Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-22 / 44. szám

1999. február 22., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Születésnapi tárlat Február 25-én tölti be hatva­nadik életévét Kádár János Miklós, Munkácsy-díjas fes­tőművész. A jeles naphoz kö­zeledve a Simontornyai Vár­múzeum kiállítást rendezett alkotásaiból, melyet tegnap délután a szintén Munkácsy- díjas alkotó, Vecsési Sándor ajánlott a közönségnek. A művészt dr. Gaál Attila, a szekszárdi Wosinsky Mór Mú­zeum igazgatója köszöntötte. Molnár Zsolt művészeti író pe­dig egy, az alkotó tiszteletére írt versét adta elő. Kádár János Miklós nem is­meretlen a várgaléria látogatói­nak: 1991-ben egy tárlaton már bemutatkozott Simontomyán. Az utóbbi negyedszázadban műveivel nemcsak magyar és európai - német, svájci, osztrák- kiállítótermekben fordult meg, hanem Argentínában és Japánban is. Elismerései közül legrangosabb az 1976-ban odaí­télt Munkácsy-díj. Kádár János Miklós Szőnyi István, Bemáth Aurél és Pap Gyula tanítványaként végzete művészeti tanulmányait. 1975- től az Iparművészeti Főiskola tanára, 1988 óta pedig alkalma­zott grafikát oktat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Tagja a Frequenzen Európai Művészeti Társaságnak, és el­nöke a Hungart Vizuális Kol­lektív Jogkezelő Társaságnak. A Vármúzeumban a Don Gio­vanni című operaelőadás deb­receni bemutatójához készített látványtervei láthatók a tizen­hét festményből álló tárlaton. A kiállítás március 31-ig tekint­hető meg. (tj) A zombai rendőrt köszöntötték A hőgyészi rendőrőrshöz tar­tozó települések polgármeste­rei, rendőri szervei, a gazda­sági egységek, intézmények vezetői adtak egymásnak randevút pénteken este Zom- bán. A művelődési házban megtar­tott találkozóra eljött Bátorfi György ezredes, megyei rend­őrfőkapitány és dr. Soczó László, Szekszárd város rend­őrkapitánya is. A találkozó ap­ropóját egyrészt az adta, hogy fehér asztal mellett a jelenlévők beszéljenek az eredményesen elvégzett munkáról, az egymást segítő kapcsolatrendszerről, másrészt pedig, hogy a nyugál­lományba vonuló Varga Árpád rendőr főtörzszászlóst köszönt­sék. Szulimán Ferenc, Zomba polgármestere hangsúlyozta az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatának fontosságát. Ki­emelte, hogy a bonyhádi városi rendőrkapitányság, ezen belül a hőgyészi rendőrőrs területén e kapcsolat példaértékű. Szuli­mán Ferenc köszöntő szavai után dr. László Antal bonyhádi városi rendőrkapitány méltatta Varga Árpád szolgálatban eltöl­tött tevékenységét. Varga Árpád rendőr-főtörz- szászlós 1970-ben lépett a rendőrség állományába, és 1972-ben került Zombára, a község és a környező települé­sek körzeti megbízottjának. Mindig azt vallotta, hogy a rendőr elsődleges célja nem a tettenérés, hanem az, hogy je­lenlétével garantálja, erősítse az állampolgárok biztonságérze­tét. Szulimán Ferenc a nyugdíjba vonuló rendőr utódjaként ifj. Horváth Antalt mutatta be a vendégeknek, aki 1998. szep­tember 1 -je óta Zombán teljesít szolgálatot. A köszöntő szavak után Varga Árpádnak az önkor­mányzatok, gazdasági egysé­gek, intézmények vezetői adták ajándékaikat. (péteri) Ismeretlen férfit gázoltak el Ebesnél Ki ismerte a biciklist? Halálos baleset történt vasár­nap Szekszárdon. A város déli részén, Ebes­pusztánál 12 óra 30-kor egy férfi kerékpárját át akarta tolni az úttesten, eközben el­ütötte egy motoros, aki Szek- szárdról Bátaszék irányába haladt. A sérültet a mentők beszállították a megyei kór­házba, ahol a biciklis a dél­utáni órákban meghalt. Mivel az illetőnél semmi­féle iratot nem találtak, nem tudták megállapítani sze­mélyazonosságát. A rendőr­ség ezúton kéri mindazok je­lentkezését, akik esetleg tud­ják, hogy ki lehet az ismeret­len elhunyt. A sárgaszínű, női kerékpárt toló férfi személyleírása: 180 centi magas, vékony, 60 év körüli, barna hajú, kissé ko­paszodó, bajszos. Az illető barna bársonynadrágot, zöld mikádó felsőt és zöld csizmát viselt. Bejelentéseket a 107-es te­lefonon vagy bármelyik rend­őrnél lehet tenni. Jogászbált tartottak szombaton Szekszárdon Tolna megye ügyvédei, bírói, ügyészei és jogtanácsosai a Gemenc Szállóban. A nőknek ajánlott idei rendezvényt dr. Fenyőházi Elemér, a Tolna Megyei Ügyvédi Kamra elnöke, szekszárdi alpolgármester nyitotta meg és felolvasta a bálra meghívott, de egyéb elfoglaltságai miatt azon részt veruü nem tudó dr. Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter köszöntő levelét. Ezt követően a nyitótáncot az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Néptáncegyüttes járta, majd a Nike aerobic fiúcsapat bemutatója következett. Az éjfélt pezsgővel és a jogászhimnusz eléneklésével köszöntötték a farsangolók, majd hajnalig állt a bál. fotó bakó jf.nö „Ne az önkormányzatokon csattanjon ismét az ostor!” Sok pénz hiányzik mindenütt A hétvégén a dombóvári városházán polgármesterek és kép­viselők részvéteiével megyei összejövetelt tartott a Baloldali Önkormányzati Közösség, melyen dr. Lamperth Mónika, a szervezet elnöke mondta el gondolatait az önkormányzatok idei költségvetéséről.- Valamennyi képviselő- testület a napokban - ez évi költségvetésének tárgyalása­kor - szembesül azzal a tény­nyel, hogy az önkormányza­toknak juttatott állami norma­tívák és átengedett pénzeszkö­zök reálértékben elmaradnak az előző évitől - emelte ki elő­adásában a BÖK vezetője. Míg a központi közigazgatásra fordítható pénz 24,1%-kal lett több, addig az önkormányza­toknál az idei növekmény csak 9,6%-ot tesz ki. A helyhatósá­gokra a legnagyobb terhet az­zal rótta ki a kormányzat, hogy a törvényben előírt pe­dagógus-béremelésekhez nem biztosította teljes egészében a fedezetet. Az önkormányzatok nem tehetnek mást, minthogy más területekről vonják el az ennek a feladatnak a megoldá­sához szükséges pénzeket. Al­kotmányellenesnek tartom azt, hogy a képviselőtestületek számára juttatott állami támo­gatás 1,9%-át indokolatlanul zárolta a kormány. Számos polgármesterrel be­széltem már arról, hogy tele­pülésük önkormányzata az idén csak nagyon szerény fej­lesztéseket mert felvállalni. A működtetésre és a beru­házásokra fordítható pénzek elosztásánál eltér a kormány és az önkormányzatok érdeke. Ezért a képviselőtestületeknek a jövőben a jelenleginél szoro­sabb összefogásra van szüksé­gük. Az 1995-96-os stabilizá­ciót nagyon megszenvedte a társadalom minden rétege és valamennyi önkormányzat is. A gazdaság teljesítmény-nö­vekedését követően a képvise­lőtestületek most már joggal várják el azt, hogy „ne az ön- kormányzatokon csattanjon ismét az ostor” - fogalmazott dr. Lamperth Mónika.-glaub­Hírek Tolnai tüzek A tolnai Fastron Kft. telephe­lyén pénteken este egy raktár melletti szemetes konténer égett. A tolnai önkéntesek oltot­ták el. Szombaton 13.49-kor Tolnán, a Kazinczy utcában ki­gyulladt egy kazánház. Az ott tárolt anyagok kaptak lángra. A tulajdonos felesége oltás köz­ben a kezén könnyebben meg­sérült. A tüzet a tolnai önkéntes és a szekszárdi hivatásos láng­lovagok fékezték meg. / Égett az akol Lángra kapott szombaton 17.20-kor Szekszárd határában, a Keselyűsi út-őcsényi út bejá­rónál egy 15x4 méteres juhho- dály. Az épületben állatok nem voltak. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. Egyre jobbá válik a „hogy” leve Kétségtelenül igaz, amit Kovács Ferenc szekszárdi szőlész­borász mond: a borbírálatok haszna a borok egyre javuló minősége. A gazdák többsége megszívleli a versenyeken hal­lott kritikát, tanácsot és évről-évre jobbá válik a hegy leve. Esetünkben pontosabb a „hogy leve” kifejezés, hisz szombaton délelőtt Madocsán jártunk, ahol a 27-ik borbírálat zajlott. Első volt viszont abban, hogy immár a Hegyközség rendezte. Bacs Sándor, a madocsai gazdákat tömörítő szervezet elnöke nyi­totta meg a borversenyt, majd Módos Ernő, az Aliscavin ve­zérigazgatója ismertette a bírá­lat szempontjait. Neves szakemberekből, he­lyi és szomszéd falubéli bor­termelőkből, három zsűri ült asztalhoz, hogy röpke négy óra alatt döntsön, melyek a legjob­bak a tavalyi és az előző évek terméséből. Az idegen toliak­kal való ékeskedést kizárta a mintavétel Madocsán már jól bevált módja, a versenyt meg­előző napokban bizottságok járták a pincéket, közvetlenül a hordókból begyűjteni a mintá­kat. Összesen 129 borral nevez­tek a gazdák, többségük termé­szetesen fehér, igaz a vörösek jobban vizsgáztak. A nyolcvan fehérbor közül hét lett érdemes aranyéremre (Varga Mihály és Boldog István két-két mintával, Gelencsér Sándor, Szántó Sán­dor, Besenczi János) a 37 vö­rösbor ugyancsak hét aranyat produkált (Szabó János három, Bacs Sándor két bora is vala­mint Árki István és Bán András termése): Az óvörösök versen­gésében Bacs Sándor és Bol­dog István érdemelt aranyat, míg az ófehérek között idősb Magyar István.-rákosi Orvosklub Kedden este 6 órától a művelő­dési házban tartja első összejö­vetelét a dombóvári orvosi ka­mara által szervezett orvosklub. Az alakuló ülésen dr. Bauer Margit főorvos a beteg és keze­lője kapcsolatáról tart előadást. A rendezvényre minden érdek­lődő kollégáját várja a klub há­ziasszonya, dr. Fenyő Katalin. Rajzkiállítás A dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola dísz­termében kedden délután két órakor dr. Lehoczkyné Poros Eszter nyitja meg egykori kol­légájának, Vajnai János tanár­nak a rajzkiállítását. Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület Előadás a kisebbségi törvényről Rejtélyes történet Különös bűnügy történt szerdán este Dombóvárott. Ehhez hasonló talán még sosem esett meg Tolna me­gyében. A jelenlegi adatok szerint a sértettet a saját ga­rázsajtója előtt két férfi fegyvernek látszó tárggyal arra kényszerítette, hogy visszaüljön a gépkocsijába. Ezt követően hosszabb ideig autóztak, s közben se nem fenyegették, se értékeit el nem vették. Egy idő után Kurdon a tulajdonost kitet­ték gépkocsijából. Az autó­nak nyoma veszett. Hogy az eset pontosan hogyan és főként miért tör­tént ebben a különös formá­ban, annak az ellenőrzése még folyamatban van. Hargitai János, a Magyar Or­szággyűlés Kisebbségi Tör­vénymódosítást Előkészítő Bizottságának elnöke volt a vendége a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület csütör­tök esti programjának. A Szent István Házban tartott rendezvényen a várható tör­vénymódosításról hallhattak a résztvevők. Mint azt Hargitai János el­mondta, nem igényel különö­sebb bizonyítást, hogy szükség van a hatályos kisebbségi tör­vény módosítására. Elég, ha csak az országos román önkor­mányzat körüli gondokra, vagy a média által „etno-biznisz”-nek keresztelt jelenségre gondolunk. Igaz ugyan, hogy ez a jelenség elsősorban a fővárosra, s nem a vidékre jellemző, de akkor is gondot okoz, s ha a törvény nem változik, félő, hogy a következő választások alkalmával még több anomália fordul majd elő. A jelenleg hatályos törvény alapján nem megoldott a kisebb­ségek parlamenti képviselete, egyenetlen és esetleges a ki­sebbségi önkormányzatok fi­nanszírozása is. Alaposan meg­érett hát az idő a változtatásra. A nagy kérdés az, miben és ho­gyan változzon a törvény. Az előkészítő bizottság szándéka szerint az év végére elkészül egy tervezet, ami a Parlament elé ke­rülhet. Természetesen az érintet­tekkel - azaz a magyarországi kisebbségek országos szerveze­teivel - folyamatosan tárgyalnak és egyeztetnek az előkészítők. Hargitai János véleménye sze­rint nem lenne szerencsés, ha a kisebbség, mint parlamenti párt jelenne meg a politikai életben. Óhatatlanul a hatalmon lévő párt(ok)hoz csapódna, ami nem megoldás. Az sem célravezető, ha az országban lévő 13 kisebb­ség mindegyike egy-egy képvi­selőt delegálna az Országgyű­lésbe. Ez a 13 ember ugyanis be­folyásolhatná a parlamenti több­séget, aminek a pártok képvise­lői nem igazán örülnének, tehát nem valószínű, hogy elfogadják ezt a megoldást. Ugyanakkor a „nemzetiségi képviselők” sze­repe - éppen a politikai hatalmai harcok miatt - egészen más lenne, mint amiért eredetileg odakerültek. Hogy mi lehet a megoldás? Hargitai János szerint az orszá­gos önkormányzatok elnökeinek részvételével létre kellene hozni egy testületet, nevezzük ezt Ki­sebbségi Tanácsnak. Ennek a testületnek jogosítványa lenne arra, hogy a kisebbségekre vo­natkozó törvényt kezdeményez­zen, tagjai részt vehetnének a parlamenti bizottságok munká­jában. Ott hozzászólhatnának, hangoztathatnák véleményüket, egyszóval mindent csinálhatná­nak, kivéve a szavazást. A Ki­sebbségi Tanács vezetőjének pedig joga lenne arra, hogy megszólaljon a Parlament plená­ris ülésén. Ahhoz is joga lenne a Kisebbségi Tanácsnak, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvé­nyek államfői aláírása előtt - ha a törvény a Tanács indítványára született - véleményét, vagy esetleges kifogását jelezze, s az államelnök ezt a véleményt mér­legelhetné aláírás előtt. Á f elképzelésről a parlamenti pár­tok képviselőinek kedvező a vé­leménye, hiszen a Tanács nem szavaz, nem befolyásolja a ké­nyes politikai viszonyokat, ugyanakkor mégis egy fajsúlyos jogintézmény lehet. Szó volt a rendezvényen egy kényes témá­ról, a regisztrációról. Á honi ki­sebbségek - nem mindegyik - kifogásolják, hogy a körükbe nem tartozók döntenek a képvi­seletüket ellátók személyéről. Ezt kiküszöbölné, az úgyneve­zett regisztráció, azaz a kisebb­ségekhez tartozók nyilatkozná­nak kisebbségi hovatartozásuk­ról, s az így elkészült regisztrált listán szereplők választanának. A regisztráció tehát megoldás, de a nem is olyan régmúlt szo­morú tapasztalatai ettől sokakat visszarettentenek. „Erővel” nem is kényszerítenek ki ilyesmit, de keresni kell az olyan techniká­kat, amelyek megoldást hozhat­> *

Next

/
Thumbnails
Contents