Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-18 / 41. szám
1999. február 18., csütörtök Jó Tanácsok Adózóknak 5. oldal Adókedvezmények Több településről is kérdezték telefonálóink: ki jogosult a gyermekek után járó adókedvezményre? Mi a helyzet akkor, ha a családi pótlékot az anya kapja, de neki nincs más jövedelme, az apának viszont van? A törvény szerint az a szülő vagy eltartó jogosult a gyermekek után járó kedvezményre, amelyik szülő részére a családi pótlékot folyósítják. A gyermekek után járó kedvezmény megosztásának több lehetősége is van. 1./ Az év elején nyilatkozhat mindkét szülő, hogy nem az kívánja igénybe venni, aki a családi pótlékot kapja. De igényelhetik úgy is - nyilatkozatuk alapján 2 gyermek esetén -, hogy mindegyik szülő I gyermek után járó kedvezményt vesz igénybe. 2.1 Ha csak év végén derül ki, hogy a szülő (aki kapja a kedvezményt) nem nyújt fedezetet a kedvezményre, akkor év végén az adóbevallásban is megosztható. Ugyancsak több telefonáló is érdeklődött afelől, hogy a kormány által elfogadott, gyermekek után járó adókedvezmény mikortól jár? Már az idén, vagy csak az idei adóév után, vagyis a jövő évi bevalláskor? A gyermekek utáni kedvezmény 1999. januar 1-től az SZJA törvény alapján igényelhető. A kifizető havonta figyelembe veszi az előleg megállapítása során, sőt az egyéni vállalkozó és az őstermelők is figyelembe vehetik a gyermekek utáni kedvezményt, adóelőlegük megállapítása során. (A mostani bevallásban még nem érvényesíthető a kedvezmény.) Ugyancsak többen kérdezték, hogy kell-e adót fizetni a bérbe adott termőföld után? A bérbe adott termőföld bérleti díja adóköteles bevétele a magánszemélynek. Az adó mértéke 20 százalék. Nem kell a föld bérbe adása után az adót megfizetnie és bevallania, ha annak nagysága személyenként nem haladja meg a 3 hektárt. A terület nagysága megállapításakor az ország egész területén a magánszemély tulajdonában lévő területeket figyelembe kell venni. Ha a földterületet csak aranykoronában kifejezett részaránytulajdonosként állapították meg, a területnagyságot 20 AK/hektár átszámítási kulcs használatával kell figyelembe venni. A termőföld bérbeadását terhelő adót (és a bevallást is) a föld fekvése szerinti önkormányzathoz kell benyújtani. Nem kell külön adóbevallást készítenie a magánszemélynek, ha tőle az adót levonták. Az adózásról a zöld vonalon A hét első napján, február 15-én (a vállalkozói adóbevallások határidejének utolsó napján) zöld vonalon kérdezhettek olvasóink. Nagyon sokan hívtak úgy bennünket, hogy „Ez az adóhivatal?”, nos nem az adóhivatalba, hanem a Tolnai Népújság szerkesztőségébe hívtuk meg azokat a szakértőket, akik a zöld vonalon válaszoltak az Önök kérdéseire. Reggel 9 óra előtt már csörgött a telefon és déli tizenkét óráig több mint hetvenen kértek és kaptak tanácsot. Véhmann Éva, Fausztné Czirják Zsanett és Lőrinczné Molnár Ildikó osztályvezetők „állták a sarat”. A legtöbb kérdés az őstermelőket érintő adózásról, az ingatlanértékesítést követő bevallásokról, a gyermekek után járó adókedvezményről, a nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység utáni adózásról hangzott el. Sokan voltak, akik mint vállalkozók, még az adóbevallásuk előtt kérdeztek néhány dolgot, melyben nem voltak biztosak. Összeállításunkban azokat a kérdéseket közöljük most, amelyek a legtöbb embert érintik, így azok a kedves olvasóink is megtalálják talán a választ a problémájukra, akiknek nem sikerült telefonon utolérni a Tolnai Népújság zöld vonalán válaszoló szakértőket. Bízunk benne, hogy kapaszkodót tudtunk nyújtani az adóbevallások előtt azoknak, akik nehezen tudnak kiigazodni a változó jogszabályokban. Alkalmazottak kérdezték Mözsi olvasónknak munkahelye van, tehát alkalmazottként dolgozik egy vállalatnál. Saját szándékából (nem a munkahelye fizette) beiratkozott egy tanfolyamra, mert így a szak- képzettségét, mely a munkájához kell, még tovább fejlesztette. Kérdése, hogy leírhatja-e az adójából a