Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20 / 66. szám
Ez a darab 1999. március 21. Közéből Harmadik oldal W mmm gf h mm ^0 mm Level-hepiend az enyém volt Göncz Árpád a Magyar Médeia szekszárdi előadásáról Göncz Árpád Magyar Médeia című monológdrámája 1976-ban került első alkalommal színpadra. Az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban felújított színdarabjainak mezőnyében vezető helyen található művet több nyelven, köztük horvátul és németül is bemutatták. A darab csütörtökön este Szek- szárdon, a Deutsche Bühne Ungarn pódiumán - Bagossy László rendezésében, a Hamburgból érkezett Claudia Claus főszereplésével - ugyancsak németül volt hallható. A premier legnevesebb díszvendégeként magát a szerzőt, Göncz Árpád köztársasági elnököt köszönthették a vendéglátók. Előadás után lapunknak is nyilatkozott az államfő, akit elsőként a darabról kérdeztünk. — Abszolút hitelesnek éreztem - értékelte a produkciót Göncz Árpád. — Ez már a negyedik német nyelvű Médeia-darab, amin részt vettem. Láttam egy osztrák, egy temesvári német nyelvű és egy kelet-német előadást. Mindegyik más volt, s ebben éppen ez az érdekes. Az ember néha úgy hallja viszont a saját szövegét, hogy nem ismer rá. Ez, a most bemutatott darab az enyém volt. — Elnök úr számára mit jelent az, hogy egy mai magyar mű németül szólal meg egy magyarországi német nyelvű színházban? — Azt, hogy az egész világ multikulturális. Magyarország is az, kiváltképp a nemzetiségei révén. A hazai német nemzetiség egy világnyelv birtokosa. Ez magyarázza azt, hogy egy németországi színész játszhatta a főszerepet. így a vártnál is hitelesebbnek éreztem a játékát: kiválóan beleélte magát egy olyan helyzetbe, amit egyébként természete- nem ismerhet. — íróként és műfordítóként milyen darabokat látna szívesen a hazai, nemzetiségi nyelvű színházak műsorain?- Egyaránt szívesen látom a nemzetiségi nyelvre fordított magyar darabokat, de ugyanígy a hozzánk érkező más anyanyelvű darabokat is. De tulajdonképpen ez is az ilyen színházak hivatása, hogy mindkettőből válogassanak. Szeri Árpád Megtámadtak a minap egy nyomozót Szekszárdon, a diszkóban, ahol magánemberként szórakozott. Támadói közül hárman előzetes letartóztatásban vannak. Dr. Soczó László a szekszárdi városi rendőrkapitány azt nyilatkozta, miután a bűnözők felrúgtak egy örök szabályt, a rendőrség is olyan rugalmas lesz velük kapcsolatban, mint a beton. Hogyan is kell érteni ezt a kijelentést, kérdeztük a kapitánytól. — Lassan 25 éve vagyok rendőr. Bármikor ki mertem menni bármilyen bűnöző telepre, ahol sokan éveket ültek olyan ügyben amit én bizonyítottam rájuk. Mindig és mindenütt világon van a rendőr és a bűnöző között egy hallgatólagos megállapodás, hogy a személy és a család tabu. A rendőr és a profi bűnöző között párharc folyik, a szakmát és egyénisége volt. Ha tudtam megfogtam, ha nem, akkor ő nyert. Ma már van a bűnözésnek egy olyan jellemtelen, gátlástalan rétege, amellyel szemben az íratlan szabályok nem kötelezőek. Félreértés ne essék, nem bosszúról van szó, a rendőri brutalitást elítélem. Rugalmasak leszünk, KíínS'vl/eÁ" t mint a beton út sehova nem vezet. A törvényekben viszont vannak bizonyos szabályok, amelyeket a rendőrség normális esetben igyekszik rugalmasan, méltányosan és humánusan alkalmazni. Ez az, amire a becstelen, jellemtelen bűnözők a jövőben nem számíthatnak. Nem mondom, hogy ma már nem mernék kimenni egy bűnöző telepre, de az biztos hogy jobban odafigyelnék merre nézek, merre lépek. IhárosiIbolya hogy ki az ügyesebb, ki az okosabb, ki tudja a másikat behúzni a csőbe. A harc változó sikerrel folyik, a bűnöző vagy sittre kerül, vagy megússza. A törvény keretein belül előfordultak alkuk is, amelyekben mindkét fél részéről megvolt az adott szó becsülete. Mostanában - úgy tűnik - kiveszőben van a vagánybecsület, - s ez az, ami elszomorító. Régen a becsületes betörő sosem ölt. Ha tetten érték elszaladt, legfeljebb fellökte azt aki eíőtte állt. Most meg baltával támadnak öregasszonyokra. Egyre több a gátlástalan elkövetés, a bűnözők egy része eljutott odáig, hogy nem ismer se Istent, se hazát. Régen volt profi bűnöző, akit tisztelni tudtam, mert értette Jöhetnek királyok, mehet a rendszer, egyvalami marad: a hivatal, és a 40 X 50 centis gillotine- .kiképzésű lehúzhatós ablak. A történetről legalábbis semmi más épkézláb nem jut eszembe. Az iregszemcsei postahivatal nem kézbesítette a patikának címzett küldeményeket, csak azt, amit a gyógyszertárat működtető cégnek címeztek. A patika neve Viktória Gyógyszertár, a cég neve Viktória Pharma Bt., egyébként egy helyen vannak. Visszakerült a feladónak például a gyógyszerárlista, ami nélkül gyógyszert árusítani lehet ugyan, de a patikusok többsége szeret inkább árlista alapján dolgozni. A postai szabály, hogy egy cég vezetője, vagy megbízottja csak a cégbírósági dokumentum másolata alapján veheti át a küldeményeket. Mivel olyan cég nincs, hogy Viktória Gyógyszertár, kézenfekvő, hogy oda nem is lehet kézbesíteni levelet. Annak ellenére, hogy a patikát korábban működtető betéti társaság akkor is megkapta a küldeményt, ha arra csak a gyógyszertárat írták rá. Akkor igen, most nem. A hivatal vezetője azt mondta, nem nyilatkozhat. A pécsi postaigazgatóság jogi osztályának munkatársa viszont megvizsgálta az eljárást, s arra a véleményre jutott, - s itt jön a pozitív fordulat -, hogy adminisztratív hiba történt, a hivatalnak nemcsak kézbesítenie kell a gyógyszertárnak szánt leveleket, hanem illene elnézést is kérnie az ügyféltől. Tóth Ferenc El a kezekkel a génektől Több országgyűlési képviselő is megkapta azt a levelet, amelyben az ökológiai gazdálkodás hívei tiltakoznak a gén- manipuláció ellen. A dokumentumot e hét szerdáján a Tamási Öko- Lánc Környezetvédelmi Egyesület titkára adta át Koppánné dr. Kertész Margit kisgazda honanyának. A levelet a Zala megyei Ispánkon ez év februárjában rendezett ökológiai mezőgazdasági tanfolyam résztvevői címezték a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. Sajtójelentések szerint Tor- gyán József egy, az év elején Berlinben rendezett konferencián szóbeli megállapodást kötött multinacionális cégekkel arról, hogy hazánkban genetikailag módosított szaporítóanyagokat honosítanak meg kísérleti jelleggel. Az ökológiai mezőgazdaság hívei aggodalommal fogadták a hírt, megítélésük szerint ha ez megvalósul, „jóvátehetetlenül sérül a természet önszabályozó rendszere, a magyar tájspecifikus növényfajtákat leváltaná egy - az etetőláncok analógiájára épülő - egysíkúság, a magyar termőföld kísérleti laboratóriummá, a fogyasztók pedig kísérleti nyulakká válnának”. A dokumentum szerzői feltételezik, hogy a „magyar szakmai körök elitjének egy része a géntechnológiákat alkalmazó cégek befolyása alatt áll.” Koppánné dr. Kertész Margit érdeklődésünkre azt mondta: a párt hétfői frakcióülésén megpróbálja megkérdezni a minisztert arról, interpelláció keretében, vagy más formában vethető-e fel a kérdés. A kisgazdapárti képviselő egyéni véleményéről elmondta: konzervatív gondolkodású lévén fenntartásai vannak génmanipulációval szemben. tf Tiszavirág-életű térplasztika Ledöntötték Farkas Pál szobrát Farkas Pál, Szekszárdon élő szobrászművészt egy szegedi ismerőse hívta telefonon, hogy az éjszak eltűnt a folyópartról Tiszavirágzás című szobra. Később aztán kiderült hogy a 6 mázsás csapokkal rögzített térplasztikát kitépték a talapzatból és belelökték az áradó folyóba. Az árvízvédelmi támfalon lévő szobor hamar népszerű találkahely lett a Tisza-parti városban. Március 14-ére virradóra már csak a hűlt helyét találták. Először azt hitték ellopták, de aztán valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene nézni a folyóban. Á rakparthoz képest a szobor 4,5 méter magasan volt. A lent lévő, lezárt utat mintegy 2 méter magas víz borította. A műalkotást búvárok találták meg és tűzoltók mentették ki a vízből. Jelenleg sérült állapotban egy raktárban őrzik. — Ezt nem egy-két ember nem csinálhatta, nagyobb erő kellett hozzá. El sem tudom képzelni, hogyan gyűlhet össze emberekben - feltehetően fiatalokban - ennyi brutális indulat. nyilatkozta lapunknak Farkas Pál. — Szegeden, a szülővárosomban már nem ez volt az első szobor, amelyet ledöntöttek, megrongáltak, de nekem szerencsére még nem volt részem hasonló élményben. Ez ahhoz hasonló érzés, mintha az embernek a gyereke tűnne el. Szekszárdon hála Istennek más tapasztalataim vannak. A milleniumi emlékműről leesett bronz pecsét egyikét bevitték a polgármesteri hivatalba. Gondolkodunk rajta hogyan lehetne riasztó-rendszerrel megvédeni a szobrot a restaurálás után. . . Ihárosi A települések közötti nemzetközi partnerség érdekes példája volt az a bogyiszlói házasságkötés, amelynek „segítői” a község erdélyi testvértelepüléseiről érkeztek. Maga az ifjú pár - Király Géza és Szántó Mónika - bogyiszlói illetőségű, egybekelésükről szóló döntésükhöz természetesen nem igényeltek „testvértelepülési” segítséget. Egy egyházi esküvő azonban nem jöhetne létre pap nélkül, mint ahogy egy valamire való lakodalom sem lehet meg vőfély híján. A fiatalok ebben a dologban kaptak „külső” segítséget, méghozzá egyszerre Bogyiszló mindkét erdélyi partnertelepüléséről, Csíkcsicsóról és Csernátonról. A csíkcsicsói katolikus plébános már többször járt Bogyiszlón, ahol sok barátot szerzett, és már misézett, keresztelt is a faluban. A fiatalok nem bánták volna, ha őket is „Pityu atya” adná össze. A tolnai apátplébános erre meg is adta az engedélyt, így immár a csicsói atya áldása van a Géza és Mónika frigyén. És mivel azon a hétvégén a csernátoni testvértelepülés delegációja is Bogyiszlón tartózkodott, kínálta magát az alkalom, hogy a nászon székely vőfély vigye a prímet. A lakodalmasok nem is bánták meg, hogy így alakult, a testvéri segítséggel létrejött nász remekül sikerült, amit az eseményen készült kép is bizonyít.-ht-
