Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

1999. február 20., szombat Megyei Körkép 3. oldal Szakemberek szerezzenek tapasztalatot Nem kell a protokoll Apróbb módosítási javasla­tokkal elfogadta a Tolna Megyei Önkormányzat 1999. évi költségvetési ren­deletének tervezetét a me­gyei sport és ifjúsági bizott­ság tegnapi ülésén. Ezt követően a bizottság tag­jai az önkormányzathoz tartozó oktatási és gyerekintézményi térítési díjakat vizsgálták felül, majd a gyermekvédelmi szakel­látások térítési díjai kerültek sorra. Az 1998. évi nemzetközi terv végrehajtásával kapcsolatban ajánlásként felmerült, hogy a jövőben a sportkapcsolatok el­sősorban ne protokollárisak le­gyenek, hanem sportolók, és szakemberek utazzanak tapasz­talatcserére. Az ülés második felében a sport és ifjúsági bizottság ügy­rendje került elfogadásra. Kisebbség és költségvetés A Szekszárdi Német Kisebb­ségi Önkormányzat komoly figyelemmel kíséri a megye- székhely költségvetésének alakulását. Teszi ezt többek között azért, mert az oktatási törvény értelmében két in­tézmény - a 3. számú óvoda, valamint a Dienes Valéria (IV. számú) Általános Iskola - esetében is egyetértési jog­gal rendelkezik. A kisebbségi önkormányzat tegnap tartott rendkívüli ülésén dr. Józan-Jilling Mihály elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük a testületi tag Heinek Ottót, a Magyarországi Néme­tek Országos Önkormányzatá­nak elnökét, illetve a két emlí­tett intézmény vezetőjét, dr. Nagy Ferencnét és Vitéz Zsol­tot, valamint a városi önkor­mányzat közgazdasági irodave­zetőjét, Takács Istvánt. A pénzügyi helyzetről, a költség­vetés-tervezet alapjairól szóló tájékoztató után mind az óvoda, mind az iskola képviselői kifej­tették véleményüket. Összessé­gében - néhány kedvezőtlen je­lenség ellenére - elfogadható­nak ítélték az intézményeknek juttatandó összegeket. A német önkormányzat elnöke ugyan­akkor hangsúlyozta: a jövőben is fokozottan odafigyelnek arra, hogy a nemzetiségi kvóta rend­szerből adódó pozitív diszkri­minációt - a többlettámogatást - ne ellensúlyozza az esetleges önkormányzati negatív disz­krimináció, azaz az ezzel ará­nyos csekélyebb juttatás . A ki­sebbségek támogatására áttérve Takács István közölte, hogy a német, roma és szlovák önkor­mányzatokra a költségvetés­tervezet 6 millió forintot szán. Dr. Józan-Jilling Mihály - te­kintettel egyebek mellett a tá­mogatottságra, a tevékeny­ségre, a teljesítményre, a társa­dalmi beágyazottságra - a helyi német önkormányzat számára 2,5 millió forint, a pünkösdi fesztivált szervező egyesület számára pedig 1 millió forint tervezését kérte. -szjá­Északra készülnek a tamási gimnazisták Tempus-szal Svédországba Tavaly egy portugál középis­kolával alakított ki kapcsola­tot a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium, most a Tempus Közalapítvány jóvol­tából szintén a brüsszeli Soc­rates program keretében egy svéd iskola lesz a tamásiak partnere. A gimnázium két tanára a múlt héten egy négy napos előké­szítő úton járt a dél-svédországi Eslöv nevű kisváros középisko­lájában, ahonnan négy svéd kollégájuk február 20-án viszo­nozza a látogatást. A svéd taná­rok öt napig lesznek a tamási gimnázium vendégei. Pécsi Gábor, testnevelő és Tolnainé Topa Szilvia, angoltanárnő megbeszéléseket tartott a part­nerintézmény tanáraival és di­ákjaival, résztvettek tanítási órákon. - A kisváros lakos­sága igazi skandináv vendég­szeretettel fogadott bennünket, és a helyi sajtó is élénk érdek­lődéssel kísérte látogatásunkat - mondta az útról Tolnainé Topa Szilvia. A tervek szerint a tamási gimnázium húsz kilencedik és tizedik évfolyamos diákja vesz részt szeptemberben egy svéd­országi tanulmányúton, ame­lyen személyesen is megismer­kedhetnek a svéd polgári kultú­rával, képet alkothatnak a vi­lághírű természet- és kömye- zetnevelés hagyományairól, il­letve kamatoztathatják angol nyelvi