Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-15 / 12. szám
1999. január 15., péntek Megyei Körkép 3. oldal Mi mindent tett a TÉGY? Működésének első évéről készített leltárt a Tolnai Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (TÉGY). A TÉGY a tavaly március 13- án lezajlott választások után alakult. A gyermekönkormány- zat képviselőtestülete minden hónapban ülésezett. A képviselők munkáját segítette egy gyermekönkormányzati tréning* és egy alapképző tábor, amelynek költségeit általuk elnyert pályázati pénzből fedezték. A TÉGY fontos célkitűzése volt a tolnai fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése. Ezzel összhangban ’98-ban négy sikeres bulit szervezett az önkormányzat. Részt vállaltak más helyi rendezvények szervezésében is. A Kihívás napján a nagycsaládos egyesületnek segítettek, nyár elején gyermeknapot rendeztek a művelődési házzal közösen, augusztusban pedig a Thelena Fesztivál egy napját töltötték meg programokkal. Októberben városi diákújságot indítottak, Tolnai Suli-Sokk néven, amelynek hamarosan megjelenik a harmadik száma. Mikuláskor a Hősök terei óvodában és magánházaknál „télapóztak”. Tavaly ősszel felvételt nyertek a Gyermek és Ifjúsági Ön- kormányzatok Társaságába (GYIÖT). Részt vettek a Települési Gyermek és Ifjúsági Ön- kormányzatok VI. Országos Találkozóján, majd a GYIÖT tisztújító közgyűlésén. Felvették a kapcsolatot a csurgói, a bábolnai, a jászkiséri és a türjei gyermekönkormányzatokkal. A tolnai ifjúsági önkormányzat 50 ezer forint városi támogatással indult, ezt az összeget az év során megötszörözték, elsősorban pályázatok útján. Idén szeretnének létrehozni egy ifjúsági klubot, tábort szerveznének, bővíteni kívánják kül- és belföldi kapcsolataikat, és továbbra is kiadnák a városi diáklapot. A tolnai művelődési bizottság az ülésén javasolta, hogy a települési képviselőtestület idén 100 ezer forinttal támogassa a gyermekönkormányzat munkáját. -tsOvisok, kényszerhelyzetben Egy Tolna megyei kistelepülésen csak azok a gyermekek vehetik igénybe délután az óvodát, akiknek mindkét szülője dolgozik, nem megoldható a gyermek felügyelete, s nincs az iskolában napközi, vagy tanulószoba sem - kaptuk a jelzést olvasónktól. Nevesíteni azért nem kívánjuk a falut, mert hasonló cipőben nem csak ők járnak, egyek csak a fennmaradással küszködő hátrányos helyzetű kistelepülések közül. Mint megtudtuk, a hatályban lévő szabályok szerint megengedhető, hogy ne fogadják délután az óvodában azokat a gyerekeket, akiknek az édesanyja kisebb testvérrel otthon van, vagy főállású anya. A napközi az alapellátás része, megszervezését 1999. decemberéig írja elő a jogszabály, tehát ha jelenleg nem működik, nem törvénytelen. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ezeket a szabályokat a takarékosság miatt hozza meg. Ha a lámpa nem világít Visszatérő gondokat okoz a megyeszékhelyen - s valószínűleg nemcsak itt - a közvilágítás. Mármint az, hogy Szek- szárd több - akár központi - helyszínén sem gyulladnak ki sötétedés után az izzók. Szeleczki József előtt ez a probléma egyáltalán nem ismeretlen. A polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának a vezetője elmondta: éppen a napokban járta be a várost egy brigád, felkutatva és összeírva azokat a területeket, ahol szükségessé vált a lámpacsere vagy a hiba-elhárítás. — Általában két-három havonta megteszik a hivatal munkatársai ezt a körutat - mondta Szeleczki József. — A hiányosságok feljegyzése után értesítjük a Dédász illetékeseit, akik elvégzik az izzók cseréjét, avagy a javításokat. Az áram- szolgáltató ugyanakkor lakossági bejelentésre is megteszi a kellő intézkedéseket. A gond csak az, derül ki az irodavezető szavaiból, hogy a kábelrendszer néhol már elég régi, könnyen meghibásodhat, így annak kicserélése nélkül alapvető javulás nem várható. Az utóbbi időben egyébként - éppen az előbbi hiányosságból adódóan - a korábbiakhoz képest nagyobb számban jelentkeznek Szekszárdon közvilágítási rendellenességek. A neuralgikus pontok közé tartozik - egyebek mellett - a Munkácsy Mihály, a Herman Ottó utca, de a többi lakótelep is a centrum közelében. A hibaelhárítás költsége egyébként nem terheli a város kasszáját, miután ez a munka az áramszolgáltató feladata, -száRajzverseny a celldömölki Apáczai Kiadónál Tolna megyei iskolások sikere Vörös Zsófia átveszi a díjat a zsűri elnökétől Skliba Zsoltnétól fotó: vörös a. „Magyarország 1000 éves története” címmel hirdetett rajzpályázatot általános iskolásoknak a celldömölki Apáczai Kiadó. A versenyt nagy érdeklődés kísérte, hiszen 1700 munkát küldtek be értékelésre. A zsűri mind a 3-4., mind az 5-6. osztályosok kategóriájában 100-100 rajzot díjazott. A pörbölyi általános iskola 13 rajzot küldött a kiadóhoz, közülük az alsótagozatos korcsoportban Péter Bianca (4. osztályos) országos 1. hélye- zést szerzett a honfoglaláshoz kapcsolódó témájú rajzával. Az elsőséggel 50.000 ezer forint volt a pénzjutalom úgy, hogy 20 ezer forint a tanár, 20 ezer Péter Bianca, és 10 ezer forint az iskola jutalma. A szekszárdi V. iskolából négyen nyertek könyvjutalmat és oklevelet: Pohlon Gergely 3/a. (tanára: Németh Ildikó), Ettig Előd 3/c ^tanára: Gyulainé Vadász Ágnes), Vörös Zsófia 4/c (tanára: Balázsné Molnár Mária), Göttlinger Éva 4/d. (tanára: Dávid Zoltánná). Mi lesz a beküldött rajzok további sorsa? Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó igazgatója elmondta: nem küldenek vissza rajzokat, azok a kiadót díszítik majd. (péteri) Német klub alakult Dombóváron Huszonhárom fővel megalakult a Dombóvári Német Klub, melynek elnöke Männer Róbert, a helyi zeneiskola tanára lett. Á klub elnökhelyettesévé Sticklné Rábai Mártát, az Illyés Gyula Gimnázium és Szakközépiskola nyelvtanárát választották meg. Az egyesületi formában működő szervezet tagjai a nemzetiségi hagyományok és a nemzetiségi kultúra, valamint a német nyelv ápolását tűzték ki célul. Pacsai László: Vállalkozás nélkül megszűnik a könyvtár Bármennyire is meglepően hangzik, a Szakszervezetek Tolna Megyei Könyvtára már csak a nevében szakszervezeti. A valóságban az intézmény teljesen önálló, elvileg nem függ senkitől: ez persze csak azt jelenti - állapította meg Pacsai László igazgató -, hogy szabad önállóan élni és meghalni. Ha itt nem is tart az irigylésre méltó gyűjteménnyel, ritkaságokkal rendelkező könyvtár, az mindenesetre tény, hogy alaposan meg kell szorítani azt a bizonyos nadrágszíjat a túléléshez. Nem véletlen, hogy az igazgatót is egy pályázattal a kezében találtuk az irodájában. — Ez manapság már csak így működik - mondta. — Illetve úgy, hogy vállalkozások által termeljük meg - legalábbis részben - azt a bevételt, ami a fennmaradáshoz szükséges. Egyebek mellett fénymásolást vállalunk, festményeket árusítunk, s bármennyire is szeretnénk, nem tehetjük meg, hogy ne növeljük a beiratkozási díjat. A szakszervezeti könyvtár tagja a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületének, melynek Pacsai László alapítója, elnökségének munkájában pedig kezdettől fogva részt vesz. (Tevékenységének elismeréseként a közelmúltban az elsők között kapta meg a Közösségi Művelődésért kitüntetést.) Az egyesület éppen azért jött létre nem sokkal a rendszerváltás után, hogy a nagy átrendeződések közepette megmentse az enyészettől a szakszervezeti művelődési intézményeket, köztük a könyvtárakat. Mára a tizenkilenc megyei szakszervezeti könyvtárból tizenegy maradt, a többi általában egyesült az adott megyékben működő, nagyobb könyvtárakkal. — Egyesületünk érdekvédelmi szervezet, sikerült elérnünk azt, hogy a támogatandók között szerepelünk a költségvetésben - folytatta Pacsai László. — Összesen 380 millió forintot kaptunk erre az évre, a pénzt száztíz intézményük között kell elosztanunk. Ennek az összegnek persze a duplája sem lenne elegendő: „vállalkozás nélkül megszűnik a könyvtár” - idézzük ismét az igazgatót, aki immár a szekszárdi helyzetre áttérve nem éppen idilli állapotokról ad számot. — Immár harmadik éve sem jutalomra, sem bérfejlesztésre nem futja gazdálkodásunkból, s ezzel együtt erőteljesen csökkentjük a bérköltséget. Állandóan azon törjük a fejünket, hogy miből, honnan lehetne pénzt előteremteni. S mindeközben le kell dolgoznunk a tetemes hátralékot is: úgy tervezem, hogy ha minden jól megy, ez év decemberéig vissza tudjuk fizetni a bérleti díj elmaradásokat. S talán akkor jövőre megindulhat valamilyen - reményeink szerint erőteljesebb - fejlődés ... -száHÍREK „A szeretet nyelvén” művészeti kiállítás A Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 21-én „Ä szeretet nyelvén” címmel kiállítás nyílik 17 órakor Szekszárdon, a Művészetek Házában. A tárlaton a diósgyőri képzőművészeti stúdió tagjainak alkotásai kerülnek bemutatásra. Társastánc tanfolyam haladóknak A Dombóvári Valcer Tánc- Sport Egyesület szombaton délelőtt fél tizenegykor társastánc tanfolyamot indít a Molnár György Általános Iskolában, melyen olyan - 6 és 15 év közötti - fiatalok vesznek részt, akik már korábban valamilyen szintű táncoktatásban részesültek. Sikeresen vizsgázó általános iskolások Sikeres nyelvvizsgát tettek a Dienes Valéria Általános Iskola és Grundschule nyolcadikos, kéttannyelvű osztályba járó diákjai az elmúlt hétvégén. A vizsgára tizenkilencen jelentkeztek, a szóbeli követelményeknek tizenöten sikeresen megfeleltek. Az írásbeli eredményeket hat hét múlva ismertetik. Szombati játszóház iskolásoknak A dombóvári művelődési házban szombaton délelőtt 10 órától játszóház kezdődik. Az óvodások és a kisiskolások ezúttal fonalkarkötőket és nemeztarsolyokat készíthetnek, valamint érdekes fajátékokkal is megismerkedhetnek. n& Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0) 06-90-330 513 mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív intetjük! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0)06-90-330 516 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadói Kft Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 Ft -FÁfa/perc Félévi bizonyítvány osztása előtt az általános iskolákban Az elsősök eddig, jól vizsgáztak" (Folytatás az 1. oldalról.) Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola: — Három első osztályt indítottunk idén ősszel, a gyermekek a szokásos tantárgyak mellé angolt, informatikát vagy németet választhattak -, mondta Papné Kutas Annamária igazgató. — Nem sok ez kezdésnek a kisiskolások számára? — Én is úgy gondolom, hogy az első években köny- nyebb lenne a kisgyermek számára is, ha kisebb terhelésnek lennének kitéve. A tapasztalatunk azonban az, hogy a szülők elvárják az iskolától, hogy valami pluszt adjanak. Ez a folyamat talán már az óvodában megkezdődik, amikor különórákra viszik a gyermekeket. Tény, hogy az első osztály, az első év a legnehezebb, hiszen jelentős minőségi változás történik a kisgyermek életében. Meg kell tanulnia oda figyelni arra, amit a tanító néni mond, feladatokat kell megoldania, az elvárásoknak meg kell felelniük, ami sokszor bizony nem könnyű. — Sok függ a pedagógus személyétől, a Babitsban milyen módszerrel tanulnak a kicsik olvasni, írni? — A módszerről teljesen a pedagógus dönt, nálunk a szótagolásra épülő szintetikusanalitikus módszert választották az elsős tanító nénik és ehhez az Apáczai könyvkiadó tankönyveit használják. Mind három osztályfőnöknek nagy tapasztalata van. A négy nyolcadik osztályban pedig nyolcvanötén végeznek az idén. Természetes, hogy mindnyájan szeretnének tovább tanulni, sajnos az is előfordul, hogy nem reálisan méri fel a gyermek, de a szülő sem a lehetőségeket. Gimnáziumba ugyanis annak érdemes csak jelentkezni, aki valóban jó tanuló és főiskolára, vagy egyetemre készül az érettségi után. Márciusig azonban van még idő alaposan átgondolni a lehetőségeket. Felsőnyék, Simon Gábor igazgató: — Húsz első osztályosunk és 12 nyolcadikosunk van. A vidéki iskoláknak is meg van a maguk előnye. Mi ugyanis ismerjük a gyermekeket már az óvodából, ismerjük a szülőket, a családi hátteret, a körülményeket. Könnyebb a kicsiknek is beilleszkedniük, hiszen év közben is nyitott egymás irányában az óvoda és az iskola. Az elsősök az úgynevezett Romankovics-féle szótagolós módszerrel tanulnak írni, olvasni. A végzőseink pedig a szakmunkásképzőkbe pályáznak, de van, aki középiskolába jelentkezik. A szekszárdi katolikus általános iskolában Tolnai Péter igazgatót kérdeztük: — Száztizenkilenc gyermek jár hozzánk, ebből 23 az első osztályos. A múlt évben már nagy érdeklődés kísérte a szülők részéről is az iskolánkat, így a maximális létszámmal indultunk ősszel. A gyermekek könnyen beilleszkedtek az iskolai közösségbe. Heti 5 órában már az elsősök is tanulnak németet. Az osztályfőnökük a keresztény emberre jellemző sok-sok türelemmel tanítja őket, a szülők visszajelzései alapján is, sikerrel. A Ro- mankovics féle szótagolós módszerrel tanulnak írni és olvasni a gyerekek. Bátaszéken, az általános iskolában öt első osztály indult, rajz és testnevelés szakot lehetett választani, valamint a sérült, nehezebben tanuló gyermekeknek is tudtak indítani egy külön osztályt, mondta Miklósa Istvánné igazgató-helyettes. Az iskolában több féle módszerrel tanulnak az elsősök írni és olvasni. Cikón 104 diák jár az általános iskolába, ebből 10 elsős, 15 pedig nyolcadikos -, mondta Illés István igazgató. A falusi iskola előnye itt is az alacsony létszám, hiszen így több idő jut egy-egy diákra. Á tanulók már első osztálytól tanulnak német nyelvet is. Jó a kapcsolat az óvoda és az iskola között, ezért a kicsik örömmel készülnek az iskolai életre. A végzősök gimnáziumban és szakközépiskolákban tanulnak majd tovább. A szekszárdi belvárosi iskolában, a Garayban ötvennégy elsős kezdte meg a tanulmányait és ugyanennyien készülnek befejezni az iskolát, mondta Herrné Szabadi Judit igazgató-helyettes. A végzősök közül a többség valamelyik gimnáziumot szeretné választani, tehát a továbbtanulás mellett döntöttek.-mauthnerk
