Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-16 / 39. szám

1999. február 16., kedd 7. oldal ÁLLATTARTÓKNAK, GAZDÁKNAK Jó tanácsok a zöld vonalon A múlt héten, pénteken ismét az állattartás­sal kapcsolatos témában hívhatták gazdál­kodó olvasóink a Tolnai Népújság zöld vona­lát. A hideg, havas, téli időben az állattartók is beszorultak a lakásba, ezért a szokásosnál is többen szerettek volna néhány hasznos ta­nácshoz jutni. Reggel 9 órától fél egyig folyamatosan csengett a telefonunk, sokan arról panasz­kodtak, hogy több órás próbálkozás után si­került csak „megkapni” bennünket. A leg­több kérdést a baromfival foglalkozók tették fel a szerkesztőségünkben várakozó állator­vosnak. Gyakori téma volt még a kismalacok ödémás betegsége, ennek megelőzése, a rü­hesség és az állatok közötti kannibalizmus is. Volt olyan telefonáló is, aki csak a vélemé­nyét kívánta elmondani az állattartás nehéz­ségeiről és kilátástalanságáról, a felvásárlás jelenlegi gondjairól. Olvasóink telefonon feltett kérdéseit té­mánként összegyűjtve közre adjuk, bizo­nyára ezzel is segítünk azoknak, akik nem tudtak elérni bennünket a zöld vonalon. A Tolna Népújság szerkesztőségében dr. Szabó Ákos bátaszéki állatorvos válaszolt nagy rutinnal a hívásokra. Gyakorló, vidéki állatorvosként félmondatból is megértette, hogy milyen betegség, állattartási probléma az, amire a telefonáló kíváncsi lehet. Halálhírt tutul a kutya? Mikor ellik a koca? Nagymányokról, I. Dénes kérdezi: szerette volna meg­tartani a göbéjét olvasónk, de az véletlenül beleevett a patkányméregbe. Hívtak ál­latorvost, aki adott neki in­jekciót, ennek ellenére az ál­lat nem jött rendbe, étvágy­talan és „bogyózik”, azaz szorulása van. Március vé­gén lennének malacai az ál­latnak, de a hüvelyéből bar­nás váladék ürül. A napi egy kilónyi ta­karmány, amit az állat meg­eszik valóban nagyon kevés. De ez az étvágytalanság nagy valószínűséggel már nem függ össze a hetekkel ezelőtti patkányméreg evés­sel. A tünetekből ítélve méhproblémái is lehetnek az állatnak, a helyi kollégát feltétlenül meg kellene ke­resni, tanácsolta Szabó Ákos a zöld vonalon. Mözsről, N. József kér­dezte, mi az oka annak, hogy 7-én kellett volna el­leni az anyadisznónak, de már 5. napja hiába várnak erre az eseményre? Mi a te­endő ilyen esetben? Jó lenne napra pontosan tudni, hogy mikor volt az anyaállat fedeztetve, előfor­dul, hogy rosszul számolják ki az időpontot a gazdák. Általában 115. napon ellik a disznó, de előfordult már a praxisomban a 121. napon is, mondta Szabó Ákos ál­latorvos. Gyakori, hogy a 117. nap után injekciós ké­szítményekkel indítják meg az ellést, így 72 órán belül meg is érkeznek a kismala­cok. Ehhez azonban állator­vosi vizsgálat szükséges. Ha nem indul meg időben az el- lés, előfordulhat, hogy a magzatok elhaltak. K. Lajos, Madocsáról te­lefonált, 20 darab malacuk van, most 50-60 kilósak. Kérdése, hogy krumpli he­lyett (fogyóban van) adhat-e csicsókát az állatoknak? Kukorica, búza, árpa mellé, kiegészítőként ad­ható csicsóka a malacoknak, de csak szoktatás után. Kez­detben csak néhány szemet, majd az adagot fokozatosan lehet emelni, de kevesebb adható belőle, mint amit a krumpliból kaptak az álla­tok. Bár a krumpli és a csi­csóka között kevés a kü­lönbség, ennek ellenére elő­fordulhat, hogy mégsem fo­gadják el a malacok. Aparhanti olvasónk azt tette szóvá, hogy a felvásárló „lenyeli” azt a kevéske ál­lami támogatást, ami január után még maradt. Sajnos ebben nem tudunk segíteni, ezt ott helyben kellene egymással tisztázni. Első telefonálónk (kórházból, mint beteg telefonált) nem bízta a véletlenre, hogy sikerül-e bennünket felhívnia, ezért már 9 óra előtt hívta a zöld vonalat. Mint mondta, nagyon fontos, hogy megnyugtató választ kap­jon az állatorvos úrtól. Egy évvel ezelőtt egy gyö­nyörű farkasölő kaukázusi ku­tyát (akkor még kölyökként) kapott a család ajándékba. Ez az állat állandóan „tutul”, majd szét szedi a kerítést, ha valaki arra jár, de ennek ellenére min­denkit beenged az udvarra. Csak addig ugat, amíg a terüle­B. Mihály Bölcskéről telefo­nált, de hasonló problémára pa­naszkodott V. Mihály Simon- tornyáról is. Az idei baromfiál­lományuk nagyon rosszul sike­rült, mert a 120 csirkéből 40 maradt meg, a többi elhullott. (A kiscsibéket két különböző keltetőből vették.) Már közel jártak az állatok a rántani való mérethez, amikor étvágyta­lanná váltak, 2-3 hétig maradt ez az állapot, majd rázni kezd­ték a fejüket, végül „elaludtak”. A helyi állatorvost többször is kihívták mindketten, sőt bonco­lást is végeztettek. Okosabbak nem lettek, mert semmilyen konkrétumot nem tudott a helyi állatorvos mon­dani. Mi lehetett a baj, kérdez­ték a telefonálók. Látni kellene az állományt, mondta dr. Szabó Ákos. Sajnos előfordul, hogy egy kórbonc­tani lelet nem mutat semmit. Saját ^praxisára hivatkozott Szabó Ákos, amikor elmondta, hogy előfordult, hogy csak a negyedik boncolás után jöttek rá a problémára. (De vannak olyan állományok, ahol az el­lenállóképesség gyenge, ezért enyhébb betegségekben, tünet dése az, hogy van-e alapja an­nak a hiedelemnek, ha egy ku­tya állandóan ugat, mint az övék, akkor abban a családban hamarosan meghal valaki? Dr. Szabó Ákos szerint csu­pán viselkedési hiányosságról van szó a kutya esetében. Még fiatal az állat, ha időt szánnának rá, lehetne okítani a kutyát. (A hiedelmekkel nem érdemes foglalkozni.) Fiirgedi olvasónknak 11 éves a kutyája (keverék), más­fél éve állandóan köhög. Már vitte a kutyát állatorvoshoz, aki írt fel tablettát, de nem javult a helyzet. nélkül is elhullanak az állatok.) Boncolásra a frissen elhullott állat teteme is jó, érdemes a do­log végére járni, már a jövőbeni tapasztalat miatt is. Paksi olvasónk tyúkjai ak­kora tojást tojnak, hogy gyak­ran emiatt hullik el az állat. (A tojás véres, a levágott állatok belsejében több nagyobb tojás is van.) Mit lehet ez ellen tenni? Az adott fajtára jellemző a probléma, legközelebb másik tojóhibridet kell választani. V. Imre hőgyészi gazdálkodó csirkéi 60-70 dekásan pusztul­nak el. Amikor elérik ezt a súlyt, gubbasztani kezdenek, majd elhullanak. Hívtak állat­orvost is, aki megállapította a bajt: a coccidiozist, de a követ­kező alom is ugyanebben a be­tegségben szenved. Mit lehet ez ellen tenni, hogyan előzze meg a bajt? Fertőtlenítsen, vagy hagyjon inkább ki 4-5 hónapot, amikor nem tart állatokat? Sajnos hagyományos fertőt­lenítéssel a coccidiozist nem tudja megelőzni, szólt a válasz. Ennek az az oka, hogy olyany- nyira elterjedt betegségről van szó, hogy már a nagyüzemből kikerült keltető tojásokban ott Mégis csak vissza kellene mennie a már említett állator­voshoz, mert vizsgálat nélkül csak találgatni lehet, szólt a tanács. A baj több féle lehet, így idült légzőszervi beteg­ség, tüdőtágulat, enyhe fokú szívelégtelenség? Ha szereti a kutyáját és ag­gódik érte, akkor ismét csak keressék fel az állatorvost, jobb végigjárni a tünetek alapján, a lehetséges betegsé­get. Az a szerencsés, ha a régi állatorvos kezeli a kutyát, mert így nem kell előröl kez­deni a vizsgálatokat. vannak a bajt okozó peték. Más megoldást javasolt dr. Szabó Ákos, a csibéket 2 hetes koruk­tól kell elkezdeni itatni olyan gyógyszerrel, amiben a cocci- diozis elleni készítmény benne van. (Például