Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-06 / 55. szám

1999. március 6., szombat Városi Polgármesterek Randevúja 3. oldal A media nem önálló hatalmi ág, de olyan dolgokról infor­mál, amivel hatalmi tényező lehet - hangzott el az önkor­mányzatok és a média viszo­nyát taglaló szekcióülésen. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke szerint a sajtó nem ha­talmi ág, hanem egy tükör, ami olykor lehet görbe vagy torz, mindenesetre a társada­lom tárja önmaga elé. Kar­cagi László, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese sze­rint vannak időszakok, ami­kor a média hatalommá válik, ez azonban senkinek nem tesz jót. Bemáth György, a tv2 hí­rigazgatója úgy véli, a média ugyan nem hatalmi ág, de az információk nyilvánossá téte­lével hatalmi tényező tud lenni. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a verseny jót tett a médiumoknak: a közszolgá­lati rádió is másként működik, mint korábban. Hajdú István szerint az információ értéke vidéken nőtt meg igazán, ezért a munka frontját - fo­galmazott - a hét regionális stúdióba tették át. Bernáth György elmondta, hogy a hírműsorokkal is lehet pénzt keresni, ugyanis a ma­gas nézőszám miatt kelendők ezen műsorok környékén a reklámidők. Karcagi László szerint a magyar sajtóban ke­vés az önkormányzatokról szóló írás. Hajdú István úgy gondolja: mértékadó kínálatot vár a hallgató, a néző, az ol­vasó. Kérdésekre válaszolva töb­ben is elmondták: az önkor­mányzatok nem várhatják el, hogy a média csak az úgyne­vezett jó hírekre mozduljon rá. Akinek bánata van - mondta Bernáth György - hamarabb ragad tollat, mint aki elégedett. A médiában dolgozók fele­lősségére hívta fel a figyelmet Hajdú István, amikor rámuta­tott: a szándékunk, hogy arról beszéljünk, ami fontos, aztán pedig az lesz fontos amiről a médiában szó van . .. Hangyái A média és az önkormányzatok Ami fontos, és ami megjelenik Jótékonysági est. A jazz zene hiányára nem panasz­kodhattak tegnap a jótékonysági esten a városi polgármeste­rek, illetve az érdeklődők. A szekszárdi Garay János Gimná­zium dísztermében elsőként a Benkó Dixieland Band (felvé­telünkön) adott ízelítőt a műfaj legjavából, majd a Szekszárd Big Band szórakoztatta kellemes muzsikájával a közönséget. A résztvevők láthattak még divat show-t, s tapsolhattak a ka­rikatúra pályázat díjazottjainak is. fotó:Ötös réka Városi Polgármesterek Randevúja Egy napra Szekszárd volt a főváros (Folytatás az L oldalról.) A művelődési ház színpadán ezt követően a rendezvény leg­jelentősebb támogatói, segítői kaptak bemutatkozási lehetősé­get. Kovács Antal, az OTP Dél- Dunántúli Régiójának igazga­tója hangsúlyozta, hogy az ön- kormányzatok döntő többsége az OTP szolgáltatásait válasz­totta, köszönhetően a pénzinté­zet kínálatának, technikai hátte­rének és megbízhatóságának. Tankó Zoltán, a Matáv üzleti kommunikációs üzletági igaz­gatója aláhúzta, hogy a távköz­lési vállalat hazánkban európai szintű infrastruktúrát épített ki, A fórumot Máté Krisztina és Pachman Péter, a tv2 ismert személyiségei vezették. Érdekes eszmecsere bonta­kozott ki a régiós kérdésekről, amelyben Pintér Sándor a kis­térségi szerepköröket emelte ki. Hangsúlyozta azt is, hogy a csatlakozáshoz egyelőre ele­gendő a gazdasági és a statisz­tikai régiók kialakítása. Mint mondta, már vannak állam- igazgatási határok és feladatok, vannak kialakult gazdasági, út- és telefonhálózathoz kötődő műszaki régiók. Nehéz olyan régiókat kiala­s folyamatosan dolgozik a mi­nőségi szint emelésén. Nagy Sándor, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a hazai villamos ener­gia közel 50 százalékát ma már az atomerőmű állítja elő. Bod­nár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. értékesítési veze­tője úgy fogalmazott, hogy a vállalat és az önkormányzatok érdeke közös: a minél több új építkezés, beruházás a települé­seken. Koller Ferenc, a Tolna­tej Rt. vezérigazgatója a cég eredményeiről, országos sike­reket elérő termékeiről, egye­bek mellett a közkedvelt saj­kítani, hogy abban az állampol­gár egy nap alatt el tudja ügyeit intézni. A régióközpontokkal kapcsolatban elhangzott még, hogy a feladatokat a városok egymás között eloszthatják, éppúgy, ahogy az az unióban is gyakorlat. Dávid Ibolya azt hangsúlyozta, hogy a külön­böző régiók, beleértve az ál­lamhatárokon is átnyúlókat, egymás mellett, egymásra épülve, együttműködve funkci­onálhatnak eredményesen. A köztisztviselők és a nem pedagógus közalkalmazottak elmaradt béremelésére reagálva tokról beszélt. Károlyi László, a Multireklám Kft. fejlesztési igazgatója a szol­gáltatásokat, többek között a telemarketing lehetőségeket tekintette át. A délután folyamán sport- találkozók várták az érdeklő­dőket, az este pedig a baráti találkozóké, a szórakozásé volt. A Garay János Gimná­zium dísztermében jótékony- sági esten lépett fel a Benkó Dixieland Band, az össze­gyűlt adományt a város egy mozgássérült család lakásá­nak felújítására fordítja.-szá-----gk­a belügyminiszter azt emelte ki, hogy folyik köztisztviselők kar- rier-modelljének a kimunká­lása. Megyénket igencsak érinti, hogy merre halad majd az au­tópálya: elkerüli-e a megyét vagy sem? Mint a fórumon ki­derült, erről még nincs döntés. Hogy mikor lesz, az is pénz kérdése. A jelenlegi keret csu­pán a Budapest és Dunaújváros közötti pályaszakasz megépíté­séhez elegendő, mondta a vi­dékfejlesztési minisztérium képviselője. A közlekedési mi­nisztérium főosztályvezetője azt mondta, hogy a tárca egyelő súllyal vizsgálja a lehetősége­ket, köztük a Sárbogárd -Szek­szárdi nyomvonal építését. A két tárca közösen adott megbí­zást a hatástanulmányok elké­szítésére, az optimális variáns kerül a kormány elé. Hölgyprogam A polgármesterek, jegyzők feleségei, lányai, egy szóval kísérői számára külön prog­ramot szerveztek. A házi­asszony tisztét, Budavári Zita, Kocsis Imre Antal fe­lesége és Halmai Gáborné, a Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója látta el. A hölgyek meglátogatták a város kulturális nevezetes­ségeit, mint például a Ba- bits-házat, a múzeumot, a Művészetek Házát, majd kü­lön a számukra bemutatott műsorban gyönyörködtek a Német Színházban. A borverseny eredménye A rendezvény előtti délután végezte el a hivatásos szak­emberekből álló zsűri a ver­senyre beküldött borok bírá­latát. Az Aliscavin Béla téri bemutatótermében került sor a verseny eredményhir­detésére. A vörösbor nagydíjat Eger városa vitte el Vincze Béla 1995-ös évjáratú Ca­bernet sauvignon borával. A fehérbor nagydíjat, a badacsonytomaji Szent Or­bán pince (tulajdonos Sze- remley Huba) 1997-es ba­dacsonyi olaszrizlingje ér­demelte ki. A desszertbor nagydíjat nem adták ki. A Városi Polgármesterek Randevúja különdíját a ba- latonlellei St. Donatus Pin­cészet 1997-es cabemet sa- uvignon-ja érdemelte ki a zsűritől. A Magyarországi Borvá­rosok Szövetsége különdíját a csongrádi Csongrádbor Kft. 1997-es Cabemet franc bora kapta meg. A legjobb ivóbomak a ba­latonfüredi „Fine Wine” Borászati Vállalkozás (Fi- gula Mihály) Semillon 1997-es évjáratú borát ta­lálta a zsűri. A legszebb boros címké­nek járó elismerést a bad- csonytomaji Szent Orbán Pince érdemelte ki. Támogatás A találkozók nemes hagyo­mányainak megfelelően egy mozgássérült * családnak gyűjtöttek, lakásuk átalakí­tására a találkozó résztve­vői. Nagy Gáspárt és feleségét szinte az egész város ismeri, rendszeres résztvevői a sportrendezvényeknek. Az autópálya végleges nyomvonala még ismeretlen A miniszterek válaszoltak Dávid Ibolya igazságügyi, Pintér Sándor belügy- és Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Pálinkás József az Ok­tatási Minisztérium politikai államtitkára, Szabó Péter, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkár-he­lyettese, Pahankovics István, a Gazdasági és Csapodi Csaba, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályveze­tője válaszolt a feltett kérdésekre. Április közepére várható a bortörvény módosítása EU - Magyarország: bormegállapodás előtt Hat évvel ezelőtt, 1993-ban kötötte meg Magyarország és az Európa Unió a bormegállapodást, mely a múlt év végéig jelentős vámkedvezményeket biztosított a hazai borokat importáló kereskedők számára. Ez a megállapo­dás azonban lejárt, így az év első hó­napjaiban a magyar borágazat hát­rányba került. Az eddigi 60 %-os vámkedvezményt az idei évben még nem tudták igénybe venni a borimpor­tőrök. Dr. Urbán Andrást, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának főtitkárát ar­ról kérdeztük, mikor kerül sor Ma­gyarország és az uniós tagállamok között a bormegállapodás meghosz- szabbítására? — Első lépésként, tehát ahhoz, hogy egyáltalán a bormegállapodást meg tudjuk kötni az EU-val, mely je­lentős vámkedvezményeket biztosí­tana, módosítani kell a magyar bor­törvényt. Erről a Parlament hivatott dönteni, ez április közepére várható. Ha a módosítást elfogadja a Parla­ment akkor várható, hogy erre az évre meghosszabbítják a bormegállapo­dást. A továbbiakban, a jövő évet ille­tően pedig új egyezséget kell kötni Brüsszellel, amely lényegében az uniós szabályozáson alapul majd. — Miben kell módosítani a ma­gyar bortörvényt? — A jelenlegi jogszabály ki­mondja, hogy Magyarországon min­den importbort újra minősíttetni kell. A módosítás pedig már az uniós sza­bályozáshoz igazodik, vagyis kötele­zettséget vállalunk arra, hogy kölcsö­nösen elismerjük egymás vizsgálati eredményeit. Hivatalosan fogal­mazva: az uniós egyezségben az sze­repel majd, hogy az aláírók kölcsönö­sen elfogadják egymás borminősítő intézményeinek a tanúsítványait. — Ez azt is jelenti, hogy az OBI (Országos Borminősítő' Intézet) minő- sítését elfogadják mondjuk Németor­szágban, ha a termeld oda szeretne szállítani és nem kell külön nemzet­közi minősítést is kérnie? — Igen, ez a módosítás többek kö­zött ezt is jelenti. Magyarország egyébként 1,3-1,5 millió hektoliter bort exportál. A borexport egyne­gyede kerül az Európai Unióba. A magyar földterület 1,4 százalékán, 131 ezer hektáron folyik szőlőter­mesztés. A szőlőtermés 93 százaléká­ból bort készítenek, 64 százalékban fehérbort, 20 százalékban pedig vö­rösbort. A fennmaradó rész pedig csemegeszőlő. — A vámkedvezmény megvonásá­val mennyiben módosult a borkivitel? — Megítélésem szerint jelentősen csökkent. r— Sokszor elhangzott már, hogy az európai uniós csatlakozásunk után nehéz lesz Magyarországon új terüle­teket betelepíteni szőlővel. Az idén je­lentős támogatást biztosít a tárca an­nak, aki ültetvénytelepítést vállal. Mekkora az érdeklődés a termelők ré­széről? A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre — Az idén 50 százalékos az ültet­vénytelepítési támogatás mértéke, de a helyzet bonyolult: hiába van nagy érdeklődés, mert nincs megfelelő mi­nőségű és mennyiségű szaporító­anyag. Évekig nem volt szőlőtelepí­tésre támogatás, és emiatt a feltételek hiányosak. A hazai ültetvények ugyanakkor nagyon elöregedtek, ezért ha az EU-s csatlakozásunk korábban bekövetkezne, mint amire jelenleg számítunk, akkor kivételt kell kér­nünk, hogy legalább a felújításra (ha új telepítésre nem is) kapjunk enge­délyt. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents