Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-08 / 6. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. január 8., péntek — Konyhád Es Környéke VÖLGYSÉGJÁRÓ Éhes rablók Nagyvejke határában feltör­tek egy hétvégi házat. A fel­tehetően éhes rablók csupán élelmiszert vittek magukkal, más, a házban lévő értékek­hez nem nyúltak. Szölöfórum A szőlészetben és borászat­ban igénybe vehető köz­ponti mezőgazdasági támo­gatásokról beszél a bony­hádi Borbarát Körben Bea József, a Földművelési Mi­nisztérium Tolna Megyei Hivatalának vezetője. A ja­nuár 11-én este 6 órakor a művelődési központban kezdődő rendezvényen szó esik a szőlő telepítésének élettani hátteréről is. Ké­résre a vitt mintákban meg­állapítják a szabadkénessav- szintet. Francia élmények Franciaországi élményeiről tart előadást - Normandia, Versailles, Párizs címmel - Kovács Ferenc a bonyhádi Utazók Klubjában. A prog­ramjanuár 11-én, hétfőn 17 órakor kezdődik a művelő­dési központban. Torony a könyvtárnak A Nemzeti Tankönyvkiadó pályázatán nyolcvanezer fo­rintot nyert a bonyhádi Szé­chenyi István Általános Is­kola könyvtára. A pénzből egy mini hifitornyot vásá­roltak. Távmásolóverseny Eredeti és/vagy másolat - ezzel a címmel rendezett nemzetközi telefax-kiállítást a kaposvári Berzsenyi Dá­niel Irodalmi és Művészeti Társaság. Ezen a programon a bonyhádi Máté Gyula egy három darabból álló soroza­tával szerepelt. Méhészgyűlés Gróf Ferenc, a Magyar Ag­rárkamara Méhészeti Alosz­tályának vezetője lesz a vendége a bonyhádi Méhész Klubnak. Az összejövetel január 11-én, 17 órakor kezdődik a művelődési köz­pontban. Csuhé a múzeumban A Völgy ségi Múzeum Mes­terségek Tüköré sorozatá­ban Dávid Sándor csuhésza- tyor-készítő mutatkozik be. Áz érdeklődőket január 12- én reggel 9 és 16 óra között várja. Egyiptomban citerázott a nagymányoki népzenész Aki kétszer köszönthette az újévet Németh Tibor gyorsan összecsiszolódott a kairói zenekarral Élete legnagyobb zenei élmé­nyét Egyiptomban élte át Németh Tibor. A német zenei mozgalomból ismert nagy­mányoki népzenésznek, aki a gyerekeknek is tanítja a mu­zsikát, néhány napja volt arra, hogy összecsiszolódjon a kairói szimfonikusokkal. De­cember 27-én indult Egyip­tomba, ahol 31-én és január 1-jén steiercitera-szólót ját­szott egy Strauss darabban. — Hogy kerül egy nagymá­nyoki népzenész a kairói ope­rába ? — A Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Novák Fe­renc keresett rrreg azzal, hogy az ottani szimfonikusok egy steierciterást - vagy más néven koncertciterást - keresnek. Az újévi koncerten ugyanis Johann Strauss: Geschichten aus dem Wiener Wald (Történetek a bé­csi erdőből) című művét is elő­adták, s abban van egy steierci- tera szóló. — Hogy találtak meg téged? — Magyarországon egyedül engem ismernek, mint steierci­terást. Ez nem azt jelenti, hogy csak én játszom a hangszeren, de nekem van felvételem a Ma­gyar Rádiónál, így engem ke­restek meg. Természetesen már itthon készültem a feladatra, kaptam kottát, megszereztem a darabot CD-n, és sokat gyakoroltam. — Néhány nappal a koncert eló'tt utaztál Kairóba. Még eló'tte beszélgettünk és elmond- tad nekem, hogy izgulsz az uta­zás miatt. — Elég kalandos volt az utam. Athéni átszállással kellett repülnöm, a bőröndömet pél­dául majdnem elvitték Nairo­biba .. . Kairóban egy elegáns, ötcsil­lagos szállodában laktam, amely a Nílus partján áll. Egy­szer mentem át a hídon a folyó túloldalára, aztán többet nem. Azon a rövid szakaszon négyen akartak nekem