktatási, közművelődési, s még hosszan sorolhatnánk, de nagyjából az élet minden területét érintő iratok.- Elsősorban milyen iratokat rögzítenek mikrofilmen? — Fontos történeti dokumentumokat, például megyei jegyzőkönyveket, anyakönyveket, amikről célszerű mikrofilmes másolatot készíteni. A mikrofilmes rögzítést állami szinten is felkarolták és támogatják, hiszen számos rofilm ezeket is megőrzi. Ezért hoznak létre területi mikrofilmező műhelyeket, az egyik ilyen központ Szekszárd lesz a tervek szerint. Ezzel a hozzánk majdan tartozó két megye - Somogy és Baranya - is egyetért.- Milyen tárgyi feltételek szükségesek, s ezek rendelkezésre állnak-e? — A megyei levéltár elöl járt a mikrofilmezésben, már 1980-ban kaptunk egy német masinát, amelyen millió fölötti mikrofilm készült. Van két 16 mm-es felvevőkameránk, amit pályázati pénzből vettünk, egy automata hívó- rendszer, egy másolóberendezés és egy mikrofilm-leolvasó. Most már csak hely kellene hozzá, de ha a levéltárnak otthont adó Vármegyeháműhelyünk, akkor a létszámot is növelni kell. A minisztérium legalább négy fővel üzemelő területi műhellyel számol.- Min dolgoznak jelenleg? —A mormon egyháznak dolgozunk - többek között. A mormonok Salt Lake City-ben egy hatalmas számítógépes adatbankot kívánnak létrehozni, ugyanis össze akarják gyűjteni a világon élt összes ember adatait - már amik valamilyen formában rögzítve vannak. Mindenki megnyugna, Fejér, Somogy és Zala megyék adatait már feldolgoztuk, most Veszprém és Vas megye van soron. Mi elkészítjük a mikrofilmeket, a tekercseket a megrendelő hívatja elő, majd nekünk is vissza- küld egy másolatot. —Valóban bőven el vannak látva feladatokkal. —Az őrzött iratok mennyisége alapján körülbelül 5 fővel kisebb a létszámunk, aminek következtében a levéltárosoknak is olyan munkát kell végezni, ami inkább kezelői, segédlevéltárosi feladat: rendezés, selejtezés, stb. Ez elveszi a tudományos kutatásokra fordítható időt. Ettől függetlenül persze mindenkinek van saját kutatási témája a levéltárban. Emellett összeállítjuk a levéltári kiadványokat, a közművelődési tevékenységünk keretében pedig kiállításokat szervezünk, levéltári szakkört működtetünk, fogadjuk a látogatókat, rendhagyó történelem órát tartunk, kiírjuk és értékeljük a hely- történeti pályázatokat. Azt hiszem nem szükséges bizonygatni, hogy mind feladataink nagyságrendje, mind fontossága miatt szükségessé vált a személyi állomány és a helyiségek számának bővítése, mindkettőre ígéretet kaptunk a megyei önkormányzattól. Bízunk benne, hogy szükségleteink teljesítésére módja is nyílik a fenntartónak. venter - fotó: ótós Réka Racionalizálás. 320 7. oldal | Van költségvetése a megyének millió forint hitei (Folytatás az 1. oldalról.) Ő a nem pedagógus közalkalmazottak 10 százalékos fizetés- emelésének 3 százalékkal történő emelése érdekében szólt - hiába. A közgyűlés elnöke válaszában ugyan elismerte a kérés jogosságát, de mint mondta, ennek az anyagi feltétele - 20 millió forint - jelenleg nincs meg, ha az év közbeni racionalizálási folyamat eredményt hoz, akkor kerülhet esetleg sor az elmaradt bérfejlesztés pótlására. Právics József (MSZP), a pénzügyi bizottság elnöke szerint nem elfogadható, hogy a hivatal ennyit költsön magára - 52 százalék dologi, 26 százalék személyi kiadás -, amikor egyéb területeken megszorító intézkedéseket kell tenni.- Nemcsak az intézményeket kellene átvilágítani, hanem a közgyűlés idei költségvetését is -, jelentette ki a képviselő. Ugyanakkor dr. Say István (MKDSZ-TOMSZI) a kisebbségi és külkapcsolatok tanácsnoka üdvözölte kisebbségek által érzékelt „a költségvetésből kicsengő pozitív intézkedéseket”. A költségvetési vita nem volt mentes politikai felhangoktól sem, így amikor a közgyűlés elnöke élve jogával berekesztette a vitát, a szocialista képviselők egy része távozott az ülésteremből. A képviselők végül - a bizottságok módosító javaslataival együtt - elfogadták a Tolna Megyei Közgyűlés 1999. évi költségvetését. F. Kováts mmNem a szövetkezet, a teimék a fontos Az eltérő érdekek miatt konfliktuskezelésre is szükség van ahhoz, hogy az új típusú szövetkezetek működőképesek legyenek mondta Székelyhídi Tamás, a szövetkezetfejlesztéssel foglalkozó amerikai nonprofit szervezet, az ACDI/VOCA magyarországi igazgatóhelyettese, aki csütörtökön Tolna megyében tartott előadásokat az agrárszférában dolgozóknak. A szakember szerint nem a szövetkezeti forma, hanem a termékek piacra jutása a fontos, ezt az új típusú szövetkezetek megalakítása is elősegítheti, az ACDI/VOCA azonban régi típusú termelőszövetkezeteket is sikeresen alakított át. Az amerikai szövetkezetek működésével kapcsolatban azok vertikális szerveződését emelte ki: az Egyesült Államokban a termelő szövetkezetek maguk is feldolgozó és marketing szövetkezeteket hoznak létre. Fontos alapelv a termékek minőségi kontrollja, pontosan le kell fektetni az előállított termékek paramétereit. Székelyhídi Tamás szerint a nyugat-európai és a amerikai illetve a magyar birtokszerkezet eltérései nem akadályai annak, hogy az ottani tapasztalatokat a magyar termelők hasznosítsák, a birtokméret-különbségek kezelhetőek. Az eltérő érdekek miatt azonban szükség van konfliktuskezelésre, a szövetkezetek létrehozása előtt célszerű a működési szabályokat, s csak azután az alapszabályt lefektetni. A tagoknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak a szövetkezettel szemben: vállalniuk kell például, hogy a termény 50-70 százalékát a szövetkezetnek adják el. A kis- és közepes agrárvállalkozások fennmaradása a termékek minőségén múlik - mutatott rá az előadó. Az ACDI/VOCA ez évben befejezi magyarországi működését, utódszervezete az Alternatív Kht. folytatja tovább a termékfejlesztést, egyebek közt alternatív agrártermékek fejlesztésével. Az Altagra márkanév és védjegy a Magyarországot reprezentáló, az átlagnál magasabb beltartalmi értékkel bíró, minőségbiztosítással rendelkező termékeket illeti meg. Székelyhídi Tamás szerint az alternatív termékeknek egyre nagyobb jelentősége van a piacra jutásban. (tf) Tizenegy évvel ezelőtt alakult meg a Vállalkozók Országos Szövetsége Megyei elnökséget választottak Tegnap, az esti órákban Szek- szárdon, a Korona szállóban megalakult a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei szervezete. Az alakuló ülésen dr. Szirmai Péter, az országos szövetség társelnöke azzal kezdte a beszédét, hogy 1988-ban, amikor a VOSZ megalakult, két évvel a rendszerváltás előtt, még bizonyos szempontból mások voltak a lehetőségei. Az ezt követő években a VOSZ-nak voltak kiváló és lecsúszó periódusai, melyek mindig az adott kormány gazdasági politikájától is függtek. A vállalkozók elvárásai sajnos az elmúlt 11 évben semmit nem változtak, annak ellenére, hogy mindegyik kormány a programjában megígérte az átalányadó széleskörű bevezetését, hogy csökkenteni kívánják a vállalkozók adminisztrációs terheit, kiszámítható lesz a gazdasági környezet. Jelenleg ma Magyarországon egymillió körüli a vállalkozók száma, ebből 300 ezer körüli a társas magánvállalkozások, és hasonló nagyságrendű az úgynevezett névleges vállalkozás. Ma Magyarországon piacgazdaság van. A VOSZ nyitott felfelé és lefelé (nagy- és kisvállalkozások) egyaránt, bővíteni szeretné tagjai számát. Olyan szolgáltatást kívánnak nyújtani, mely kézzelfogható segítséget, különböző kedvezményeket jelent a tagságnak. A VOSZ együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kézműves Kamarával, továbbá szeretnék azt is elérni, hogy a területfejlesztési tanácsokban egy- egy tagúk delegálva legyen. Ma már nincs olyan érdekképviseleti fórum, ahonnan a VOSZ-t kihagynák. A Vállalkozók Országos Szövetségének jelenleg 19 szekciója van, munkájuk pedig nemzetközileg is elismert, mondta dr. Szirmai Péter társelnök. Ezt követően került sor a VOSZ megyei szervezetének a megalakítására. Elnöknek Pálfi Jánost, társelnöknek dr. Nadrai Katalint és Fajszi Lajost választották a tagok. Elnökségi tagok: Szilágyi Barnabásné, Köpenczei István, Dúsa Nándor és Cseh Ilona. Mauthner Halmosi Borház. A szekszárdi termelők legfinomabb borai várják az érdeklődőket tegnap óta Tolna megye székhelyén, az újonnan megnyílt Halmosi Borházban, a Béri B. Á. u. 60 szám alatt. Az ünnepélyes megnyitón Halmosi József ügyvezető, majd Kocsis Imre Antal polgármester tartott köszöntő, illetve avató beszédet. fotó: gottvald károly (x) k