tanfolyami költségeket? Szerinte így lenne logikus, hiszen a munkahelye megtartásához szükséges volt a továbbképzése. Olvasónk még arra is hivatkozott, hogy Németországban erre van lehetőség. Az adószakértő válasza: a magánszemélyek által befizetett tanfolyamdíj a munkaviszonyból származó jövedelmét nem csökkentheti, mert a nem önálló tevékenységből - a munkaviszony is ennek számít - származó bevétellel szemben költséget érvényesíteni nem lehet. Bátaszéki telefonálónk egy kft-nél dolgozik, minimálbérért vették fel már tavaly is. Kérdése, hogy az idén miért vontak le több adóelőleget tőle, így kevesebb lett a fizetése mint tavaly? Az idei év január 1-től a munkaviszonyból származó jövedelem adóelőleg számításakor a munkáltatónak az év közben is figyelembe kell venni az adójóváírás összegét, a nyugdíjjárulék, a gyermekek, a súlyos fogyatékosság és az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegek kedvezményét. A kedvezmények tekintetében az adójóváírás mértéke a bér 10 százaléka, de legfeljebb havonta 3000 forint. Ha a magán- személynek a múlt évben és az idén is csak adójóváírás érvényesítésére van módja, akkor az az eset is fennállhat az előző évvel szemben, hogy adóelőleget von le a munkáltató. A tandíj levonható? Paksi olvasónk fia alapítványi (fizetős) főiskolára jár. Nemrégiben igazolást is kaptak a befizetett tandíj összegéről. Az igazoláson azonban „költségtérítés” szerepel, kérdése, hogy levonhatja-e az adójából a tandíjat? A tandíjkedvezményt (a befizetett összeg 30 százalékát, maximum 60 ezer forintot) - az első alapképzésben résztvevő hallgató tandíja, költségtérítése után a felsőfokú intézmény által kiadott igazolás alapján az a magán- személy veheti igénybe, akinek a neve befizetőként az igazoláson szerepel. A „fizetős” felsőfokú iskolák közül azok az iskolák adhatnak ki igazolást, amelyeket a törvényben felsoroltak. Nagydorogi olvasónk kérdezte, átalányadóból is fel le- het-e ajánlani az 1 százalékot? Az összevont adóalap adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó részéről nyilatkozhat csak az adózó. Simontornya környékéről telefonált egy idős házaspár, kertjükben egy cég hirdetőtáblát helyezett el, amiért kapnak pár ezer forintot. Kevés a nyugdíjuk, így jól jön ez a kis plusz pénz is, de kell-e adózniuk ebben a helyzetben? Igen, mivel ez egyéb önálló tevékenységnek számít. Bevallásukban nyugdíjukat szerepeltetniük kell, de a nyugdíjuk adóját nem kell megfizetniük. A hirdetőtábláért kapott összeg 90 százaléka a jövedelem és mivel ebből a kifizetőnek 39 százalék adóelőleget kellett levonnia, ezért még az is lehet, hogy visszatérítést kapnak. Dombóvárról kérdezte egyik telefonálónk, hogy az „összevont adóalapba tartozó jövedelmek táblájában számított adó és kedvezményeinél”, leírható-e az az összeg, amit ők egy összegben visszafizettek, (350 ezer forintot nem részletekben, hanem egy ösz- szegben kifizették) a házépítésre felvett kölcsönt? (Szerinte, ha „nem” a válasz, akkor ugyanazt az összeget kétszer is megadóztatták.) Sajnos nem lehet leírni, mivel ilyen adókedvezményt a törvény nem fogalmaz meg. Erre 1993 előtt volt lehetőség. Az ingatlanok eladása utáni adókról Bonyhádi telefonálónk örökölt egy házat, szeretné eladni, de hogyan kell majd adóznia utána, ha a ház felét (apja halála után) 1980-ban, a ház másik felét (anyja halála után) 96-ban örökölte meg? A ház árából egyébként a gyermekének szeretne venni ingatlant. Az 1980-ban örökölt házrész teljes egészében adómentes lesz, mivel 15 évvel ezelőtti a szerzés időpontja. Az 1996-ban örökölt hányad esetében az örökösödési illeték alapja és illetéke lesz a szerzéskori érték, amivel az eladási árat csökkenteni lehet. A fennmaradó összeg lesz a jövedelem, amelynek 20 százaléka az adó. Lengyeli olvasónk kérdezi, ki igényelheti vissza építkezéskor a támogatást, akinek már van építési engedélye, vagy aki csak ezután kezdi el az építkezést? A lakás utáni áfát azokon az építkezéseknél lehet visszaigényelni, amelyekre az építési engedélyt 1999. január 1. után adták ki. Ez módosítás esetében is igaz. Ezt az adót azonban nem az APEH-on keresztül lehet visszaigényelni, hanem pénzintézeteken keresztül. Grábóci olvasónk kérdése: szeretné eladni lakását, amiből venne másikat, de azt már a gyermeke nevére íratná úgy, hogy a haszonélvezeti jogot megtartaná. Hogyan kell majd illetéket fizetnie? Az illeték kivetése mindig csak vagyon növekményre értendő. így tehát a gyermekeknek egy viszonylag magas ajándékozási illetéket kéne fizetnie, a szülőnek a haszonélvezeti jog alapítása utáni illetéket. Szálkai telefonálónk 94. áprilisában vásárolt tanyás-szőlőt, amit 98 elején eladott. Az értékkülönbözet 250 ezer forint. Vásárolt márciusban egy másik szőlőt, leírható-e ebből ez az összeg? Nem, mivel ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetén csak lakóingatlan vásárlása címén lehet a jövedelmet csökkenteni. A szőlő pedig nem lakóingatlan. Szekszárdi telefonálónk a múlt évben örökölt egy ingatlant, amit már el is adott. Hogyan kell adóznia? Adóbevallást kell benyújtania, meg kell állapítani az adóköteles jövedelmet, az eladási árból le kell vonni az ingatlan bekerülési (amennyiért valamikor vette) értékét. Ebben az esetben az örökösödési illeték alapjául szolgáló értéket és a megfizetett illetéket, az eladással kapcsolatos, például ügyvédi költségeket. A különbség jövedelemnek számít, melyet 20 százalékos adó terhel. Tizenöt éve vásároltunk egy ingatlant, amit az elmúlt évek alatt szép lassan beépítettük, mondta tolnai olvasónk, aki már nyugdíjas. Minden pénzünket ebbe az ingatlanba fektettük. Ma már a 60 ezer forintos terület 1 millió forintot is ér. El szeretnénk adni, de attól félünk, hogy sok adót kell fizetnünk. Az általános szabályok szerint, a bevallásban a 33. pontban leírtak szerint kell megállapítani a jövedelmet és a kiszámított összeget a jövedelem 40 százalékával csökkenteni lehet. Azaz az adóbevallási és megállapítási kötelezettség keletkezik, de adót fizetnie nem kell, hiszen 15 év eltelt a vásárlás és az értékesítés között. Őstermelőknek Szekszárdi őstermelő kérdezte, bérbe adta szőlőjét, hogyan kell a bevétel után adóznia? Az ingatlan bérbeadástól elkülönül a termőföld bérbeadása, így 1998 óta a helyi önkormányzatnál kell ezután adózni. (3 hektárig ingyenes.) Tehát a szekszárdi polgármesteri hivatalban érdeklődjön a telefonálónk, hogy mikor kell befizetnie az adót. Kakasdi őstermelő kérdése: tételes bevallást választotta, nem áfás és nincs alkalmazottja sem, mikor kell elkészítenie a bevallását? Március 20-ig kell benyújtania az adóhivatal felé, de az idén ez a dátum hétvégére esik, ezért március 22-e a végső határidő. Cikói telefonálónk erdő- gazdálkodással foglalkozik. Kérdése: az előkészítés, újbóli telepítés, a csemete ápolása besorolhatók-e az őstermelői körbe? Eddig vállalkozóként végezte ezt a munkát. Az idén hogyan járna jobban? A múlt évben még nem számított őstermelésnek az erdőgazdálkodás, az idei évtől viszont már igen. Tehát őstermelőként jobban járna, miután a törvény módosítása 1999-ben önnek így kedvez. Bonyhádi olvasónknak őstermelői igazolványa van, a bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, kell-e adóznia? Nem kell még bevallást sem készítenie, ha máshonnan származó jövedelme nem volt. Decsi olvasónk mezőgazdasági kistermelő, számítógépet vett (eszközként), elszámolhatja-e ezt? Igen, elszámolhatja, de nem eszközként hanem csak a vételár 33 százalékát, mint amortizációt. Zombai telefonálónknak van munkahelye, de emellett őstermelő is. A bevétele nem éri el a 250 ezer forintot, kell-e külön adóbevallást készítenie? A válasz egyszerű: nem. Iregszemcsei olvasónk átalányos őstermelő, kérdése a következő: akik visz- szaváltották a kvótájukat a termény után 3000 forintot kaptak, tonnánként. Őstermelői bevételnek számít-e ez az összeg? A jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás az átalányadózó őstermelő esetében nem minősül bevételnek. Túllépett őstermelői besorolások Zombai olvasónk eddig vállalkozó volt, januártól viszont őstermelőként dolgozik (átalány- adózással), van-e tb-fizetési kötelezettsége és ha igen, akkor mennyi? Az őstermelőnek, ha más jogviszonya (munkaviszony, nyugdíj) alapján nem minősül biztosítottnak, akkor a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11 százalékát kell egészségbiztosítás címén megfizetnie. Gyönki olvasónk is őstermelő, 1,5 millió forintig kérte magát besoroltatni, de ezt az összeget túllépte, most hogyan adózzon, mi után kell fizetnie? Az az őstermelő, aki nem választotta az átalányadózást és a bevétele mégis meghaladja a 1,5 millió forintot, a jövedelmét a tételes költségelszámolás módszerével állapíthatja meg. Ha a bevétele nem haladja meg a 400 ezer forintot, akkor a bevétel 40 százalékos, a törvény értelmében költségként figyelembe vehető a költség számlák elszámolása mellett azzal, hogy az őstermelő ebben az esetben veszteséget nem határolhat el. Ha azonban jövedelme keletkezik, a mezőgazdasági tevékenység adókedvezményét (maximum évente 10Ö ezer forintot) is igénybe veheti. Várdombi telefonálónk 250 ezer forintig kérte az őstermelői besorolását, de túllépte ezt az összeget, hogyan kell adóznia? Ha 1500 forintot nem haladja meg a túllépés és 20 százalék költséget kitevő számlával rendelkezik, akkor nyilatkozhat a 9863. számú bevalláson. Hó'gyészi olvasónk is őstermelő, gépet vásárolt támogatással, hogyan kell ezt feltüntetnie az adóbevallásán? A támogatást a 9811 számú nyomtatványon igénybe vette, mely nemcsak kiutalásnak, hanem bevallásnak is minősül, így ezt még egyszer már nem kell bevallania, de bevételei és költségei között szerepeltetnie kell a gépvásárlást. Hátai olvasónk főállású őstermelő, a bevétele 2 millió 600 ezer forint volt a múlt évben, a tételes adózást választotta. Kérdése: saját gépkocsihasználatot elszámolhat-e? A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő a tevékenységével kapcsolatos személygépkocsi használatának a kiadásait költségként érvényesítheti. A kérdésére a válasz tehát: igen. Az adóbevallásról általában Kétyi télefonáló kérdezte: az adóbevallásban a bevételt és a költségeket nettó vagy bruttó összegben kell-e bevallani? A válasz: a bevételt és a költséget az áfás adózóknak az áfa nélküli értéken kell szerepeltetni. Tengelici olvasónk férje egyéni vállalkozó, emellett két alkalommal felkérték olyan munkára amiért tiszteletdíjat kapott, de ebből levonták az adót. A bevallásnál kell-e szerepeltetnie ezt az összeget? Ha a két munkára történő felkérés az egyéni vállalkozási tevékenységével függ össze, akkor a férjének számlát kellett volna kiállítania, így nem lett volna lehetőség az adó levonására. Ha nem a vállalkozási tevékenységével függ ösz- sze, hanem más tevékenység körébe sorolható, akkor az összevonandó jövedelmek között kell szerepeltetni és a levont adót pedig a kifizető által levont adóelőlegnél. Tamási telefonálónknak van munkahelye, tehát nem önadózó, de közben eladott egy ingatlant, hogyan kell adóznia most? Mivel ingatlant értékesített, bevallásra kötelezett, ezért önadózóként március 20-ig kell bevallást benyújtania az adóhatósághoz. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem külön adózó jövedelem, de ha az értékesítés kapcsán jövedelem nem keletkezett vagy azt teljes egészében lakáscélra felhasználta, azt is jelölnie kell a bevallásán, legfeljebb nem kell adót fizetnie. Bonyhádi telefonálónk tavaly váltotta ki a vállalkozási engedélyét, de nem kezdte meg a tevékenységét és emiatt bevétele sem volt. Kérdése: kell-e bevallást készítenie? Az adóbevallást a december 31-én élő adószámmal rendelkező adóalanyoknak mindenképpen el kell készíteniük, akkor is ha nincs jövedelmük. Dombóvári olvasónk lánya augusztusig dolgozott, majd ezt követően munkanélküli lett. Ki készíti el a bevallást, a munkanélküli központ, vagy ez az ő feladata? Önbevalló lesz, március 22- ig kell bevallást készítenie.
