Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-23 / 68. szám
1999. március 23., kedd Jó Tanácsok Gazdáknak 5. oldal Állati antibiotikumok Sz. Sándorné Őcsényből telefonált. A múltkoriban arról olvasott, hogy amerikai kutatók megállapították, hogy a farmokon nagyon sok antibiotikumot etetnek meg az állatokkal. Ennek nagyon sok kellemetlen, emberi egészségre káros hatása van. Kérdése: nálunk, Magyarországon mi a gyakorlat, rosszabb vagy jobb lehet a helyzet az amerikai gyakorlatnál? Sajnos a válasz csak elméleti lehet, hiszen nem tudok róla, hogy nálunk végeztek volna hasonló kutatásokat -, válaszolta dr. Szabó Ákos állatorvos. Véleményem szerint nálunk rosszabb a helyzet, mint az amerikai farmokon, mert az állattartók sokszor nyúlnak a saját „patikájukba” és felhasználják a megmaradt készítményeket, gyakran azt sem tudják pontosan, hogy mire. Ennek egyik oka, hogy az állatorvosi és a gyógyszerköltségeken próbálnak így spórolni. Ha a tápban van antibiotikum, akkor azt kék kereszttel jelzik a címkén. Az állategészségügyi előírások pontosan jelzik, hogy mikor ürül ki az állatból a gyógyszer hatása, ezért is kell ezeket pontosan betartani. (Ha ezt nem tartják be, akkor az állati húson keresztül kis mennyiségben ugyan, de antibiotikum kerülhet az emberbe is, ami gyógyszer rezisztenciát, vagy allergiát válthat ki.) A kereskedelemben lévő húsokat egyébként még a vágóhidakon, az állatorvosi laboratóriumokban ellenőrzik. Jó tanácsok a zöld vonalon A múlt héten pénteken ismét az állattartás volt a téma a zöld vonalon. Dr. Szabó Ákos, bátaszéki állatorvos válaszolt ismét olvasóink kérdéseire. Sokan hívtak bennUnket, köszönjük. A fő téma ezúttal a kocasüldők vemhessége, a kismalacok-, a tojótyúkok tartása, illetve a kutyák, hörcsögök gondozása. Többen kérdeztek bennünket az ENAR rendszerről is, például mi a teendő ha eladja borját a gazda, kell-e új állatlevél? Ki állítja ki a járlat levelet? Mikor kell kiállítatni a marhalevelet a sertésnek és a nyúlnak? Ezekre a kérdésekre, a nagy érdeklődésre való tekintettel, majd külön, egy másik alkalommal visszatérünk, hiszen hatósági feladatokról van szó. Ugyan csak sokan kérdeztek a kecsketartásról, hogyan kell hozzá látni az állat tartásához, milyen feltételeket kell biztosítani, lehet-e erre támogatást kérni, a kecsketejet hol lehet leadni? A telefonálók többsége munkanélküli, vagy kis nyugdíjas, ezzel is szeretné az anyagi helyzetét javítani. Erre a témára szintén külön visszatérünk majd. A fotón, melyet Bakó Jenő készített, dr. Szabó Ákos állatorvos látható. Vemhes kocák, ellés előtt Domboriból Antus Antal kérdezte, mi lehet az oka annak, hogy a vemhes kocája (pár nap van az ellésig) nem tud a hátsó lábára állni, étvágya sincs. Orvos már látta, injekciót is kapott az állat, de nincs semmi javulás. Az előrehaladott vemhes- ségnél már jellemző a bélrenyheség, ásványi anyag hiánya is felléphet és mozgásszervi problémák is előfordulhatnak. Az ellést követően a takarmányba keverve kalciumot, foszfort, ásványi anyagot adjanak. Meg kell „találni” az étvágyát, akár csirkelábat is lehet főzni, savanyúság, lekvár, bármi adható, amit az állat szívesen