Neopfykokcin, ami vényköteles). A 4-5 napos kúrát, 4-5 nap szünet, majd újabb kúra, újabb szünet és újabb kúra követi. Ezzel a mód­szerrel biztonságosan megelőz­hető a coccidiozis nevű beteg­ség. Az ivókúrát azonban két hetes korban (előbb nem) el kell kezdeni. Bátaszékről S. István szintén a fiatal baromfiakra panaszko­dott. Látszatra egészségesek a csirkéi, tojnak is, majd váratla­nul elhullanak. Fel is boncolt egyet a gazda és azt tapasztalta, hogy a mája és a lépe duzzad meg az állatnak. Mi lehet a ba­juk, kérdezte. Marek féle betegségről lehet szó a tünetek alapján, mondta az állatorvos. Ez a betegség a nyirokszövetből indul ki, daga­natot okoz, gyógyszerekkel sem kezelhető. Csak a fiatalabb állományra jelent veszélyt, a tyúkok ebben a betegségben már nem hullanak el. ten kívül van az illető. A kér­Miért hullanak el a csirkék? Kannibalizmus és az állatok Szekszárdról telefonált az a gazdálkodó, aki arról panasz­kodott, hogy egy évesek a tyúkjai, és állandóan egymást csipkedik. Madocsáról pedig Á. Ferenc telefonált, a galamb nagyságú csirkéi bántják egymást. De nem csak úgy „pipiskedve”, hanem a farkuk tövéig leszedik egymásról a tollat. „A csőrüket mérgem­ben már levágtam”, mondta a gazdálkodó, amikor a 160 csirkéből már csak a fele ma­radt meg. A helyzet azonban így sem javult, mára tíz csir­kéje maradt ebből az alomból telefonálónknak. (Amikor át­tették a kacsák közé a harcias csirkéket, még azokat is „megkopasztották”) A helyi állatorvost kihívták, ő javasolt kiegészítő takarmányt, de a csirkék továbbra sem változ­tattak a magatartásukon. Már csak tanulságképen kérdezi olvasónk, mi lehet ennek a vi­selkedésnek az oka? Kannibalizmusnak hívják az állatok közötti „csipkelő- dős” viselkedést, mondta dr. Szabó Ákos. Nem egy, hanem több tényező is kiválthatja. Például ha túl sok baromfit zsúfolnak össze kis helyre, a betonkifutón (ami a gazda szempontjából praktikus, könnyen tisztán tartható) nem tud az állat kapirgálni, ami lételeme lenne, ezért egymást csipkedik. A problémák eny­hülhetnek, ha az állatok kike­rülnek az udvarra, már nem unatkoznak annyira, vagy száraz zöld takarmányt kap­nak, kavicsot tesznek a terüle­tükre, esetleg kevés, durva minőségű sót a tápjukba (1 kiló táphoz maximum 1 kanál só), ami nem az étkezésük miatt fontos, hanem ahogy a fényben megcsillan a só, le­köti az állat figyelmét. Na­gyon fontos, hogy ebben az esetben sok vizet is kapjanak a csirkék. Kétségtelenül kiválthatja a csipkedést ásványi anyag hiá­nya is, ezért érdemes a táplá­lékot kiegészíteni baromfi tá­pokkal, vitaminokkal. A kannibalizmusnál ma­radva, S. Sándor Medináról, és H. Péterné Bikácsról is ha­sonló bajokról számolt be, az­zal a különbséggel, hogy ná­luk a süldők marják egymást. (Az 5-7 süldő egymást „dör­zsöli”, rátaposnak arra, ame­lyik gyengébb, étvágytalanok, verekedősek.) A gyógymód itt annyiban különbözik, hogy az agresszív állatokat, ha mód van rá, külön-külön ólba kel­lene tenni. A rossz szokás el­len nehéz védekezni. Az étvágytalanságot érde­mes lenne állatorvossal is megbeszélni, segíthet a hely­zeten, ha az addigi száraz ta­karmányról nedvesre, vagy fordítva vált a gazda. Tőgy-gyulladás és tejminőség Kakasáról, K. Pálné hívott bennünket telefonon, arról pa­naszkodott, hogy „nem tudnak megszabadulni a szomatiká- tól, ami nagyon érzékenyen érinti a családi gazdaságukat, hiszen korábban az extra tej minőségi kategóriába tartoz­tak, míg az utóbbi hónapokban eggyel lejjebb sorolták be őket. Ez anyagilag is jelentős csapás, hiszen lényegesen ke­vesebbet kapnak így a tejért. Ráadásul január elseje után az extra minőségért jobban fizet­nek mint azelőtt. A mintát 10 naponként veszik. Minden hi­giéniai előírást betartanak, de nem javul a tej besorolása. Mi lehet az oka?” Ha a tej szomatikus sejtjei­nek száma magas, akkor az tőgy-gyulladásra utaló jel, mondta állatorvosunk a zöld vonalon. Megpróbálta telefo­non keresztül végigkérdezni telefonáló gazdálkodónkat, hogy hogyan áll neki a fejős­nek, géppel, vagy kézzel, a tőgy-bimbó fertőtlenítést fejés előtt és fejés után is elvégzik- e? Végül kiderült, hogy az egyik tehénnek már hónapok­kal ezelőtt volt tőgy-gyulla- dása és jelenleg is kezelés alatt áll. Miután az ettől az állattól nyert tejet nem fejik külön kannába, hanem összeöntik a többivel, nagy a valószínűsége annak, hogy emiatt nőtt meg a tejben lévő szomatikus sejt­szám. Ez rontja le a többi átla­gát is. A Tej Terméktanács javasla­tára, az idei év január elsejétől az extra minőségű tej (a szoma­tikus sejt szám 400 ezer alatti) felvásárlási ára 61.50 Ft/liter, az I. osztályú tej (500 ezer alatti szomatikus sejt) ára 56 Ft/liter, míg a II. osztályú (500 ezer fe­letti szomatikus sejtszám) tejért 44 forint körül fizetnek. Az Európai Uniós elvárás ezzel szemben, már 1988. ja­nuár 1-e óta lényegesen szigo­rúbb, mint nálunk. Ami ha­zánkban extra minőségű tejnek számít, náluk az a minimális elvárás. Ez azt jelenti, hogy 400 ezer körüli szomatikus sejtszámú tejet már ipari tejnek sem vesznek át, tehát, szerin­tük, sem túrónak, sem tejfölnek nem megfelelő alapanyagok. Ami nálunk első és másodosz­tályú minőségnek számít, azt az Európai Unióban el sem is­merik. Malacbetegségek: ödéma és a rüh Mucsfáról, V. Istvánné kér­dezte, mi az oka annak, hogy a hat hetes malacai ödémát kap­tak? Most 8 hetesek a kis álla­tok, a betegség két héttel ezelőtt kezdődött. A kilenc malacból négy meg is döglött. Az első je­lek közvetlenül a malacok elvá­lasztása után jelentkeztek, azonnal hívták is az állatorvost, aki sajnos nem sokat tudott se­gíteni. Szeretné azt is tudni ol­vasónk, hogy már túl vannak-e a nehezén, vagyis remélhető-e, hogy legalább az öt malac megmarad, vagy a betegség el­húzódhat? Az ödéma nehezen kezelhető betegség, mondta dr. Szabó Ákos. Lehet, hogy már túl van­nak a nehezén, hiszen két hét is eltelt azóta, hogy a négy állat elhullott; de hetekig is eltarthat a malacok lábadozása. Bá- gyadtság, étvágytalanság még megmarad. Szintén az ödémáról kérde­zett őcsényi olvasónk is. Ki­lenc hetes malacai betegedtek meg, egy héttel a választásuk után. A tünetek a következők: szem körüli duzzanat, majd szédül, támolyog az állat, vé­gül elpusztul. Az ödémát „bélvizenyőnek” is mondják, válaszolta az állatorvos. Saj­nos az is jellemző, hogy a leg­jobb étvágyú malackák hulla­nak el először, ennek oka, hogy bezabál az állat. A .szo­pást követően, a takarmány­váltást csak fokozatosan sza­bad elvégezni, a gyomor ugyanis nem tudja megemész­teni az ételt. Ezt követően vi- zenyő lép fel. Ügyelni kell arra is, hogy a malac marad­jon a helyén. A takarmányo­zást kell tehát folyamatosan ellenőrizni, „vékonyan” kell etetni a kis állatokat, csak fo­kozatosan szabad növelni az adagot. Ez a szoktatás akár 2- 3 hetet is igénybe vehet. Cikóról, M. Vilmos a rühes- ségről kérdezte az állatorvost. Anyakocát szeretne tartani, de mit tegyen, hogy az állat ezt ne kapja meg. A többi állata sajnos szenved ettől. Több módszer is létezik a védekezésre, az egyik mód az injekciós kezelés, a másik (vagy mindkettő egyszerre) a permetezés. Ez utóbbit 10 na­ponként ismételni kell, legalább háromszor. Neociddal az állat egész testfelületét (csülkétől az orra hegyéig) fújjuk be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents