Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-05 / 285. szám

10. oldal HétVégi Magazin ©ff Fája Géza és a Sarjadás „Az egykor önként vállalt szolgálat elve s törvénye kötelez, hogy sohase szakadjak el az élettől és a néptől. A mai falu­ban korszakot váltó dráma folyik, még egyszer, utoljára megmutatja arcát a múlt és helyébe nyomul a jövendő . . . Az öregedő ember már nem csupán néz, lát és ítél, hanem búcsúzik is a földdarabtól, kit hazájának vall. Áldón, féltőn megsimogatja szemével”. Féja Géza 1963 decembe­rében megjelent könyve, a Sarjadás vallásos fülszövege jól tükrözi a századunkkal egyidős szociográfus-író ne­mes szándékát: olthatatlan vágy élt benne a két világhá­ború közötti időtől a pa­rasztság sorsának megisme­résére, s ettől még a Vihar­sarok megjelenését követő per sem tántorította el. Az üldöztetésért furcsa hála illette: 1943-1957 kö­zött egyetlen kötete sem je­lent meg, majd három ki­sebb jelentőségű könyv, mi­közben már 1960 februárjá­tól rendszeresen járt a Sár­közbe, hogy népi írói álmai­nak teljesültét vagy elporla­dását láthassa: a téeszesítés időszaka ez, ahogy maga ír­ja, „amit ábrázolok, annak nincsen vége. Tovább törté­nik hazámban s a nagyvilág­ban éppen úgy, mint belső mezőimben. A folyamatos történelmi színjátéknak csak egy szakaszát próbál­tam betűkbe menteni”. Mű­ve talán éppen ettől lett ér­dekes, mert egyszerre mesél az elképzeléseiről, a lehető­ségekről s a gyakorta nem éppen szívderítő valóságról. (A kiadás adataiból sejthet­jük, hogy a hivatalos hata­lom nem igyekezett a művet igazán népszerűvé tenni, mert mindössze - akkoriban szegény - 4950 példányban jelentette meg a Szépirodal­mi Kiadó). Az 1962 őszén befejezett gyűjtés, a decem­beri megírás nyomán egy év múlva látott napvilágot a hét részre tagolódó könyv. Az Előhang személyes és mód­szerbeli indoklás a műfajról és a tárgyról: „látnunk kell, hogy honnét jövünk, így te­remtünk távlatot a mához, az utóbbi feladat pedig, úgy vélem, nemzedékem jussa, hiszen mi ismertük legjob­ban a két világháború közöt­ti falu reménytelen életét”. Báta, Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék mellé még Bátaszéket veszi - főleg földrajzi okokból - az egyes fejezetek témájául, s vérbeli elbeszélőnek bizonyul. Ha sokan nem is szerették az általa ábrázolt valóságot, azt mégsem tagadhatták meg tőle, hogy érdekes . . . A régi sárközi témák közül legtöbbször az egykézést és a szabad életmódot emlegeti, de bátran szól a ki- és betele­pítésről is. Aki előveszi a ko­rabeli sajtót, rájöhet arra, hogy amit Féja Géza naivság- nak vél, az jócskán szelídített lelkesedés, s gyakran nem­csak az engedélyezett határo­kig ment el az író, hanem burkolt formában bár, de fi­gyelmeztetett és számonkért: „Korunkat terheli a felelős­ség, hogy tengernyi áldozat és erőfeszítés után a szocialis­ta faluban jól is érezze magát a dolgozó nép - és boldog le­gyen. (...). A falu demokrati­zálódott, ma már csakis en­nek a ténynek a tudatában és elismerésével lehet a népet irányítani”. Könnyen szem­besíthető ez az utána követ­kezett időszakokkal: sokszor csupán kívánság maradt belő­le. Az egykori színes társadal­mi-történelmi kavalkád ma már történelem, amelynek egykori tanúit egyre gyérebb számban szólaltathatják meg. Érdemes lenne összegyűjteni Féja egykori útjának emléke­it, esetleg felkutatni, mi lett az akkori tervekből, álmok­ból, emberekből. Az író a 326 oldalas könyv utóhangjában bevallja szo­morúságát: „Elmaradnak sárközi utazásaim, szegé­nyesebb lesz az életem . . , nehéz elszakadni a történel­mi szerepbe lendített em­bertől . . . Sárközben távol­ról sem csupán könyvem­nek az anyagát gyűjtöttem, hanem emberi kapcsolato­kat is teremtettem, és bele­gyökereztem a tájba. Bont­hatatlan kötelékek fűznek minket egymáshoz, engem nem utolsósorban a hála. Sokat kaptam Sárköz népé­től, és mennyire kevés mindaz, amit viszonzásul nyújtani tudok. Most is erő­sít és táplál tiszta szemük belém sugárzott melege, rámpazarolt jóságuk, szava­ik feledhetetlen muzsikája. Örök útitársaim immár, hű­séges arcuk bizonnyal föl­villan majd köröttem az utolsó pillanatban is. Azu­tán majd legfentebb hazajá­ró lélekként bolyonghatok a drága tájon”. Kell-e ennél szebb vallomás? Dr. Töttős Gábor Az év végéhez közeledve a Matáv is elvégez­te a maga szám­vetését. A társa­ság ezt bátran te­hette, hiszen a listán szebbnél szebb eredmé­nyek sorakoznak egymás mellett. Somfai Já­nos, az rt. pécsi értékesítési osztályának vezetője - aki csütörtökön Szekszárdon, a Művészetek Házában, az év végi hagyományos ügyfélta­lálkozón köszöntötte a meg­jelenteket - irigylésre méltó sikertörténetről adhatott számot.- Eredményeink rendkívül jól alakultak az elmúlt idő­szakban - kezdte mondandó­ját Somfai János. — A társaság árbevétele az előző évhez ké­pest 30%-kal, nyeresége több mint 50%-kal nőtt.- Ez azt jelenti, hogy a haté­konyság jelentősen javult?- Pontosan. Ebben nagy része van nemcsak a vállalat­nak, hanem valamennyi part­nerünknek. Ezen a találkozón éppen nekik szeretnénk meg­köszönni az együttműködést, lojalitásukat, a cégünk mellet­ti kitartásukat.- Az ön által említett eredmé­nyek jelentős részét a Matáv már a versenypiacon érte el...- Azt gondolom, hogy va­lóban megálltuk a helyünket a versenypiacon, s ezzel össze­függésben érdemes szólni új­donságainkról. Eredményeink több mint 10 százaléka a leg­újabb szolgáltatások értékesí­téséből származik. Ezt a len­dületet szeretnénk folytatni, s ehhez van szükség a partne­rekre, a velük való még szoro­sabb együttműködésre az üz­leti kommunikáció, az adat­áció a k°Swüága m/kr)7/Fé/ n I * * ^ MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG kommu­nikáció, a számítógépes hálózatok világában.- Az Internetre utal?- Internet szolgáltatást már két éve nyújtunk, s rendszere­sen szolgálunk újdonságokkal is. Mostanában, december el­sején indult az úgynevezett Matáv-kezdőpont, azaz az Origó nevű honlap, ami ko­moly segítséget, tájékozódási lehetőséget nyújt a kezdő internet-felhasználóknak a há­lózat nem is egyszerű világá­ban. Az Origó segítségével mindenki megtalálja az érdek­lődésének megfelelő helyeket.- Tehát többről van szó, mint a hagyományos hálózati csatlako­zásról és hozzáférés-biztosításról. — Úgy gondoljuk, hogy ez már kevés. Egyre inkább ér­téknövelt szolgáltatásokkal, többlettartalmakkal kell elő- állnunk. Példának okáért a jö­vő év februárjától előfizetői körünknek extra, plusz-szol­gáltatásokat nyújtunk plusz díjak nélkül! A gazdasági élet­ből, az üzlet világából olyan hasznos adatokat, információ­kat igyekszünk biztosítani előfizetőinknek, melyek segít­ségével remélhetőleg sikere­sebbek lesznek, mi pedig nö­velni tudjuk nemcsak üzleti részesedésünket, hanem fo­gyasztóink elégedettségét is. — S itt térünk vissza ismét a korábban már említett verseny­helyzethez. — Igen, egyre értékesebb, tartalmasabb szolgáltatásokat kell nyújta­nunk - versenyképes árakon! Erre az igényre példa számos időszakos akciónk, kedvez­ményünk. Az internet­lehetőségeken túl hadd hív­jam fel a figyelmet az úgyne­vezett ISDN-csatlakozásra. Ennek díjtételét már az őszi időszakban közel 40 százalék­kal csökkentettük. Jövőre is folytatódó értékesítési akció­inkat szeretnénk összekötni olyan eszközök, berendezé­sek, kiegészítők ajánlásával, melyek tovább növelhetik a szolgáltatás, illetve a termék hasznosságát. — Ezek szerint érdemes hív­nunk a Matávot, amennyiben ré­szesei kívánunk lenni új, sokat ígérő kommunikációs világának... — Már csak azért is, mert korszerű kommunikáció nél­kül csak lemaradni lehet. S a kommunikáció ráadásul olyan technológia, ami nagy segítsé­get nyújt a létező társadalmi különbségek leküzdésében. — Osztályvezető úr, a közelgő ünnepek alkalmából mit kívánna az olvasóknak? Akik egyébként döntő többségükben egyúttal a Matáv ügyfelei. — Békés, meleg hangulatú karácsonyt, vidám szilvesz­tert. Azt kívánom, hogy töl­tődjenek fel az elkövetkező időszak küzdelmeihez, mert bizony az élet szinte minden területen nehéz. De hiszem azt, hogy van lehetőség a ki­bontakozásra, amihez a Matáv részéről - a magunk eszközeivel - mi is szeret­nénk hozzájárulni. (73340) A z élet a születéssel kezdődik, a kérész tény ség élete pedig Jézus születésével. Ezért - noha a polgári időszámítás szerint éppen az év végén vagyunk - az egyház karácsony előtt négy héttel már új évet kezd, és várja a Megváltó eljövetelét, Jézus születését. Az egyházi évnek ez a visszatérő körforgása nem egy önmagába visszatérő mozgás, amely mindig ugyanazt mutatja - inkább hasonlítható egy fel­felé tartó csigalépcsőhöz, amely által egyre köze­lebb jutunk Istenhez, egyre mélyebben pillan­tunk az ő szívébe. Az az egyházi év, amelybe most lépünk, kü­lönösen is jelentős számunkra. II. Pál pápa a 2000. jubileumi évre három éves előkészületet kért tőlünk. Az első évben Krisztus volt figyel­münk középpontjában, az elmúlt évben a Szent­lélek, a mostaniban pedig az Atyára szeretnék fokozottabban figyelni. Mindhárom isteni személy végtelen. Az em- -f bér sosem fogja őket teljesen megismerni, so- íg sem fog velük teljesen betelni. Az előttünk álló £§ Atya éve kapcsán próbáljunk meg most vala- SÉÍ mit kiemelni ebből a végtelen gazdagságból. |§b Nem könnyű feladat. • Senki sem tud hitelesebben beszélni az Atyáról, mint Jézus, az ő Fia. Jézus egyik rás f J legismertebb példabeszédére szeretnénk 't#-: most utalni, melynek közismert címe: A J . tékozló fiú. Lukács evangéliumának 15. fejezetében találjuk leírva (11-32. versek). gSfjjfjj A történet szerint egy apa fia megunja az M .. otthoni életet, kikéri jussát, és otthagy- va a szülői házat messze földön nagyvilá- £T-- -r gi életbe kezd. Jól is mennek, a dolgok !- amíg van miből. De amikor elfogy r -­a pénz, elfogynak a barátok is, és a fiú hirtelen ott találja magát az élet mélyén, reménytelenül ma­gányosan. Ráébred, hogy elsietett dolog volt el­hagyni otthonát, és elhatározza, hogy visszatér atyjához. Az atya pedig nagy örömmel fogadja őt, és túláradó szeretettel megbocsátja neki hűt­lenségét. Eddig a történet. Amint említettem, ennek közismerten „A tékozló fiú” a címe. Pedig valójá­ban nem a fiú a történet főszereplője, hanem az apa. Ha a fiút tékozlónak nevezzük, az apát még inkább annak kell neveznünk - ő a szeretet té- kozlója. Nem méricskéli szeretetét, számolatla- nul osztja azt. Ebben a magatartásban pedig mérhetetlen bizalom van. Bizalom, hogy a szere­tet nem lesz hiábavaló, nem fog elveszni. Mi ta­lán nem is fogjuk fel, mekkora szeretetről van itt szó. Ez a fiú hallatlan dolgot tett, amikor elkérte az örökségét. Örökséget csak akkor szokás kap­ni, amikor meghalt a hozzátartozó. A fiú pedig még az apa életében elkéri azt. Ezzel pedig mint­egy ezt mondja: Apám, te számomra már meg­haltál. Te már engem nem érdekelsz, csak a pén­zed kell! A fiú visszatérésekor Jézus ezt mondja a tör­ténetben: „Atyja már messziről meglátta őt, és megesett rajta a szíve.” (20. vers). Mit jelent az, hogy az apa messziről meglátta a fiút? Azt, hogy várta őt! Elképzelhetjük, hogy minden nap ki­ment a ház elé, és reménykedve a távolba tekin­tett, hátha jön már a fia. Ez a „távolba tekintés” azt jelenti: szinte eléje ment fiának, és visszahív- ~i_ta őt a távolból. Ezek persze csak emberi ké­pek, amelyeket nem helyes szabadon fantáziál- “ gatva Istenre kivetíteni. De nagyon mély igazsá- got fejeznek ki: azt, hogy az Istennek nem kö- zömbös a ember sorsa; nem közömbös az, •. hogy vele, vagy nélküle járja-e élete útját. C, Isten bízik az emberben. Bízik a saját té­rj remtésében, amelyet a saját képére és hason- ^ latosságára formált. Bízik abban, hogy az ember újra felfedezi magában a Teremtőre utaltságát; hogy nem torzítja el végképp ’ jggL azt a csodálatos képmást, amelyet a assssE szívében hordoz. Ahogyan a tékozló ■ftSgh apa bízott abban, hogy szeretete kész- “test tette őt arra, hogy elküldje hozzánk Jé- iÉi.!"'.; zus Krisztust. Ahogyan Jézus az egyik példabeszédében mondja, a sok ószö- vetségi próféta után az Atya így küldi 31§|fc Fiát a világba: „A fiamat csak becsülni A-V-fogják” (Mt. 21,37). Kedves Olvasó! Szeretnék most közvetlenül Önhöz fordulni, és meg- hívni, hogy engedjen annak az atyai szeretetnek, amely Önt is várja. Talán úgy érzi: már rég eltávoz­ott Istentől, vagy talán soha nem is volt közel iozzá. De ha így van, akkor bizonyára Ön is át- rzi azt a magányosságot, amely a történetbeli iú szívében volt. Ma is úgy van, mint akkor: a vi- íg mindent megad annak, akinek pénze van. De kár van valakinek pénze, akár nincs, élete csak kkor lesz boldog és kiteljesedett, ha a legfonto- abb számára a Teremtő Atyjához való tartozás. A z Atya éve nagyszerű alkalmat kínál a hí­vőknek, hogy ezt .újra tudatosítsák ma­gukban: a többieknek pedig, hogy ezt elfedezzék. Az Atya „távolba tekintése” hívjon ehát mindnyájunkat a távolból az Ő kezébe, Aki szeretet tékozlója. Tamás Roland káplán Ha a pályakitűző néprajzzal is foglalkozik Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népúj­ság szerkesztőségének címé­re 710Ó. Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény! Be­küldési határidő: december 18. A november 21-i rejtvény helyes megfejtése a követke­ző: „Elég lesz egyetlen párna fakír úr?” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Ambach Edéné 7039. Németkér, Rákóczi u. 37., Ba­logh Jánosné 7133. Fadd, Má­tyás király u. 72., Dvávecz Fe­renc 7081. Simontomya, Sió jobb part 2., Erdély Károlyné 7100. Szekszárd, Kölcsey ltp.10. I. 4., Tóth Lászlóné 7064. Gyönk, Ifjúsági lakóte­lep 21. HAJÓ A VICC RÉSZ OLAJ­CÉG FORMA HÍRES GÖRÖG SZOBOR ALMA­...: A KAZAH FÖ­LÉG­ÜRES TÉR KIÁLT V FOLYÓ PAKISZ­TÁNBAN ..-aa 1> V V ÁLLAM­TUDO­MÁNY > C TRANSZ­FORMÁ­LÓDIK > HÁZ BÉRLŐ­JE > BETÚ. KIEJTVE LÓNÉV > *0 Jc' *" J STíIk) 1 Q foroT­TOTT KETJŐS BETŰ > LENOÜ­LET RÓMAI EGY > V AZAZ, VALÓDI NEVÉN !> „RETTE­GETT ..." NEM MOZDUL > V ANNO E. K. M. V > OPERA­ÉNEKES, GYÖRGY RENDŐR­KÉZRE JUTTAT V­KERESZ­TÜL TÜZEL V~ KOMO­LYABBÁ JETE L EG.YÍk­FEL­TÉVE LAKÁS­BAN VAN! > V/ FÖLÖS­LEGES DE­HOGY! > V V V V V |> V NÉMET VÁROS ... MARS! > MAJD­NEM MÖGÉ l_ JÓD > OLASZ > URÁN > D^L­pLASZ ÜOULOH­FIOKBA PAKOL V > V SZAMÁ- R1 UM HATÁR- RAG TALLI­UM CSIRKE TESZI |> KERESZ­TÜL­MEGY VA­> V v“*­DUNÁN­TÚLI FOLYÓ VÉGTAG > „SE .... SE BŰZE" ISZÓLÁS) V > VARRÓ­ESZKÖZ SZÉL­BEN" (REPU8­LIC> tinii > v V SZEG­VÉGEK! GLAS­GOW LAKÓJA > BLAS" OTTHO­NÁBA SZÓLÍT > SUGÁR JA LEHET > KÖTŐ— > V SÓHAJ > ....V K ETTŐS BETŰ__ P AL A JELZŐJE > SZIBÉ­RIAI IGE­KÉPZŐ A VICC POÉNJA, 2. RÉSZ SZENNY- VÍZ­CSATOR­NA RÓMAI 99 ,f V 1TTv 9 V FORMA 1 — ES VER­SENYZŐ > KUTRI­CA ‘angol FÉRFI­NÉV > ZADAR, MAGYA­RUL MONGOL LÓ F AJT A > V fc> AZONOS BETŰK vTzi ÁLLAT KATONAI IRÖV.) MONGOL URALKO­DÓ V. > DRAVI­DA NÉP­CSOPORT MADÁR V > RÉSZ­BEN KIHATI > v ­TANUL BELŐLE > V IRÁN­BÓL EL­ŰZTÉK! ... PAZ V— > MAGAD > ANTI­MON TANTÁ P> V ÚJJÁ­VARÁ­ZSOLÁS FÉLREI > V V MISKOLC HEGYE r-|T v— RÉGI KÁRTYA­JÁTÉK >

Next

/
Thumbnails
Contents