fogyaszt. Szakályból H. Lajos azt panaszolta, hogy hat anyakocája van, de ahányszor kant keres az állatainak csak korcsokat talál. Sajnos az is gyakori, hogy „visszabúg” az állat. Ellenőrzött, törzskönyvezett apaállatokat mért nem lehet találni? Mért nincs egy elosztó a megyében, ahová lehetne jelentkezni? Ennek több oka van, mondta az állatorvos, például a kan spermája nagyon híg, a mélyhűtése nem megoldott, ezért a mesterséges termékenyítést bonyolulttá teszi. Az inszeminálás megoldás lehetne, de a kocalétszám csökkenésével olyan nagy területet kell(ene) bejárniuk a szakembereknek, hogy emiatt drága a fedeztetés. így sokan inkább a zugkant veszik igénybe. Megoldást jelenthetne, ha állami támogatással kerülnének egy-egy községbe kihelyezésre a kanok. Várdombról telefonált az a gazda, aki azt mondta, hogy 3 és fél hónaposak a malacai és egyiküknek nincsen heréje, annak ellenére, hogy nem végeztek ilyen beavatkozást. Mi lehet ennek az oka? Rejtett heréjűségről van szó, amit műtéti beavatkozással lehet orvosolni, volt a válasz. A műtétet azért is el kellene végezni, mert szaga lesz a húsnak, ha ez elmarad. Jágónakról, B. István telefonált. Az éjszaka ellett a kocája, de nem fogadja el a saját malacait. Mit tegyen? A kismalacokat biztonságos, meleg helyre kell tenni addig, amíg rendeződik a helyzet. Állatorvos által adott nyugtató injekció általában segít a disznón, így bódult állapotban kell megpróbálni, hogy elfogadja-e a malacokat. A tapasztalat az, hogy 24-48 óra elteltével a helyzet normalizálódik, addig a malacokat etetni kell. Ritkán, de előfordulhat az is, hogy egyáltalán nem fogadja el az anyaállat a malacait, akkor sajnos mesterségesen kell felnevelni őket. (Egy rész tehéntejhez 5 rész víz és kevés méz.) Kis kutya, nagy kutya Sárpilisről H. Zoltán azt kérdezte, van egy kiskutyája, mely németjuhász és pitbul keverék, most 12 hetes, mikor kell a védőoltást kapnia, megtarthatja-e a kutyát, nem válik-e belőle fenevad? A védőoltást általában 6-8 hetes koruk körül kapják meg a kutyák, majd 12 és 16 hetes koruk körül szintén be kell oltani őket. A védőoltások fertőző májgyulladás, szopornyica, leptospirózis parvovi- rózis ellen, valamint veszettség ellen védenek, mondta Szabó Ákos. A kérdés másik részére a válasz: minden állat természete attól is függ, hogy a tulajdonos hogyan kezeli, neveli a kutyáját. Szigorú és igazságos neveléssel a kutya, akármilyen fajta is, de kézben tartható, engedelmes jószág lesz. Sokat számít, hogy mennyit foglalkoznak vele, a nevelkedése során milyen kapcsolata lesz a gazdájával. Ha nem nevelik, akkor a genetikai kódja szerint fog viselkedni. Tamásiból R. Istvánná azt kérdezte, hogy lehetne-e kötelezni a szuka kutyatartókat a tüzeléskor arra, hogy az állatukat oltassák be, és így nem „zavarnák” a környék kutyáit? Az állatorvos szerint nem az anyakutyával van a baj, hanem azzal, aki nem tarja kerítésen belül a saját állatát. A baj tehát nem a kutyákkal, hanem a gazdikkal van. (Mit szólna a telefonáló, ha azt kérnék tőle, hogy ivar- talanítsa a kutyáját, mert zavarja a szomszédot?) A torkos tyúkocskák Több olvasónk is hasonló kérdéssel fordult a szerkesztőségünkben