Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

1999. január 26., kedd Megyei Körkép 3. oldal A Tárgyalóteremből Kettős figyelmetlenség Zebrán gázolták el a gyalogosokat Mindkét személygépkocsi vezetője figyelmetlenül ve­zetett. A vádlott nem adta meg az elsőbbséget, a másik autó vezetője pedig túl gyorsan hajtott. Az áldoza­tok a zebrán szabályosan, s gyanútlanul áthaladó gya­logosok voltak. A vádlott, érettségizett szak­munkás, 1997. december 22- én Soltról indult Paksra egy teherautóval. A város belterü­letén, a 6-os főútvonal és a kölesdi út kereszteződésében a Gesztenyés út felé haladva, saját vallomása szerint is látta a közlekedési táblát. Mégsem adta meg az elsőbbséget a jobbról, a védett útvonalon Paks felől érkező és Nagydo- rog felé haladó személyautó­nak. A személyautó elejével a teherautó jobb oldalának üt­között, ettől a teherautó balra és előre sodródott, s közben a zebrán elütötte a Gesztenyési út felől szabályosan áthaladó három gyalogost. Mindez olyan gyorsan történt, hogy az életben maradó két sértett nem tudta érdemben elmon­dani, mi is történt velük. Mindkét gépkocsivezető azt mondta, hogy nem vették észre egymást, holott a látási viszonyok jók voltak. A szak­értő a helyszíni vizsgálat alap­ján úgy nyilatkozott, hogy legalább 100 méterről láthat­ták volna egymást. Állításu­kat, hogy nem vették észre egymást, és figyelmetlensé­güket az is bizonyítja, hogy egyik jármű sem hagyott fék­nyomot. A számítások szerint a vádlott 57-64, a személy­autó pedig 81-92 kilométer/ órás sebességgel hajtott az üt­közés pillanatában. A vádlott vallomásának azon részét, hogy lassított és körülnézett, kétkedve fogadta a bíróság. Ha a főútvonalon közeledő személyautó vezetője észre­veszi, hogy nem adták meg neki az elsőbbséget - s persze lassabban halad akkor fé­kezéssel, 33-42 kilométer/ órás sebességnél el tudta volna kerülni az ütközést. A zebrán haladó gyalogo­sok közül az egyik könnyű agyrázkódást, a másik nyolc napon túl gyógyuló csonttö­rést, szintén agyrázkódást és horzsolásos sérüléseket szen­vedett. A személygépkocsi vezetője megúszta a balesetet enyhébb agyrázkódással. Az áldozatnak eltörött a bokája és a medence-csontja több helyen. Megrepedt lépét eltávolították, majd később a szakszerű orvosi ellátás elle­nére, a balesetben elszenve­dett sérülések következmé­nyeibe belehalt. A megyei bíróság jogerős ítéletében a vádlottat egy év két hónap fogházbüntetésre ítélte, s annak végrehajtását két év próbaidőre felfüggesz­tette. A bíróság enyhítő körül­ményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, be­ismerő vallomását, megbánó magatartását, azt a tényt, hogy két kiskorú gyermekéről kell gondoskodnia, valamint azt a körülményt, hogy a má­sik gépkocsi vezetője jelentő­sen túllépte a megengedett sebességet. Ihárosi Ibolya Harcsa Pali bácsi fenséges kakaspörköltjét ették Bor mellett hálóztak Bátaszéken a magángazdák Bátaszéken első alkalommal szerveztek a mezőgazdasági magángazdák farsangi bált, a helyi művelődési házban. A múlt hét végén megtartott mulatságra a környékbeli termelők is eljöttek csalá­dostól. A fenséges kakaspörköltet, majd a vacsora végén feltálalt sokféle, finomabbnál-fino- mabb házisüteményt Harcsa Pali bácsi és családja készí­tette, a vacsorához kínál bo­rokat pedig a helyi szőlő- és bortermelők hozták az asz­talra. A bátaszéki gazdabál több volt, mint egyszerű mulatság, hiszen a termelők kihasználva a ritka alkalmat, hogy együtt vannak, megvitatták az idei évre biztosított agrártámoga­tást, illetve az együttműködés (gépkörök, értékesítő szövet­kezetek) lehetőségeit. A bálon egyébként több közéleti sze­mélyiség, a helyi polgármes­ter, a szekszárdi mezőgazda- sági bizottság tagja, a helyi fa­lugazda, egy takarmányt ké­szítő cég képviselője és csa­ládjaik is jelen voltak. Ä vacsorát éjfélig tartó bál követte. -mau­Hírek MDF: regionális ülés Dombóváron Baranya, Somogy és Tolna me­gyék MDF-választmányainak tagjai tartottak ülést a múlt hét végén Dombóváron. A résztve­vők döntése alapján a régiót Herényi Károly képviseli az or­szágos elnökségben. Polgármesteri fogadóóra Pakson Bor Imre, Paks polgármestere szerdánként 14 és 17 óra között tart fogadóórát. Előzetes beje­lentkezésre a Városháza titkár­ságán, a 310-287 telefonszá­mon van lehetőség. Polgárőrök közgyűlése A Dombóvári Polgárőrség Ön­védelmi Egyesület csütörtökön este 5 órakor tartja éves köz­gyűlését. A zeneiskola épületé­ben, a klubhelyiségben az el­múlt év munkájának értékelé­sére, az idei célkitűzések kijelö­lésére és a szervezet új vezető­ségének választására kerül sor. A csontritkulásról Tolnán A tolnai Életmód Klub követ­kező összejövetelére január 28- án, 18 órától, a helyi művelő­dési ház könyvtárában kerül sor. Az előadás témája a csont- ritkulás. Az előadó dr. Palotás Kinga, reumatológus szakor­vos. Sportverseny Döbröközön A döbröközi tornacsarnokban ma délelőtt játékos sportvetél­kedőt rendeznek a kurdi, a ka- posszekcsői és a helyi általános iskolák alsótagozatos diákjai­ból összeállított csapatok rész­vételével. Felnőttek képzése A dombóvári belvárosi római katolikus egyházközség szer­vezésében csütörtökön este hét órakor a művelődési házban folytatódik a „Felnőttek kép­zése” című előadássorozat. A családról ezúttal dr. Lukács László piarista atya, a Magyar Püspöki Kar sajtóreferense mondja el gondolatait. Elköszön a tolnai kultúrigazgató Lönhárd Ferenc, a tolnai műve­lődési ház igazgatója levelet in­tézett a tolnai polgármesterhez, amelyben kéri, hogy a képvise­lőtestület közös megegyezéssel szüntesse meg a munkaviszo­nyát, január 31 -i hatállyal. Lényegében befejeződött a Karolina Kft. Tolna határában létesülő lenfonó üzemé­nek építése. Jelenleg hiánypótlások, takarítás folyik az épületben, és az üzembehelyezéshez szükséges engedélyezési eljárások zajlanak. Úgy tűnik, a létszámproblémák is megoldódnak, az utóbbi időben - talán az épület elkészültének köszönhetően is - sokan jelentkeztek Karo- lina-dolgozónak. A lenfonó a tervek szerint februárban kezdi meg próbaüzemét. fotó: g.k. A termelők jobban járnak, de a vásárlók nem Tejár-emelés lesz februártól (Folytatás az 1. oldalról.) Tolna megye két tejfeldolgo­zójának vezetőjét kérdeztük arról, hogy februártól mire számíthatnak a termelők és a fogyasztók? Nyirati Ferenc, a tamási székhelyű Dám Tej Kft. ügy­vezetője: — A Magyar Közlöny idei évi 2. számában már olvastuk, hogy hogyan változik a minő­ségi tej irányára. Eszerint ja­nuár 1-től az extra minőségű tejnek 61 forint 50 fillér (3 fo­rinttal nőtt), az első osztályú tejnek 56 forint (50 fillérrel lett magasabb) a literenkénti irányára, amit a termelők kap­nak. Ez az összeg az áfát nem tartalmazza, de magába fog­lalja a 4 forintos literenkénti minőségjavító támogatást. A gondunk csupán az, hogy a tárcától még hivatalos értesí­tést nem kaptunk arra vonat­kozóan, hogyan kell számolni az emelést. Az állattartó ter­melőkkel egyébként még a múlt évben megkötöttük a szerződést és az idén vásárolt tejért - számolva a várható emeléssel - már többet fizet­tünk. Éppen emiatt a Dám Tej Kft. januártól már emelt áron értékesíti a termékeit, ez az emelés azonban nem tükrözi a megnövekedett költségeinket. A 10 százalékos alapanyagár­emeléssel szemben cégünk át­lagosan 6,8 százalékkal nö­velte az árait. A termelői ár emelése nagy érvágást jelent a feldolgozók­nak. Tisztában vagyunk vele ugyanis, hogy a vásárlóknak újabb teher az emelés, és még többen lesznek, akik kénytele­nek tovább csökkenteni a tej- és tejtermék-fogyasztásukat. Noha azzal is tisztában va­gyunk, hogy a termelőknek is egyre többe kerül a minőségi tej előállítása. A hazai terme­lők és kisebb tejfeldolgozók - mint amilyen a mi cégünk is - helyzetét csak nehezítik a Ma­gyarországra betelepült nagy külföldi tejfeldolgozók. Ezek sorra vásárolják fel a kisebb hazai tejipari cégeket, a felté­teleket is ők diktálják, me­lyekkel nem könnyítik meg sem a termelők, sem a fo­gyasztók helyzetét. Koller Ferenc, a Tolnatej Rt. elnök-vezérigazgatója: — Óriási vita előzte meg a Tej Terméktanács budapesti közgyűlését. Ennek oka, hogy a tejtermelői érdekkörök a múlt év szeptemberéig visz- szamenően szerették volna el­érni, hQgy a tej termelői ára 62 forint legyen, és így januártól 68 forint lett volna az induló alap. A hazai fogyasztók azonban nem rendelkeznek olyan jövedelmi viszonyok­kal, hogy ezt az árat el lehetne fogadni. Ehelyett a 61,5 forin­tos (+ áfa) extra tej termelői árra született egyezség. Az új helyzet egyben azt is jelenti, hogy a tejfeldolgozóknak 10 százalékkal kerül többe az ed­diginél az alapanyagok felvá­sárlása. — Ez azt jelenti, hogy vár­hatóan 10 százalékkal emel­kedik majd a boltokban is a tej, a tejtermékek ára? — Nem, ez nem azt jelenti, mert a gyártási folyamatban az alapanyag az összköltségek 75 százalékát teszi ki, ehhez jön az energia, a csomagoló anya­gok és más költségek. Próbá­lunk lefaragni a többi költség­ből, például a csomagoló anyagok kiválasztásánál ver­senyeztetjük a beszállítókat, és a legolcsóbb árat kínáló cégtől rendelünk. Számításaink szerint febru­ártól átlagosan 6 százalékos áremelésre lehet számítani. Mauthner Önkormányzati ülés Dombóváron Éles vita a tervezett ipari parkról A dombóvári képviselőtestület tegnapi ülésén a jelzett témák tárgyalását ismét hosszú „előjáték” vezette be. A vitára az „ipari park” cím elnyerése érdekében készített tanulmány azon megállapítása adott okot, amely szerint nem a város közigazgatási határain belül, hanem Kaposszekcső közelé­ben - az egykori szovjet laktanya melletti területen - lehetne reálisan megvalósítani a térség gazdaságának élénkítését célzó, jelentős beruházást. Tíz képviselő is azzal vádolta a polgármestert, hogy nem bo­csátotta rendelkezésükre idő­ben az ipari parkkal kapcsola­tos, fontos információkat és ezzel kész tények elé állította a település önkormányzatának tagjait. Megítélésük szerint a testület első embere nem tett meg mindent azért, hogy a ko­rábban Dombóvárra tervezett létesítmény valóban a város­ban valósulhasson meg. Tóth Attila válaszában el­mondta, hogy a dombóvári önkormányzat, a megyei vál­lalkozói központ, valamint a kereskedelmi és iparkamara által alkotott szindikátus az ipari park tanulmánytervét ké­szítő City Menedzser Kft-től karácsony előtt kapta meg a létesítmény lehetséges hely­színeiről szóló véleményeket. A település általános rende­zési tervében is szereplő hét, ipari célokra kijelölt terület közül csupán egy - az Uniwatt Kft. melletti - bizonyult al­kalmasnak és elég nagynak a beruházáshoz. Ám az „ipari park” cím elnyeréséhez szük­séges pályázat beadásának márciusi határideje annyira közel van, hogy az önkor­mányzat tulajdonában lévő, közel 7 hektáros terület mellé egy másik telek vásárlása már nem tűnik kivitelezhetőnek. A tanulmány összegzésében a helyszínekkel kapcsolatban az szerepel, hogy az ipari park reálisan Kaposszekcső térsé­gében valósítható meg.-glaub­Az. önkormányzati ülés többi témájáról lapunk szerdai szá­mában olvashatnak. Tolnai büdzsé: hiányzó (tíz)milliók Nem mondhatni, hogy a tolnai képviselők tegnapi ülésükön túl sok szót vesztegettek volna a város költségvetés-tervezetére. Pedig a büdzsé hiánya - a jelenlegi állapotban - nyolcvanhá­rom millió forint. A témával kapcsolatban mind­össze három hozzászólás hang­zott el. A településfejlesztési bizottság elnöke és a mözsi te­lepülésrész alpolgármestere egyaránt azt hangoztatta: tekin­tettel arra, hogy a bevételek nö­velésére nemigen van esély, ezért a költségek csökkentésére kell összpontosítani. (A „mun­kaanyagnak” minősített bü­dzsé-tervezet alapján egyéb­ként a hiány annak ellenére 83 millió forint, hogy 50 millió fo­rint értékű ingatlanértékesítés és 50 milliós hitelfelvétel is „bele van számolva”.) A polgármester rámutatott, hogy összesen mintegy 10%-os költségmegtakarítást kellene elérni az egyensúly érdekében. Azt javasolta, hogy a költségve­tés tárgyalásának II. fordulójára 754 millió forintos bevételi és ugyanekkora kiadási főösszeget állapítsanak meg. Az ellenzék „szándékosan” nem bocsátko­zott vitába a tervezetről, ame­lyet a szavazás során 12-en tá­mogattak, 6 tartózkodás mel­lett. Érdekes módon sokkal több időt fordítottak a képviselők a sportegyesületek tevékenységé­ről szóló napirendi pontra, amelynek kapcsán lényegében csupán beszámolókat kellett volna elfogadni. A jogi bizottság elnöke fel­vetette, hogy a jövőben a város világítsa át az általa pénzügyi­leg támogatott sportegyesületek gazdálkodását — partneri együttműködés formájában. Am több képviselő is kételke­dett abban, hogy ehhez a város­nak joga van. (Á városi támoga­tásról eddig is el kellett szá­molniuk az egyesületeknek.) Volt továbbá olyan vélemény, hogy egy ilyen átvilágítás az egyesületek szponzorait sér­tené, illetve, hogy aránytalanul sok pénzbe kerülne. A képviselők végül abban maradtak, hogy a következő testületi ülésen eldöntik, akar- nak-e átvilágítást, vagy sem.-ts-

Next

/
Thumbnails
Contents