Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. január 2., szombat — Tolna Es Környéke Mindörökké Egész-ség Hónap Idestova egy hónapja, hogy véget ért Tolnán a VIII. Egész-ség Hónap, de még mindig újabb- és újabb in­formációk bukkannak fel az ott történtekről. Alább a Széchenyi iskola rendezvé­nyeiről szóló „széchenyis” beszámoló olvasható, és kö­zöljük a programsorozat sportversenyeinek nyerte­seit is. A tolnai Egész-ség Hónap ke­retében iskolánkban külön­böző programokat szervez­tünk. Az alsó tagozatosoknak rajzversenyt hirdettünk, és egészségügyi vetélkedőt ren­deztünk. A második osztályo­sok részt vettek a Blend-a- med iskolai programban, melynek során fogkrém min­tát és matricát kaptak a gye­rekek, a szülők pedig fogápo­lási tájékoztatót. Az ötödik osztályosok az Országos Táp­lálkozási Fórum programjá­ban vettek részt. Osztályfő­nöki óra keretében beszéltünk az egészséges táplálkozásról, a gyerekek táplálkozási útmu­tatót, gyümölcsökről és zsí­rokról szóló kiadványokat vi­hettek haza szüleiknek is. Ha­todik osztályban a serdülőkor testi, lelki és szellemi változá­sairól beszéltünk. Ezt a prog­ramot a Mölnlycke Kft. és a Procter and Gamble támo­gatta. A nyolcadik osztályo­sok drogmegelőzési progra­mon vettek részt, amit az SOS Alapítvány a Szenvedélybe­tegekért szakemberei tartot­tak, kiegészítve a programot videó és diavetítéssel. Dr. Molnár Attila családor­vos a nyolcadikosokkal a sze­relemről, szexről és a párkap­csolatokról beszélgetett. Az AIDS világnapja al­kalmából az Emlékül Évának című videó filmet vetítettük a „nagyoknak”, és egy figye­lemfelkeltő tájékoztató füze­tet kaptak a gyerekek a sze­xuális úton teijedő betegsé­gekről. A Herbária vállalat segítségével lekvár és szörp kóstolót tartottunk a 0., az 1. osztályokban és a kijelölt is­kolában. Iskolánk szervezte ez év­ben a városi egészség vetél­kedőt, ahol nyolc csapat in­dult a város három általános iskolájából és a gimnázium hetedik osztályából. A vetél­kedőt a Luxin Kft. és a Herbá­ria támogatta. Az első helye­zést a gimnázium csapata nyerte. Tíz órás mentálhigiénés tréninget szerveztünk, melyet Paksi Éva vezetett. A téma az önismeret, bírálat, önbírálat, döntéshozás, szerep és szituá­ciós játékok voltak. Egész­ségnevelési programjainkat tovább folytatjuk egész év­ben. ■ A gyerektomákon a tolnai ál­talános iskolák csapatai vet­tek részt. Teremfoci (fiú) 7-8. osz­tály: 1. Széchenyi iskola Teremfoci 5-6. osztály: 1. Mözsi iskola Teremfoci 1—4. osztály: 1. Wosinsky iskola Kézilabda (leány) 7-8. osztály: 1. Széchenyi iskola Kézilabda 5-6. osztály: 1. Wosinsky iskola A felnőttek részére kiírt kosárlabda kupákra a helybe­liek mellett a megyéből is ér­keztek csapatok. Nők: 1. Szekszárdi Vasas 2. Bonyhád 3. Tanítóképző főiskola Férfiak: 1. Bortanya 2. Bonyhádi öregfiúk 3. Bony­hádi ifjak A Wosinsky iskola által rendezett fiú kosárlabda torna végeredménye: II. korcsoport: 1. Wosinsky 2. Széchenyi 3. Bogyiszló III. korcsoport: 1. Wo­sinsky 2. Bogyiszló 3. Sztárai gimnázium Rendőrőrs Elnapolt disznóvágás Hurkatöltő és egy gázpalack volt azon a kerékpáron, ame­lyet tulajdonosa rövid időre őrizetlenül hagyott. Mire visszatért a biciklihez, a disz­nóvágási kellékek eltűntek. Megkergetett baromfitolvajok Rövid kergetőzés után egy vagyonvédelmi cég alkalma­zottai elkaptak három faddi baromfitolvajt, akik a dom­bod gátőrházból 4 tömött ka­csát és 16 tyúkot zsákmányol­tak. A kacsák közül kettő ma­radt életben, a zsákba gyömö­szölt, és csak másnap megta­lált tyúkok közül viszont egy sem. A gyanúsítottak megta­gadták a vallomástételt, de a tárgyi bizonyítékok és a tanúk sokat mondóak. Az új újságos pavilon sem szent A Tolna központjában nem­régiben felállított új újságos­pavilonba is betörtek. A zsákmány: 200 darab