várakozó állatorvoshoz. A téma visszatérő: Tolnáról, Iregszemcséről, Ci- kóról, Szakályból ugyanarról az „eredményről” számoltak be a telefonálók. A tojós tyúkok megeszik a tojásaikat. Ha az egyik ráül a fészkére a többiek körülállják és szinte lesik, hogy mikor emeli fel a fenekét és máris eszik a tojást, panaszolta Nagyné Tolnáról. A tojások héjával amúgy nincs gond, megfelelő keménységű. Akkor mi lehet a baj, kérdezik olvasóink. Nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, válaszolta az állatorvos. Fontos, hogy a tyúkok ne legyenek összezsúfolva kis helyre, tudjanak kapirgálni, mert különben unatkoznak és abból is származhat hasonló gond. Sokat jelent, ha földes a kifutó, mert így jobban elfoglalják magukat az állatok. Emellett lehet még hiánybetegségről szó, ami orvosolható (kalcium, vitaminok, ásványi anyagok, ilyen például a ÁP- 17, Jolovit, Nutrafort-3, tápba keverve.) Vagy egyszerűen csak rossz szokásról van szó, ami szinte egyáltalán nem kezelhető. Az is megoldás lehet, ha a tojófészket úgy helyezik el, hogy a többiek ne férjenek a közelébe, például magasabb helyre teszik, 70-80-100 centire a földtől. Növényvédelem a gabonában Búza és árpatábláinkat sokféle gyomnövény veszélyezteti. A jelen helyzetben mikor a korábbi években elvetett területhez képest csupán 50-70 százaléknyi területen sikerült elvetni az őszi gabonát, alapvetően szükséges, hogy megfelelő növényvédelmi oltalomban részesítsük gabonatábláinkat annak érdekében, hogy az idén jó minőségű, magas terméssel zárhassuk az évet. Remélhetően végre ára is lesz a gabonának! Miután azonban a költségek soha nem közömbösek, ezúttal új, költségtakarékos lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet. A gabonatáblák legszélesebb hatásspektrummal rendelkező gyomirtó szere a jelenlegi álláspont szerint az új, LANCET nevű gyomirtó szer. A LANCET gyors, precíz és megbízhatóan kiváló hatékonyságú a ragadós galaj, a napraforgó árvakelés, a mezei csorbóka, a keresztesek, a libatop félék, az ap- rószulák, a pipacs, a disznópa- réj, a kenderfű, az ebszikfű, a tyúkhúr ellen. Az új gyomirtó szer a gabona bokrosodásától a 2-nóduszos stádiumig kijuttatható 1,0-1,25 liter/ha mennyiségben, 200-400 liter/ha víz- mennyiséggel. Újdonság a szerrel kapcsolatban az új, mikroemulzió formuláció, melynek igen nagy előnye, hogy annak ellenére, hogy a szer vizes alapú, nem fagyérzékeny, a kész permedé nagyon stabil. A LANCET, mint valamennyi felszívódó herbicid, a növény belsejébe kerülve, a gyomok növekedési pontjaihoz jut, itt fejti ki hatását. A legjobb hatás eléréséhez 8-25 fokos hőmérsékleten permetezzünk. Ha a nappali hőmérséklet 8 fok alatt van, váljunk a kijuttatással. Ezt már azért is megtehetjük, mert egyrészt ilyen időjárási körülmények között a gyomok is lassan fejlődnek, másrészt a LANCET a gabona 2-nóduszos fejlettségéig kijuttatható! A szer I-es forgalmi kategóriájú, keverhető gombaölő, rovarölő szerekkel, folyékony műtrágyákkal is keverhető. Ä LANCETnél olcsóbb hektárköltségű (kevesebb mint 3000 Ft/ha) ilyen széles spektrumú kétszikű irtó szer ma a hazai piacon nem lelhető fel. Az idei évtől a kukoricában is engedélyezték kétszikűek irtására. A méhek fertőző betegségeiről A méhek egyik legveszélyesebb fertőző betegsége a nyúlós költésrothadás, mondta Borbély Lajos megyei méhegészségügyi felelős. Ez a betegség a méheket már nagyon sok éve pusztítja. A kórokozót, a baktériumot, a fedett méhfiasításban nem tudjuk elérni, ezért a fertőzés terjedése miatt el kell égetni a beteg méhcsaládokat. A nyúlós költésrothadás kórokozója spórás baktérium. A spóra rendkívül szívós, ellenálló, akár 20 évig is képes életben maradni. Ha megfelelő életfeltételek közé kerül, kifejlődik belőle á vegetatív alak, így lesz a spórából újból baktérium. A kifejlődött baktérium a méhfiasításban gyorsan elkezd szaporodni, majd elpusztítja, elrohasztja a fedett Hasítást, ezáltal pusztulnak el a méhcsaládok. Ezt a betegséget azonban szakszerű méhészkedéssel meg lehet előzni, ha a következő védekezést betartjuk: 1. Ne engedjük meg azt, hogy a spóra megfelelő körülmények közé kerüljön, ne tudja felvenni a vegetatív alakot, ne tudjon kifejlődni baktériummá. (A spóra szerepe a lappangás és a várakozás, a baktérium szerepe pedig a fedett méhfiasítás elpusztítása.) 2. A spóra gócpontja az öreg fekete lépekben van. Minden méhecske kikelése után ragacsos burok ragad a sejt falára, amit poklának is mondanak. (A spórák itt állomásoznak, várják a vegetálási lehetőséget.) 3. A spóra és a csíra kizárása elpusztítása a legfontosabb feladat. Minden évben 3-4 műlépet építhetünk ki családonként, így 4 évenként felújul a fészek. Az építés a szakszerű méhészkedés alapja is. A rajzás gátlása a mézminőség miatt is fontos. A méhészetünkben 4-5 évesnél öregebb lépeket ne tartsunk. A használt kaptárakat égessük ki forrasztó lámpával, a szerszámokat fertőtlenítsük formáimnál. Mindig csak erős méhcsaládokat tartsunk. A népes család több féle szűréssel képes olyan védettséget biztosítani, hogy az idegenből behurcolt kórokozó, illetve baktérium nem tud eljutni a méh Hasításáig. Sajnos sok méhésznél hiányzik a szakmai gyakorlat, ezért van még mindig nyúlós költésrothadás. -mauito Forradalmian új formulációjú, egyedülálló hatékonyságú gabona gyomirtó szer a LANCET o'! a legszélesebb hatásspektrumú, kétszikűek elleni gabona gyomirtó szer kiváló a ragadós galaj, kenderkefű, keserűfíífélék, libatop, aprószulák, keresztesek, pipacs, mezei acat, csorbóka, ebszikfű ("kamilla") és sok más kétszikű gyom ellen tí'i formulációja vizes alapú mikroemulzió, ezért a szer nem fagy meg, nem kristályosodik alacsony hőmérsékleten, igen könnyen oldódik, felhasználás közben nem igényel állandó keverést, a szórófejek minőségére kevésbé érzékeny vwf ,s . .... . ■■ hatása gyors, a kezelés után néhány órával már szemmel látható tünetek jelentkeznek a gyómokon dózisa alacsony, 1-1,25 liter hektáronként 200-400 liter vízzel kipermetezve ZÍa gabona 2-nóduszos fejlettségéig kijuttatható E'ne permetezzünk 8 °C alatt, valamint fagyos éjszakák után és várható fagyok előtt hektárköltsége alacsony (kevesebb, mint 3000 Ft/ha), felhasználása gazdaságos Dow AgroSciences 7M Magyarországi Képviselet 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. Tel.: 202-4191,202-4216, 202-4182, fax: 202-4292
