Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-20 / 16. szám

1999. Januar „u., szerda Gazdaság 5. oldal Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HÍREI Drágul a kenyér. Ország­szerte áremelésre készül a pékségek többsége. A ke­nyér és a péksütemény átla­gosan tíz százalékkal kerül majd többe, de nem minde­nütt azonos időponttól. Növekvő termelés. Az ipari termelés volumene 1998 novemberében 10,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH legfrissebb, keddi jelentéséből. Ezalatt az exportértékesítés 29,1 százalékkal, a belföldi el­adás 2,9 százalékkal nőtt. Hajthatatlan Tesco. Gaz­dasági okokra hivatkozva öt ABC üzletét bezárja Győ­rött a Globál TH Tesco. A döntés felháborította a la­kosságot, mivel a boltok megszüntetése feszültsége­ket okozhat az ellátásban. BUX-index. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos in­dexe, a BUX 6360 ponton fejezte be a kereskedést. Részvétel a Phare tendereken és az EU tagállamokban kiírt közbeszerzési pá­lyázatokon. A BAU-DOK alapítvány, a Piac és Profit Üzleti Magazin és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara védnökségével 1999. január 26-án a BK1K VI. emeleti tárgyalótermében (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.) kerül sor a konferenciára és kerekasztal-megbeszélésre a konferencián a részvétel in­gyenes. A pályázatokra való felké­szülés első elemeként böngé­szésre az érdeklődők a kama­rai ügyfélszolgálatokon meg­tekinthetik az EDX-GRN Alapítvány illetve a BAU DOK alapítvány által küldött információs anyagokat, a ja­nuári tenderfelhívások rövidí­tett felsorolásával. A fogyasztók tájékoztatásáról A fogyasztóvédelem törvényi szabályozásának néhány sza­bályát már ismertettük, most ezt folytatva a tájékoztatásról lesz szó. Mindenekelőtt tisz­tázni kell, hogy a tájékoztatás és a reklám nem azonos jogi kategóriák, bár az általuk kö­zölt információk természete­sen részben közösek, ugyanar­ról az áruról, illetve szolgálta­tásról szólnak. Eltérés a cé­lokban van: a reklám célja az áru kelendőségének fokozása, a tájékoztatásé pedig az, hogy a fogyasztó minden olyan in­formációval rendelkezzen, ami az áru használatáról, árá­ról, minőségéről, használata esetleges veszélyeiről, vala­mint a fogyasztó jogai érvé­nyesítéséhez szükséges alap­vető ismeretekről szól. A rek­lám tehát lehetőség, a tájé­koztatás kötelező. A tájékoztatás címkézéssel, használati és kezelési útmuta­tóval, árfeltüntetéssel, a meg­felelőség tanúsításával valósul meg, de a csomagolás módját is ennek a szempontnak kell alárendelni. Viszonylag új kategória a címkézés. A címkének ma­gyar nyelven (is) tartalmaznia kell az áru pontos megnevezé­sét, gyártójának és forgalma­zójának pontos nevét és címét, származási helyét, alapvető műszaki jellemzőit, az előállí­tásához szükséges mennyiségi és minőségi összetételét, en­gedélyköteles terméknél az engedélyszámot, környezet-, illetve természetkímélő jelle­gét, továbbá számos egyéb ismérvet. Rengeteg informá­cióról van szó, mely gyakran nem is tudatosodik a vásárló­ban. Elgondolkodtató fo­gyasztóvédelmi „tanulmányt” folytathatunk, ha vásárlás, böngészés közben végigol­vassuk néhány termék címké­jét. (Jogszabály meghatároz­hatja a címke nélkül forgal­mazható áruk körét, ezek száma csökkenőben van.) Egyre több a környezetba­rát termék, illetve az olyan áru, ahol az energia felhaszná­lásának ismérvei is szerepel­nek, nyilván többnyire „taka­rékos” termékről van szó, s ezt a tulajdonságát a reklámja is kihasználja. Az árfeltüntetésnél fontos szabály, hogy az forintban ér­tendő, illetve ha több eladási ár, vagy szolgáltatási díj ke­rült egyidejű feltüntetésre, ezek közül a legalacsonyab­bat kell érteni és alkalmazni. (Érdemes néha az önkiszol­gáló üzletek polcain ilyen kvázi akciós termékeket ész­lelni.) A tájékoztatási kötelezett­ség megsértéséért való fele­lősségi szabályok meglehető­sen szigorúak, ezek közül itt azt emeljük ki, hogy jogvita esetén a bizonyítási teher a forgalmazóé, vagyis neki kell bizonyítania, hogy a kellő tá­jékoztatást megadta. A fogyasztónak a törvény választási lehetőséget ad, jo­gait akár a gyártóval, akár az árut forgalomba hozó bárme­lyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti. Egymillió forintig minden betét „államilag védett” Bizalom a bankrendszer iránt Nem tört meg a sokéves fo­lyamat tavaly sem, ismét számottevően nőtt a háztartá­sok megtakarítása 1998-ban. Míg 1997-ben a „takarék” 285 milliárddal gyarapodott bankbetétek és értékpapírok formájában, a múlt évben - nem végleges adatok szerint - a növekedés megközelítette a 330 milliárd forintot.- A betétek növekedése az egyik legfontosabb bizonyítéka annak, hogy az egymást követő esemé­nyek ellenére sem rendült meg a lakosság, a betétesek bizalma a hazai bankrendszer iránt - mondta lapunknak nyilatkozva Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára. Jól jön a tartalék- Ezen tulajdonképpen sok cso­dálkozni való nincs - tette hozzá a szakember. - A hazai kereske­delmi bankok immáron több mint évtizedes történetében ugyanis mindössze egy olyan eset fordult elő, az is bűncselekmény nyo­mán, az Ybl banknál, amikor el­veszett a betétesek pénze. Min­den más alkalommal mindenki hiánytalanul hozzájutott a követe­léséhez. így történt ez az 1997. évi emlékezetes Postabank-pánik idején, és van esély rá most, a Realbank esetében is - és talán nemcsak az államilag biztosított egymillió forint erejéig. Pulai Miklós elmondta, hogy törvény garantálja a névre szóló bankbetétek és számos értékpa­pír, letéti jegy értékének visszafi­zetését, egymillió forintig.-Az esetleges kártalanítás le­bonyolítására hozták létre annak idején az Országos Betétbiztosí­tási Alapot, a mostanában gyak­ran csak OBA-nak emlegetett in­tézményt, amely az évek során je­lentős tartalékokat tudott felhal­mozni. Erre most, a Realbank be­téteseinek kártalanításához is szükség van. Éppen ezért, a vé­dett egymillió miatt is alaptalan lenne, ha „kisemberek”, például idős emberek idegenkedni kez­denének a banki betétektől; ilyesmiről nem is igen érkeznek jelzések - mondta a főtitkár. - Akik biztonságban szeretnék tudni megtakarított pénzüket, amelyet ínségesebb időkre, talán éppen a saját temetésükre tettek félre, nyugodtan fordulhatnak bármelyik hazai bankfiókhoz, ta­karékszövetkezethez, a biztosítás mindegyikre vonatkozik. Többször több helyen-Ma már léteznek olyan betéti formák is, amelyek hosszabb-rö­videbb ideig tartó lekötés esetén elég jól kamatoznak, ugyanakkor bármikor mobilizálhatók. Leg­feljebb azt kell előre megérdek­lődniük az ügyfeleknek, hogy a szóba jöhető letéti jegyek bele­tartoznak-e az ÓBA által biztosí­tott körbe. A banktisztviselőknek egyébként fontos szerepük van az ügyfelek tájékoztatásában. Sokaknak gondot okozhat a viszonylag alacsony egymilliós értékhatár; ez az összeg az Euró­pai Unió országaiban mintegy ötmillió forintnak megfelelő euró, s ehhez EU-csatlakozásun- kig fokozatosan közelítenünk kell. Mit tegyen, aki több pénzt szeretne tisztes haszonnal betét­ben és biztonságosan elhelyezni, aki nem kíván a részvénypiacon a nagyobb hozam reményében nagyobb kockázatot vállalni? Erre több lehetőség is van, az ál­lampapíroktól a millióknak a kü­lönböző bankok közt történő „feldarabolásáig” - mondja Pulai Miklós.-Eléggé elterjedt, hogy az óvatos állampolgárok több bankban helyezik el egymilliót meg nem haladóan megtakarítá­saikat. Nincs kivetnivaló ebben, bár az erős pénzintézeteknél a nagyobb összegek is teljes biz­tonságban vannak. A legtöbb be­tétes pontosan tisztában van ez­zel, és ennek megfelelően intézi pénzügyeit. Általános tapasztala­tunk különben, hogy a polgárok többségének banki, pénzügyi ismeretei többé-kevésbé együtt fejlődtek a hazai bankrendszer­rel. Az óvatosság azonban soha­sem nélkülözhető. Nem árt például, ha egyes pénzintézetek kedvező, az álta­lánostól lényegesen eltérő ka­matajánlatait - és ilyenre a kö­zelmúltban is volt példa - leg­alábbis némi fenntartással fogad­juk - figyelmeztetett a Magyar Bankszövetség főtitkára. „Drága” óvatíanság Könnyű végiggondolni, hogy a bankok a betétekre csak akkor képesek szokatlanul vagy éppen kiugróan magas kamatot fizetni, ha a pénzüket, valójában a beté­tesek pénzét maguk is a szoká­sosnál nagyobb hozammal tud­ják továbbadni, kihelyezni. De kik azok a vállalkozók, akik „drága” kölcsönt vesznek fel? Többnyire azok, akiknek valami­lyen ok miatt már más pénzinté­zetek nem hiteleznek, kénytele­nek tehát mélyen a zsebükbe nyúlni, és itt már tetten érhető a bizonytalansági, a kockázati té­nyező - mutatott rá a szakember. Deregán Gábor MNK Kérem, hogy Küldjenek további információt az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásairól! Az ERSTE BANK HUNGARY RT. Magyarország ötödik legnagyobb fiókhálózattal (59 fiók) rendelkező bankja. Az anyacég, az Erste Bank AG Wien, Ausztria legrégebben alapított pénzintézete, egyben az ország második legnagyobb bankkonszernje. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. vele szorosan együttműködve kívánja megvalósítani a fejlődésen és a lehető legnagyobb biztonságon alapuló üzletpolitikáját. Első a biztonság. telefonszám: Kérjük, ezt a lapot kitöltve küldje el az alábbi címre: MC MediaCompany Kft. 1388 Pf. 73. Az adatszolgáltatás önkéntes! Aláírásommal hozzájárulok, hogy adataimat adatkezelés céljából az ERSTE BANK HUNGARY RT. felhasználja. Az adatkezelést a MC MediaCompany Kft. végzi. Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatomat írásban az alábbi címen módosíthatom: ERSTE BANK RT. Stratégiai Marketing. 1372 Budapest 5. Pf.: 420. Adataimat az ERSTE BANK HUNGARY RT. harmadik fél részére nem adhatja át. BANK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents