Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-19 / 15. szám
1999. január !9., kedd Állattartóknak, Gazdálkodóknak 5. oldal Tilos lesz a kacsatömés, libatömés Januártól új törvény van Több olvasónk is kérdezte, hogy a pár hete megjelent állat- védelmi törvény hogyan módosítja majd a hazai állattartási szokásokat? Büntetik-e a libatömést, kacsatömést, a nem megfelelő körülmények között (szűk helyen) tartott állatok gazdáit, előírják-e a tartás körülményeit, ki ellenőrzi majd a feltételek betartását, hogyan és milyen szankciókkal kívánják betartani az „állatok jogait”? A haszonállatokra vajon mennyiben vonatkozik (mennyiben lesz szigorú) a törvény? Olvasóink kérdéseire most nem tudunk válaszolni, mivel részleteiben nem ismerjük a most megjelent állatvédelmi törvényt. A témára azonban hamarosan visszatérünk. A képen látható fotó egy régebbi felvétel, akkor még nem írta elő törvény az állattartás feltételeit, ennek ellenére a tiszta alom, a szarvasmarhákról való gondoskodás minden gazda saját érdeke is egyben, mert azt az állat meghálálja. A süldők marják egymást Regölybóí, R. Gyó'zőné, Bölcs- kéről Kiss Lajos hasonló gondról számolt be: 30-40 kilós malacaik alá szalmát tesznek, de az állatok ezt rendre megeszik. Vajon mi lehet az oka? Az állatorvos szerint minden disznó beleeszik az alomba, ami télidőben gyakoribb, mert így jut hozzá az állat a rostosabb táplálékhoz. Amikor van bármilyen zöld növény (például lucerna) a ház körül, akkor ez a szokás háttérbe szorul. Dombóvárról, H. Pál azt panaszolta, hogy a nyolc darab 40 kilós körüli süldői nekimennek egymásnak. A másik nyakát ha- rapdálják, kimarják egymást. A marás ősi ösztönviselkedésre vezethető vissza, melyet kiválthatnak a nem megfelelő tartási körülmények is. Fontos, hogy ne legyenek szűk helyen az állatok, legyen külön (elkülönített) helyük az evésre és alvásra, valamint az itatásra és az ürítésre. Gyakran előfordul, hogy a gyengébb, elmaradt társukat kimarják maguk közül. K. J. bonyhádi gazdálkodó kérdezte, miért esznek a sertései a trágyát? Nem csak az ólban, ha kiengedi azokat, akkor is visszafutnak a trágyához enni. Mi ennek az oka? Lehet rossz szokás, de lehet valamilyen ásványi anyag vagy vitamin hiányról is szó, válaszolta az állatorvos. Ha a sertések jó kondícióban vannak, szépen növekednek - mint ahogy a telefonáló is mondta - akkor nem kell aggódni. Szintén Bonyhádról telefonált egy másik olvasónk, akinek az egyik sertése (70-80 kilós körüli) az első lábára sántít. Ha mindegyik lábon jelentkezik a sántítás, érdemes állatorvost kihívni, mondta Szabó Ákos, mert lehet ízületi és csülökgyulladásról, de ásványi anyag hiányáról is szó. Ez utóbbira nagyon sok, jó készítmény van. A beton ólban a hízók csülke gyakran begyullad, hiszen ujjon járó állatról van szó. Úgy lehet enyhíteni a tüneteket, ha vastag almot, fűrészport tesznek az állat alá. Sz. Lajos Magyarkesziből kérdezte, hogy mi lehet az oka annak, hogy mind a 8 süldőjének (egy alomból valók) annak ellenére, hogy lassan már egy évesek, még csak 60 kiló körüli a súlya? Ha a takarmányozás megfelelő, mQndta Szabó Ákos állatorvos, akkor a problémát az okozza, hogy vannak úgynevezett mínusz variánsok, amikor egyszerűen nem hízik az állat, noha mindent megkap. Előbb-utóbb ezek a sertések is elérik a kívánt súlyt. Jó tanácsok a zöld vonalon Az idén először volt lehetőségük olvasóinknak, hogy folytatva a hagyományokat, ismét kérdezhettek a zöld vonalon az állattartással kapcsolatos témában. A múlt hét péntekén dr. Szabó Ákos bátaszéki állatorvos fogadta ismét a kérdezőket és adott sok hasznos tanácsot. A legtöbb kérdés ezúttal is a baromfi és a sertéstartással kapcsolatban érkezett, ami érthető is, hiszen „kicsiben” csaknem minden falusi portán tartanak egy-egy sertést és néhány csirkét. A kérdésekből, úgy tűnik, hogy gazdálkodó olvasóink - főleg azok, akik munkájuk, nyugdíjuk mellett, kiegészítésképpen, foglalkoznak egy-két állat tartásával - nem szívesen keresik fel a helyi állatorvost a kisebb „állati bajok” miatt. így aztán nem volt köny- nyű helyzetben ezúttal sem dr. Szabó Ákos állatorvos, akinek látatlanban kellett jó tanácsot adnia. A doktor úr azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy adott esetben a helyi állatorvos véleményét feltétlenül kérjék ki, mert beteg állat esetén csak alapos vizsgálat után lehet szakszerű tanácsot adni. Sokszor ugyanis az olcsóbb megoldás többe kerülhet az állattartónak, akárcsak annak a néninek, aki a kevéske nyugdíja miatt nem hívta ki az állatorvost, inkább elment a patikába, ahol elmondta a csirkéi tüneteit, majd ezer forintért megvette a gyógyszer. Azonban kiderült, nem a megfelelő gyógyszert vette meg, a tyúkjai hullani kezdtek. Ezúttal is megpróbáltuk csokorba gyűjteni olvasóink legjellemzőbb kérdéseit, hogy segítsük azokat is, akik nem tudtak hívni bennünket. Ehet-e a csirke káposztalevelet? Tolnáról Cs. Jánosáé kérdezte, hogy csirkéinek adhat-e káposztalevelet, mert a szomszédja szerint az nem tenne jót az állatoknak. Szoktatással, kisebb adagokkal kezdve, kiegészítve a már ismert takarmánnyal, természetesen káposzta is adható a csirkéknek. Arra vigyázni kell, hogy a káposzta ne legyen fonnyadt vagy rothadt. Káposztán kívül egyébként adható minden a baromfinak, ami a ház körül van, így akár a petrezselyem zöldje is. J. Ferencné Zombáról telefonált, ő arra volt kíváncsi, hogy miért rázzák állandóan a fejüket a tojótyúkjai? A fej rázásnak lehet az oka, ha légzőszervi betegségben, kötőhártya gyulladásban, náthás elváltozásoktól szenved az állat. Ha úgy látszik, hogy betegséghez kapcsolódik a tünet, akkor feltétlenül szólni kell a helyi állatorvosnak, aki megállapítja a baj okát. Telefonálónk tyúkjai azonban egészségesnek látszanak, szépen gyarapodnak is, csak a fejüket rázzák állandóan. Már orvost is hívott hozzájuk, aki azt mondta, ilyen esettel még nem találkozott. Ha más gond nincs a tyúkokkal, akkor bele kell törődni, hogy ezek fejrázósak, nyilván így fejezik ki a véleményüket, tréfálkozott Szabó Ákos. Bíró Gáspárné Paksról hívott bennünket. Evek óta csirkék tartásával foglalkozik, de az utóbbi 2-3 esztendőben sorra megdöglött az állomány egy része. Járt már állatorvosnál, az okot is tudja: bélférges- ség. Arra szeretne választ kapni, mit tegyen, hogy ez ne ismétlődjön állandóan, hiszen rendszeresen meszel, fertőtlenít egy-egy állomány után. Esetleg tartson egy év szünetet? Dr. Szabó Ákos a féregtele- nítést ajánlotta, egyszeri kezeléssel hathetes korban, de ne csak az új baromfiaknál, hanem a régi állománynál is. Később negyedéves turnusokban ismételni lehet a műveletet. Nagyon jó készítmények vannak, melyek hatásosak. Csobainé Szekszárdról telefonált, baromfival foglalkozik és azt vette észre, hogy csípik egymás tollát az állatok, mit lehet tenni ez ellen? Az egymás csipkedése akkor szokott előfordulni, ha túl sok baromfit zárnak kisebb területre. Gondot szokott okozni az is, ha beton vagy téglás kifutót biztosítanak az állatoknak (a földes lenne a szerencsés). Olyan táplálékot kell összeállítani, amivel elfoglalja magát a baromfi, segíteni szokott a durva, kristályos só kisebb mennyiségű elszórása (a mértékre nagyon kell vigyázni, mert sómérgezést is elő lehet idézni), mely a fénynél megcsillanva elvonja az állat figyelmét Madocsáról Kiss Miklósáé panaszolta, hogy az idén nem sikerültek a csirkéi. Negyven darabot vásárolt, ebből tíz semmire sem ment. Levágásnál derült ki, hogy felfúvódtak, vastag volt a belük és csontsoványak maradtak a csirkék. Mi lehet az oka? A tünetek alapján akár a Marek-féle betegségről, de or- sóférgességről is szó lehet. Ahhoz, hogy pontos diagnózist lehessen felállítani, el kellene végezni a boncolást. A helyi állatorvos segítségét kérje, szólt a tanács. Uecsről H. Pálné mondta el, hogy tyúkjainak lábain rücskös szaruképződés van, a lábujjak között pedig véres-repedezett a bőr. Próbálta már krémezni, de nem használt nekik. Mi lehet ennek az oka? Csak feltételezhető, hogy lábrühösségről van szó, mondta Szabó Ákos állatorvos. Kezelni kell, de célszerrel. Több féle készítmény is van erre, például a Taktik, vagy a Tik-tox, a helyi állatorvos nyilván ennél is több készítményt tud ajánlani, ha a tyúkokat megvizsgálta. Simontornyai olvasónk házinevelésű csirkéi a gumborói betegségen estek át, az alomból 15-20 el is hullott. Kérdése, hogy a megmaradt tyúkok, jércék mennyiben veszélyeztetettek? A gumborói betegség, egy vírus okozta baj, ami gyógyszerrel nem gyógyítható. Antibiotikumos kezelést azért szoktak javasolni az állatorvosok, hogy más betegség ne üsse fel ezt követően a fejét. Az az állat, amelyik már átesett rajta, védett marad. A gumborói betegség ellen itatásos módszerrel lehet a védőoltáshoz juttatni az egy-két hetes korban lévő, egészséges csirkéket. A védekezés ellene csak így biztos. Szekszárdról egy kisnyugdíjas olvasónk hívott bennünket. Áprilisban vásárolt csirkéi ma már tojókorban lennének, de ennek ellenére még egy tojást sem tudott alóluk összeszedni. A csirkéknek „fehér hasmenésük” van, olyan mintha a tojáshéja így menne el tőlük, mondta a telefonáló. A levágott csirkének a hasürege tele volt apró tojásokkal, ennek ellenére nem tojnak. Mi lehet ennek az oka? A tünetek alapján valószínű, hogy tojásrakás idején jelentkező méhgyulladásról (fertőző bronhitisz) lehet szó, így a tojásképződés nem alakul ki, mondta dr. Szabó Ákos állatorvos, de pontos diagnózist csak vizsgálat után lehetne mondani. Kérdések erről, arról Állatbarátok köre Szekszárdi telefonálónk kecskével foglalkozik immár 4 éve. Az állatai jól megvannak, csak az a gond velük, hogy hol fellendülnek a fejlődésben, hol meg „alábbhagynak”, panaszolta olvasónk. Jó lenne, ha lenne egy kecskebarátok köre, vagy valami hasonló, ahol szakkönyvekhez, szakmai tanácshoz is hozzájutna az ember. A kecske hálás állat, hiszen alacsony az igénye, ugyanakkor remekül „karbantartja a környezetet” fűnyíróként is. Jó lenne azonban többet tudni róla, mondta a telefonáló. Szintén szekszárdi olvasónk viszont a galambokról szeretne többet tudni. B. István kedvtelésből tart néhány galambot, még nincs nagyobb tapasztalata ezen a területen. Ő is kisállattenyésztő szervezethez szeretne fordulni segítségért, tanácsért. Több telefonáló viszont a méhészkedésról szeretne többet tudni. Van akinek csak két kaptára, van akinek négy-öt kaptára is van. A család igényeit fedezi az a néhány üveg méz, melyet egy-egy szerencsésebb év után tudtak eddig eltenni. Arról érdeklődtek olvasóink, hogy a méhészeket ki fogja össze, hová lehetne fordulni tanácsért? Haszonállat-barát olvasóink kéréseit összegyűjtve nyilvánosságra hoztuk, aki tud segíteni, kérem jelezze. A segítséget köszönjük. Több olvasók az idei évi támogatásokra volt kíváncsi, az állattartásra jár-e és milyen feltételekkel támogatás? Bár az idei támogatásokról már írtunk, a témával a jövőben is részletesen foglalkozunk. Hasmenéses süldő Bocska János györei gazdálkodónak a süldői állandóan visszatérő hasmenéstől szenvednek. Már gyógyszerrel is próbálkozott, pár napig rendben is voltak az állatok, de ezt követően ismét visszajött a hasmenés, pontosabban a négy süldőből csak egy az, amelyik nem jön rendbe. Célszerű lenne állatorvost hívni, javasolta dr. Szabó Ákos állatorvos, mert az ok többféle lehet. Lehet, hogy az említett állat ellenállóképessége gyengébb, mint a többié, de lehet rendellenes emésztésről is szó. Fontos, hogy lássa az orvos az állatot és a tartás körülményeit. Hasmenés esetén más helyzetben gyakran hasznos módszer lehet a koplaltatás (minimum 24 órán keresztül) sós- mézes-kamillás folyadékkal kísérve, gyógyszeres kezeléssel kiegészítve. Kesereg a hízó a párja miatt Németkéri olvasónknak, Cs. J- nek két hízója volt, melyeket azért etetett becsülettel hónapokon keresztül, hogy az év vége felé levágja és feldolgozza a családja számára. A kettő közül az egyiket már levágták, ám azóta a másik nem akar enni. Mi lehet az oka, kérdezte olvasónk? Ha betegség nem húzódik meg a háttérben, akkor nagy valószínűséggel az lehet a baj, hogy az egyedül maradt állat szomorkodik a társa miatt, válaszolta Szabó Ákos állatorvos. A disznó értelmes állat, bár az állatorvostudomány a sertések lelki dolgaival nem foglalkozik, mégis ez lehet a háttérben. A helyzeten a gazda is segíthet az étkezés javításával. Például ha eddig szárazán etette, akkor térjen át a nedvesre, vagy fordítva. Egy kicsit a kedvét lehet azzal is keresni, ha sütőtököt kap az állat, vagy régi beszáradt lekvárt, de bármit, ami a ház körül van és ehető. Az étkezések változtatásával vissza fog térni a kedve is. Bogyiszlóról azt kérdezte az egyik telefonáló, hogy az anyadisznónak megmarad-e a vemhessége, ugyanis egy hónapos terhes volt az állat, amikor orbáncot kapott? Februárban kellene az állatnak elleni, de nem látszik rajta semmi. Szabó Ákos a kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 12 éves praxisa alatt csupán egyetlen vetélése volt, mely az orbánc miatt következett be. Ha mégsem lenne vemhes az állat, akkor annak nagy valószínűséggel nem az orbánc az oka. Izményi olvasónk sertései „betonoznak”, vagyis szedik ki a falból a maltert, rágják a falat, erőszakos módon viselkednek. Mi lehet ennek az oka? Az állatok táplálkozását kell felülvizsgálni, lehet ugyanis ásványi anyag hiányáról szó, de rossz szokás is. Megoldás lehet, ha ez utóbbiról van szó, hogy kettéosztja a csapatot, ha viszont ásványi anyag hiánya van az állatnak, akkor a táplálkozáson kell változtatni: kukorica, árpa, szója mellé ásványi anyag. Paksról T. M-né telefonált, akinek rühesek a malacai. Kérdése, hogyan tudná megszüntetni a bőrbetegséget? A rühesség jelei, apró hó- lyagocskák a bőr felszínén, melyek gyakran szabad szemmel nem is láthatóak. Ezek később tele lesznek vízzel, viszkető, égő, kellemetlen érzést váltanak ki az állatból. A védekezés többféle lehet, például permetezéssel (neocid készítménnyel, mely vényköteles, tehát csak állatorvos írhatja fel), ebben az esetben az állatot az orra hegyétől a farka végéig permetezni kell, illetve a környezetét is. Másik megoldás az injekciós forma, de szerencsésebb a kettőt együtt alkalmazni. Egy gazdálkodó kérdései „Van még egy” Fürgédről hívta a zöld vonalat az a gazdálkodó, aki csokorba gyűjtötte mindazt a kérdést, melyre állatorvosunktól várta a választ. Kérdései kicsit tükrözték a mai állattartó kistermelők szokását, akik szívesen tesznek félre egy- egy „félig elhasznált” gyógyszert, hátha jó lesz ez még valamire. Később azonban már nem biztosak abban, hogy milyen betegségre is írták fel azt, annak idején. Fürgedi telefonálónk is azt kérdezte, mire jó a Dynamutilin injekció, mert, hogy talált egy dobozzal, és igaz, hogy sertés van rajta és az is igaz, hogy most tehénnek kellene, de úgy emlékszik, hogy a disznó hasmenésére kapta annak idején. Most ugyan a tehénnek van hasmenése, használna-e ez a gyógyszer neki? Kérdésre dr. Szabó Ákos határozott nem-mel válaszolt, mert így össze-vissza kevergetni a gyógyszereket nem csak felelőtlenség, de saját maga ellen is vét a gazda ha az állatát veszélybe sodoija. Van még egy, mondta a für- gedi gazda, mármint kérdés. Tri- ticálét ehet-e a tehén? Kukoricával keverve, megfelelő kiegészítőkkel (vitamin, ásványi anyagok, széna, stb.) adagolva adható a tehénnek is. Van még egy, mondta tovább a telefonáló. Egy alomba hat malaca van, a gond az, hogy egyik sem megy semmire. Az anyadisznónak ez volt a harmadik ellése. Sokat nem tud tenni ez ellen, volt a válasz, érdemes lenne végiggondolni, hogy van-e értelme meghagyni az anyadisznót vagy inkább a selejtezés mellett dönteni?
