Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-30 / 74. szám
1999. március 30., kedd Kertbarátoknak 5. oldal Nehéz az angolnak kimondani: Cserszegi fűszeres Százból három már jó arány! A kései fajták érési idejét előre kellene hozni Jó tanácsok a Zöld vonalon Tegnap ismét a Zöld vonalon vártuk az önök tanácskérő hívásait. Kiderült most is, hogy leginkább a nagy figyelmet, precizitást igénylő palántanevelésben és a növényvédelemben kérnek olvasóink szakértőnktől jó tanácsokat. Szívesen segítünk persze, de nem árt, ha előveszik a szakkönyveket vagy kikölcsönzik a könyvtárakból. S az is fontos, hogy figyelmesen olvassák el a vetőmagvak és a vegyszerek csomagolásán feltüntetett tájékoztatót. Kopácsol a harkály a cseresznyefán A címbéli mondatot dr. Bakonyi Károly neves, Keszthelyen tevékenykedő szőlőnemesítő- és fajta-előállítótól hallottuk a szekszárdi kertbarátok- és vincellérklub tagjainak tartott előadásán. 1949-ben, tehát éppen ötven évvel ezelőtt kezdte nemesitől tevékenységét Bakonyi Károly. A világ egyik legnagyobb figyelmet, fegyelmet, kitartást és pontosságot igénylő munkája a nemesítés, hiszen egy jó tulajdonságai javítására kijelölt fajtapopuláció száz tőkéjéből az már jó eredménynek számít, ha közülük három éveken át továbbviszi ezeket a tulajdonságokat és maradandóvá is sikerül azokat tenni. Érzékletesen illusztrálta azt a sziszifuszi munkát, ami a keresztezéssel, egy új fajta előállításával jár. Az aprócska szőlővirágból ki kell csípni a gombostűfej nagyságú, még ki nem nyílt porzót, hogy aztán az anyafajta termékenyülésre kész bibéjét az apafajta porzócskájával termékenyítsék meg, szigorúan zárt zacskóinkubátorba rejtve. A műveletet jogosan a génsebészethez hasonlította. Egy-egy új fajta sikeres előállítása az állami elismerésig akár 25-30 évet is igénybe vesz. . A szőlőnemesítés jelenlegi egyik fő iránya a későn érő fajták korábbi érésűvé tétele, mert az 1998. évben is tapasztalt igen kedvezőtlen nyárvégi, őszi időjárás esetén a korai érésűek- nek még van esélyük a viszonylag jó minőség elérésére, de a Kertészeti vetőmagból a kereskedelem minőségben és mennyiségben is ki tudja elégíteni a termelők igényeit, egyes szarporítóanyagokból viszont most tavasszal hiány várható, tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Az agrártárcától kapott információink szerint az elmúlt években növény-egészségügyi és technológiai problémák miatt minimálisra csökkent a zöldbab-, az étkezési szárazbab- és a lencsevetőmag, ezért ezeket főként importból szerzi be a kereskedelem. Paprikából, paradicsomból, gyökérzöldségekből, hagymából viszont a szabadföldi termesztéshez szükséges fémzárolt vetőmag elegendő lesz mind mennyiségét, mind mikésőieknél az időjárás hidegre, legtöbb esetben fagyosra fordulása miatt ez az esély már nincs meg. Az európai közösséghez való csatlakozás új problémát is felvet. Tudomásul kell venni, hogy az évtizedekig sulykolt mennyiségi helyett a minőség az értékrend meghatározó. Ehhez pedig termesztési technológiáinkban is jelentős változásokat kell bevezetni. Külön kiemelte, hogy a savakat könnyen lebontó fajtáknál tanuljunk meg végre a savszint, ne pedig a cukorfok szerint szüretelni. A nemesítők, új fajtákat előállítók érdekes feladata az is, hogy fajtáiknak a világnyelveken is kimondható neveket adjanak. Itt a saját Cserszegi fűszeres, várhatóan a jövőben is élvonalban szereplő fajtáját említette a nyugatiak nyelvét gyötrő példaként. Ha kiváló termesztési adottságainkkal a távlatokban is szerepet szánunk magunknak borainkkal az európai közösségben, meg kell szűnnie annak az áldatlan állapotnak, hogy jelenleg az elöregedett és kivágott szőlőültetvények területének harmadát sem pótoljuk új telepítésekkel. Ha ez így megy tovább, az állam hathatós támogatása, a hatékony marketing hiányában, belátható időn belül szőlő- és bortermelésünkkel sokadrangú tényezővé válunk a „stb.” kategóriában. Ihatjuk a külföldi termelők borait, amelyek árcéduláit látva esetleg túl fanyarnak érezzük majd az ízét. Szakái László nőségét tekintve. Az idén a tavalyihoz képest harminc százalékkal több szőlő- és tíz százalékkal több gyümölcsoltványt állítottak elő a szaporítóanyag-telepeken. A választék bővülése mellett a minőség is javult. A földművelésügyi tárca által nyújtott ültetvénytelepítési támogatások hatására megélénkült a telepítési kedv, amelynek következtében a szaporítóanyagok jelentős része már tavaly ősszel gazdára talált. így - a minisztérium számításai szerint - idén tavasszal hiány várható a szőlő-, meggy-, dióoltványokból, köszméte- és bodza-szaporítóanyagból. Importból fedezik továbbra is a szükségleteket a keresett alma-, valamint őszibarackfajtákból. (újvári) A gyümölcsfák lemosópermetezésével kapcsolatban igen sok érdeklődő telefonált. Ósz- szefoglalva közöljük, hogy az egyes gyümölcsfajtákra mit érdemes kiszórni. Alma: Bá- riumpoliszulfid, Bordói lé, Neopol, Ne- vikén, Nevi- kén extra, Novenda, Tiosol, Ágról plusz. Őszibarack: (kénes) Bárium- poliszulfid, Kén 800, Kénkol 800, Nevikén, Nevikén extra, Tiosol. Rezes: Bordói por, Bordói lé, Champion 50 WP, Rézoxiklorid 50 WP. Réz és kén együtt: Bordói lé + kén, Rézkén. Csak rovar és atka ellen az Ágról plusz alkalmazható hatásosan. Szőlő: Bári- umpoliszulfid 45, Nevikén, Vektafil S, Tiosol. A lemosópermetezést csak addig szabad elvégezni, amíg a rügy barkás állapotban van. Hol terem legjobban a kivi? - érdeklődött Sárosiné tegnap. Mindenképpen déli fekvésű területre telepítsék, széltől védett helyre. A kivi válti- varú növény, s az a jó, ha például három nőivarú cserjéhez egy hím ivarút ültetnek. Már kapható a hímnős változat is, igaz, csak a szombathelyi csemetekertben állítják elő. Ahol nem terem gyümölcs, ott ne is várják, hisz vagy csak nő-, vagy csak hímivarú egye- deket telepítettek. A kivit is éppen úgy meg kell minden évben metszeni, mint a szőlőt. Kovács József ozorai olvasónk telepíteni szeretne. Azt kérdezte, hol vegyen oltványt. Csak megbízható helyen, az oltványra tűzött cédulát figyelmesen nézze meg, az árustól pedig kérje el a termelői igazolványát. Binderné Paksról hívott, érdekes témában. A kertbe egy harkálypár fészkelte be magát, és a cseresznyefa törzsén akkora lyukat vágtak, hogy egy veréb is beleférne. Mit kell most tenni? A harkályok azért kopácsolnak a fán, mert keresik az ennivalójukat. A lyukba öntsenek rovarölő szert, majd tömjék be cementtejjel. Ha évek múlva, a fa növekedésével rések keletkeznek a törzs és a cement között, meg kell ismételni az eljárást. Márciusban kell elvetni Termeljünk a kertünkben mángoldot! A mangold (Beta vulgaris convar. vulgaris) levéllemeze, levélnyele kiváló zöldségféle. Európában, a Földközi-tenger partvidékén nagy formagazdaságban, tengeri répának is nevezett vadon is termő növény, amely Közép- Európában, így hazánkban is a XVII. században terjedt el szelekciók révén. Őshazája dacára a közepesnél is kisebb hőigényű. Magja már 8-9 Celsius foknál csírázik és növekedéséhez 15-20 fok elegendő. A nagy levélfelülete miatt nagy vízigényű. Talaját őszszel legalább 30 cm mélyen műveljük meg és gomolyter- mését 40 cm sor, 10 cm tőtávolságra, 3 cm mélyre vessük bele a kihúzott sorokba. A 4-5 leveles korban a tőtávolságot 20 cm-re egyeljük ki. Többszöri sorközi öntözés mellett a márciusi vetésről júliusban szedhetők éles késsel az első levelek, majd miután a talajt teljesen beborította, folyamatosan, egészen a tél beálltáig. A legszebb töveket ősszel, gyökerestől felszedve pincében teleltessük át és ez tavasszal kiültetve felmagzik. Ezzel biztosíthatjuk a folyamatos termesztéshez szükséges vetőmagot. Táplálkozási értéke nagy. Sok A- és C-vitamint, pektint és 6-7 százalék nyers cukrot tartalmaz. Zöld levéllemezéből ízletes főzelék (spenót módján elkészítve), bordás levélnyeléből kellő fűszerezéssel sok módon (mint a spárga, a fasírt, stb.) finom ételek készíthetők. Mángoldfasírt Hozzávalók: 1/2 kg mángold- levél, 1 db. zsemle, 10 dkg füstölt szalonna, I db. reszelt vöröshagyma, 1 db tojás, 1 csokor petrezselyemzöld, tej, só, bors, olaj, liszt, sajt. A 4-5 felé vágott levelet sós vízben megfőzzük, lecsurgatjuk. Ha kihűlt, a tejben áztatott zsemlével (kinyomkodott zsemle!) és a füstölt szalonnával átdaráljuk. Közé keverünk egy lapos evőkanál reszelt vöröshagymát, az egész tojást, az apróra vágott petrezselyemzöldet, kevés törött borsot, ízlés szerint sót. Vizes késsel apró pogácsákká formázva, lisztben megforgatva, bő olajban kisütjük. Olvasszunk rá vékony szelet sajtot grill vagy egyéb sütőben és különböző mártásokkal tálalhatjuk. Még a kicsi palánta is szereti a természetes körülményeket A földibolha esete a fejes káposztával Bálint Lajos tamási olvasónk a téli kertet arra is használja, hogy itt neveli a zöldségpalántákat. Miért nyúltak meg a palánták? - kérdezi. Minthogy a verandán 40 fokra is felszökött a hőmérséklet, minden bizonnyal melegük van a palántáknak. Tehát nem természetes környezetben fejlődnek a növények, hisz az éjszakai hűvösebb időre is szükségük van. Már most nyolc cm magas a palánta, ami azt jelzi, hogy a kelleténél korábban elvetette a magokat. Palántanevelésnél mindig a kiültetés időpontjától kell visszaszámolni négy-öt hetet. Most érdemes sokat szellőztetni, s például 0 Celsius fok felett már a teraszon is lehet tartani a palántákat, csak akkor kell fedett helyre bevinni, ha fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Szűcs József a gyomirtás módjáról érdeklődött. Egy hete megpermetezte a talajt, mégis nő a gyom. A gyomirtószerek a hatásukat többnyire 10 nap alatt fejtik ki, tehát még várnia kell. Amikor a levelek széle sárgulni kezd, már hat a vegyszer. Ha ez nem történik meg, meg kell ismételni a permetezést. Ha már elvetette a zöldségmagokat, semmiképpen ne szórjon ki gyomirtószert, mert a sárgarépa és a zöldségféle is kimegy, a gyommal együtt. Kiss István a fóliasátorba, tápkockába vetette el a zöldségmagot. Mivel permetezze? Fél százalékos Zinebbel palántadőlés ellen, és vigyázzon arra, hogy a permetezőfej igen finoman poriasszon. Klézli Ferenc magas törzsű rózsát szeretne előállítani, mégpedig otthon. „Ha elvetem a he- csedli magját, s a vadrózsába oltom a nemes vesszőt, milyen eredményt várhatok? - szólt a kérdés. Kicsi a valószínűsége, hogy kikel a csipkebogyó magja, s ha igen, akkor is hosz- szú évekig tart, míg ebből magas törzsű rózsa lesz. Inkább vadrózsa alannyal próbálkozzon, ez biztosabb és gyorsabb. Patika Sándor Tolnán dinnyepalántákat nevel a fólia alatt, de a levelek sárgulni kezdtek. Ennek oka a nagy meleg, ami volt nemrég errefelé. A fólia alatti szellőztetés kényes, fárasztó munka, de aki fóliázik, annak vállalnia kell. Lückl Fülöpné Györköny- ben saját maga szeretné elkészíteni azt a földet, amit a melegágyba tenne. Az erdő talaja savanyú, ezért kevés mészhid- rátot bele kell tenni, hogy lúgosabb legyen. (A tiszta fahamu sem rossz, csak éppen ne fenyőből legyen.) Egy évig érlelni kell az összekevert földet, nedvesen tartani, és állandóan kiszedni belőle a gazt. A következő évben már ültetheti ebbe a földbe a palántát. Táncos Imre simontor- nyai olvasónk azt kérdezte, hogy ha a káposztáját ellepi a földi bolha, mit csináljon. Finom porlasztású rovarölőszerrel kell megpermetezni a növényt, s a permedébe Nőni tot keverni, hogy a szer rátapadjon a levelekre. Megélénkült az ültetvénytelepítési kedv Szőlőoltványból hiány lesz A „négyujjú szőlővesszőt” Ruff Ferenc találta metszés közben Szekszárdon, a Boty- tyán-hegyen. fotó: gottvald károly AKI KERES, AZ TALÁL AKIT MEGTALÁLNAK,
