Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
1999. január 30., szombat 3. oldal Megyei Körkép Egykor jegyző, most főjegyző Ha valaki végigtekint dr. Sümegi Zoltán, Tolna megye új főjegyzőjének pályafutásán, megállapíthatja, hogy a 37 éves közigazgatási szakember számos területen kipróbálta magát. Az egyetem elvégzése után 1987 és 1990 között Bogyisz- lón dolgozott vb. titkárként, majd 1990-től 1993-ig a település polgármestere volt. Ezt követően 1995-ig Tolnán jegyzősködött, 1995-től 1998- ig pedig a Szekszárdi Városi Bíróság a legújabb munkahely. A Tolna Megyei Közgyűlés hivatala 1998. december elsejével vette állományba: a jogi-politikai főtanácsadói munkakört ez év január 28-án - a közgyűlés határozata alapján - cserélte a megyei főjegyzői tisztségre. — Koltai Tamás megyei közgyűlési elnök úr vetette fel egyik beszélgetés alkalmával, hogy megpályáznám-e a főjegyző állást? - tudtuk meg dr. Sümegi Zoltántól a megyei önkormányzatnál tegnap tartott sajtótájékoztatón. — Mondtam, hogy igen, s innen már ismert a történet, kineveztek főjegyzőnek. Pályázatomban leírtam: a hivatal a közgyűlés elképzeléseihez kell, hogy igazodjon. A főjegyző speciális funkciókkal rendelkező jegyző, közigazgatási feladata viszonylag kevés van. Ezért ebben a tisztségben jórészt a közgyűlés elnökének, alelnökeinek, bizottságainak a munkáját kell segíteni, ügyelve a törvényességre. A hivatali apparátust alapvetően alkalmasnak találom feladatai ellátására. Ami engem illet, Dr. Sümegi Zoltán fotó: ótós munkámban a legfontosabbnak a szakmai hozzáértést és a politikai semlegességet tartom. -száHeinek Ottó Szekszárdon Elsőbbség a nyelvoktatásnak Szekszárdon járt pénteken Heinek „Ottó, az Országos Német Önkormányzat új elnöke. A január 24-én megválasztott nemzetiségi vezető a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület, a Kisebbségi Önkormányzat és a Magyarországi Ifjú Németek Közösségének (GJU) helyi vezetőivel találkozott. Az elnöktől a MINK irodájában kértünk interjút. — Kérem, mutatkozzon be olvasóinknak! — Egy Baranya megyei kis faluban, Borjádon születtem 1960-ban. A pécsi Lőwey gimnázium német tagozatán érettségiztem, diplomát a tanárképző főiskola német-magyar szakán szereztem. 1983- 90-ig Pesten a Neu Zeitungnál, a magyarországi németek hetilapjánál dolgoztam, közben elvégeztem az újságíró iskolát. 1990-ben kerültem a Miniszterelnöki Hivatalba kisebbségi ügyek tanácsadójának. A Kisebbségi Hivatalban voltam előbb német referens, majd főosztályvezető, 1993. márciusától pedig a hivatal általános elnökhelyettese. A feleségem tolnai, elég jól ismerem a megyét, Szekszár- dot, az itt élő németséget, többször jártam a Szent István Házban, a Német Színházban, a Dienes Valéria Grunds- chule-ban, a főiskolán, a megyei könyvtárban. Személyes baráti kapcsolataim is vannak. Talán ennek köszönhetően tiszteltek meg azzal, hogy a szekszárdi német egyesület színeiben indulhattam a választásokon. — Mik a tervei az Országos Német Önkormányzat új elnökének? — A legfontosabb, ahol érdemben előre kell lépnünk az oktatás, annak tartalmi, nyelvi színvonalának emelése. Ami ezzel nagyon szorosan összefügg, a pedagógus utánpótlás, a kétnyelvű szaktanárok képzésének és a továbbképzések támogatása. Ez a kulcsa annak, hogy újabb generációk lépjenek be a magyarországi németség soraiba és vállalják kisebbségi hová tartozásukat. Kulturális téren az országos önkormányzat tevékenysége az elmúlt években elég jó volt, ezt a színvonalat szeretnénk