Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-22 / 18. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. január 22., péntek — Bonyhád Es Környéke Ha ideges: eldobja, vagy megnyugszik tőle! Csuhé! Kosár! t Sokan voltak kíváncsiak a csodára fotók: ótós Réka Dávid Sándor Bátaapátiban él. Volt már kanász, juhász, kocsis, állami gazdasági dolgozó, tehenész, kőbá­nyász, gépkocsi rakodó, dolgozott a mőcsényi dará­lóban. A hatvanegy éves ember most - egyedül a Völgységben - csuhészaty- rokat készít. Öt évvel ezelőtt, érszűkülete miatt veszítette el a jobb lá­bát. A korábban igen mozgé­kony embernek nem volt más választása: ki kellett találnia valamit, amit ülve is lehet csinálni. Eszébe jutott, hogy még va­lamikor régen, a nagyapjától megtanulta a pödricét. Ez volt az első dolog, amit 5-6 évesen kukoricacsuhéból vagy ahogy ő mondja: csumából elkészí­tett. Most is megmutatja: az ujjnyi szélesre vágott csuhát be kell nedvesí­teni, s ahogy a neve is mondja, végig fel kell pö­dörni. Szőlő kö­tözésére kiválóan alkalmas. Bármi más készül a csuhából, a lé­nyeg ugyanez: nedvesítés, centi széles darabok, aztán a pödrés. Az így kapott levelek tövét ollóval le kell vágni, hi­szen ott csomós az anyag, s ha az benne marad, csúnya lesz a darab, amit készítenek belőle. A leveleket vizes ruhába csavarva nedvesítik. Ha fes­teni akarják, akkor a vizes ruha helyett színes kreppa- pírba csomagolják. Dávid Sándor leginkább kosarat készít. Maga csinálja a rámát, amire aztán ügyes kezekkel rátekerednek a csu- hészálak. Vagy egy tucat formája van, a pici egyfülű szatyortól az asztali kosáron keresztül a nagy bevásárló szatyorig sok mindent készít. — Aki nem ér rá, ne kezd­jen hozzá! - int Dávid Sán­dor, de aki ideges, annak aján­lom: vagy eldobja, vagy meg­nyugszik tőle. Sándor bácsinak van három lánya, egy fia és ki­lenc unokája. Bonyhád környékén ma ő az egyetlen, aki csuhából ké­szít kosarat.- háj­A fáradhatatlan kezek Az óvónő-polgármester nem akar több csámpás poharat látni Iskola híján elmennek a fiatalok Nehogy az iskolát itt eltüntessék nekem fotók: gottvald károly (Folytatás az 1. oldalról.) — Szóval, a szennyvízháló­zat és a tisztító kész, Ön pedig maradt, a választásokon ellen­fele sem volt. ,— Talán többen is forgatták a fejükben, hogy jelöltetik ma­gukat, de amikor megtudták, hogy indulok, úgy döntöttek, hogy mégsem vállalják a ver­senyt. — Valóban csak a biztatás miatt indult újra? — Természetesen nem. Az igazi oka az volt, hogy féltem, hogy az iskolát nehogy innen eltüntessék nekem. A gyerek­létszám alacsony, és esetleg ha jön egy olyan testület, polgár- mester, amelyik azt mondja, hogy nem gazdaságos a működ­tetése, és egy tollvonással meg­szüntetik. — Mennyi iskolás illetve óvodás van a faluban? — Húsz tanulónk van az alsó tagozatos iskolában, az oviba pedig tizenöten járnak. Volt olyan esztendő, hogy 57 óvodásunk volt. Az ad némi reményt, hogy a faluban tavaly már heten születtek. — Ez már jó jel? Korábban hányán születtek évente? — Jó néhány évig két-há- rom kicsivel gyarapodtunk. — Mi lesz, ha még kevesebb lesz a gyerek? — A képviselőknek én azt mondtam: ha egy ilyen nagy beruházás, mint a szennyvíz- tisztító építése közben meg tud­tuk tartani az iskolát, akkor a jövőben sem kell lemondanunk róla. Meggyőződésem: ha meg­szűnik az iskola, a fiatalok mind elszivárognak innen. És ez az a pont, amikor már nem­csak a gazdaságossági szem­pontokat kell figyelembe venni. Azt gondolom, minden varas- dinak érdeke, hogy legyen itt iskola, óvoda, ezekben jó ellá­tást kapjanak a gyerekek, mert ez a jövő. Az iskolában német nemzetiségi oktatás is van, az óvodában nemzetiségi nevelés. Ezen kívül - nagy örömünkre - néptáncot is tanít a gyerekek­nek Csibi Krisztina. — Mit ter­veznek erre az évre? — Az uta­kat szeret­nénk megépí­teni. A Petőfi és a Táncsics utcát „céloz­tuk meg” az idén. Ehhez a beruházáshoz pályázati tá­mogatást is remélünk. — Ha ez megvalósul, akkor már vá­rosi színvonal lesz Bony­hádvarasdon, hiszen már van gáz, telefon, víz és szennyvízhá­lózat, már csak út kell itt-ott. — Azért marad még egy rö­vid szakasz a következő évre is ... — Volt egy időszak, amikor sokan kiköltöztek Bonyhádról Varasdra. Építkeznek-e ma az emberek a faluban? — Sajnos nem nagyon. Egy­két ház építéséről tudunk. Nem véletlen, hogy úgy döntöttünk: ismét adunk támogatást az első lakást építőknek: vagy ingyen házhellyel vagy százezer forint­tal segítjük őket. Sokan azt is vonzónak találják, hogy közel vagyunk Bonyhádhoz, órán­ként jönnek-mennek a buszok. — Munkanélküliek? — Most tizenkilencen van­nak. Sajnáljuk, hogy a mostani szabályozók nem kedveznek a közhasznú munkások foglal­koztatásának. Több polgármes­ter kollégámmal együtt levél­ben kértük a munkaügyi mi­nisztériumot, hogy kezdemé­nyezze a kedvezőtlen jogsza­bály megváltoztatását. — Az előttünk álló közel négy év végére milyennek sze­retné látni a falut? — Szeretném, ha tovább tudnánk csinosítani a községet: folytatjuk a virágosítást, a par­kosítást. Azt is szeretném, ha az iskola és az óvoda zavartalanul működhetne, az orvosi rendelőt továbbra is tudnánk üzemel­tetni. — Tudja, annak örülök, hogy már nem vagyunk olyan nagyon szegények. Nemrég történt az eset, amikor az óvodában egy nagyon öreg, elhasználódott terítő került az asztalra. Megkértem az egyik kolléganőmet, hogy vegye le onnan, és azt is hozzátettem, hogy ilyet már nem akarok látni. Ahogy töredezett szélű edényeket sem. Eleget láttunk már szakadozó térítőkét, re­pedt tányérokat, csámpás szélű poharakat. . . Hangyái Kapjanak a gyerekek jó ellátást Drogokról - felnőtteknek Áttörést hozó párbeszéd A felnőttek kevesebbet tudnak a drogok veszélyeiről, mint a fiatalok - állítja Kreiner József főhadnagy, a bonyhádi drog- megelőzési csoport vezetője, aki reméli, hogy jövő szerdán a szülők és a pedagógusok kíváncsiak lesznek arra, amit mon­dani szándékozik nekik. — A szülői értekezletre gyakran meghívnak a pedagó­gusok, ezeken a szülők mindig szívesen meghallgatnak. Külön ilyen rendezvényekre azonban nem nagyon jönnek el a felnőt­tek. — Gondolja, hogy most mégiscsak kíváncsiak lesznek? — Nagyon bízom benne. Megkértük az iskolák igazga­tóit, hogy hívják fel a pedagó­gusok, rajtuk keresztül pedig a szülők figyelmét. Remélem, rá­jönnek mások is, hogy a drog- fogyasztás igen komoly prob­léma a mi városunkban is. — Miről szándékozik be­szélni? — A drogmegelőző munkán kívül arról próbálom meg­győzni a szülőket, hogy ne dug­ják a fejüket a homokba. Lesz „anyagismeret” is a program­ban, amelynek keretében az új szerekről fogok szólni, a végén pedig vitát szeretnék provo­kálni a témával kapcsolatban. — Mikor és hol lesz ez a program? — Január 27-én, szerdán 17 órakor, az előzetes tervekkel el­lentétben nem a művelődési központban, hanem a polgár- mesteri hivatal házasságkötő termében. — Önök évek óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a drogok körül nagy a baj. Van ennek valamiféle foganatja? — Nagy áttörésnek érzem, hogy a város egészségügyi bi­zottsága és a drogmegelőzési bizottság felvette a kapcsolatot egymással. Jómagam részt ve­hettem és beszélhettem az ön- kormányzati bizottság ülésén. Terveink között szerepel, hogy egy asztalhoz ültessük az egészségügyi szakembereket, a rendőröket és a pedagógusokat. — Nem először próbálják ezt. — Valóban nem. Már négy évvel ezelőtt is volt erre példa, de talán most tovább tudunk lépni. Ez azért nagyon fontos, mert a drogproblémát csak komplex módon lehet ke­zelni. -I -s VÖLGYSÉGJÁRÓ Az átvilágítok jelentik A bonyhádi intézményeket át­világító bizottság jelentése is szerepel a bonyhádi képviselő- testület következő, jövő csütör­töki ülésének napirendjén. A bizottságban a polgármester, a jegyző és a pénzügyi osztály vezetője, valamint külső szak­értők kaptak helyet. A testület január 28-án - egyebek mellett - tárgyal a tes­tület négyéves munkaprogram­járól, és a gyermekjóléti szolgá­lat tevékenységéről. Tisztújítás a Bibliocaritasnál Potápi Árpád országgyűlési képviselőt választották a Bibli- ocaritas Alapítvány éléről tá­vozó dr. Hegedűs Éva helyére. Az alapítvány kuratóriumának szerda esti ülésén megerősítet­ték az alapításkor megfogalma­zott célokat. Eszerint az alapítvány hozzá­járul a bonyhádi Városi Könyv­tár gyűjteményének és szolgál­tatásainak fejlesztéséhez, segíti a környező települések könyv­tári rendezvényeit, valamint az iskolások részére rendezendő könyvtári foglalkozásokat és levelező versenyeket. Forberger László, a népnevelő A népnevelő Forberger László (1886-1908). Ezzel a címmel tart előadást Bonyhádon, a Honismereti Körben dr. Kolta László, a kör vezetője. A prog­ram január 28-án, csütörtökön 17 órakor kezdődik a művelő­dési központban. Fogadóóra a bajtársaknál Továbbra is folytatja tanácsadó tevékenységét a Bonyhád Vá­ros és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és Civil Szerveződése. A szervezet ve­zetői fogadóórát tartanak má­hoz egy hétre, január 29-én, reggel kilenc órától Bony­hádon, a művelődési központ­ban. Kereszt-akciók, kozmikus keresztek Frankfurtban Kereszt-akciók- kozmikus keresztek címmel rendeztek mail-art kiállítást. Ezen a bonyhádi Máté Gyula öt munkájával szerepelt. Alkotásai közül egy tusnyo- matot a tárlat katalógusa is kö­zölt. Elfűrészelték magukat Két darab motoros fűrészt lop­tak a bonyhádi Pannónia Me­zőgazdasági Szövetkezet ist- vánmajori fűrésztelepéről. A szerdai lopással alaposan gya­núsítható személyeket csütör­tökön már el is csípték. O. J. és G. Gy. mintegy százezer forint érték eltulajdonításáért fog fe­lelni a törvény előtt. A Ékszert a kisablakon át Ismét „kisablakos módszerrel” törtek be Bonyhádon. Egy Vas­vári Pál utcai lakóházba az egyik kis ablak befeszítésével jutottak be. Az épületből ékszert és készpénzt loptak, mintegy két­százezer forint értékben. Verseny, bukovinai székelyeknek Somberekén mesélnek Somberekén tartják a Se­bestyén Ádám székely me­semondó versenyt március 27-én. Hasonló rendezvényt eddig Bonyhádon és Kakasdon tar­tottak. A verseny - amely má­sodik alkalommal viseli Se­bestyén Ádám nevét - most először került Baranya me­gyébe. A bonyhádi székhelyű Székely Szövetség, a Sombe- reki Székely Hagyományőrző Együttes és az ottani művelő­dési ház közös rendezvénye tisztelegni szeretne a néhai kakasdi néprajzkutató, Sebes­tyén Ádám emléke előtt. A verseny másik célja, hogy al­kalmat teremtsen a székely- ség népmeséi örökségének őrzésére, bemutatására, a te­hetségek felkutatására. Két gyermek, egy ifjúsági és egy felnőtt korcsoportban indulhatnak a versenyzők, akik közül a 3-3 legjobbnak a teljesítményét honorálja majd a zsűri. A legkiemelkedőbb versenyzők teljesítményét a Székely Szövetség különdíjjal jutalmazza. A bírálók különö­sen figyelnek majd arra, hogy az előadók mennyire törek­szenek a székelyes előadás­módra. Azt is nagyon szeret­nék, ha a versenyzők népvise­letben adnák elő a legfeljebb nyolc perc hosszúságú mesét. A versenyre február 15-ig le­het benevezni a művelődési háztól igényelt jelentkezési lappal. I I

Next

/
Thumbnails
Contents