ismereteiket egy olyan országban, ahol az angolt má­sodik anyanyelvként tanulják a gyerekek az iskolában. A svéd diákok 2000 májusában viszo­nozzák a látogatást. A szemé­lyes találkozásig az elektroni­kus posta útján tartják a kapcso­latot. <-h -c) Tolna megyében járt az egészségügyi miniszter Paksi kórház, szekszárdi műtőblokk (Folytatás az 1. oldalról.) Ha nem is klasszikus értelem­ben vett kórháznak, de egy sürgősségi ellátó központnak létjogosultsága van, első lé­pésként el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmá­nyokat. (Gógl Árpád és az alapítvány vezetőinek kórház­zal kapcsolatos véleményéről a Tolnai Népújság - Vasárnap Reggel-ben olvashatnak rész­letesebben.) -rákosi­Szekszárd Az egészségügyi miniszter következő állomása Szekszárd volt, ahol Gógl Árpád előbb megtekintette az évek óta épülő, de még mindig nem kész műtőblokkot - dr. Muth Lajos mb. kórház főigazgató kalauzolásával -, majd két órakor a megyei kórház klub­jában fórumot tartott a megje­lent orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak. Előadásának bevezetőjében, melynek té­mája: Hogyan maradhat mű­ködőképes az egészségügy? - a miniszter vázolta az általá­nos gazdasági, politikai hely­zetet és ennek kihatásait a Fi­desz választási ígéreteire, majd rátért az egészségügy helyzetére. Áz idei évi költségvetés szerint 7 milliárd forint többlet kiadás fordítható a sürgősségi rendszer kiépítésére, 1 milli­árd többlet jut a továbbképzé­sekre. A sürgősségi betegellá­tási rendszert elsősorban a mentőhálózatra kívánja épí­teni a tárca, hangzott el. Ugyanakkor nem változik a járóbeteg ellátásra fordítható összeg, ami változatlanul any- nyi, mint tavaly volt, azaz 123 milliárd forint. Elkezdődött az egészségügy átalakítása, tovább folytatódik a megkezdett privatizáció, so­rolta Gógl Árpád a pozitívu­mokat, majd kritikus terület­ként megemlítette az egész­ségügyi intézményeket és a béreket. Az idei évtől meg­szűnt az intézmények bázis fi­nanszírozása, a kórházak telje­sítmény alapján kapják a pénzt, így jobban nyomon kö­vethető lesz a gazdaságos mű­ködés. A béreket illetően a miniszter szerint „csak az első három hónapot kell átvé­szelni”, aztán szinte bizonyos a 16 százalék kereset növeke­dés. Az előadást követően a je­lenlévők kérdéseket intéztek a miniszterhez az elmaradt 1996/97 évi ügyeleti díjak, a veszélyességi pótlék, a járóbe­teg szakellátás privatizációja, a fővárosi és vidéki kórházak közti bérezési aránytalansá­gokkal és a helyi alacsony fi­zetésekkel kapcsolatban. A fó­rumot követően Gógl Árpád az ÁNTSZ-be látogatott. Gógl Árpád a műtőblokkról A szekszárdi kórházban le­zajlott fórum után kértünk interjút Gógl Árpádtól. — Miniszter úr, Ön nem­csak megtekintette a megyei kórház nagyberuházását, az épül(get)ő műtőblokkot, ha­nem utalt is rá előadásában, mondván, a tárca sokat költött az épületre, így plusz béreme­lésekben ne reménykedjenek a szekszárdi egészségügyi in­tézmény alulfizetett dolgozói. Tulajdonképpen mennyi pénzt adott a minisztérium ? — Megmagyarázhatatlan ami a szekszárdi műtőblokk építése körül történt, a szek­szárdi beruházás beárnyékolja a térség pénzforrásait. Ä beru­házás eredetileg 2,2 milliárd forintba került volna, konszo­lidációs pénzként több száz milliót adtunk már eddig, de most ismét pénzhiányos lett, még további 1 milliárd kellene a befejezéshez, úgy hogy most már az eredeti összeg több mint duplájáról, 5 milliárdról van szó. Ä beruházás ilyen mértékű torzulására a közel­múltban elvégzett egészség- ügyi és belügyminisztériumi szakértői vizsgálat sem adott megfelelő magyarázatot. — Tegyük fel, hogy meg­lesz a pénz, befejeződik az építkezés, akkor még mindig ott a nagy kérdés, vajon gaz­daságosan működtethető lesz- e ez a műtőblokk? — Úgy gondolom, a Tolna megyei önkormányzat majd át fogja gondolni, hogy milyen feladatokat tud egy korszerű intézményhez rendelni. Ha kevesebb lesz a beteg elván­dorlás máshová - Kaposvárra, Pécsre, Dunaújvárosba, Buda­pestre -, akkor a megye bete­gei helyben megkaphatják az eddig másutt igénybe vett egészségügyi szolgáltatást és akkor talán a bevétel elegendő lesz a műtőblokk fenntartá­sára. F. Kováts Éva A fizikus hisz az eredményeknek Nem állnak rendelkezésre teljes körűen az atomtörvény vég­rehajtási rendeletéi valamint az atomhulladék-tárolóval kap­csolatban nem teljes a szakmai és a társadalmi konszenzus - jelentette ki tegnap Bátaapátiban Ormai Péter, a Radioaktív Hulladékokat kezelő Közhasznú Társaság főmérnöke. A Tolna és Baranya megyei parlamenti képviselők, a kör­nyék önkormányzati vezetői és az erőmű, a hulladékokat ke­zelő kht. és a tudományos élet jeles képviselőinek részvételé­vel megtartott tanácskozáson Viszlai József ismertette, mi­ként kezelik a hulladékokat a Paksi Atomerőműben. Ormai Péter előadásában felvázolta az atomhulladék-tárolót célzó ku­tatások történetét. Kiemelte: a munka mindvégig a szakma nemzetközi ellenőrzése alatt folyt. A továbblépéshez az or­szággyűlés döntése szükséges. Potápi Árpád képviselő ki­emelte: azért van szükség az ilyen típusú találkozókra, hogy a parlament mind megalapozot­tabb döntést tudjon hozni. Solymosi József képviselő is úgy véli: hagyni kell a szakmát dolgozni, s az eredmények is­meretében kell a politikának dönteni. Wekler Ferenc, a par­lament alelnöke ugyanakkor figyelmeztetett: vannak olyan szakemberek, akik aggályaikat fejezték ki a tároló építését ille­tően. Őket hiányolta a tanács­kozásról. Hangsúlyozta, hogy ő nem mint pártpolitikus nyilvá­nul meg a kérdésben, hanem azon baranyai falvak képvisele­tében, amelyek egyszer már népszavazáson nemet mondtak az atomtemetőre. Kijelentette ugyanakkor, hogy a politikusok dönthetnek a szakma ellenében is, ha azt úgy tartják jónak. A tanácskozás résztvevői közül többen is elmondták, hogy a jövőben is lehetőség lesz olyan szakemberek véle­ményének megismerésére, akik szerint aggályos a tároló építése. A Társadalmi Ellen­őrző Tájékoztató Társulás (TETT) által felkért akadémiai bizottság vezetője, Marx György kijelentette: fizikus vagyok, tisztelem a mérési eredményeket. A kutatások eddig azt tárták fel, hogy a terület alkalmas le­het egy kis- és közepes aktivi­tású hulladéktároló építésére. A TETT tevékenységéről an­nak elnöke, Krachun Szilárd tájékoztatta a résztvevőket. Hangyái Családi dráma Páriban Ismét, az idén már a negyedik családi veszekedés ért tragi­kus véget Tolna megyében. Az esetek annyiban hasonlí­tanak egymásra, hogy az asz- szonyok vetettek véget szen­vedéseiknek, s egyúttal férjük életének. A Páriban élő házaspárnak há­rom közös gyereke van. Az asszonynak előző házasságából még két másik. A gyerekek kö­zül csak egy lakott velük, van aki a nagyszülőknél, az előző házastársnál, vagy éppen állami egészségügyi otthonban él. A család környezetében élő tanúk szerint a fiatalasszony sokat szenvedett. A munkanél­küli férj ugyanis, ha ivott, s rit­kán nem tette, agresszív és ga­rázda volt. Csütörtökön délelőtt ketten tartózkodtak a lakásban, a gyerek iskolában volt. A férj szokás szerint gyakran emel­gette a poharat. A veszekedés az ebédnél tört ki közöttük. Máskor is előfordult már, hogy ha a férjnek nem ízlett az ebéd, gyakorta lábasostul dobta ki az ételt. Csütörtökön szóváltás köz­ben a fiatalasszony egy nagy méretű konyhakéssel mellbe­szúrta a férjét. Amint az össze­esett, az elkövető mentőért sza­ladt, de mire a segítség megér­kezett, a férfi elvérzett. Hírek A növényápolásról Növényeink ápolása címmel Bea Józsefné tart előadást Bonyhádon, a művelődési köz­pont Nyugdíjas Pedagógus Klubjában február 24-én 15 órakor. Olvasmányokról Legkedvesebb olvasmányom címmel új sorozatot indít a Bib- liocaritas Alapítvány a bony­hádi könyvtárban. A rendez­vényt minden hónap első kedd­jén 18 órakor tartják. Alkal­manként egy-egy kedvenc be­mutatására kerül sor. Az első találkozó március 2-án lesz. Ezen dr. Hegedűs Éva mutatja be legkedvesebb olvasmányát. Várják mindazok jelentkezését, akik szívesen meghallgatnák mások élménybeszámolóit, il­letve azokat, akik maguk is me­sélnének kedves könyveikről. Halálos baleset Halálos balestet történt csütör­tökön éjszaka Szekszárdon a belvárost elkerülő úton. Az út­testen feküdt egy férfi, akit az arra haladó taxi halálra gázolt. A vállalkozó elsősorban önmagára számíthat Sem az állam, sem valamilyen program nem oldja meg a vállalkozó helyett a gondjait (Folytatás az 1. oldalról.) Egy ilyen intézkedési terv elkészítését természetesen a helyzetkép felmérése és elem­zése előzi meg. Ez megtörtént, tengernyi adat áll rendelke­zésre, amelyek közül jónéhá- nyat láthatott kivetítve, vagy hallhatott az előadótól a közön­ség. Évek óta egymillió körül alakul a vállalkozások száma hazánkban. Míg a gazdasági társaságok egyre szaporodnak ma is, az egyéni vállalkozók száma 1995-től csökken. Az elemzés szerint összessé­gében a vállalkozások száma, illetve a lakosságra vetített ará­nya túl magas, jóval megha­ladja az uniós átlagot, ez a gaz­dasági szféra nagyon szétapró­zódott, és túl magas az úgyne­vezett mikrovállalkozások ará­nya. Az EU-konform definíció szerint mikrovállalkozás az, amelyben a foglalkoztatottak száma nem éri el a 10 főt. Nos, az összes működő hazai vállal­kozásból 96,5% a mikrovállal­kozások aránya. Ugyanakkor foglakoztatási szempontból nélkülözhetetlen szerepet tölte­nek be a kis- és középvállalko­zások. Ma a vállalkozásokban foglalkoztatottak 2/3 része eb­ben a szférában dolgozik, s ez megfelel az EU-s aránynak. Tény, hogy a kis- és közép­vállalkozások több tekintetben hátrányos helyzetűek. Elsősor­ban a tőkeszegénység, a hitel­hez jutási gondok, a sok admi­nisztráció és a magas közterhek sújtják őket. Ezért a fő intézke­dési területek is ezekhez iga­zodnak. A kormány szándéka a kiszámítható, biztonságos és stabil szabályozórendszer (egy­szerűbb adminisztráció, áta­lányadózás, stb.) bevezetése és az élőmunkához kapcsolódó terhek csökkentése. Kell egy kisvállalkozói törvényt készí­teni - ilyen az uniós országok­ban mindenütt van -, ezt egyébként a csatlakozási tár­gyalásokon meg is ígérte a ma­gyar küldöttség. A finanszíro­zási lehetőségek is bővülnek, az ismert mikrohitel-program mel­lett igen sok pályázat lesz, fő­ként kamattámogatásra. Az új pályázatok február 28-ig meg­jelennek. Az információszer­zésben ma már célszerű az in­ternetre támaszkodni, az összes pályázati kiírást - és még szám­talan hasznos információt - tar­talmazó ún. forrástérkép itt el­érhető, és március első felében már friss adatokat fog tartal­mazni (www/gm.hu/economy/ forras/index.htm). További tipp: a kereskedelmi és iparka­maráknál biztosított a tagoknak az internet-hozzáférés. Az új pályázatok faxon is lekérhetőek a 267-84-60-as számon. A vállalkozások működésé­nek feltételeit ugyanakkor bi­zonyos szempontból szigorítani is szükséges. Az új vállalkozá­sok alapításakor például a je­lenleginél több anyagi biztosí­tékot és szakmai követelményt kell támasztani. A már bejegy­zett vállalkozások esetében pe­dig el kell érni, hogy ne legye­nek százezerszámra fiktív vál­lalkozások, amelyek csupán az adó- és tb-fizetés elkerülésére alakultak. Az előadó megjegyezte még, hogy a vállalkozók azért ne vár­janak túl nagy segítséget az ál­lamtól, minden vállalkozó első­sorban önmagára számíthat a piacon való megmérettetés so­rán. A szabad verseny elve nem is tenné lehetővé - és nem lenne EU-konform - valamely gazdasági szféra aránytalanul nagy támogatását. Végül is mi a vállalkozás lényege? Mindenki a saját pénzéből, a saját kocká­zatára és persze a saját hasznára vállalkozik. - Árki ­A rovat a Külügyminiszté­rium támogatásával jött létre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents