Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-12 / 9. szám
4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1999. január 12., kedd Kábeldialektika, médiaharc (Folytatás az 1. oldalról.)- Nagyon visszás helyzet alakult ki: egy vállalkozó elindított egy városi televíziót, amelyet az önkormányzat támogat, helyiséggel, pénzzel, és teljes mellszélességgel mögötte áll. Aki a helyi tévét szeretné nézni, rá van kényszerítve, hogy kifizesse a 25 ezer forintot, akkor is, ha már fizetett a régi kábelhálózatra. Ha harc, legyen harc, nem én ástam ki a csatabárdot. Én azt szeretném, hogy az összes simontomyai ember, aki kábelhálózathoz csatlakozott, nézhesse a városi televíziót.- Az alapoknál kell kell kezdeni - mondja Diel János, az új rendszer építője és tulajdonosa -, először a kábel- rendszert, a vezetékes műsorszórást kell engedélyeztetni a KHVM-nél. A terven egyebek közt szerepeltetni kell, hogy milyen frekvencián sugároz. Ezután lehet hozzálátni a kiépítéshez, ekkor adják ki a végleges működési engedélyt.- Ön közvetített önkormányzati ülésekről. A helyi televízió működtetésére van ORTT-engedélye ?- Nem tudom, hogy ez mennyire minősül helyi televíziónak, ezzel még nem foglalkoztam, mert úgy gondolom, ez az utolsó stádium lesz, amikor már kész a rendszer. A testületi ülésekre olyan nagy az igény, hogy az emberek elvárták a közvetítést. Erre szerződés is kötelez.- Erre mondja Zayzon Nándor, hogy ehhez neki van engedélye.- ő neki sincs engedélye. Van egy szem papírja, amelyen erre kért engedélyt. Ebben az szerepel, hogy az ORTT hatvan napon belül bírálja el, és amennyiben mindent rendben talál, megadja azt. Ehhez szerintem azonban kellenek az alapok. Elismerem, hogy kissé elébe mentem a dolgoknak a helyi televíziózással.- Az ön rendszerén hetvennyolcvan lakás van .. .- Most már százharminc, de folyamatosan bővítjük.- ... tehát a régi rendszer előfizetőinek most másodszor kell fizetni, hogy nézhessék a városi tévét.- Ez az én befektetésem, nem tudom ingyen bekötni a kábelt. Különben a régi rendszer „feketén”, engedélyek nélkül, tisztázatlan tulajdon- jogi körülmények közt működik. Az új rendszer teljes költsége 16 millió forint, ami 30- 35 ezer forintra jön ki lakásonként. Mindezért 17 ezret kell fizetni, ennél lejjebb nem tudok menni.- Zayzon úr azt mondja: a szervezésnél arra hivatkozik, hogy a polgár- mesteri hivatal támogatja.- Ez miért lenne baj? ígéretem van rá, de a mai napig pénzt nem kaptam. Cserháti Péter, polgár- mester elmondta: arról van Diel János határozat, hogy az önkormányzat Diel János helyi televízióját akkor támogatja, ha a szükséges engedélyeket megszerzi. Diel János havi 40-60 ezer forintot kért, az összegről később döntenek. Zayzon Nándor a testület előtt november 17-én benyújtott engedélykérelmet mutatott be, amelynek beadásától számított hatvan nap elteltével lép életbe az engedély. Amennyiben ez megvan, a képviselő-testület újra támogatja Zayzon Nándor támogatási kérelmét. (tf) ZayzonNándor HírSorok MEB-ülés Simontornyán A Bőrgyár környezetvédelmi problémái, a Simontomyai Bőr Kft. elképzelései, a helyi ön- kormányzat munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervei, valamint a tamási munkaügyi ki- rendeltség átképzési programja szerepel a simontomyai Mun- kábahelyezést Elősegítő Bizottság mai ülésének napirendjén. Roma díj a polgármesternek Schranz Istvánné, Ozora polgármestere kapja idén másodmagával a Magyarországi Cigányságért Közalapítvány Közéleti Díját. A szervezet az ozorai települési és a roma kisebbségi önkormányzat többéves együttműködésért ítélte oda az elismerést, amelyet január második felében adnak át. APEH a helyén Egyelőre nem költözik új helyére az APEH tamási irodája. Az szja-bevallások benyújtásának határidejéig nem lesz napi ügyfélszolgálat - tudtuk meg Bíró Zoltántól, az Apeh Tolna megyei igazgatójától. Az új helyiségeket az ÉVŰ Kft. irodaházában legkorábban az év első negyedének végén foglalja el az adóhatóság Tamásiban. Reneszánsz a DC-ben A Musica Historica együttes tart reneszánsz hangszerbemutatót és táncházat a tamási Diákcentrumban január 14-én, csütörtökön 14 óra 30 perces kezdettel. Kék hírek Golfot loptak Keszlben. Fél órára hagyta az utcán Volkswagen Golf típusú autóját egy Siófokról érkezett német állampolgár Magyarkesziben január 6-án, szerdán. Ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy ellopják. A sértett kára a gépkocsiban lévő készpénzzel együtt 320 ezer forint. Hétezer forintot lopott el valaki a Földhivatal egyik irodájában felakasztott kabát belső zsebéből január 8-án, pénteken. A helyiség ajtaját kívülről bezárták, de a kulcs a zárban volt. Az ablakon át jutottak be január 4-re virradó éjjel a fürgedi Mini-Marketbe, 190 ezer forint értékű cigarettát, készpénzt loptak el. Regölyből is ablaktörést jelentettek be, itt az óvoda négy ablakát zúzták be, de nem vittek el semmit. Három magyar, két roma A nemzetiségi hovatartozás nem származás, hanem választás kérdése, ennél fogva bőven találunk kisebbségi önkormányzatot, melynek tagjai nem nemzetiségi, vagy etnikai származásúak. Az már ritkább, hogy egy öttagú cigány kisebbségi önkormányzatban három magyar képviselő legyen. Magyarkeszin pedig ez a helyzet: Flórián Imre, Sarlós Gábor és Farkas Attila „roma lett”, legalábbis a közéletben.- Esztergomból jöttem ide 1989-ben. Nagyon sok roma barátom van, de érzem azt is, hogy hiába vagyok itt tíz éve, a falu szemléletében megvan az, hogy nem úgy fogadják a vidékről jöttét, hiába magyar- mondja a Flórián Imre arról, miért vállalta a képviselői munkát.- Hasonlítana a megítélése a romákéhoz?- Lehet nyugodtan mondani, van egy kis köze hozzá. De nem mennék el innen, akárhogyan nem szívelnek, nagyon megszerettem Ma- gyarkeszit. Indultam települési önkormányzat képviselőnek is, ott nem kaptam mandátumot. Lehet, hogy a cigány kisebbség felé való orientálódásom befolyásolta ezt.- Mit szólnak a faluban ahhoz, hogy most roma képviselő?- Nem mindenki egyformán. Egy-két ,jÖ” szót azért kaptam...- Gábornak és nekem van egy közös jó barátunk, egy fiatal srác, aki roma - mondja Farkas Attila, ő keresett meg minket, hogy együtt hozzunk létre kisebbségi önkormányzatot. A szavazatok alapján én nem kerültem be a testületbe, viszont az alakuló gyűlésen egy képviselő lemondott a mandátumáról.- Mi köze van a cigánysághoz azon kívül, hogy vannak köztük ismerősei?- Én is éreztem azt a megkülönböztetést, ami a „bevándorlók” és az itt lakók között van. Tanulom a nyelvet, azt még nem állítom, hogy ismerem a cigány kultúrát.- A romák között nemcsak a munkanélküliség magas, hanem nagy probléma az iskolázatlanság. Többek között ez is visszavezethető a megkülönböztetésre. Magyarkeszin ez nem így van, de a gyökerek megvannak. A roma önkormányzatnak főleg a szervező munkában tudok segíteni. Orsós László a roma ön- kormányzat roma elnöke azt állítja, a „kisebbségben” jól együtt tudnak működni a magyar-romákkal.- Több romának szóltam, hogy jelöltessék magukat. Azt mondták, hogy nem kell ide önkormányzat. Kértem olyan romákat, akik nem beások, mint én, szerettem volna, ha minden cigány nyelvet beszélő népcsoportból legyen valaki, sajnos csak egyet sikerült rábeszélnem. Ennek ellenére nagyon örülök, hogy így alakult, mert kívülállók, de velünk is vannak, és személyes jó barátaim régebb óta. Majdnem mindig kitaláljuk egymás gondolatát, csak a formai dolgokat kell megbeszélnünk. (tf) Flórián Imre, Orsós László, Farkas Attila. Romák és „bevándorlók” FOTÓ: ÓTÓS Nem gazdajegyzők, falugazdászok Több változáson ment keresztül a falugazdász-hálózat: a korábbi gazdajegyzőket ismét falugazdászoknak hívják, köz- tisztviselők lettek, változtak a személyek és a területi beosztások. . Az élet néha furcsa helyzeteket szül: a tamási gazdajegyző, Csiky Péter most Nagykónyiban lett falugazdász, Szálai Iván, volt nagy- kónyi gazdajegyző pedig Tamási falugazdásza és a tamási régió felelőse lett. Csiky Péterhez tartozik Nagykónyi mellett Értény és Koppány- szántó is. Új falugazdásza van Ozorának is Kovács József személyében, aki Pincehely és Fürgéd gazdáit is ellátja jótanácsokkal. Tolnanémedi, és hozzákapcsolva Simontomya, Nagyszékely és Kisszékely falugazdásza Illés Márton. Regszemcsén, - s egyben Nagy- szokolyon, Magyarkesziben, Felsőnyéken és Újiregen szintén váltás történt, itt Bognár Gyula, Hőgyészen pedig Busa László lett a falugazdász. Hőgyészhez tartozik Murga, Kéty, Felsőnána és Kalaznó. Gyönk falugazdásza Sárosdi János, a gyönki régió vezető falugazdásza Templi Ferenc, regölyi falugazdász. Ez utóbbi két községhez kapcsolódnak a hegyháti falvak. Jegyzők, felmentések, milliók Egyes testületek inkább kifizetnek többmillió forintot a jegyzőnek, és csöndben megválnak tőle, bár szakmai kifogás ellenük nem merül fel - mondja Bárdos László, a Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) Tolna megyei bizottságának elnöke.- Az önkormányzati választás után Tolna megyében három jegyző távozott, egyet felmentettek, az egyik távozó jegyző pedig a felmentésben működött közre. Mennyire bizalmi, politikai állás a jegyzőé?- A törvény azt mondja ki, hogy a jegyzőknek politika- mentesen keÜ dolgozni. Tudomásom szerint Tolna megyében egyetlen jegyző sem tagja pártnak, politikai szervezetnek. A köztisztviselői törvény 1992- ben azt hozta ki, hogy a jegyző elsősorban szakember, a szakmai tudására van szükség, munkája egyrészt a testületi döntések előkészítése, másrészt az államigazgatási hatáskörök gyakorlása. Ha a törvény betűjét nézem, nem fordulhatnának elő olyan esetek, hogy nagyvárosokban, Nyíregyházán, Miskolcon, Salgótarjánban, Szek- szárdon elmozdították a jegyzőt, aizal, hogy a szakmailag ugyan nincs kifogás a munkája ellen, de az előző testülettel, vezetéssel együtt dolgozott. Egyes testületek vállalják, hogy kifizetnek többmillió forintot a jegyzőknek - ezek nem jelennek meg az újságokban és csöndben megválnak tőle, azzal, hogy „közös megegyezéssel” történt. A politika ezáltal igenis belefolyt a jegyző munkájába. A kis településeknél viszont az a gond, hogy évekig betöltetlen e tisztség takarékos- sági okokból, vagy mert nem kapnak képzett személyt, lásd Felsőnyék, Gyönk, Regszemcse.- Előfordulhat-e, hogy a jegyző a döntés-előkészítésben egy adott helyi várospolitika elősegítőjévé válik?- Részben igen. Amikor a képviselőket megválasztják, nincsenek azzal a kettősséggel tisztában, amit a jegyzői munkáról mondtam. Nincsenek felkészítve, ha megkérdeznék, hogy mire vállalkozott, mi a feladata és hatásköre, nem mindenki tudna válaszolni. Elmaradtak a továbbképzések, amelyek régen voltak, minden polgármester, képviselő a saját szorgalmának megfelelően néz utána, mi a feladata. Ha összetűzésbe kerül a jegyzővel, az óhatatlan nem kívánatos személy lesz, mert adott esetben ellentmond a képviselő-testületnek.- Állíthatja nyugodt szívvel, hogy a jegyzői társadalom többsége politikasemlegesen dolgozik?- Igen. Tolna megyében a községeknél egyértelműen, a kisebb városokban szintén, nagyobb városokban elképzelhető, hogy másképp van. Az igazi probléma, hogy a jegyzőnek fel kell hívnia saját munkáltatójának figyelmét a törvényesség betartására. A közigazgatási hivatalnak most sincs olyan hatásköre, hogy ilyen esetekben megvédje a jegyzőt, de elvárja, hogy minden törvénysértést jelezzen. A jegyzők inkább azt csinálják, hogy nem állnak fel testületi ülésen, hanem a közigazgatási hivatalban mondják el a törvénysértést, hogy ne kerüljenek nyíltan szembe a testülettel.- Ön nemrég határozottabb érdekképviseletet sürgetett a JOSZ részéről.- A JOSZ kisugárzó hatása nem éri el azt, amit a jegyzők elvárnának. A bértábla befagyasztásától kezdve egy sor olyan döntés volt, amelyek a közigazgatási dolgozók közt nem lettek népszerűek. A jegyzők felmentésénél nem bírálhatjuk kívülről a testületet, de például ha a jegyző a szövetséghez fordul, elvárhatná, hogy a JOSZ alkalmazna olyan ügyvédet, aki a munkaügyi bíróságon képviselné őt. (tf) r 4