mese­matrica és bélyegek. Nem csak a szépre emlékezünk I. Két részes összeállításunkban megkíséreljük felidézni a ’98-as év legfontosabb, legérdekesebb - tolnai és Tolna környéki - történéseit, természetesen a teljesség igénye nélkül. Január Bogyiszlón folytatódott a ’97. december 20-án megkezdett szennyvíz beruházás. A Szakály Viktor—Jámbor Attila tolnai kajak páros lett a Tolna megyei „Év sportolója” választás közönségdíjas csa­pata. 25 éves jubileumát élő kiállí­tással ünnepelte a Tolnai Ga­lamb és Kisállattenyésztők Egyesülete. Megkezdődött a faddi és a tol­nai holtágat összekötő csatorna első szakaszának építése. Lezajlott a fegyelmi tárgyalás a tolnai jegyző, Csányi László el­len. A fegyelmi tanács hivatal- vesztéssel sújtotta a jegyzőt. A képviselőtestület a polgármes­ter ellen is fegyelmit kezdemé­nyezett, akárcsak a jegyző ese­tében, szintén az ominózus lak­tanyai telekeladással kapcso­latban. Újjáalakult a faddi önkéntes tűzoltó egyesület. Elnöke Hir- mann Béla, parancsnoka Pesti György. Kölesdi központtal megalakult a Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Az elnök Steitz János, kölesdi hegybíró lett. „Címeres nagyközséggé” vált Fadd. Február A tolnai Széchenyi iskola hato­dikosai nyerték a Hunyadiak kora című megyei történelmi versenyt. Lemondott a bogyiszlói jegyző. Döntését konkrétan nem indo­kolta. Megkezdődött a szedresi műve­lődési ház felújítása. A fagyok mellett szokatlanul enyhe napok is voltak február­ban. Előfordult, hogy 20 fokot is mértek a településeken. Március Tolna megye sportáganként legjobb sportolóit köszöntötték. A harci művészetek kategóriá­ban a faddi Berta Mónikát, míg röplabda sportágban a tolnai Farkas Zsuzsannát választották a legjobbnak. Az élő futball legenda, Puskás Öcsi volt a díszvendége a múlt évi, 1998-as faddi Focifarsang­nak. Tengelic-Szőlőhegyen az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc 150. évfordulója mellett az ottani II. világháborús em­lékmű 50 évvel ezelőtti felállí­tását is megünnepelték március 15-én. Átadták a Tolna Városért Ki­tüntető Díjakat. ’98-ban Pirgi Elek és Rencz Antal kapta az elismerést. A helyi fiatalság megválasz­totta a Tolnai Gyermek- és Ifjú­sági Önkormányzat képviselő- testületét. A gyerekpolgármes­ter Hikádi Zsófi lett. Kölesden megkezdődött a re­formátus templom tornyának teljes megújítása. Április Lakossági fórumot tartottak Faddon egy Westel átjátszóto­rony létesítéséről. A torony fel­állítása ellen 21-en tiltakozó le­velet írtak az önkormányzat­hoz. Kölesd-Alsótengelic és Szedres között vasúti pályaépítési mun­kálatok kezdődtek. A MEOE szekszárdi szervezete először tartott Tolnán kutyás rendezvényt, egy sikeres te- nyész szemlét. Felszántottak egy játszótérnek használt területet Bogyiszlón. A község - egy a közelben lakó család kérésére - ligetes parkká szerette volna alakítani a terüle­tét, ám a „játszótérpártiak” ki­húzkodták a szántás után elülte­tett facsemetéket. A tolnai asztalitenisz klub fel­vette az egyik legjelentősebb helyi cég, a Fastron nevét. Eldőlt, hogy ’98. végéig tíz, - a Sió-Sárvíz-menti Térségfejlesz­tési Társuláshoz tartozó - tele­pülés (köztük Kölesd, Medina és Kistormás) csatlakozhat a vezetékes földgázhálózathoz. Kölesden négy darab, 40 kiló körüli, ólban tartott malacot mészárolt le három helybéli ku­tya. Fácánkert gesztorságával mun­kahelyteremtő kistérségi társu­lás alakult, amelynek tagjai a gesztoron kívül Tolna, Fadd és Bogyiszló. Az anyagiakról szóló meg­egyezés híján egy „nagy” majá­lis helyett ismét „kéthelyszí- nes” majálist tartottak Tolnán, egymást követő napokon. A városban sok vitát kiváltó Karolina Kft. tolnai lenfonó üzemének, alapkőletételére ke­rült sor a 6-os út menti építési területen. Felavatták a II. világháború hősi halottainak és áldozatainak tiszteletére felállított tolnai em­lékművet. Lezajlott a fegyelmi a tolnai polgármester ellen. Egy éves időtartamra 20 %-kal csökken­tették a polgármester illetmé­nyét. Megtartotta első borversenyét a Tolnai Borvidék. A megméret­tetésen a vörösborok 27, a fe­hérborok 18 aranyérmet nyer­tek. Utcahosszal nyerte meg a me­gyei II. osztályú labdarúgó baj­nokságot a Tengelic csapata. Elballagott a tolnai gimnázium első „hatosztályos” képzésben részt vett évfolyama. Leégett az Alimentál étterem Tolnán. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. Lezajlott a parlamenti választá­sok első és második fordulója. Az 1. számú választókörzetben dr. Braun Márton (FIDESZ- MPP), a 2. számú választókör­zetben Tóth Ferenc (FIDESZ- MPP) kapta a legtöbb szavaza­tot. Második alkalommal, gazdag programmal rendezték meg a Bogyiszlói Falunapokat. A kihívás napi országos vetél­kedőn Fadd kategóriájában a második helyet szerezte meg. A faddi Termelő és Értékesítő Szövetkezet - mint később ki­derült jogszerűtlenül - döntött a szövetkezet végelszámolásáról. 38 év után újra ütött a tengelici református templom felújított toronyórája. Június Megalakult Tolna Városvédő Egyesülete. Elnöke ifj. Freund György lett. Gergely Józsefet nevezték ki bogyiszlói jegyzőnek. Kirabolták a faddi katolikus templomot. A kár milliós nagy­ságrendű. Nagy sikerrel rendezték meg a Dombori Nyári Fesztivált. Tolnai Hírek Marad a gimi a megyénél A tolnai Sztárai Mihály Gimnázium működtetését a helyi képviselőtestület 2002. december 31-ig átadja a megyei önkormányzatnak. Mint ismeretes, a gimnázi­umot még az előző testület, 1995-ben adta át a megyé­nek, elsősorban anyagi meg­fontolásokból. Tolna váro­sának pénzügyi helyzete to­vábbra sem teszi lehetővé a gimnázium működtetését. (A normatíván felül mint­egy 7,5 millió forintot kel­lene költeni az intézményre, ahol 350 gyerek tanul.) Az iskola igazgatója - aki egy­ben képviselő is az új testü­letben - rámutatott, hogy semmi nem valósult meg a korábbi testület azon ígére­téből, mely szerint a gimná­zium átadása miatt felsza­baduló pénzt a város évről évre a gimnázium melletti sportcsarnok létrehozására fordítja. Elismerte, hogy anyagi kényszerpályán mo­zog a város, ám fontosnak tartotta, hogy hosszabb tá­von a város „számoljon” a gimnáziummal. Vita a FEB- tagságról A Tolna Víz- és Csator­namű Kft. megújuló fel­ügyelőbizottságába a tolnai polgármestert ajánlotta je­lölni az alpolgármester. Éz- zel a javaslattal a képviselők közül többen nem értettek egyet. Végül „folyosói” egyeztetésre került sor, amelynek eredményekép­pen a testület Krekó Györ­gyöt ajánlja a felügyelő bi­zottságba. Szedresi kitüntetettek ’98-ban is három személy vehette át a Szedres Köz­ségért Kitüntetést, a köz­ségi közmeghallgatás ke­retében. Varga János, egykor tanács­elnökként, MHSZ titkárként tevékenykedett Szedresen. Komáromi Gergely szin­tén dolgozott tanácselnök­ként, és az MHSZ-ben, a népfrontban is vállalt tiszt­séget. Id. Deli Györgyöt a leg­többen a falu kántoraként ismerik. A kitüntetettek pénzjuta­lomban is részesülnek, a mindenkori minimálbér egy havi összegét vehetik át. A „kisember” visszanéz (Folytatás az 1. oldalról.) — Tolnán tartottam egy bemutatót, nem mondhatnám, hogy fergeteges nézőközönség tombolt itt. Jó, hogy elhoztam a családomat - három gyerekem van -, így megdupláztuk az ér­deklődők számát. De tény, hogy volumenében tényleg az eddigi legnagyobb visszhang volt. Megjelent róla kritika szülővárosomban, Szol­nokon, Pesten, a TV-ben és a rádióban is. Ha így nézem, be­zsebeltem néhány dicséretet. — Néhány év távlatából vál- tozott-e a megítélésed a rend­szerváltásról? — Mindenképpen igaz, hogy történelmi korszakot él­tünk meg. Lehet, hogy erre az időre utódaink úgy fognak em­lékezni, mint 1848-ra. Ez egy nagy dolog volt. Attól függet­lenül, hogy megélni nem volt olyan nagy dolog a kisember­nek. Akik hirtelen kapcsoltak, és volt némi tőkéjük, amit moz­gatni is tudtak, azok nagyokat szaggathattak. De a kisember számára ez olyan időszak volt, hogy megrázta magát — és kis­ember maradt. Én a kisemberek között éltem, tehát hitelesen tu­dok tudósítani. Ez jó dolog a tudósítás szempontjából. A magam szempontjából már nem annyira. — De ebben a kötetben nemcsak tudósítások, hanem vélemények is vannak. — Én mindezeket tiszta szívvel írtam. Nem befolyásolt az, hogy valakinél jó legyek. Előny volt, hogy nem abban a közegben kellett írnom, ahol megszülettem és felnőttem. Idegen környezetben bátran bí­rálhattam. Néha túl bátran is. Mindenesetre a kisember - fő­leg vidéken - igen nehezen tűri a humort. Nem szokta meg, hogy vele viccelnek, és neki azért még nem kell megsértőd­nie. — A kötetben cikkíró lap­munkásként határoztad meg magad. — Ez egy szójáték akart lenni, de valószínű, hogy az új­ságírók manapság nagyon el­kanyarodnak a cikkíró lapmun­kás felé, mert annyira nincs másra idejük. A vélemény nagyon hiány­zik. Nem azért, mert a kollégák nem merik vállalni a vélemé­nyüket, hanem azért, mert nincs idejük rá. Ordas Ivánnak volt egy sorozata, a Séta közben. Az újságírói létforma szerintem a séta. De ki tud ma sétálni? Mindenki rohan. — És szerinted milyen volt a cikkíró lapmunkás helyzete ’98- ban? — A helyzete lehet, hogy jó volt, de a lelkiismerete nem biz­tos, hogy jó. Mert ír egy fan­tasztikus cipőboltról, és amikor leválik a csizma talpa, akkor nem tudja kérdőre vonni a bolt­vezetőt, mert épp a múlt héten írta meg, hogy milyen nagy­szerű cipőket lehet ott kapni. — Milyen volt nagycsalá­dosnak lenni ’98-ban? — Akiknek volt valamiféle fix jövedelmük, és ahhoz tudtak ilyen-olyan mellékeseket ke­resni, azok annyira nem pa­naszkodhatnak. Azokkal van a gond, akik annyira szabadság­szeretők, és annyira nem akar­nak beállni a sorba, hogy felko­pik az álluk. — Köztudott rólad, hogy hangsúlyozottan civil, önálló gondolkodású alkotó vagy, aki egy irodalmi egyesületet is ve­zetsz. Ilyen minőségedben leg­utóbb egy kiállítás megnyitón nyilatkoztál meg, ahol szá­momra új oldaladról mutatkoz­tál be. Egyrészt először láttalak öltönyben. Másrészt pedig ko­rábbi szóbeli megnyilvánulása­idhoz képest szokatlanul harcos beszédet mondtál. — Manapság minden társa­dalmi csoport akkor ér el vala­mit, ha valamiféle demonstrá­ciót kezd, különben nem veszik észre. A mi esetünkben az a helyzet, hogy a művészetnek nem a hétköznapi megélheté­sért kellene harcolnia, hanem azért, hogy az alkotások meg­születhessenek. Én ezzel kap­csolatban írtam is egy kiált­ványt, ami fel fog kerülni az In­ternetre. Aki a semmiből valamit csi­nál, az a művész, az alkotó. A többi a viszonteladó, a haszon- élvező, akik ötször jobban él­nek az alkotónál. Ez tarthatat­lan állapot. Azoknak is kell „hasznot húzni”, akik megcsi­nálják a dolgokat. Ezt igenis tudatni szeretnénk a kormány­zattal is. Foglalkozniuk kell ez­zel a dologgal. — Es mennyire erős a vidéki emberek szava? — Semennyire sem erős, de ha mindig vacillálunk, sehova se jutunk. El kell kezdeni. Én azt se bánom, ha halálom után érik be ennek a gyümölcse. Én azt szeretném, hogy valami tör­ténjen, az emberek jól érezzék magukat a saját közegükben. — Milyen év lesz a ’99-es? — Bízom abban, hogy jobb. Egy ilyen fiatal kormánynak dinamikusnak kell lennie és ta­lán még nem romlottnak. 30-40 éves emberek talán még nem felejtették el, hogy gyerekko­rukban mekkora álmaik voltak és milyen igazságérzetük volt. Hogy amikor a 8.B-ben valaki rosszat csinált, akkor ők azt mennyire utálták. -s-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents