Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-13 / 10. szám
2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1999. január 13., szerda Megkezdődött a felemelt nyugdíjak kézbesítése • • Özvegyek jobb helyzetben Megkezdődött a megnövelt nyugdíjak kézbesítése. A hónap végéig országszerte mintegy 2 millió 800 ezer idős emberhez kopogtatnak be a postások, köztük ahhoz a mintegy 10 ezer saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyhez is, akiket az egy évvel ezelőtti nyugdíjtörvény-módosítás hátrányosan érintett. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál elmondták, hogy a január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat az Országgyűlés decemberben 11 százalékkal, de legalább havi 3500 forinttal emelte fel, a mérték azonban senkinél nem haladhatta meg a 25,5 százalékot. A törvény hatálya kiterjedt a nyugellátások teljes körére: a bányász-, a korengedményes, a művészek öregségi, a szolgálati és az előnyugdíjra is. Ugyancsak vonatkozik a jogszabály a rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a baleseti hozzátartozói és az árvaellátásra, a szülői valamint az özvegyi nyugdíjra is. A saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek esetében új szabály érvényesül, mert az Alkotmánybíróság a múlt év elején megsemmisítette a számukra kedvezőtlen törvényi szabályozást. Eszerint azok az özvegyek, akik eddigi életük során nem szereztek jogosultságot saját nyugdíjra és 1998. január 1-je után özvegyültek meg, házastársuk nyugdíjának nem csupán - miként az a törvényben eredetileg szerepelt - 20 százalékát, hanem 50 százalékát kapják, mégpedig 1998. január 1-jétól visszamenőleg. Ebbe a körbe tartozik például sok faluhelyen gazdálkodó idős ember, vagy azok a háztartásbeliek, akik az otthoni munka mellett „csak” gyermekeket neveltek, kizárólag a családjuknak éltek. A főigazgatóságon elmondták: az új nyugdíjtörvény annak idején az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítási módján nem, csak az összegén változtatott. Az özvegy elhunyt házastársa nyugdíjának 50 százalékára, mint ideiglenes nyugdíjra, egy esztendeig továbbra is jogosult maradt. Kisgyermek esetén ez az idő annak másfél éves koráig tolódott ki. Valójában tehát most telt le az a bizonyos „ideiglenes” egy esztendő, s az idén januártól kerültek volna kilátástalanul hátrányos helyzetbe az érintettek. Az elhunyt házastárs járadékának a 20 százaléka ugyanis a létfenntartáshoz sem lett volna elegendő. Szakértők véleménye szerint ezt valószínűleg az akkori törvényhozók is érezhették, és arra számíthattak, hogy az időskorúak kiegészítő járadékért, szociális segélyért fordulnak majd a helyi önkormányzathoz. Nagy ellenzéke volt ennek a koncepciónak már a törvény- alkotáskor is; a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület ezzel kapcsolatban kimondta: alkotmányellenes az özvegyi nyugdíj mértékének megállapítása azok esetében, akik saját nyugellátásra nem szereztek jogot, és akiknél korukra tekintettel ez már nem is várható el. (deregán) Csaknem ezer eset az EU pénzügyi ellenőrei előtt Santer magyarázkodik Az Európai Unió húsztagú végrehajtó testületét csak akkor fenyegeti a iemondatás veszélye, ha a benyújtott bizalmatlansági indítvány csütörtökön kétharmados többséget kap Strasbourgban. Jacques Santer bizottsági elnök a Die Welt című napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta: ha a javaslat „csak” egyszerű többséget kap az Európai Parlament csütörtöki ülésén, azt is a bizalmatlanság jeleként kellene értelmezni. A testület bukása visszavetné az unió megreformálásának folyamatát, és befolyásolná az integrációs szervezet tervezett bővítését is. Santer rámutatott: az Európai Bizottság most „bizonyos mértékig saját politikájának áldozata”. A brüsszeli testület ugyanis 1995-ben új pénzügyi ellenőrzési rendszert vezetett be, és ígéretet tett arra, hogy átláthatóvá teszi gazdálkodását. Az elnök maga kezdeményezte a bizalmi kérdés fölvetését, amikor pénzügyi szabálytalanságok, sőt visszaélések sorozatára derült fény. Santer szerint azonban az ügyek zöme még az évtized elejéről datálódik, amikor Brüsszel még nem rendelkezett felkészült személyzettel, és külső „szakértőket” bízott meg bizonyos közösségi feladatokkal. Az elnök helyteleníti az újságokban napvilágot látott általánosításokat: „klasszikus csalás” csak a humanitárius segélyezés kategóriájában fordult elő - állítja. A 950 most folyó vizsgálat közül csupán 25 érinti magát a bizottságot, a többi az egyes tagállamokban feltárt visszásságokat térképezi föl, amelyeket a nemzeti számvevőszékeknek kell orvosolniuk. Emlékezés a doni áldozatokra. Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ökumenikus misével és istentisztelettel emlékeztek a második világháború Don mellett elesett több mint 140 ezer magyar áldozatára a budapesti Mátyás-templomban. fotó: feb/diósi imre Az ítélőtáblák ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul az ÓIT Mikor menjen egy bíró nyugdíjba A bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 éves korra történő leszállításának gondolata mind a mai napig csupán a kisgazdapárt elképzeléseként szerepel, így azzal sem az Igazságügyi Minisztérium, sem pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) nem foglalkozik - tudta meg lapunk. A kisgazdák javaslatát Bánk Attila, a párt frakcióvezetője jelentette be december végén. Bár a politikus tagja az OIT- nek, a bíróságok igazgatásának központi feladatait ellátó szervezet mindmáig nem kapott sem hivatalos, sem pedig informális úton értesítést a nyugdíjkorhatár tervezett csökkentéséről. Túri Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese elmondta: a kisgazda törvény- módosító javaslat a parlament előtt fekszik, de a feszített munkarend miatt még nem kerülhetett az illetékes bizottság elé. Mivel az egyéni képviselői indítványok esetén nem előírás az egyeztetés, nem osztották meg elképzeléseiket az ÓIT-vei. Amennyiben azonban értékelhető észrevétel érkezik hozzájuk, előfordulhat, hogy az indítványt átdolgozásra visszavonják. Mint mondta: elképzelésüktől nem állnak el, de annak jobb kidolgozása indokolt lehet. Az ÓIT mai ülésén várhatóan dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e a testület az ítélőtáblák működésének határozatlan időre történő elhalasztása miatt. Mint ismert, az alaptörvény írja elő az ítélőtáblák felállítását. Ennek időpontját a korábbi kormány 1999. január l-jében határozta meg. A parlament tavaly decemberben határozott úgy, hogy a táblák felállítását elhalasztja, s azok további sorsáról fél éven belül dönt. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az ÓIT elnöke úgy értékeli, hogy ez a helyzet súlyosan sérti a jogbiztonságot, ezért fordul a testület az Alkotmánybírósághoz. H. M. Hetven orvos még nem vizsgázott A kamara segítséget ígér a vidéken dolgozóknak Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint az ország mintegy hétezer háziorvosa közül hetvennek hiányzik még az előírt szakképesítése. Ők az év végéig haladékot kaphatnak vizsgáik letételére, s ha ezzel a lehetőséggel sem élnek, 2000. január elsejétől már nem láthatják el betegeiket. A felmérések szerint zömmel a kisebb településeken dolgozó doktorokról van szó, akiknek helyettesítését - a városiakkal ellentétben - nehéz megoldani a vizsgák előtti felkészülés és az egyetemi számonkérés idején. Dr. Gógl Árpád egészség- ügyi miniszter szerint az 1992-ben született rendelet több mint öt évet biztosított az érintetteknek a háziorvosi szakvizsga letételére. Ennek ellenére - a betegellátás folyamatossága érdekében - úgy döntöttek, hogy egy év haladékot kaphat az, aki önhibáján kívül nem tudott levizsgázni. Amennyiben valaki a módosított határidőre sem teljesíti a szakmai követelményeket, annak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal nem adhat működési engedélyt. A miniszter szerint az így kiesett háziorvosok pótlása nem okoz problémát. Dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos szerint létfontosságú, hogy a háziorvosok megfelelően képzett szakemberek legyenek, hiszen akár életek is múlhatnak ezen. Dr. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke támogatást ígér mindazoknak, akik még az idén le kívánják tenni a háziorvosi szakvizsgát. Véleménye szerint a rendelkezés méltányos, hiszen a nyugdíj előtt állókat és a 25 éve rendelőket eleve felmentették a kötelező vizsga alól. A kamara területi szervezeteinek közreműködésével segítenek azoknak, akik helyettesítése gondot okoz. N. Zs. Egy rossz törvény. A kisebbségi törvény és környezete módosításra szorul - jelentette ki tegnap Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az 1998. évi választások tapasztalatainak tükrében az ombudsman elengedhetetlennek ítéli meg a kisebbségi önkormányzatok legitimációs bázisának megerősítését. Ideiglenes helyen. A Néprajzi Múzeum annak idején csak átmenetileg került a jelenlegi helyére; ha lehet, megfelelőbb otthont kell számára találni, ahogy arról már korábban is szó volt - válaszolta Hámori József, a kultusztárca vezetője tegnap a múzeum áthelyezésére vonatkozó kérdésekre. A kormányszóvivő ezt megelőzően közölte: Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre eltekint a parlamenti épületből való kiköltözéstől. A MeH tesztelteti magát. Folyamatos visszajelzést szeretnénk kapni a kabinet munkájának társadalmi megítéléséről - indokolta kedden a Miniszter- elnöki Hivatal (MeH) illetékes munkatársa a kormányzati teljesítmény tesztelésével kapcsolatos 75 millió forintos közbeszerzési pályázat kiírását. Lakástámogatás. Áfa-vissza- térítés illeti meg azokat, akik új lakást építenek vagy vásárolnak január elseje után - közölte Faragó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. A visszatérítés mértéke a megfizetett áfa 60 százaléka, de legfeljebb 400 ezer forint lehet. Tévés a rács mögött. Áfacsalás kísérletéért jogerősen 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság Nagy Csaba budapesti vállalkozót és Liszkai Lászlót, a magyar RTL Televíziós Részvénytársaság kommunikációs igazgatóját. Szabó Lukács gondja. A hiányos dokumentáció miatt egyelőre nem jegyezte be a Fővárosi Bíróság a MIEP-ből tavaly kizárt képviselő, Szabó Lukács új egyesületét. A bíróság azért utasította el a kérelmet, mert az iratok közül hiányzott a tisztségviselők nyilatkozata arról, hogy elfogadják a posztot, amelyre megválasztották őket. Rablógyilkossági kísérlet. Rablási szándék vezette hétfő este a biztonsági őr fegyveres támadóját a budapesti Gogol utcában - közölte a BRFK sajtóosztályának helyettes vezetője a nyomozás első eredményeit ismertetve. Az ismeretlen tettes egy 9 milliméteres fegyverből kétszer rálőtt az őrre, majd elrabolta az oldaltáskáját. Sipo$ István vezérigazgató ravatalánál tegnap lerótták kegyeletüket barátai, ismerősei, niunkatársai és tisztelői a MÁV Rt. Andrássy úti székházában. fotó: feb/reuters Lefizethetők-e a rendőrök? A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés a Belügyminisztérium megbízásából személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett a rendőrség munkájáról, illetve a közbiztonság helyzetének megítéléséről. Az 1521 megkérdezettet véletlenszerűen választották ki. A fővárosban a megkérdezettek 61 százaléka kétségbe vonja a rendőri munka hatékonyságát, a falvakban élő válaszadók 54 százaléka állította azt, hogy a rendőrség hatékonyan lép fel a bűnnel szemben. Vizsgálták, kik és milyen mértékben tartják megveszte- gethetőnek a rendőröket. E tekintetben a budapestiek és a falun élők vezetnek 42 illetve 41 százalékkal, a vidéki városokban lakóknak csak 27 százaléka tartja, hogy valamilyen szinten korrumpálhatok a rendőrök. Érdekes, hogy az 50 éven felüliek kevésbé (25 százalékuk), a 18 és 29 év közöttieknek viszont 52 százaléka tartja aggasztónak a testület morálját. Az idén a közbiztonság megítélése sokkal kedvezőbb, mint az előző években, különösen a mélypontnak számító 1990- ben. Felmérést készítettek külön a falvakban, a vidéki városokban, a fővárosban és országosan is. 1990-ben a négy kategóriában megkérdezetteknek 35-39 százaléka minősítette a közbiztonságot közepesnek; az idén 52-53 százaléka. Nagyon rossz minősítést 1990-ben a kérdezettek 17-25 százaléka, az idén csak 4—9 százaléka adott. A bűnözéstől való félelemmel kapcsolatban három kérdésre kerestek választ a közvélemény-kutatók: Fél-e egyedül sétálni éjjel lakóhelyének környékén? Fél-e éjjel egyedül a lakásában? Fél-e nappal egyedül sétálni az utcán? A válaszadók 10 százaléka halmozottan, 21 százaléka csak két szituációban, 37 százaléka egy szituációban fél. Egyáltalán nem fél a lakosok 32 százaléka. A bűnözéstől „halmozottan félők” más veszélyforrásoktól is tartanak: háborútól 69, betegségtől 67, állásuk elvesztésétől 55, elszegényedéstől 55, tömegmegmozdulástól 38 százalékuk. koós
