Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-30 / 25. szám

12. oldal Európából Tolnába 1999. január 30., szombat EU Info Központ a kamaránál Önálló Euro Információs Központ létrehozását tervezi a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A téma a januári kamarai el­nökségi ülés napirendjén szere­pelt. A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara szekszárdi székházában közel két éve lét­rehozott Euro Info Levelező Területi Kontaktpontot, mely a magyarországi központon ke­resztül - ami Budapesten, az ITTH, azaz Magyar Befektetési és Kereskedelmi Rt-nél talál­ható -jut EU információkhoz. Most lehetőség nyűik az Eu­rópai Unióhoz kapcsolódni szándékozó országok számára, hogy közvetlen kapcsolatot lé­tesítsenek Brüsszellel, regioná­lis levelezőközpontok kiépíté­sével. Erre pályázatot írtak ki, Magyarországon kilenc helyen lesz lehetőség ilyen kapcsola­tok kiépítésére. A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara a meglévő területi kontaktpontra támasz­kodva kíván pályázni regionális információs szerepre, önálló Euro Info Központ létrehozá­sával. F. Kováts Szekszárd-Bezons Baráti Társaság Kulturális kapcsolatok Hét éve alakult meg a Szek­szárd-Bezons Baráti Társa­ság, ma már több, mint 70 tagja van a civil szerveződés­nek. A társaság elnöke Wirth Já­nosaié, aki kérdésünkre el­mondta, hogy a társaság fő célja a két város, Szekszárd és Bezons testvér-kapcsolatainak ápolása. A kezdeti hivatalos kapcsolatok az évek folyamán intézményi és személyes baráti kapcsolatokká alakultak át. Francia részről a polgármes­teri hivatalban működő iroda szervezi a kulturális programo­kat és segítséget ad turistáknak is. A baráti társaság másik célja, hogy sajátos eszközeivel igye­kezzen megismertetni a francia kultúrát a magyar fiatalok kö­rében s a magyart Franciaor­szágban. Más irányban pedig igyekeznek összehozni a szak­mai köröket. A már elindított együttmű­ködés aztán a maga útján halad tovább. Ilyen például, hogy a Zrínyi utcai általános iskolában négy évvel ezelőtt kisebb cso­portban megindult a francia nyelvoktatás. Ezen alapul a cse­rekapcsolata egy francia isko­lával. Tavaly tavasszal hivata­los delegációval járt Szekszár- don egy főnővér, aki az itt látot­tak alapján úgy véli, hogy van mit tanulniuk egymástól. A két város közötti hivatalos program váza már ismert, ezekhez szervez a társaság köl­csönös látogatásokat. Az idei tervek szerint szeptemberben kiállítás nyűik Bezonsban Ju­hos László és Csuhaj Tünde műveiből, valamint Fisi Ist­vánná fehér hímzéseiből. A Madrigálkórus 2000-re kapott meghívót. Tovább szépül Bátaapáti és Ozora Virágos tolnai falvak Bataapáti és Ozora hagyo­mányosan jól szokott szere­pelni különböző versenyeken, amelyeken a falvak rende­zettségét, tisztaságát firtat­ják. Ozora 1995-ben nemzet­közi porondon képviselte a magyar falvakat. Az elmúlt évben egy-egy szponzori díjat sikerült megszereznie a két Tolna megyei településnek a Virágos Magyarországért versenyen. Tavaly év elején a több minisz­térium, az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottsága és különféle szakmai szervezetek által meghirdetett versenyt hat kategóriában tartották meg. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró or­szágkép kialakításának elősegí­tése, a hagyományos magyar kertkultúra fejlesztése és kitel­jesítése. A szigorú zsűri a helyszínen tájékozódott a közterületek parkosításáról, díszítéséről, a régi parkok, vízparti területek, fasorok gondozásáról, a nö­vényzet fenntartásáról, sőt, még a családi házak kertjeibe is be­bekukkantott. Figyelték az intézmények vi- rágosítását, s azt, hogy a telepü­lés turisztikai szempontból mi­lyen képet mutat. Megnézték a környezet rendezettségét, har­móniáját, és természetesen a te­lepülés tisztaságát, s azt, hogy a mennyire sikeredett esztéti­kusra a kömyezetszépítő tevé­kenység. Az ezer főnél kisebb telepü­lések kategóriájában a két Tolna megyei falu szponzori dí­jat kapott, Bátaapáti negyven kilogramm fűmagot, Ozora pe­dig ötszáz darab muskátli dug­ványt. A két virágos falu tehát tovább csinosodik .. . Eurokonform eljárás Majoson Vízzel hígítják az autófestéket Nincs kocsitulajdonos, aki ne ismerné a „nitró” alapú festék maró illatát. Sokan kétkedve fogadták a hírt, hogy lehet ezt másképp is csinálni. Nos, lehet mégpedig vizes bázisú festékkel. A me­gyében először Majoson, Szőts Lajos és fia műhelyé­ben. Érdeklődésünkre Szőts Lajos elmondta, hogy a vizes bázisú Glasurit festéket Münsterben, a Volks wagen-Audi gyárban fejlesztették ki. A termék két éve jelent meg a világpiacon. Felvitelekor nem használnak egészségkárosító oldószert. A festék ugyanis ioncserélt víz­zel hígítható. Ez nagyon ked­vező a szállítóknak, és a fel­használóknak egyaránt. Munka után a szerszámokat csapvízzel szokták elmosni. A színkódok segítségével több, mint harminckétezer színárnyalatot tudnak kike­verni. Festés után fényezőkamrában öt percig hatvan fokon szárít­ják a karosszériát, és már jöhet is a lakkozás. — Csak úgy tudunk lépést tartani, ha gyári technológiát alkalmazunk - mondja Szőts Lajos. Tolna megyében csak eb­ben a műhelyben, de az or­szágban is csupán 18 helyen használják ezt a módszert. A hagyományos festéknél jóval tartósabb védelmet jelent az eljárás, a metál színek négy­szer keményebbek, mint a ko­rábbiak. A majosi műhely elé­gedett a termék importőrével a Coloramával és a forgalma­zókkal, Sándli fivérekkel. Hangyál-Gottvald Sapard-program Tolnában Brüsszelben jó jegyet kapott a térségfejlesztési pályázat Vidék és agrárfejlesztési program Tolna megye három együtt­működő kistérségében - ezzel a címmel készült program a bu­dapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszékének koordinálásával. Kisvejke, Nagyszé­kely és Iregszemcse térsége az átfogó fejlesztéshez az EU előcsat­lakozási programjának támogatására pályázik.- Milyen EU-elvárásoknak igyekeztek megfelelni, amikor a három kistérség fejlesztésére a programot kidolgozták? - kérdeztük a programvezetőt, Bálint János tanszékvezető ta­nárt.- Az EU konkrét elvárásai nem voltak világosan kidolgo- zották. A Földművelésügyi Minisztérium PHARE Irodája kért fel bennünket egy SA- PARD pilot projekt kidolgo­zására. A SAPARD az európai uniós előcsatlakozási folyamat agrár- és vidékfejlesztési programja, a „pilot” projekt pedig azt jelenti, hogy kísérleti stádiumról van szó. Régóta ta­nulmányozzuk viszont az EU tagországok hasonló program­jait, és igyekeztünk a bevált mintákat követve dolgozni. Örülünk, hogy Brüsszelben az eredményt jónak találták. Ez persze a Tolna megyei munka­társaink érdeme, hiszen az ő elképzeléseiket fogalmazták meg a programban. Ez is egy EU elvárás: a kezdeményezés csak a helybéliektől indulhat.- Miben különbözik a TORCH az eddig ismert terü­letfejlesztési elképzelésektől, és a terület- és térségfejlesztés jelen gyakorlatától?- Elsősorban a komplexi­tásában. A mezőgazdasági projektek mellett egyéb gaz­dálkodási, vállalkozási, kör­nyezet- és természetvédelmi, szociális, oktatási és szaktaná­csadási elemeket is tartalmaz: szoros, egymást erősítő egy­ségben, amelytől a szakmai zsargonban szinergikus hatást, pozitív visszacsatolást várha­tunk.- A program hangsúlyozott projektje a mezőgazdaság se­gítését célozza. Hogyan, mi­lyen eszközökkel?- Az Európai Unió sajnos a mezőgazdasági terméktöbble­tet nem támogatja, pedig eze­ken a jelenleg hátrányos hely­zetű területeken valaha virág­zott a kertészet és az állatte­nyésztés. Magyar pénzből en­nek a helyreállítását is lehet, sőt kell támogatni, de az EU- tól ilyesmit nem kérhettünk. Maradt az ökológiai vagy is­mertebb nevén a biogazdálko­dásra való átállás, a termé­szetkímélő agrárgazdaság. Emellett terveztük a már meg­termelt áruk védelmét, feldol­gozását, tárolását, közös piac- ravitelét, és főleg az ezekhez szükséges termelői-értékesítői szövetkezetek létrehozását. Egész Európában az ilyen jel­legű együttműködést tartják a sikeres gazdálkodás alapjá­nak.- Mekkora összegre pályáz­tak? Mennyibe kerülne a prog­ram az érintett térségeknek?- A pályázat egymillió ECU nagyságrendű. Az ECU közben euróra változott. A szociális projektek esetében a brüsszeli támogatás 75 száza­lékos is lehet, a gazdálkodási projekteknél csak 50 százalé­kos. A többi a nemzeti, adott esetben a magyar kormány­nak, a helyi önkormányzatok­nak és a vállalkozóknak kell hozzáadniuk.- Milyen stádiumban van a pályázat elbírálása?- A pályázat a magyar megrendelőnek és brüsszeli­nek is megfelelt, formai, nyelvi és tartalmi tekintetben is elfogadták, de a döntés saj­nos húzódik. Hivatalos értesí­tést nem kaptunk, de a brüs­szeli pénzügyi gondok, vala­mint a hazai minisztériumi és PHARE átszervezések is el­húzódhatnak. Mégis remény­kedünk, hogy mielőbb beindul hazánkban a SAPARD prog­ram, és akkor azonnal hiány lesz jó és megvalósítható programokból. (tf) Hírek ik Prioritás az infrastruktúrának Prioritást kap az infrastruktúra fejlesztése, így most már szinte bizonyos, hogy a szekszárdi Duna-híd a közel jövőben meg­épül és elkészül a hatos főköz­lekedési út, valamint az 56-os út fejlesztési terve is - hangzott el a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamaránál tartott gazdasági fórumon. Pályázati pénzek Nem számíthat a dél-dunántúli régió a keleti megyékhez ha­sonlóan kiemelt állami támoga­tásra bár itt is ipari üzemeket, bányákat zártak be és az orszá­gosnál nagyobb mérvű a mun­kanélküliség - mondta Chikán Attila gazdasági miniszter Pé­csett, a Baranya Megyei Keres­kedelmi és Iparkamaránál tar­tott előadásán. A dél-dunántúli térség ugyanis nem szerepel a köztudatban válságterületként. Ezért - bár a régió direkt állami támogatásra nem számíthat - van a kormánynak kis- és kö­zépvállalkozásokat és az ide­genforgalmat fejlesztő prog­ramja, pályázatok útján így hozzá lehet jutni állami támo­gatáshoz. Élénkülő horvát kapcsolatok A kormány Horvátországot stratégiai gazdasági partnernek tekinti, a miniszterelnök hama­rosan népes delegáció kíséreté­ben hamarosan látogatást tesz a déli országban. A megélénkülő magyar-horvát gazdasági kap­csolatok nagy lehetőséget je­lenthetnek Tolna megyének. Délszláv információs nap Délszláv külgazdasági infor­mációs napot tartanak február 9-én 10 órától a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamará­nál. A résztvevőknek a gazda­sági minisztérium főosztályve­zető-helyettese, Závoczky Pé­ter, Zentai József szlovén kül­gazdasági attasé, dr. Sült Tibor a zágrábi, Pallós András a belg­rádi kereskedelmi szolgálat ve­zetője tart előadást. A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Elakadnak a reformok? Az EU vezérkara az elkövetkező hónapokban át akarja tekin­tetni, hogy miként újíthatok meg az integrációs szervezet intéz­ményei (miniszterek tanácsa, brüsszeli bizottság, parlament), s ki akarja munkálni a 2000-2006 közötti időszak finanszírozásá­nak illetve a közös agrárpolitika reformjának elveit A földrész egységesülésének kérdőjelei között ez utóbbi okozza a legtöbb fejtörést. Az agrárágazat emészti föl a támo­gatásra fordított összegek csak­nem felét, mintegy negyvenmil- liárd eurót, és semmi jele an­nak, hogy a kilátásba helyezett megszorítások önkéntes fogyó­kúrára ösztönöznék az érintet­teket. Az uniós polgároknak mind­össze öt százaléka keresi kenye­rét a mezőgazdaságban, s Brüsszelben úgy vélik: túl nagy biztonságot élveznek. Az illeté­kes központi hatóság a garantált árak radikális mérséklését java­solja, és az egyes nemzetgazda­ságok belátására bízná a gazdák kártalanítását, vagyis az ártá­mogatás megfejelését. A francia kormány azonban hallani sem akar erről, s a külö­nösen érintett déli tagállamok­nak (Portugáliának, Spanyol- országnak, Franciaországnak, Görögországnak) is kapóra jön az agrárvita, hogy késleltessék az Unió keleti bővítését. A mezőgazdaság részesedése a tagjelöltek nemzeti összter­mékében jóval magasabb, mint az EU-ban, s belépésükkel oly­annyira megugrana a támoga­tási igény, hogy pénzügyi zava­rok keletkezhetnének. Németország, amely 1999 első félévében az Unió elnöki funkcióját látja el, arra szeretné fölhasználni az alkalmat, hogy mérsékelje a rá háruló terheket. Schröder kancellár nem mu­lasztja el annak fölemlegetését, hogy a németek állják a brüsz- szeli számla egyharmadát, s évente többet utalnak át a kö­zösség céljaira, mint Franciaor­szág és Nagy-Britannia együtt­véve. Ha viszont az agrárkiadá­sokat nem nyirbálják meg, ez egyet jelent az úgynevezett ke­leti bővítés elnapolásával. Ak­kor pedig ráér annak kidolgo­zása, milyen legyen a döntési mechanizmus a 15-ről 20 tagál­lamra növekvő Unióban. T. A. Az euró - eddig - diadalmenet Türelmetlen bankárok az átállás gyorsítását szorgalmazzák Földrészünk uj penzenek be­vezetését komoly aggodalom előzte meg, ma már viszont - főként a bankárok - az átál­lás gyorsítását szeretnék. Euróbán egyelőre csak a ban­kok, tőzsdék számolnak, „igazi” fizetőeszközként a la­kosság legfeljebb csak csekken, átutalásként találkozhat vele. Tervek szerint három év múlva, 2002. január elsején váltaná le véglegesen a nemzeti valutákat, ami az euró türelmetlen hívei szerint túl hosszú idő. A 11 érintett uniós ország pénzügyminiszterei közül né- hányan most azt mérlegelik, nem lehetne-e a határidőt előbbre hozni. A brüsszeli Eu­rópai Bizottság azzal érvel, hogy tízmilliárd bankjegyet és hatvanmilliárd pénzérmét kel­lene előállítani 2002-ig a biz­tonságos átálláshoz, tehát szük­ség van a három évre. A bankszakemberek azonban túlzott óvatosságról beszélnek, kellő összefogással úgymond jócskán le lehetne rövidíteni az áttérés időszakát. Nem szabad lebecsülni a lakosság tanulé­konyságát, sokan egyenesen csalódottak amiatt, hogy nem fizethetnek eurókészpénzzel. Yves-Thibault de Silguy, az Unió pénzügyi biztosa azonban nem lát okot a sietségre. A biz­tonságos tervezés szerinte előbbre való a kapkodásnál, s nem árt időt hagyni az érintett országok polgárainak: szokják meg az újdonságot. A pénzügyi szakember vitapartnerei szerint viszont a lassúság megdrágítja az átállást. „Ünneprontó” közgazdászok nem mulasztják el szóba hozni: az „eurófória” nem leplezheti el, hogy még csak most jön az igazi erőpróba. Bármennyire jól sikerült ugyanis az új pénz ja­nuár elsejei rajtja, az Európai Unió az elkövetkező hónapok­ban, években komoly kihívások előtt áll. S ezek között az egyik legkeményebb dió: dűlőre kel­lene jutni a tagjelölt országok­kal a kilátásába helyezett felvé­telt illetően. Magyarország per­sze- azt sem bánná, ha ez nem lenne 2002-nél később, s ak­korra talán hazánk gazdasága is „euróérett” lesz. (toronyi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents