Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-13 / 37. szám
Tolna megyében 1941 és 1945 között mintegy 60 repülőgép zuhant le, avagy semmisült meg légitámadások következtében a tábori repülőtereken. Szombatonként megjelenő sorozatunkban - melyhez várjuk szerkesztőségünk címére az egykori szemtanúk új adalékait - néhány jelentősebb összecsapás, repülőgép lelövés vagy elfogás történetét idézzük fel. Gyulaj község lakóinak ez az 1943. május 19-i nap is olyan volt, mint a többi munkával töltött nap. A háborúra csak elvétve gondoltak, hiszen a front 1500-2000 km-re húzódott a magyar határtól. Este fél kilenc körül a mezőről, földekről hazafelé indultak az emberek, amikor egészen alacsonyan egy három motoros repülőgép húzott el a falu fölött. Dél felé repült, s tovább ereszkedett lefelé. A falutól mintegy 2 km-re található legelőt nézte ki leszálló- helynek. A levegőből azonban - esti szürkület lévén - nem látszott, hogy alant elszórtan akácfák is vannak. A földön még nagy sebességgel guruló Junkers JU-52-es német szállító repülőgép egyik szárnyával egy fának ütközött. A törzs megpördült, s ekkor olyan erők létek fel, melyeket a gép szerkezete már nem bírt el. A motorok leszakadtak és a szabaddá vált üzemanyag vezetékből az üzemanyag a forró alkatrészekre fröcs- csenve belobbant. A legnagyobb tűz a repülőgép orr-részében keletkezett, az ott egymásra hemper- gett utasok és a személyzet ruhája pillanatok alatt lángra lobbant. A helyszínre érkezett magyar szervek a roncsok között nyolc német katona holttestét találták meg. Az egyik német katona a szerencsétlenség után két órával halt bele sérüléseibe, ő volt a kilencedik áldozat. Egy levente lefotózta a roncsot, s ezen látszik, hogy a törzs középső része meglepően épen maradt. A kilenc német katonát a gyulaji temetőben helyezték végső nyugalomra a környékbeli sváb lakosú falvak és a német hadsereg képviselőinek jelenlétében. Tálosi Zoltán Szekszárd belsejében, ha nem is a belvárosban, de még a város közepén, az új házak mögött, a betonút hirtelen sártengerbe megy át, főleg csapadékos időszakban. Ez a Honvéd utca túlsó fele. Az árokban áll a víz, az új épületek felől ide lejt a terület, és szolidan onnan is idevezetik a csöveken keresztül a felgyülemlett vizet. Irénke néni húsz éve lakik itt. Amikor a férjével megvették az épületet már akkor sem számíthatott újnak. Az elmúlt két évtized viszont alapos nyomot hagyott a falakon. — Nem volt itt addig baj, amíg az új lakótelepet nem kezdték el kiépíteni - mesélte, amikor kérésére a helyszínen jártunk. Onnan ide vezették a vizet. így a szépen kiépített lakótelepen minden a legnagyobb rendben van, csak a mi házunk lett 1994 óta egyre vizesebb. Még nyáron is áll a víz az árkokban, amíg az el nem szivárog. A múlt év őszén voltam bent az önkormányzatnál a polgármester úr fogadónapján. Meg is hallgatta a panaszomat és ki is jött egy ügyintéző. Elmondta azt, amit addig is tudtam, hogy a ház nagyon rossz állapotban van, nincs alapja, hiányzik a szigetelés, vályogból vannak a falak, beázik a tető, hiányzik az ereszcsatorna. A hátsó fal megsüllyedt, azt mondják életveszélyessé vált, egyszer még a fejemre fog dőlni. — Milyen megoldást javasoltak? — Sürgősen alá kellene falazni. Ez legalább 2-300 ezer forint. Egyedül élek, amióta a férjem meghalt. Csak a nyugdíjam van, nincs kire számítani. Húsz évig laktunk itt a férjemmel, akinek én a második felesége voltam. Az első asz- szony három leányt is szült neki, a gyerekek már felnőttek, sőt, nekik is gyermekeik vannak. Amíg élt a férjem, addig sem törődtek vele, még a temetésére sem kaptam tőlük segítséget. A helyzet az, hogy a ház fele az övék, a másik fele az enyém. Ezért ők nem is költenek rá, ezt világosan megmondták, inkább essen a fejemre az egész. Arra gondoltam, hogy veszek fel kölcsönt a .nyugdíjamra, bár nem tudom, hogy így adnak-e? De akkor meg miből élek? Ha meg nem veszek fel kölcsönt, összedől a ház és akkor mi lesz velem? Ha eladnám, akkor sem kapnék a feléért annyit, hogy valahol valami kis lakást vegyek belőle. Azt mondják, jó helyen van, a telek ér valamit, de a ház semmit, pedig még a gáz is be van vezetve. — Miért kereste fel az önkormányzatot, milyen segítséget várt a polgármestertől? — Abban reménykedtem, hogy valamilyen támogatást kapok, hiszen azóta süllyedt meg az épület, amióta a talajvizet erre vezetik el. Erről én nem tehetek. Nincs senki, aki segítene, ezért fordultam hozzájuk. Szeleczki Józsefet, a szekszárdi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának a vezetőjét