Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-27 / 72. szám
Jogállam, közigazgatás, politika — Nyugat-Európában manapság sokan emlegetik a jogállam alkonyát. Nálunk ez alapvetően másképp van, hiszen ami fel sem kelt, annak nem lehet az alkonyáról beszélni. Dr. Kiss László alkotmánybíró ezzel a jellemző összehasonlítással kezdte előadását tegnap Szekszárdon, a Vármegyeháza díszterében tartott szakmai napon. A Magyar Közigazgatási Kar Tolna Megyei Tagozata, a Megyei Önkormányzati Hivatal, a Megyei Közigazgatási Hivatal és a Megyei Jegyzők Szövetségének Bizottsága közös rendezvényén dr. Kovács Péter, a Közigazgatási Kar Tolna Megyei Tagozatának alelnöke köszöntötte a megjelenteket, így a települések jegyzőit, a megjelent jogi- és önkormányzati köz- igazgatási szakembereket. Ezt követően dr. Kiss László a jogállam, civil társadalom, közigazgatás napjainkra értelmezett összefüggéseit részletezte. Egyebek mellett arra mutatott rá, hogy hazánkban jelenleg egymás mellett él még a régi és az új, azaz a rendszerváltás előtti, illetve utáni jogrendszer. Ez a tényt is figyelembe kell venni annak az útnak a kijelölésénél, továbbvezetésénél, melynek legfontosabb állomásaiként az alattvaló állampolgárrá, majd állampolgárból polgárrá válik. Az előadó ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egy jogállam éppen attól jogállam, hogy léteznek benne a polgárokra vonatkozó, betartandó kötelezettségek is. Dr. Galambos Károly kormányfő-tanácsadó, a Miniszterelnöki Hivatal Személyügyi és Közszolgálati Főosztályának vezetője a közigazgatás személyzetét érő új kihívásokat összegezte. Mint mondta, a szakmai felvértezettséggel bíró, hivatását ismerő, az állampolgárok ügyeit határidőben intéző köztisztviselők függetlenek kell, hogy legyenek a kormányok, illetve az önkormányzati képviselő testületek változásaitól. A politika valószínűleg azért próbál időnként erre a területre is betüremkedni, mert képviselői nem igazán tudják: a köztisztviselő szakmaisága kizárólag a feladat-végrehajtásra irányul. -száBabaverseny az ezredfordulón Brit orvosok lebeszélik a párokat arról, hogy „induljanak” az ezredfordulós babaversenyen, mert túl zsúfoltak lehetnek a szülés idejére a kórházak. A felhívást azután tették közzé, hogy kiderült: minden tizedik brit pár próbálkozik azzal, hogy az új évezred hajnalán elsőként szülessen gyermeke. A szigetországban a kórházi szülőkapacitás viszont a jelenlegi napi 2200 babára is alig elegendő. A szűk keresztmetszetet nem az ágyak, vagy az orvosok száma jelenti, hanem az, hogy országos hiány van bábákból. Amellett, hogy a szülés a túlzsúfoltság miatt nagyobb kockázattal járna 2000. január 1-én, az újszülöttre egész életében nehézségek várnának. A hirtelen felszökő babaszám miatt nehezebben jutna bölcsődébe, óvodába, keményebben kellene versengenie az egyetemi helyekért, később a jó állásokért - mutatnak rá brit orvosok. Kérdéses persze, hogy csillapítani tudják- e a józan érvek a milleniumi szülhetnéket. Akadt már olyan pár is, amely termékenységi kezelésért folyamodott az egyik kórházban csak azért, hogy kiárulhassa ezredfordulós újszülöttje babaruha-felületét reklámcélra. Kérésüket a kórház elutasította. wá Mluít'yMslMii A Tolna megyei állategészségügyi állomás Szekszárdon továbbképző értekezletet tartott, melynek egyik témája az állat- védelem volt. A Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, dr. Lantos Csaba tartott előadást a megye állatorvosainak a január elseje óta életbe lépett állatvédelmi törvényről. Az osztályvezetőt a témáról kérdeztük.- Az állatvédelmi törvény meghatározza az állatokkal való bánásmódot, kimondja, hogy megfelelő körülményeket, jólétet kell számukra biztosítani. Nem cinikus ez a meghatározás egy kicsit, hiszen a haszonállatokat azért tartjuk, hogy meghíz zanak, majd levágjuk őket? — A január óta életbe pett törvény szabályozza emberek és az állatok kapcso latát, amelyben fő szempont az állatok szállítása, tartása, a velük történő kísérletezés esetén minél kisebb fájdalmat, szenvedést vagy stresszt okozzunk. A gazdasági haszon céljából tartott állatoknál, mint a sertéshizlalás, a kacsa- és libatömés, libatoll tépés, stb., olyan technológiát kell alkalmazni, ami nem okoz fájdalmat. A közeljövőben megjelenő jogszabályok rögzítik majd a ketreces borjú tartásának feltételeit, a tolltépést, a májhizlalást, az állatokon végzett érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat, és még sok mindent.- Az állatkísérletekkel kapcsolatos feltételek megszigorodtak, ez pontosan mit jelent? — A kísérleti helyeket a hatóságnak (köztük a megyei állategészségügyi állomásnak) kell ellenőrizni. Még a kísérletek megkezdése előtt kérelemmel kell fordulni a megyei állomáshoz, melyben meg kell jelölni, hogy milyen célra (gyógyászati, környezetvédelmi, takarmányozási, stb.) Eddig a kísérletek nem voltak ennyire nyomon követhetőek. • - Szűkebb hazánkban, Tolna megyében hol folytatnak állatkísérleteket? — Elsősorban a tudatformálásban van szerepe. Az állatok megbecsülését már az óvodás korban kell elkezdeni, a tudat- formálás akkor lesz eredményes. Ismerni kell a jogszabályt, érezni kell annak jelentőségét, meg kell adni mindazt (állathigiénia) amitől elviselhetőbb lesz az állatok élete. A jó állattartónak egyébként a génjeiben van az állatok megbecsülése. Ez vonatkozik a haszonállatokra is, hiszen minél jobb körülményeket biztosít, annál nagyobb haszonra számíthat a gazda. Óvatosan hátráljunk, ne nézzünk a szemébe A kutyák gyilkos indulatáról szeretnék elvégezni a kísérletet, meg kell jelölni a helyszínt, a feltételeket, az időtartamot, illetve milyen tudományos eredményre számítanak. A kérelmet az állomás továbbítja a minisztériumba, ahol a miniszter által felkért etikai bizottság véleményezése után kap választ a kérelmező. Az állatorvos a vérengző kutyákról Szomorú aktualitása a témának, hogy a héten megyénk egyik településén, Kur- don, a szomszéd házból elszökött kutyák súlyosan megsebesítettek egy idős asz- szonyt. Vajon - a konkrét esettől függetlenül - mi váltja ki az addig nyugodtnak tűnő állatokból a gyilkos indulatot? A kérdést dr. Buri Antalnak, a megyei állategészségügyi állomás igazgató-helyettes főállatorvosának tettük fel.- A konkrét eset okait — Fácánkerten, néha az ÁNTSZ és a megyei kórház is végez állatkísérleteket. Az április elseje előtt már elkezdett állatkísérleteket be kell jelenteni, míg az ezt követően tervezett kísérleteket már kérelmezni kell az illetékes hatóságtól. — Mit mond, mit üzen egy átlagembernek az állatvédelmi törvény? nem ismerem, erről nem tudok mit mondani. Általában egy, a kutya által félreértett helyzet, mozdulat, bottal való fenyegetőzés is kiválthatja az állat támadási ösztönét. Ha felügyelet nélküli, idegen kutyát látunk utcán vagy más helyen, akkor célszerű elkerülni a vele való találkozást. Ha észleljük, hogy az állat ingerülten reagál, akkor óvatosan, nagyobb és hirtelen mozdulatok nélkül, hátrálva, kerülve az állat tekintetét, próbáljunk meg minél távolabb kerülni tőle. A falkába verődött kutyák (legalább két állat) jelentenek nagyobb veszélyt az emberre. Mauthner A bó A szekszárdi önkormányzat agrárbizottsága Pecze Istvánt (SZDSZ), a szekszárdi 14. számú választó körzet képviselőiét, tanácsnokot delegálta a Duna-Dráva- Száva Euro Regionális Együtt működés agrár- munkabizottsá gába. — Önt eddig a zeneiskola tanáraként és ragyogó trombitásként ismerte a közvélemény. Ehhez képest az ön- kormányzati választásokat követően előbb a mezőgazdasági bizottság tagja lett, most pedig a régióban képviseli a megye mezőgazdaságát. Véletlen ez vagy szándékaival megegyezik a dolog? — Nem utasítottam el a felkérést, mert nem áll tőlem messze a téma. Jól lehet nem vagyok mezőgazdász, de muzsikusként, a Szekszárdi Big Band alapítójaként és vezetőjeként megtanultam, hogyan kell menedzselni a dolgokat. És kívülállóként, nem borászként. — Jó, jó, de mégis más feladat egy olyan dolgot „eladni" amiben profi és más amatőrként tenni ugyanezt. — Nem érzem hátrányát, hogy nem vagyok borász. Kívülállóként talán világosabban is látom a problémákat, hogy mi az oka annak, hogy a szekszárdi történelmi borvidék termelői nem tudják érvényesíteni érdekeiket, nem kapnak megfelelő támogatottságot. — Szőlője van? — Nincs, de ismerem a szekszárdi borokat és kiválónak tartok jó néhány fajtát. — Mik a tervei „bor- vidéki-ászként”? — Minél előbb meg kell valósítani a szek- szárdi-borutat. Ehhez közös összefogás, gondolkodás kell, nem kü- lön-külön keresni a kiutat. Élnünk kell végre a természeti, kulturális adottságainkkal és el kell jutni addig, hogy a szekszárdi gazdák ne csak éldegéljenek, hanem jól megéljenek a hegy levéből. F. Kováts Éva FOTÓ: GOTTVALD Húsvéti nyuszi: Ha hiszel benne, létezik Ranschburg Jenő pszichológus szerint az esetek túlnyomó részében semmiféle traumát nem okoz, ha a gyerekek szembesülnek azzal az igazsággal, hogy a húsvéti nyuszi valójában nem is létezik. Sőt, ezt a „titkot” általában már sokkal hamarabb ismerik, mint amikor a szülő elkezdi felvilágosítani őket. A gyerekek éveken keresztül egyszerre hisznek az ajándékozó mesefigurák létezésében, miközben már azt is sejtik, hogy az egészet a felnőttek találták ki. A gondolkodásnak ez a kétsíkúsága hathét éves korra szűnik meg. A szakértők szerint a szülők akkor járnak el helyesen, ha a gyerekek kérdéseire így válaszolnak: ha hiszel a húsvéti nyuszi létezésében, akkor van. Ebben az esetben ugyanis nem követjük el azt a hibát, hogy csak a nyers igazsághoz ragaszkodunk, de nem megyünk bele egy hamis mesébe sem. Engedni kell, hogy a gyerekek megteremthessék a maguk fantáziavilágát.