megőrizni a továbbiakban is. Ami felé talán egy kicsit jobban kell nyitni, az a hagyományos népi kultúra, néptánc, zene. Mellette pedig a képzőművészet, színház. — A Deutsche Biihne-re gondol? — Ami a Német Színházat illeti, újból át kell gondolnunk azokat az elképzeléseket, amik a színház lehetséges átvételére vonatkoznak. De ezen kívül az országos önkormányzat részfenntartóként jelen van a bajai általános művelődési központot irányító kuratóriumban, tulajdonunkban van a budapesti német gimnázium kollégiuma, és most tervezünk létrehozni egy közhasznú társaságot a városlődi ifjúsági tábor üzemeltetésére. Ez a váraljaihoz hasonló tábor azzal a céllal kapott német támogatást, hogy a fiatalok, pedagógusok továbbképzését biztosítsa. — Külkapcsolatok? — Felértékelődtek a kül- kapcsolataink, az eddigi tanácsnoki intézmény helyett külkapcsolatok bizottságát hoztunk létre és létrejött egy másik új bizottság, a szociális. Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben több helyen épült - részben németországi támogatással - idősek otthona, és napközije. Sok idős ember kér segítséget. — A különböző' szervezeteket gyakran éri vád, hogy „nem nevelnek utánpótlást”. A Magyarországi Németek Szövetségénél mi a helyzet? — Koncepciónkban szerepel az ifjúsággal való foglalkozás. Mai látogatásom a GJU-nál épp ezt a célt szolgálja. Intenzív, korrekt együttműködést szeretnénk az ifjúsági szervezettel, hangsúlyozva önállóságukat, bevonva őket a bizottságok munkájába. F. Kováts Az önkormányzat döntéseit segíti A Jelenkutató a jövőről is Hírek Gyermekjóléti szolgálat Gyönkön Gyermekjóléti szolgálat alakul Gyönkön. A szolgálat leendő alkalmazottainak pályázatairól február 1-én, hétfőn délután négy órakor kezdődő ülésén dönt a gyönki képviselő-testület. Az ülésen tárgyalnak a község 1999 évi költségvetéséről is. Okleveles biogazdák Magyarkesziben A helyi teleház által szervezett biogazda-tanfolyam mintegy harminc résztvevője tesz vizsgát Magyarkesziben január 30- án, azaz ma a Biokultúra Egyesület szakemberei előtt. A vizsgát követően a résztvevők okleveles biogazda minősítést kapnak. Bizottsági ülés az agrártámogatásról Tolnán, a Művelődési Házban február elsején, hétfőn este hat órakor Mezőgazdasági Bizottsági ülést tartanak az idei agrár- támogatásokról, valamint az 1998. és 1999. évi adózás módjáról. Farsangi mulatság nyugdíjasoknak A dalmandi nyugdíjasok a község önkormányzatának és vállalkozóinak támogatásával ma délután négy órától farsangi mulatságot tartanak az általános iskola aulájában. Vámosok a számítógép előtt Regionális értekezletet tartottak a vámosok Szekszárdon. Az összejövetelen részt vettek a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának munkatársai is. A tanácskozáson három megye. Tolna, Somogy, Baranya vám-alosztályvezetői ismerkedtek az Euro-Holges Vámügynökség szekszárdi telephelyén már működő elektronikus, számítógépes vám elé állítási rendszerrel. Polgármesteri fogadóórák Dombóvár polgármestere, Tóth Attila havi fogadóóráit hétfőn, délután kettőtől négy’ óráig tartja. A költségvetésről Dalmandon A dalmandi községházán hétfőn délután öt órakor közmeghallgatás kezdődik, melynek legfontosabb témája a település önkormányzatának ez évi költségvetése lesz. Látogatókra számíthatnak mától a paksiak. Kérdezőbiztosok járják a várost február 10-ig, nyolcszáz ember véleményére kíváncsian, közös dolgainkról. Az önkormányzat megrendelésére a Jelenkutató Intézet végzi a közvélemény-kutatást. A kérdezőbiztosok egy nemzetközileg elfogadott, úgynevezett szigorított véletlenszerű séta során keresik fel a felnőttkorú paksiakat. A kérdezőbiztosok megbízólevéllel rendelkeznek, amelyet be kell mutatniuk a kérdezetteknek. A kutatás név nélküli, titkos és természetesen önkéntes a válaszadás. A kérdőív 112 kérdést tartalmaz, többsége a város vezetésének megítélésére, az emberek közérzetével kapcsolatos kérdésekre vár választ. Arra is rákérdeznek, milyen célokat tart megvalósításra érdemesnek a lakosság. Néhány kérdés az országos politikát érinti, az alapvető cél azonban, hogy információkkal szolgáljon az önkormányzatnak, a város sorsát, jövőjét érintő kérdésekben. Mint dr. Kábái Imre, a Jelenkutató programigazgatója elmondta, az első értékelés február 10- ére elkészül, majd hamarosan egy részletes elemzés is az önkormányzat rendelkezésére áll majd. -rákosiSzekszárdi közgyűlés Mindent megszavaztak Csütörtökön lapzárta után, a politikai szócsatát követően a szekszárdi közgyűlés nyilvános ülésén a polgári frakció többségi szavazatával minden előterjesztést kérdés és vita nélkül megszavaztak. A könyvtár ügyében is maradt az eredeti megfogalmazás, egyezően azzal a szöveggel, amelyet a megyei közgyűlés is elfogadott. Az óvoda- és iskolaszékekbe is az eredeti kormánypárti lista szerint delegálták a tagokat. Megvásárol a város egy földterületet, mert a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség határozata szerint a Keselyűsi úti hulladék- tároló további üzemelésének egyik feltétele, hogy kútrend- szerrel figyeljék a talajvíz állapotát. A kút létesítéséhez a föld tulajdonosa a telekvásárlásra vonatkozó szándéknyilatkozat alapján már megadta az engedélyt. Még nyilvános ülésen döntött a képviselőtestület arról, hogy meghosszabbítja szekszárdi ipari park történetét felderítő vizsgálat határidejét, mert a szükséges iratokat még nem sikerült teljes egészében összegyűjteni, illetve beszerezni. A zárt ülésen meghosszabbították az Szekszárdi Ipari Park Kft.-nek korábban nyújtott városi kölcsön visszafizetésének határidejét, mert azt szeretnék, hogy a projekt - elsősorban a munkahelyteremtés érdekében - ismét működőképes legyen. Ennek érdekében az is feltétlenül szükséges, hogy a kft. ki nem fizetett számláit rendezni lehessen. A kft.-nek két tulajdonosa van, a közgyűlés és a vállalkozói központ, fele-fele arányban. Mindkettő egy-egy millió forint vissza nem térítendő támogatást ad az ügyek rendezéséhez. Ez annál is sürgősebb, mivel a továbbfejlesztésre benyújtott pályázatot tavaly elutasították, de márciusban ismét be lehet adni. Ihárosi Az olvasó hangja Hol vannak a hálózsákok? Pénteki lapunkban számoltunk be arról, hogy a Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja hálózsákokat osztott azoknak a hajléktalanoknak, akik kiszorultak a szállóról. Mikor kiderült, hogy a hálózsákot a jó idő beköszöntével vissza kellene adni, volt aki el sem vitte, mondván, hogy nem lesz az meg tavaszig, úgyis ellopják. Azt hinné az ember, kész életmentés, hogy mikor a meteorológia még mínusz 14 fokot jósol, a szeretetszolgálat meleg holmit oszt. Egy kedves olvasónk viszont elmondta, hogy mi lett némely hálózsák sorsa. A hajléktalanok olcsó pénzért árulták a kocsmák előtt. A német kisebbségi önkormányzatnak kell kimondani a végső szót • • Összevonják a bonyhádi iskolákat (Folytatás az 1. oldalról.) Ónodi Szabolcs képviselői pályafutásának legnehezebb döntésének nevezte a döntést. Rámutatott ugyanakkor, hogy feltehetően folytatódik a kiadások lefaragása, hiszen jelenleg hazánk a GDP (a hazai össztermék) 5,8 százalékát fordítja a közoktatásra. Az EU országaiban, ahová igyekszünk jóval alacsonyabb ez az arány, a legmagasabb Svédországban, ott is csak 4,7 százalék. Mosonyi Gyula óva intett az ilyen összehasonlításoktól, figyelmeztetett: az unióban jóval kevesebb feladatot látnak el az oktatásra fordított pénzből. A vita egy korábbi szakaszában Oroszki István egy lehetséges megoldásnak ítélte, hogy dolgozzák ki, milyen különbséget jelent, ha a három iskolát ösz- szevontan, illetve részben önálló intézményként működtetik a jövőben. (Az erről szóló információ tegnapi tudósításunkban értelemzavaró hibával jelent meg. Elnézést érte!) Pogátsa Alajos módosító indítványát arról, hogy a három iskola részben önálló intézményként működjék tovább, 7 képviselő támogatta, így azt nem fogadták el. A képviselők ezúttal is név szerint szavaztak, ahogy az Oroszki István által előterjesztett - az intézményhálózatot áttekintő 1 ad hoc bizottság által készített-javaslatról is. Ez így hangzott: A szákmai munka színvonalának megőrzése érdekében el kell készíteni a város középtávú oktatási koncepcióját. Kiemelkedően fontos a kéttany- nyelvú' és a nemzetiségi oktatás jelenlegi színvonalának biztosítása. Az intézményhálózatot úgy kell átszervezni, hogy az általános iskolai oktatást egy intézményben kell ellátni. A javaslat azt is tartalmazta, hogy az összevont intézmény működésének kereteit 1999. első félévében kell kialakítani. Az indítvány tíz támogató szavazatot kapott. A döntés nem jelenti a három intézmény megszüntetését, a végleges határozathoz a német kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. A szűkítésről szóló egyéb javaslatok kisebb indulatokat kavartak. Akkor alakult ki ismét heves vita, amikor arról kellett dönteni, hogy a három iskolában megszüntetendő 93 óra iskolánként hány pedagógus státuszt jelentsen. Végül a konkrét leépítésekről nem döntött a testület. Az álláshelyek számát február 1-jétől kell csökkenteni. A testület elhatározta, hogy meg kell szüntetni a majosi tagiskolát. Mint többen mondották, bármennyire fájdalmas is, megérett már ez a döntés. A képviselők eldöntötték, hogy tárgyalásokat kell folytatni a nevelési tanácsadó megyei ön- kormányzatnak történő átadásáról. Több, nem kötelező feladatot ellátó önkormányzati intézményt a jövőben „normatíva és saját bevétel közeli finanszírozással” próbálja működtetni a város. Ilyen a zeneiskola, a köz- gazdasági szakközépiskola, a szakmunkásképző intézet. Időzített bombának nevezte a pénzügyi osztály vezetője a fogyatékosok otthonát. A határozat szerint ugyanis az állami normatívából és a saját bevételekből kell az intézményt fenntartani. Felvetődött: meggondolandó, hogy a nem kötelező feladatokat ellátó intézményeket adják át a megyei önkormányzatnak. Erre azonban - egyelőre - nem kerül sor. A város közművelődési intézményei - a művelődési központ, a könyvtár és a múzeum - részben önálló intézményként működnek. A testület esetükben a tavalyi szinten biztosítja a működést, amely jelentős megszorítást jelent számukra. A polgármesteri hivatalban is lesz leépítés: egy állás megszüntetéséről, illetve egy főállású munkakör részmunka- időssé történő átminősítéséről döntöttek. A testület - egyebek mellett - döntött még a Kakasddal, illetve Nagymányokkal és Kis- mányokkal közösen megvalósítandó, 1,3 milliárd forint értékű közös közüzemi szennyvízcsatorna létesítéséről. Hangyái »