is megkérdeztük. — Az utóbbi években az egész városban emelkedett a talajvízszint, ennek több oka van. Az esetet ismerem, a kolléganőm járt kint a helyszínen, valóban nagyon rossz állapotban van az épület. Tudunk arról is, hogy örökösödési gondok miatt nem egyszerű az épület felújítása. A ház előtt lévő árok tisztítását elvégeztük, hogy a talajvíz ne álljon ott meg, de ez sajnos már nem javít a helyzeten. Aláfalazni, szigetelni kellene az épületet, de erre nincs pénze a néninek. — Ebben a helyzetben tud-e javasolni valamilyen megoldást? — Újból felkeressük a nénit, megnézzük ismét az épületet, kiszámoljuk a várható költségeket. Az építési hatóság a tulajdonosokat kötelezheti arra, hogy végezzék el az életveszélyessé vált épület felújítását, erre határidőt is szab. Ha a munkákat a tulajdonosok nem végzik el, akkor azt az iroda megcsináltatja, számlákkal igazolva, majd ezt a költséget a házra ráterhelik. Amikor az épület értékesítésre kerül, akkor jut az önkormányzat a pénzéhez. Úgy gondolom, ez egy elfogadható megoldást jelenthet a néni számára is. Irénke néni a hír hallatán megnyugodott. Ha az önkormányzat időben neki tud állni a munkálatoknak, talán még nem dől össze az épület Mauthner Légiháború Tolna megye felett A Junkers tragédiája Megszűnik a múzeumokban az ingyenes látogatói nap egy készülő kormány- rendelet szerint, adták hírül a különböző hírügynökségek. Az új szabályozás értelmében megszűnik majd az ingyenes látogatói nap, ami bevétel növekedést jelenthet a múzeumoknak, hangzott a közlemény. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetőjének nyilatkozata szerint a gyűjtemények szabadon dönthetnek a belépők áráról. A kedvezmények körében megmarad a félárú diákjegy és a múzeumok választhatnak egy hétvégi napot, amikor családi program keretében kedvezményesen, esetleg ingyenesen fogadhatják a gyereket és a kísérő hozzátartozókat. Mit szólnak a tervezethez a Tolna megyei közgyűjtemények vezetői? - erről érdeklődtünk Szekszárdon és Pakson. Paksi Városi Múzeum — Bennünket nem érint a dolog, nálunk nem volt ingyenes látogatói nap. A diákcsoportok ugyanis eddig is térítésmentesen látogathatták a Paksi Városi Múzeumot -, mondta Váradi Zsuzsa igazgató. - Központi szabályozás egyébként sincs, az intézmények maguk döntöttek a nyitva tartásról és hogy tartanak-e ingyenes látogatási napot vagy nem. Amúgy olyan nevetségesen alacsonyak a belépők árai - felnőtteknek 50 forint, diákoknak, nyugdíjasoknak 20 forint -, hogy a múzeumok költség- vetését alig befolyásolja. Nálunk éves szinten alig 20-30 ezer forintot tesz ki. Megyei Múzeum — A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban kedd az ingyenes látogatási nap, ezt nem tervezzük megszüntetni -, mondta Gaál Attila igazgató. - Ezen kívül egyéb, ingyenes rendezvényeink is vannak, mint például a húsvéti tojásfestés. Központi ajánlás eddig is volt a nyitva tartást és a belépők árát illetően, de azt tíz éve senki nem vette figyelembe, mert a szabályozás elmaradt az élettől. Az árakat minden intézmény maga határozta meg, de természetesen egymás között mindig egyeztettünk. A múzeumnak a kötelezően előírt bevételei között a belépők ára jelentéktelen tétel, a hiányokat pályázatokból próbáljuk pótolni. F. Kováts Tolnai Népújság Vasárnap Reggel Kis magyar körbetartozások Tumultuózus jelenet lenne, ha az utcára vonulnának mindazok, akiknek nagyobb összeggel tartozik valaM. Aztán cserélni lehetne: akik ellen tüntettek, azok is előkapnák táblácskáikat, amelyen kiszerkesztik azokat, akik meg nekik tartoznak. A Tolnai Népújság Vasárnap reggel holnapi számában a kis magyar körbetartozások kapcsán feltesszük a kérdést: lü mondja meg, mi az erkölcsös? A lapunk körülnéz a hazai szappanoperák háza táján. Interjút közlünk Horváth Ádám- mal, a Szomszédok rendezőjével, Gát Györggyel, a Família Kft. és Kalmár Tamással a Barátok közt producerével. Bemutatjuk az RTL Klub napi sorozatának egyik főszereplőjét, a Berényi Miklóst alakító Szőke Zoltánt. Csonka András arról beszél, miért hagyta ott a számára hírnevet hozó Família Kft-t. Egy másik írásunkból kiderül, hogy egy kis falu kétezer-ötszáz lakója közül ki- lencszázat nyilvánítottak rokkantnak a helyi orvosok. A doktorokat az önkormányzat menesztette, aminek hírére a fél falu az utcára vonult. Megígérték, ha kell, kapával és kaszával győzik meg a testületet az elbocsátó üzenet visszavonására. Az írás címe: Bujban bújnak a rokkantak. Holnap Valentin-nap, erről mi sem feledkezünk meg. Ismert Tolna megyei embereket kérdezünk, kinek mit üzennek... * \
