Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-06 / 31. szám
MA MÉG ERŐSEK AZ ELŐÍTÉLETEK 1999. február 7. Bolondnak tartják, aki pszichiáterhez megy Közeliül Harmadik oldal Az ember, még ha kemény fából faragták is, az élete során többször is hullámvölgybe kerül. Munkahelyi problémák, válás, súlyos betegség, a szeretett lény elvesztése nagy traumát okoz. Maga az öregedés, a nyugdíjkor elérése, a hirtelen ránk szakadt csend, a gyermekek kirepülése, mind-mind megviselik az érintetteket. Van aki hamarabb túl tudja tenni magát a történteken, de van aki évekig cipeli a súlyt. Dr. Lovász Zsuzsa klinikai szak-pszichológus sál (aki egyben főiskolai adjunktus, a megyei kórház pszichiátriáján pedig gyógyít) beszélgettünk. — Mi zajlik le az emberben akkor, amikor úgy érzi, hogy nincs értelme semminek, a krízisből nem képes kilábalni? — Pszichológiai szempontból a krízis azt jelenti, hogy az egyén olyan élethelyzetbe került, amit az addigi megszokott cselekvési rutinjával már nem tud megoldani. Valamiféle veszteséget él át akkor is, ha nem társat veszít el, „csupán” a munkáját, vagy számára új helyzetbe került. Ez azt jelenti, hogy az addigi fontos kapcsolatok, társas kötelékek, a kivívott pozíció már nem áll a rendelkezésére. Tárgyvesztési állapotnak nevezzük, amikor például munkahelyet vagy lakhelyet változtat például gyomorpanaszok, szédülés, gyakori fejfájás. — Hogyan lehet ebből a helyzetből a kiutat megtalálni? Hiszen szakember segítségére már csak a nagyon súlyos esetekben lehet számítani. A nyugati filmekből ismert szituáció, „felkeresem a pszichiáteremet”, ez nálunk szinte elképzelhetetlen.- A válságlaki, és ezt a későbbiekben nehezen tudja feldolgozni. Nagyon fontos az is, hogy az egyén életében bekövetkezett pozitív változások - például gyermek születése, kinevezés, házasságkötés, diploma megszerzése - is kiválthatnak krízis helyzetet. Új szerepet kell(ene) ugyanis megtanulni. Gyakran a pszichés történéseket testi reakciók is kísérik, iffffnwmmmmmmmmmmmm Mit tegyünk, ha krízishelyzetbe kerülünk? illusztráció: bakó jenő ból való kiút egyik állomása, amikor megfogalmazza magának az érintett, hogy mi is történt vele. Szembesül a problémájával, amit „megbeszél magával”. Apróbb célokat tűz ki magának, melyek vélhetően sikerélményt okoznak. Fontos, hogy a lelki béke helyreálljon. A válságok egy része önmagától is megoldódik. Ha túlságosan elhúzódik, akkor viszont szakemberhez kell fordulni. Nemhiába emlegették régen is, hogy lejárt a gyászév. A szeretett lény elvesztésének a feldolgozása ugyanis legalább ennyi időt vesz igénybe. Természetesen egy válás, munkanélkülivé válás, kisebb kudarcok, mind-mind más feldolgozást igényelnek. A „felépülés” során kapaszkodót jelenthetnek a meglévő baráti kapcsolatok, a családtagok, kollégák, ismerősök. Hagyni kell, hadd dolgozza fel az egyén a sérelmét, sírja, ki magát, ha arra van szüksége. Az elfojtás később bosszulja meg magát. Ennek klasszikus formája, amikor látszólag rendeződnek a dolgok, aztán a betegen kitör a pánikbetegség, depressziós vagy levert lesz, szorong. Mindez társulhat testi bajokkal is. Sajnos az igaz, hogy vidéken e bajok orvoslása igencsak gyermekcipőben jár. A szakembereket csak a kórházi osztályokon lehet megtalálni. Ráadásul nálunk ma még elég erős az előítélet. Aki a pszichiátriát felkeresi, azt bolondnak titulálják. Az egyetemi városokban azonban már hazánkban is terjedőben vannak a lelki élet bajaira gyógyírt kínáló magánrendelések. Mauthner QBaglfl a Mis Egyszer P minden cérna elszakad Tíz és húsz között van évente az úgynevezett életellenes bűncselekmények száma Tolna megyében. Ezeknek a féle a családi dráma. Jelenleg négy ilyen ügyet vizsgálnak a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon. A négy családi dráma közül háromban fordult a kocka, és az asszony támadta meg - védekezésül - a férjet. Csak az egyik, a szekszárdi volt a szokványos eset, a részeges férj verte félig agyon a feleséget. A másik három történetben elszakadt a cérna és asz- szonyok próbáltak meg ilyen drámai módon véget vetni szenvedéseiknek Bonyhádon, Csibrákon és Értényben. Január elseje óta minden olyan cselekmény életellenesnek minősül, amelyben a szerszám alkalmas az élet kioltására, illetve valamilyen testüreget megnyitott az eszköz. A fegyver, amit az asszonyok használnak, rendszerint a kés. Bizonnyal azért, mert az van a leggyakrabban kéznél. Ilyenkor az eszköz mindig alkalmi, a rettegő asszonyok azt a szerszámot kapják fel, ami éppen a kezük ügyébe akad. A szóban forgó esetekben két kés és egy kisbalta volt, amivel az asszonyok megsebesítették az őket IflMÉMMI már hosszabb ideje terrorizáló részeges férjet. Manapság a szabvány történet a munkanélküliséggel kezdődik, az alkalmi italozással folytatódik, s innen nincs megállás a rendszeres ivásig, a az agresszív magatartásig. Mivel rendszerint az asszony van kéznél, ő lesz az áldozat. Hogy a végén a család tagjai közül ki kerül börtönbe, azt senki sem tudhatja előre. Kívülállók mindig megdöbbennek azon, hogy az asszonyok milyen sokáig tűrnek. Évekig is elviselik a férj részeges életmódját, a rendszeres verést, gyakran a nemi erőszakot. Szinte érthetetlen, hogy miért nem változtatnak a sorsukon, hiszen ennél rosszabb már úgysem lehetne. A nők egy ideig még titkolják is mi folyik a családi „otthon” fala között, ezért könnyen kialakulhat a teljes izoláció. Az asszonynak már senkivel nincs kapcsolata, s lelkét megüli rettegés. Ebben a lelki- állapotban éri az újabb stressz, s ilyenkor már alig kontrollálja, hogy mit tesz. Nem mérlegeli, a tette következményét, s esete válogatja, hogy az adott helyzetben egyáltalán mennyire képes a mérlegelésre. Ennek kiderítése a konkrét esetekben a szakértőkre tartozik. Ihárosi Vállalni kell azt is, amiért pirulunk Pakson a szerdai képviselő- testületi ülésen Hajba Antal képviselő, az egykori kenu világbajnok a város utcaneveinek kapcsán „kommunista újságíró, terrorlegénynek” aposztrofálta Ságvári Endrét, aki méltatlan arra, hogy utca viselje nevét. A történet pikantériája, hogy nem is az utcák neveiről volt szó, hanem olyan kezdeményezésről, amely a testület mindkét oldala szerint figyelemre és elismerésre méltó. Helyi vállalkozók egy csoportja - élén dr. Hüse Istvánnal, a DC Gépszer Kft. ügyvezetőjével - kezdeményezte a város eligazító, utcanév és házszámtábláinak kicserélését, az egyre szebbé váló Paks rangjához méltó megjelenésűre. Az ötlethez pénzt is ajánlottak, az önkormányzattól mindössze erkölcsi támogatást kértek. Ez utóbbi eddig példa nélküli, azt mutatja, hogy a paksi vállalkozók tenni is akarnak és tudnak a városért - állapította meg több képviselő, köztük Bor Imre polgármester is az ülésen. Ekkor került a csizma az asztalra, vagyis Hajba úr ominózus megszólalása, amelyet döbbent csend fogadott. A napokban több baloldali politikai párt és szervezet is elhatározta, hogy tiltakozik a megnyilvánulás ellen. Mi dr. Rosner Gyulát, a Városi Múzeum nyugalmazott igazgatóját, régész-történészt kérdeztük az ügyről. Szándékoltan, hiszen ő aligha vádolható baloldalisággal, közismert 1956-os múltja és keresztény szellemisége. Történelmünkkel szembe kell nézni - mondta dr. Rosner Gyula - és nem ildomos azt a napi politika szolgálatába állítani. Hogy Ságvári Endre mennyiben volt kommunista, mennyiben antifasiszta, a történészek dolga eldönteni. Tény, hogy tűzharcban esett el egy adott korszak erősen fa- sisztoid jellegű hatalma ellen, szabadságjogokért küzdve. Azt a negyven évet, amelyet a történelem akaratunk ellenére erőszakolt ránk már nem élhette meg, kár tehát a szocializmus árnyékát rá vetíteni. József Attila is volt tagja a kommunista pártnak, mégsem szándékozik senki „kirúgni” a magyar irodalomból. Van paksi példa is, ma is utca viseli nevét Szabó Erzsébetnek, a polgári leányiskola megalapítójának, aki az első világháborús sebesültek ápolásáért magas királyi kitüntetésben, a Stefánia érdemrendben részesült. Szociális érzékenysége és a történelem viharai a Tanácsköztársaság helyi direktóriumába sodorták, amiért később kivégezték. Átmeneti korszakokban ez sajnos megtörténhetett. Jelenünk azonban szerencsére konszolidált, ezért jó lenne a történelmet történelemként kezelni, indulatok nélkül. Azt szoktam mondani, vállalni kell azt is, amiért pirulunk. Ami Hajba úr megnyilvánulását illeti, nem vonom kétségbe tisztességét, ám nem szabad elfelejteni, hogy a pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve. Rákosi Gusztáv Most már nem csak élőben, CD-n Is fújja a dalokat Pecze István szekszárdi trombitaművész. A Liszt Ferenc Zeneiskola népszerű zenetanárának, a Pecze és Társa Koncertiroda tulajdonosának, városi képviselőnek - nem csak a városban, de a régióban is elsőként - önálló, szóló CD-lemeze jelent meg My way, Az én utam címmel. Már lemezen is fújja Pecze István útja A lemezen tíz világsláger és öt régi magyar dal hallható Fűzi János hangszerelésében. Csupa „eltrombitálható” szám, a címadó dal a Frank Sinatra által közismertté vált My way, aztán Am- strong számok és a Kabaré. A hazai szerzők dalai közül olyan örökzöld melódiák hallhatók, mint Fényes Szabolcs Aki melletted él, illetve a Bágya András- Szenes Iván szerzőpáros Vagy mindent vagy semmit című slágere. A felvételek Budapesten, a Magyar Rádió 8-as stúdiójában készültek. A dallamos számok előadásában a trombitaművészen kívül többen közreműködtek, így Csepregi Péter és László Boldizsár szólót énekel a lemezen, a Cotton Club Singers lányok vokált. Balogh József klarinéton, Bencze Zsolt pedig pozaunon játszik. A nagy meglepetés, a szekszárdi kórházban dolgozó baleseti sebész dr. Tusa Gábor, aki új oldaláról mutatkozik be, tangóharmonikán ad elő egy mexikói számot. A lemez zenei rendezője P. Horváth Patrícia, aki „civilben” pedagógus és Pecze István feleségeA szóló lemezt két zenekari CD előzte meg. A Pecze István vezette Szekszárd Big Band Szekszárd Blues, illetve Szekszárdi Jazz Mise címmel készített korábban CD-ket. — Az ötlet, hogy szólólemezem jelenjen meg, a Szekszárd Big Band által kiadott lemezek kapcsán merült fel bennünk -, mondja Pecze István. - Vidéki zenekarként élenjárók vagyunk a CD kiadások terén, ezért gondoltam, hogy megpróbálkozhatnék egy önálló lemezzel is, hátha van iránta kereslet. Az ötlet bevált, az első nyomás elkelt a My way CD-ből. Úgy tűnik Pecze István nem csak előadóművésznek és zenepedagógusnak, hanem üzletembernek is kiváló. F. Kováts A brassói Transsylvania Egyetem a maga 11 ezer hallgatójával Romániában a közepes nagyságú felsőoktatási intézmények közé tartozik. Talán meglepőnek tűnhet, hogy pénteken mégis a mindössze néhány száz fős szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolával kötött hivatalos együttműködési megállapodást. — Számunkra nem léteznek úgynevezett kis vagy nagy egyetemek - mutatott rá dr. Simion Popescu professzor, a Transsylvania Egyetem rektorhelyettese, aki az okmányok aláírása után nyilatkozott lapunknak. — Meggyőződésem, hogy a szekszárdi főiskolától sokat tanulhatunk az óvónőképzés és a tanítóképzés terén. Nálunk egyébként az említett képzési rendszerek éppen most alakultak át, úgyhogy szükségünk van más országok, főiskolák tapasztalataira. — Professzor úr szerint a két felsőfokú intézmény együttműködése a jövőben szélesebb körre, a szorosabb lakossági kapcsolatokra is kiterjedhet? — Egészen biztos, hogy igen. Már csak azért is, mert Brassóban soha nem voltak problémák a románok és a magyarok között. Nagyon sok romániai magyar fiatal tanul most is az egyetemünkön. De az oktatók között is találunk magyarokat, hogy ne menjünk messzire, elég megemlítenem a velem együtt Szekszárdra érkező dékánunkat és több tanszékvezetőnket. Nálunk mindig is barátságos légkör uralkodott. A kiindulási helyzet tehát nagyon jó.-száj t i >
