Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-22 / 18. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. január 22., péntek — Bonyhád Es Környéke Ha ideges: eldobja, vagy megnyugszik tőle! Csuhé! Kosár! t Sokan voltak kíváncsiak a csodára fotók: ótós Réka Dávid Sándor Bátaapátiban él. Volt már kanász, juhász, kocsis, állami gazdasági dolgozó, tehenész, kőbányász, gépkocsi rakodó, dolgozott a mőcsényi darálóban. A hatvanegy éves ember most - egyedül a Völgységben - csuhészaty- rokat készít. Öt évvel ezelőtt, érszűkülete miatt veszítette el a jobb lábát. A korábban igen mozgékony embernek nem volt más választása: ki kellett találnia valamit, amit ülve is lehet csinálni. Eszébe jutott, hogy még valamikor régen, a nagyapjától megtanulta a pödricét. Ez volt az első dolog, amit 5-6 évesen kukoricacsuhéból vagy ahogy ő mondja: csumából elkészített. Most is megmutatja: az ujjnyi szélesre vágott csuhát be kell nedvesíteni, s ahogy a neve is mondja, végig fel kell pödörni. Szőlő kötözésére kiválóan alkalmas. Bármi más készül a csuhából, a lényeg ugyanez: nedvesítés, centi széles darabok, aztán a pödrés. Az így kapott levelek tövét ollóval le kell vágni, hiszen ott csomós az anyag, s ha az benne marad, csúnya lesz a darab, amit készítenek belőle. A leveleket vizes ruhába csavarva nedvesítik. Ha festeni akarják, akkor a vizes ruha helyett színes kreppa- pírba csomagolják. Dávid Sándor leginkább kosarat készít. Maga csinálja a rámát, amire aztán ügyes kezekkel rátekerednek a csu- hészálak. Vagy egy tucat formája van, a pici egyfülű szatyortól az asztali kosáron keresztül a nagy bevásárló szatyorig sok mindent készít. — Aki nem ér rá, ne kezdjen hozzá! - int Dávid Sándor, de aki ideges, annak ajánlom: vagy eldobja, vagy megnyugszik tőle. Sándor bácsinak van három lánya, egy fia és kilenc unokája. Bonyhád környékén ma ő az egyetlen, aki csuhából készít kosarat.- hájA fáradhatatlan kezek Az óvónő-polgármester nem akar több csámpás poharat látni Iskola híján elmennek a fiatalok Nehogy az iskolát itt eltüntessék nekem fotók: gottvald károly (Folytatás az 1. oldalról.) — Szóval, a szennyvízhálózat és a tisztító kész, Ön pedig maradt, a választásokon ellenfele sem volt. ,— Talán többen is forgatták a fejükben, hogy jelöltetik magukat, de amikor megtudták, hogy indulok, úgy döntöttek, hogy mégsem vállalják a versenyt. — Valóban csak a biztatás miatt indult újra? — Természetesen nem. Az igazi oka az volt, hogy féltem, hogy az iskolát nehogy innen eltüntessék nekem. A gyereklétszám alacsony, és esetleg ha jön egy olyan testület, polgár- mester, amelyik azt mondja, hogy nem gazdaságos a működtetése, és egy tollvonással megszüntetik. — Mennyi iskolás illetve óvodás van a faluban? — Húsz tanulónk van az alsó tagozatos iskolában, az oviba pedig tizenöten járnak. Volt olyan esztendő, hogy 57 óvodásunk volt. Az ad némi reményt, hogy a faluban tavaly már heten születtek. — Ez már jó jel? Korábban hányán születtek évente? — Jó néhány évig két-há- rom kicsivel gyarapodtunk. — Mi lesz, ha még kevesebb lesz a gyerek? — A képviselőknek én azt mondtam: ha egy ilyen nagy beruházás, mint a szennyvíz- tisztító építése közben meg tudtuk tartani az iskolát, akkor a jövőben sem kell lemondanunk róla. Meggyőződésem: ha megszűnik az iskola, a fiatalok mind elszivárognak innen. És ez az a pont, amikor már nemcsak a gazdaságossági szempontokat kell figyelembe venni. Azt gondolom, minden varas- dinak érdeke, hogy legyen itt iskola, óvoda, ezekben jó ellátást kapjanak a gyerekek, mert ez a jövő. Az iskolában német nemzetiségi oktatás is van, az óvodában nemzetiségi nevelés. Ezen kívül - nagy örömünkre - néptáncot is tanít a gyerekeknek Csibi Krisztina. — Mit terveznek erre az évre? — Az utakat szeretnénk megépíteni. A Petőfi és a Táncsics utcát „céloztuk meg” az idén. Ehhez a beruházáshoz pályázati támogatást is remélünk. — Ha ez megvalósul, akkor már városi színvonal lesz Bonyhádvarasdon, hiszen már van gáz, telefon, víz és szennyvízhálózat, már csak út kell itt-ott. — Azért marad még egy rövid szakasz a következő évre is ... — Volt egy időszak, amikor sokan kiköltöztek Bonyhádról Varasdra. Építkeznek-e ma az emberek a faluban? — Sajnos nem nagyon. Egykét ház építéséről tudunk. Nem véletlen, hogy úgy döntöttünk: ismét adunk támogatást az első lakást építőknek: vagy ingyen házhellyel vagy százezer forinttal segítjük őket. Sokan azt is vonzónak találják, hogy közel vagyunk Bonyhádhoz, óránként jönnek-mennek a buszok. — Munkanélküliek? — Most tizenkilencen vannak. Sajnáljuk, hogy a mostani szabályozók nem kedveznek a közhasznú munkások foglalkoztatásának. Több polgármester kollégámmal együtt levélben kértük a munkaügyi minisztériumot, hogy kezdeményezze a kedvezőtlen jogszabály megváltoztatását. — Az előttünk álló közel négy év végére milyennek szeretné látni a falut? — Szeretném, ha tovább tudnánk csinosítani a községet: folytatjuk a virágosítást, a parkosítást. Azt is szeretném, ha az iskola és az óvoda zavartalanul működhetne, az orvosi rendelőt továbbra is tudnánk üzemeltetni. — Tudja, annak örülök, hogy már nem vagyunk olyan nagyon szegények. Nemrég történt az eset, amikor az óvodában egy nagyon öreg, elhasználódott terítő került az asztalra. Megkértem az egyik kolléganőmet, hogy vegye le onnan, és azt is hozzátettem, hogy ilyet már nem akarok látni. Ahogy töredezett szélű edényeket sem. Eleget láttunk már szakadozó térítőkét, repedt tányérokat, csámpás szélű poharakat. . . Hangyái Kapjanak a gyerekek jó ellátást Drogokról - felnőtteknek Áttörést hozó párbeszéd A felnőttek kevesebbet tudnak a drogok veszélyeiről, mint a fiatalok - állítja Kreiner József főhadnagy, a bonyhádi drog- megelőzési csoport vezetője, aki reméli, hogy jövő szerdán a szülők és a pedagógusok kíváncsiak lesznek arra, amit mondani szándékozik nekik. — A szülői értekezletre gyakran meghívnak a pedagógusok, ezeken a szülők mindig szívesen meghallgatnak. Külön ilyen rendezvényekre azonban nem nagyon jönnek el a felnőttek. — Gondolja, hogy most mégiscsak kíváncsiak lesznek? — Nagyon bízom benne. Megkértük az iskolák igazgatóit, hogy hívják fel a pedagógusok, rajtuk keresztül pedig a szülők figyelmét. Remélem, rájönnek mások is, hogy a drog- fogyasztás igen komoly probléma a mi városunkban is. — Miről szándékozik beszélni? — A drogmegelőző munkán kívül arról próbálom meggyőzni a szülőket, hogy ne dugják a fejüket a homokba. Lesz „anyagismeret” is a programban, amelynek keretében az új szerekről fogok szólni, a végén pedig vitát szeretnék provokálni a témával kapcsolatban. — Mikor és hol lesz ez a program? — Január 27-én, szerdán 17 órakor, az előzetes tervekkel ellentétben nem a művelődési központban, hanem a polgár- mesteri hivatal házasságkötő termében. — Önök évek óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a drogok körül nagy a baj. Van ennek valamiféle foganatja? — Nagy áttörésnek érzem, hogy a város egészségügyi bizottsága és a drogmegelőzési bizottság felvette a kapcsolatot egymással. Jómagam részt vehettem és beszélhettem az ön- kormányzati bizottság ülésén. Terveink között szerepel, hogy egy asztalhoz ültessük az egészségügyi szakembereket, a rendőröket és a pedagógusokat. — Nem először próbálják ezt. — Valóban nem. Már négy évvel ezelőtt is volt erre példa, de talán most tovább tudunk lépni. Ez azért nagyon fontos, mert a drogproblémát csak komplex módon lehet kezelni. -I -s VÖLGYSÉGJÁRÓ Az átvilágítok jelentik A bonyhádi intézményeket átvilágító bizottság jelentése is szerepel a bonyhádi képviselő- testület következő, jövő csütörtöki ülésének napirendjén. A bizottságban a polgármester, a jegyző és a pénzügyi osztály vezetője, valamint külső szakértők kaptak helyet. A testület január 28-án - egyebek mellett - tárgyal a testület négyéves munkaprogramjáról, és a gyermekjóléti szolgálat tevékenységéről. Tisztújítás a Bibliocaritasnál Potápi Árpád országgyűlési képviselőt választották a Bibli- ocaritas Alapítvány éléről távozó dr. Hegedűs Éva helyére. Az alapítvány kuratóriumának szerda esti ülésén megerősítették az alapításkor megfogalmazott célokat. Eszerint az alapítvány hozzájárul a bonyhádi Városi Könyvtár gyűjteményének és szolgáltatásainak fejlesztéséhez, segíti a környező települések könyvtári rendezvényeit, valamint az iskolások részére rendezendő könyvtári foglalkozásokat és levelező versenyeket. Forberger László, a népnevelő A népnevelő Forberger László (1886-1908). Ezzel a címmel tart előadást Bonyhádon, a Honismereti Körben dr. Kolta László, a kör vezetője. A program január 28-án, csütörtökön 17 órakor kezdődik a művelődési központban. Fogadóóra a bajtársaknál Továbbra is folytatja tanácsadó tevékenységét a Bonyhád Város és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és Civil Szerveződése. A szervezet vezetői fogadóórát tartanak mához egy hétre, január 29-én, reggel kilenc órától Bonyhádon, a művelődési központban. Kereszt-akciók, kozmikus keresztek Frankfurtban Kereszt-akciók- kozmikus keresztek címmel rendeztek mail-art kiállítást. Ezen a bonyhádi Máté Gyula öt munkájával szerepelt. Alkotásai közül egy tusnyo- matot a tárlat katalógusa is közölt. Elfűrészelték magukat Két darab motoros fűrészt loptak a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet ist- vánmajori fűrésztelepéről. A szerdai lopással alaposan gyanúsítható személyeket csütörtökön már el is csípték. O. J. és G. Gy. mintegy százezer forint érték eltulajdonításáért fog felelni a törvény előtt. A Ékszert a kisablakon át Ismét „kisablakos módszerrel” törtek be Bonyhádon. Egy Vasvári Pál utcai lakóházba az egyik kis ablak befeszítésével jutottak be. Az épületből ékszert és készpénzt loptak, mintegy kétszázezer forint értékben. Verseny, bukovinai székelyeknek Somberekén mesélnek Somberekén tartják a Sebestyén Ádám székely mesemondó versenyt március 27-én. Hasonló rendezvényt eddig Bonyhádon és Kakasdon tartottak. A verseny - amely második alkalommal viseli Sebestyén Ádám nevét - most először került Baranya megyébe. A bonyhádi székhelyű Székely Szövetség, a Sombe- reki Székely Hagyományőrző Együttes és az ottani művelődési ház közös rendezvénye tisztelegni szeretne a néhai kakasdi néprajzkutató, Sebestyén Ádám emléke előtt. A verseny másik célja, hogy alkalmat teremtsen a székely- ség népmeséi örökségének őrzésére, bemutatására, a tehetségek felkutatására. Két gyermek, egy ifjúsági és egy felnőtt korcsoportban indulhatnak a versenyzők, akik közül a 3-3 legjobbnak a teljesítményét honorálja majd a zsűri. A legkiemelkedőbb versenyzők teljesítményét a Székely Szövetség különdíjjal jutalmazza. A bírálók különösen figyelnek majd arra, hogy az előadók mennyire törekszenek a székelyes előadásmódra. Azt is nagyon szeretnék, ha a versenyzők népviseletben adnák elő a legfeljebb nyolc perc hosszúságú mesét. A versenyre február 15-ig lehet benevezni a művelődési háztól igényelt jelentkezési lappal. I I