mindenféle dol­gokat eladni... Az utcán egyébként fegyveres járőrök cirkálnak. A szálloda volt a biz­tonságos sziget. Sokan azt gondolják egyéb­ként, hogy turistaúton voltam, de hát azért mentem néhány nappal a koncert előtt, hogy összecsiszolódjam a zenekar­ral. Erre az időre szükség is volt. — Hogy mentek a próbák? — Nagyon érdekes volt számomra, hogy ott a karmester szinte egy másik kasztba tarto­zik, mint a zenészek. Amikor a maestro, Ahmed el Saedi meg­jelent a próbateremben, a zené­szek néma felállással üdvözöl­ték. A mester meglátta, hogy én is ott vagyok: kezet fogott ve­lem. Nem szokás, hogy a szólistát instruálják, a maestro serrítette. A zenekart azonban 'igen ké­ményen dirigálta:'' Délelőttön­ként a zenekarral, délutánon­ként odahaza, a szállodában gyakoroltam. Az első próba után úgy döntöttem, hogy olyan szintre begyakorlom a művet, hogy semmiképp ne kerüljek zavarba. — És, nem kerültél? — Nem, nagvon jól sikerült. Hatalmas élmény volt ez, sza­momra. A közönség soraiból már a zene alatt is többen bra­vóztak. Miután eljátszotok a darabot, én, mint szólista külön is meghajolhattam. A közönség lelkesen tapsolt, a zenekar tag­jai pedig - a szokásos módon - a vonójukkal fejezték ki tetszé­süket. A koncert után többen megkerestek és elmondták, mennyire tetszett nekik a játé­kom, dicsérték a hangszerem hangját. — így volt ez az alexandriai koncerten is? — Igen, az január 1-jén volt, és szerintem az még jobban si­került, mint a szilveszteri a kai­rói operában. — Mennyire sikerült össze­ismerkedni a kairói szimfonikus zenekar tagjaival? — Ez is nagyon kellemes élmény. A zenekarban nemcsak helybeliek, hanem oroszok, ja­pánok, osztrákok és németek is voltak. Ez nagy Öröm volt szá­momra, hiszen az ottaniakkal elég nehezen kommunikáltam. Én ugyanis németül beszélek, ők viszont leginkább angolul. — A kairói újévi koncert a bécsi hangverseny mintájára zajlik. Miben különbözik tőle?-7T+ Például abban, hogy ab­ban vannak magyar darabok is.- A Sjrauss művek mellett Lehárt és Kálmán Imrét is játszottak. Szerintem ez azért van, mert az arabok lelkivilága közelebb áll a magyarokéhoz, mint a néme­tekéhez. — Ahogy a programból lá­tom, az ottani koncertek este voltak. — Igen, az első hangverse­nyen a zenekar átjátszotta ma­gát ebbe az évbe. Az idén sike­rült kétszer is köszöntenem az újévet. Ott a koncerten, aztán pedig utána, mikor hazatelefo­náltam. Az időeltolódás miatt - ott egy órával előbbre járnak az órák - sikerült itthoni idő sze­rint épp éjfélkor telefonálnom. Nagy élmény volt számomra ott, Kairóban, hogy a telefon­ban hallhattam a magyar him­nuszt. - háj ­Az Egyiptomban oly ritka hangszer fotó: ötös A veszedelemre emlékeznek (Folytatás az 1. oldalról.) Ráadásul a székelyeknek adózniuk is kellett, sőt szük­ség esetén a határ túloldalán is kötelesek voltak harcolni. Az uralkodó döntését a széke­lyek nagy elkeseredéssel és tiltakozással fogadták. — Maga a vérengzés ho­gyan történt? — A székelyek lakta vidé­kekről: Csíkból, Háromszék­ből, Gyergyóból összegyűltek a besorozott, ám a szolgálatot felvenni nem akaró széke­lyek. Mintegy ötezren mehet­tek el ebbe a kicsiny faluba, abban a reményben, hogy pa­naszuk meghallgatásra talál. Ehelyett a császári csapa­tok Carate alezredes vezeté­sével körülvették, és ágyúval lőtték az alvó falut. A mene­külőket a huszárok vágták le. Ezen a napon, 1764. január 7- én több, mint kétszázan haltak meg Madéfalván. — Mennyiben határozta meg ez az esemény a székely- ség további sorsát? — Tulajdonképpen ezzel a nappal indul a bukovinai szé­kelyek története. A vérengzés után ugyanis - nemcsak Ma- défalváról, hanem szerte Szé­kelyföldről - Moldvába me­nekült mintegy hét-nyolcezer ember. Mint ismert, ők azután Bukovinában megalapították falvaikat: Istensegítset, Fo- gadjistent, Andrásfalvát, Ha- dikfalvát és Józseffalvát. — Az elszigeteltség miként hagyott nyomot e nép sorsán ? — A bukovinai székelység a magyarság egyik legarchai- kusabb csoportja lett. A bu­kovinai székelyek a Bács­kába, majd mai lakhelyükre történt áttelepítésükig meg­őrizték a a XVIII. századi székely nyelvjárásukat, dal­lamkincsüket, tárgyi kultúrá­jukat. Kodály Székelyfonójá­nak a nagy része is bukovinai gyűjtés. A bukovinai székelység számára igen fontos dátum január hetedike. A tragikus eseményekről minden évben megemlékezünk. A Székely Szövetség eddig is tartotta a kapcsolatot a Madéfalván és környékén élő székelyekkel, s ez a továbbiakban sem lesz másként. Szeretnénk, ha a jö­vőben a bonyhádi székely em­lékparkban el tudnánk he­lyezni a veszedelemre emlé­keztető madéfalvi emlékmű feliratának másolatát. Hangyái A Székely Szövetség január 10-én emlékezik meg a Madé­falván elesettekről. A katoli­kus templomban reggel 9-kor kezdődő szentmise után - amelyen a bátaszéki templomi kórus énekel -10 órakor kez­dődik az ünnepség a székely emlékparkban. Itt Szőts Zol­tán, a Völgységi Múzeum igazgatója mond beszédet, majd a bonyhádi Székely Kör kórusa énekel. A Székely Szö­vetség ezt követően -11 órá­tól - küldöttgyűlést tart a vá­rosi művelődési központban. Országos szakmai fórum Bonyhádon Szönyegszövetkezők Neves szakemberek tarta­nak előadásokat a ma kez­dődő bonyhádi szőnyeg- szövő továbbképzésen, ame­lyen az országban működő kézműves iskolák tanárai vesznek részt. A program célja a gyakorlati és elméleti ismeretek bőví­tése, az oktatás magasabb színvonalra emelése, a táji va­riánsok, a helyi sajátosságok megjelenítése, továbbá olyan pedagógiai program nyújtása, amely segíti az oktatókat a szakmai tudás átadásában - tudtuk meg Wagnemé Pál Ágnestől a művelődési köz­pont igazgatójától és Lőricz Etel textiltervező iparművész­től, a bonyhádi iskola tanárá­tól. Ők maguk is tartanak elő­adásokat a rendezvényen. A meghívott előadók között vannak néprajzkutatók: Bor­bély Jolán a textilkultúrák egymásra hatásáról, dr. For- ray Ibolya pedig a bukovinai székelyek gyapjúmunkáiról beszél. Bonyhádra várják F. Tóth Mária miniszteri főtaná­csost és Bakay Erzsébet nyu­galmazott egyetemi tanárt. Az Iparművészeti Főiskola egy­kori oktatója - aki a népmű­vészeti szőtteshagyomány ok­tatásának módszereiről tart előadást - egy korábbi ha­sonló továbbképzés jelentő­ségét ekképp foglalta össze: — A közös munka és a konzultációk hozzásegítik az alkotókat a továbbfejlesztésre alkalmas és érdemes szövés­módok és formahagyomá­nyok kiválasztásához, kor­szerű alkalmazásához. A kon­zultáció megerősíti őket he­lyes választásukban, ezáltal kritikai készségük fejlődik, szakmai ízlésük alakul, szö­vőkészségük gazdagodik. A háromnapos tanácskozá­son a - mintegy húsz hazai kézműves iskolából érkező - tanárok is bemutatják saját szőnyegeiket, rajzaikat. -I -s Amit el lehet lopni, azt el is lopják Az előző év nyugodtabban telt, mint a korábbiak. Dr. László Antal, Bonyhád rendőrkapitánya mégsem meri állítani, hogy javult a Völgység közbiztonsága. — Nem volt az elmúlt'év­ben emberölés, csökkent a be­törés sorozatok, gépkocsi lopá­sok és feltörések, nagy értékű vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma - sorolja a pozití­vumokat a kapitány, de nem fe­ledkezik meg az aggasztó dol­gokról sem. Mint megtudtuk tőle, nőtt a kisebb súlyú vagyon elleni cse­lekmények száma, és több ma­gánokirat-hamisítási ügy van, mint korábban. Több az ittas vezető és az összes bűneseten belül növekedett a közlekedési bűnelkövetések aránya. A legjelentősebb bűnesetek között tartják számon a Jou- limpex Kft. sérelmére elköve­tett csalást, melynek során is­meretlenek mintegy 4-5 millió forint értékű szenet „vásárol­tak” hamis bélyegzővel. Még két nagyobb ügy érdemel emlí­tést: egy lakásból kétmillió fo­rint értékben loptak el pénzt és értékpapírt, egy szerelőmű­helyből pedig összesen egymil­liót érő berendezéseket. De tavaly is vittek mindent ami nem volt lebetonozva. Megdézsmálták a spájzokat, a füstölőket, a baromfiudvaro­kat, elloptak rengetek biciklit. Sok volt a falopás és a mezőről is gyakran tűntek el értékek, főleg a zöldségfélékre fájt a foguk a tolvajoknak. Még mindig népszerű a be­surranásos lopás, és az elmúlt évben is sok mindent vittek el lezáratlan gépkocsikból. Pedig az ilyen típusú bűncselekmé­nyeket a legkönnyebb kivé­deni. — Szóval, Murphy után szabadon: amit el lehet lopni, azt el is lopják. Főleg, ha hagy­juk - mondja a kapitány, s hozzáteszi: — Sajnálatosan keveset fordítunk értékeink védelmére, a jóhiszeműségünk pedig határtalan. A felháborító bűnesetek kö­zött tartják számon azokat az ügyeket, amikor egy viszony­lag kis értékű dolog ellopásá­val nagy kárt vagy veszélyt okoznak. Ilyen, amikor a ellop­ják a közutakon elhelyezett fényjelző berendezést, ami például egy munkagödörre hívja fel a figyelmet, vagy amikor leszedik az elektromos kapcsolódobozok alumínium fedelét. A modem bűnözéssel is fel kellett venni a harcot: a hamis pénzek mellett Bonyhádon is megjelentek a hamis telefon­illetve bankkártyák. László Antal nem reméli, hogy a kábítószerekkel kapcso­latos jogszabályi szigorítások önmagukban észrevehető vál­tozást hoznának. Szerinte a ká­bítószerek terjedési sebességé­hez, veszélyéhez mérten sajná­latosan keveset tesz a társada­lom. A növekvő számú bűnesetek közepette persze nehezebb a felderítés. Ez még akkor sem vigasztalja a kapitányság mun­katársait, ha megyei vagy or­szágos összehasonlításban nem rosszak az eredményeik. Következetesen büntetik a bonyhádi rendőrök a közleke­dési szabálysértéseket. Ettől azt remélik, hogy növekszik a biztonság az utakon. Sokat tett ennek érdekében a Völgységi Balesetmegelőzési Bizottság is. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos az igazgatás- rendészeti szolgálat munkája. Ott tavaly mintegy nyolcezer ügyfél fordult meg. Szerencsére csak néha for­dul elő, hogy a személyi iga­zolványukkal, autójukkal, lő­fegyverükkel kapcsolatos ügyeiket intézőknek várakoz­niuk kell. A körzeti megbízottak a polgárőr szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal együttműködve tartják fenn a rendet a völgységi települése­ken. A kívánatosnál kevesebb időt tudnak az utcán tölteni, de a létszámunk alapján ennyire futja. — Az elmúlt év végén fel­kerestem a polgármestereket, akiknek többsége szerint az ál­lampolgárok biztonságban ér­zik magukat, a közbiztonság szintje elfogadható. Ez önma­gában megnyugtató akkor is, ha nem merem kimondani, hogy javult a helyzet. Ha az itt élők velünk együtt akarják, ak­kor a biztonságnak ez a szintje tartható lesz - bizakodik a ka­pitány. - háj ­i

Next

/
Thumbnails
Contents