Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-27 / 72. szám
J^jiílJiíiJjjíí) tlíIffTiliü ben lakók a házba vitték a mindvégig eszméleténél lévő nagymamát. A dombóvári kórház sok súlyos sérülést látott sebészeit is megdöbbentette, hogy a kutyák harapásai szinte teljesen szétroncsolták az idős asszony végtagjait. A pécsi replantációs csoport egyik specialistájával megerősített orvoscsoport szerda éjjel közel nyolc órás műtétet hajtott végre, ám a gondos beavatkozás ellenére a néni jobb karját nem sikerült megmenteni. A vállízü- lettől mintegy 10-15 centiméterre amputálni kellett azt. Az asszony tegnap a dombóvári kórház intenzív osztályán sérüléseibe belehalt. Az idős asszony és a hozzátartozói valamint a kutyák tulajdonosa között korábban jószomszédi viszony volt. Ezen az sem változtatott, hogy néhány háziállatot - kiskutyát, kacsát és tyúkot - már széttéptek az elszabadult kutyák. A családi ház lyukas kerítésére és az ebek megfelelő tartására többször felhívták a szomszéd fiatalember figyelmét, aki ugyan minden alkalommal végzett is kisebb-na- gyobb javításokat, ám a problémáknak nem tulajdonított nagyobb jelentőséget. A néni rokonai néhány alkalommal azt is látták, amint a szomszéd egy fekete színű kutyával hergelte a boxer és Staffordshire terrier keverék ebeit. A végzetes napon a megtámadott idős asszony sötét ruhát viselt. A megvadult ebek tulajdonosát nagyon megviselte az eset. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kívánt válaszolni. A hírek szerint a kurdi önkormányzat április 6-i ülésén is szó lesz a településen tartott veszélyes négylábúakról. A képviselő- testület tagjai helyi jogszabályt szeretnének alkotni a hasonló, szörnyű esetek megelőzésére. Lapunk érdeklődésére dr. Füsti Molnár László dombóvári főállatorvos elmondta, hogy a halálos sebeket okozó kutyák közül az idősebb oltási könyvébe csupán egy veszettség elleni oltást jegyeztek be, a másiknak pedig oltási könyve sincsen. -glaubüMMDtt! Meghalt a dombóvári kórházban az az idős asszony, akit szerda este a szomszédból átszökött két kutya megmart. Kiderült: a halálos sérüléseket okozó egyik kutyának nincs oltási könyve, a nagyob- bikéba is mindössze egy veszettség elleni oltást jegyeztek be. A 85 éves T. Istvánné egyedül élt az Ady utca házban, ám a közelben lakó hozzátartozói gyakran felkeresték. Nem volt ez másként a végzetes napon sem, amikor a család a néninél találkozott. Miközben a vacsorát készítette, az idős asszony kiment a konyhából. Néhány perc elteltével furcsa zajt hallott az unoka, ám kezdetben nem tulajdonított azoknak különösebb jelentőséget. Mivel a szokatlan hangok rövidesen megismétlődtek, kinézett az udvarra. Szörnyű látvány fogadta. A gazdasági épület és a szomszéd ház közötti területen letépett, véres ruhadarabok között feküdt a nagyanyja és két kutya éppen marcangolta. A megvadult fenevadak az idős asszony arcát és valamennyi végtagját is úgy összeharapdál- ták, hogy néhány hélyen a csont is kilátszott a bőr és a hús alól. Miután a jajveszékelő néniről sikerült elzavarni a megvadult ebeket, az unoka segítségért sietett. A mentők megérkezéséig a közelKuláknak nyilvánított, börtönbe vetett szülők, kizárás Magyarország összes gimnáziumából, segédmunka a Ganz Mávag-nál, disz- szidálás, lágerélet Capuában: távirati stílusban így lehetne összefoglalni azt a gyermek- és ifjúkort, ami az ötvenes-hatvanas években Pilisi Pál sajátja volt. S ellenpontként néhány mondat napjainkról: ma Pilisi Pál a tudományok doktora, Kanadában a Québeci Állami Egyetem politológiai professzora, több európai - köztük magyar - felsőfokú oktatási intézmény díszdoktora. S még egy rendkívül fontos életrajzi adat is a fentiek mellé kívánkozik: a professzor úr 1941-ben Tolna megyében, Szekszárdon született. — Szüleim Harcon éltek, én is itt jártam általános iskolába - idézte fel a kezdeteket dr. Pilisi Pál, aki a napokban járt szerkesztőségünkben, amikor a pécsi egyetemről Budapestre utazva rövid időre megállt szülővárosában. - Édesapám csak erős túlzással volt kuláknak nevezhető: emlékszem, négy család járt hozzá aratni, köztük az a Horváth Józsi bácsi, akinek a fia most Harc polgármestere. Édesapámat kétszer is elítélték, másodjára például azért kapott másfél évet, mert a vád szerint elhanyagolta a védelmet az amerikai szövőlepkék ellen. Nekem nemcsak a „néppel szemben ellenséges” szülőket rótták fel, hanem azt is, hogy rászoruló nagymamám támogatása érdekében ministráltam és orgonáltam a templomban: büntetésül kettest kaptam magatartásból, s nem mehettem állami gimnáziumba. Pilisi Pál azután később, egyházi segítséggel bejuthatott a szentendrei ferences gimnáziumba: tanulmányait mind a négy évben jeles eredménnyel zárta. Ez azonban csak a segédmunkási álláshoz bizonyult elégségesnek. Az egyetem pedig minden kísérlet ellenére - tekintettel múltjára - reménytelennek tűnt. Ekkor - 1964-ben - döntött úgy, hogy elhagyja hazáját, s külföldön boldogul. Az olasz lágerélet - Capua, Latina, Trieszt - után mondhatni egyenes pálya várta. Belgiumban beiratkozott a louveni katolikus egyetemre, s államtudományokból szerzett doktorátust. Kanadába 1972-ben költözött, s azóta egészen napjainkig itt, a québeci egyetemen oktat. S közben, már a nyolcvanas évek végén váratlan fordulatként szülőhazájával is megélénkült a kapcsolata. Mint a magyarsággal foglalkozó kanadai egyetemi tanárok szövetségének elnöke vette fel 1986-ban a kapcsolatot a budapesti Műszaki Egyetemmel, s az együttműködés eredményeként máig tartó, folyamatos tanár- és diákcsere alakult ki a BME és a Québeci Állami Egyetem között. Sőt, dr. Pilisi Pál immár rendszeres előadásokat tart a hazai egyetemeken, minden alkalommal nagy hallgatói érdeklődés mellett. — Erre - mármint, hogy egyszer ünnepelt profesz- szorként térek vissza - valóban nem gondoltam, amikor elhagytam hazámat - árulja el dr. Pilisi Pál. — Arra pedig végképp nem, hogy Bihari Mihály éppen arra a jogi fakultásra hív meg vendégtanárnak, ahova annak idején nem vettek fel, mint diákot. Szeri Árpád 1999. március 28. Harmadik oldal Magával is végzett a tizenöt éves lány gyilkosa Pénteken, a tolnai plébánia padlásán megtalálta rendőrség a gyilkossággal gyanúsított G. Péter holttestét, aki az elsődleges megállapítások szerint önkezével vettet véget életének. G. Péter, tolnai fiatalembert gyanúsították a Baranya megyei rendőrök azzal, hogy múlt szerdán Mágo- cson az egyik út menti panzióban megölte 15 éves barátnőjét. A fiatalok hétfőn vettek ki szobát. A 26 éves férfit szerdán látták utoljára, amikor azt mondta, hogy vásárolni megy, s majd később egyenlíti ki a számlát. A lányt csütörtökön reggel találták meg, már holtan. Az elsődleges megállapítások szerint megfojtották. A nyolcadikos diáklány szülei már többször tettek itthon, Tolna megyében bejelentést a rendőrségen lányuk eltűnése miatt. Fényképét annak idején lapunk is közölte egyik „eltűnése” idején. A lányt minden esetben a férfi társaságában találták meg. A gyanúsított büntetlen előéletű volt, de eljárások folytak ellene lopás és sírfeltörés miatt. Ihárosi A vagyonvédő kartonpapír Elképzelhető, hogy a betörési károk minimalizálására hamarosan új módszert szabadalmaztathatnak. Egy Tolna környéki településen feltalált vagyonvédelmi praktika rendkívül olcsó és - egy esetben legalábbis - már bizonyított. A módszer minden bizonnyal a bűnelkövetők pszichéjére hat. A metódus alkalmazása vélhetően teljesen összezavarja a betörőket. A vagyonvédelemben talán új távlatokat nyitó megoldás amúgy nagyon egyszerű. Más szóval primitívnek is lehetne nevezni. De most már nem csigázzuk tovább olvasóink érdeklődését, inkább beszámolunk arról, mi is történt a település egyik kocsmájában, aminek következtében végre megismerhetjük ezt a forradalmian újnak számító vagyonvédelmi technikát. Történt, hogy ismeretlen tettesek elhatározták: betörnek az egyik vendéglátó ipari egységbe. Vélhetően az egyik ablakot szemelték ki a behatolás helyéül. Igen ám, csakhogy az ablak üvege már régebb óta kitörött, és - most következik az új módszer leírása -: kartonpapírral fedték le a rajta tátongó lyukat. így tehát a betörőknek az ablak benyomása helyett csak a kartonpapírnak az útból történő félrehajtása jutott, és máris szabad volt az út előttük a kocsmába. Ettől aztán nyilván annyira megzavarodtak - itt a módszer zseniális működési elve - hogy hirtelenjében azt is elfelejtették, mit is keresnek éjszaka, egyedül, egy üres vendéglátóhelyen. Mert mi mással lehetne magyarázni, hogy a betörők a balhé során összesen három szelet csokoládét zsákmányoltak, nagyvonalú kerekítéssel 300 forint értékben?-stnélkül? feldolgoztatott az SZH Rt-v- el. A veszteség így továbbra is az SZH Rt-nél csapódott le. Végül, 1997. május 14-én a megyei bíróság elrendelte az SZH Rt. felszámolását. Sokakat foglalkoztat a kérdés: kik a felelősök? Máté Dezső kérdésünkre azt válaszolta, hogy a rendőrség azt vizsgálja, hogy az adott bűncselekmény idején a húsipari cég igazgatóságának kik voltak a tagjai, kik hozták a rossz döntéseket. A helyzetet bonyolítja, hogy az igazgatóság összetétele állandóan változott, így nehéz megállapítani, hogy az adott időszakban kiket terhel a felelősség. Mauthner Sikkasztás és csőd, felelős V JMMMM—B—^————I Ügyiratok zsákszámra, a rendőrségi íróasztal is tele van a Szekszárdi Húsipari Rt. anyagával. Másfél éve folyik a nyomozás a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán, csődbűntett alapos gyanúja mi' att a Szekszárdi Húsipari Rt. és a hozzá kapcsolódó jogi személyek ellen Máté Dezső, (képünkön) a vizsgálati osztály vezetőhelyettese már betéve ismeri a történetet, ennek ellenére még sok akta van, amit át kell bogarásznia. A történet sok szálon fut, ezért nem lehet egy ember nevéhez kapcsolni a sikkasztás, a csődbűntett, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésére irányuló bűncselekményeket. A szekszárdi húsipari cég helyzete már a privatizáció előtt sem volt „rózsás”. A fenntartása többe került, mint amennyi bevételt hozott a cég. 1992 és 96 között folyamatosan ráfizetéses volt a kombinát, addigra már a felhalmozott veszteség elérte az egymilliárd forintot. A cég vezetői 1995-ben forgóeszköz vásárlásra az OTP banktól 500 millió forint kölcsönt vettek fel. A hitel biztosítéka az SZH Rt. ingatlanjai voltak. Az akták adatai alapján azonban felmerül a gyanú, hogy a mérleget meghamisították, éppen amiatt, hogy a kölcsönhöz tudjanak jutni. A húsipari cégnek ekkor már - annak gazdasági helyzete miatt - öncsődöt kellet volna jelentenie. Ilyen előzmények után került sor 1996-ban a privatizációs pályázat kiírására, amit egyetlen pályázóként, a Günther Schlegel nevéhez fűződő cég, a Met- raco Rt. nyert meg. (A Metraco Rt. évek óta folyamatos, de rosszul fizető megrendelője volt az SZH Rt-nek.) Még ebben az évben a Metraco Rt. vállalkozási szerződést kötött a húsipari céggel, így a felvásárlást a Metraco végezte, amit bérmunkában, féláron, t í Segédmunkásból nemzetközi hírű professzor ______________________________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: BAKÓ JENŐ
