Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-31 / 305. szám
1998. december 31. csütörtök Ünnepi Magazin 8. oldal MMö Mmt a (MM (MMjIM Óriásbéka jelent meg a tolnai holtágban. Az állatról szóló képek bejárták a világsajtót Is, miközben súlyos feszültséget váltottak ki a magyar politikai életben. A szociálliberális parlamenti ellenzék közleményben tudatta, hogy ez az a béka, amelyet a koalíció jövőre le akar nyeletni a néppel. A kormány erre sajtótájékoztatót hívott össze, és az - egyre kiegyensúlyozottabbá váló - média képviselőinek a szóvivő bejelentette: az ellenzék ismét rosszindulatúan csúsztat. A béka valójában ínyencfalat, tehát a kormány - mint mindig - nagyon is a polgárok érdekeit tartja szem előtt, amikor mindenkinek juttatni kíván a csemegéből. - És különben sem egyben kell lenyelni - mosolygott bele a kamerákba a miniszterelnök, azzal az ő jól ismert mosolyával. Az ellenzéki pártok vezetői viszont azt hangoztatták, hogy a kormány a béka combjait kizárólag a tehetősebbeknek szánja, a kisjövedelmű munkavállalók, a nyugdíjasok (és még sorol- hatnók) millióinak, valamint Puskás Gábornak legfeljebb a füle jutna. A kormányfő erre kijelentette, hogy - a polgárokkal egyeztetett véleménye szerint - (egyelőre) nem erőszak a disznótor, ugyanakkor utalt rá, hogy a Simicska-kom- mandó a jövőben esetleg szigorúbb figyelmet fordíthat az ellenzéki körök „feketevágásainak” ellenőrzésére is, ha már egyeseknek büdös a kormány békája. Miközben a hatalmas állat újabb alkalmat adott a parlamenti pártok közötti háborúskodásra, a tolnaiak jót röhögtek az eseten, hiszen tudták, hogy az óriáskétéltű montázsát még az ‘50-es években készítette egy játékos kedvű, kiváló tolnai fényképészmester, a néhai Tomecskó Frigyes. sk Lármás szilveszter Dr. Eckhard Hoffmann, a giesseni (Németország) egyetem halláskutatási tanszékének tudományos főmunkatársa disszertációt írt a zajártalmakról, és ezen belül nagy figyelmet szentelt annak az időszerű kérdésnek: miért és milyen hatásfokkal ordítozunk az óesztendő utolsó és az új első éjszakáján. A miért kérdésre a válasz: az emberiség évezredek óta síppal-dobbal-nádi hegedűvel, kiabálva, kelepelve, csörömpölve köszönti a vadonatúj évet. Nyilvánvalóan azért, hogy ezzel elriassza a rossz szellemeket. Hoffman most felhívja a világ figyelmét: soha senki nem írt még arról, milyen alapon gondolja a jobb sorsra méltó emberi nem, hogy a gonosz szellemeket zavarja a zaj. S megkérdezi: ki és mikor bizonyította be, hogy ezeket az ártó erőket nem inkább a csend idegesíti-e? Démonűzés vagy nem, tény, hogy odahaza is, az utcán is meglehetősen nagy zajt csapunk az esztendő fordulóján. Hoffmann szerint akkorát, hogy ahhoz képest egy diszkó is a nyugalom völgye. Pedig - figyelmeztet a tanulmány - az általa megvizsgált fiatalok mindössze 40 százaléka mondhatta el magáról, hogy nincs semmiféle zajártalom okozta hallás-sérülése. És mindössze négy százalék volt az összesen 424, 19 és 21 év közötti fiatal férfi közül olyan, akinek egészen kifogástalan volt a hallása. Az orvos azt írja, az igazán nagy forgalmú helyeken a szilveszteri zaj elérheti a 160 decibelt és ez a belső fülben mintegy 18 ezer sejt végleges pusztulását jelentheti. Szilveszterei népszokások Szőlőteszt - spanyol média A spanyolok nagyon egyedi módon szilvesztereznek. A legáltalánosabb hispániai szilveszteri szokás a szőlőfürt-teszt. Lényege: az ember vesz tizenkét fürt szőlőt. Nem szabad sem túl nagynak, sem túlságosan kicsinynek lenniük. Ajánlatos a szőlőt gondosan előkészíteni, mert sok függ attól, hogy később ne kelljen vele bajlódni. A derék spanyol tehát maga elé teszi a megtisztított, előzetesen szemügyre vett fürtöket és várja Szilveszterkor az éjfélt. Amikor megszólal a madridi városháza nagyharangja, az ünneplő az első kongással egy időben bekapja és megeszi az első fürtöt. A második kongásnál a második fürtöt és így tovább. Mivel minden magára adó rádió- és tv-állomás közvetíti a madridi harangütéseket, 39 millió spanyol honpolgár tömi magába egyszerre a szőlőt. Valljuk meg, kissé, vagy gyakran nem is kissé idegesen. A néphit szerint ugyanis azok, akik az utolsó harangütésre nem tüntetik el magukban a tizenkettedik fürtöt, rossz esztendőre számíthatnak, azok, akiknek viszont ez sikerült, boldogok lesznek. Csoda, ha Szilveszterkor Hispániában nagy az izgalom? Nemcsak az otthonokban, de a főváros szívében, a Puerta dél Solon, a Nulladik Kilométernél is nagy a stressz, nem egyszer százezrek végzik itt el együtt, kollektiven a nagy nemzeti szőlőtesztet. Ez az évenként ismétlődő rítus a tapasztalatok szerint nem is teljesen veszélytelen. A fagyos ujjakkal szájba gyömöszölt jéghideg gyümölcstől ugyanis sokan minden esetben többen rosszul lesznek, és nem ritka, hogy e szokás főleg idősebb rabjaira jó kis fuldoklással köszönt rá az újesztendő. Tavaly a szokásosnak éppen a kétszerese volt a balesetek száma. Nem csoda. A még II. Izabella csodaórása által konstruált szerkezet ugyanis 18, vagy 36 másodperc alatt üti el a tizenkettőt. Hétköznaponként 18-ra, újévre virradóra viszont szigorúan 36-ra állítják be, nemzet- védelmi okokból. Vincente Ro- driguez harangozó azonban 1998-ra virradóra túl nagy adagban előlegezte meg magának a szilveszteri nedűt, így véletlenül 18-ra állította be a harangot a fürt-teszt éjjelén, és ettől többen majdnem megfulladtak. A férfiút még azon az éjszakán elbocsátották. Yves Benard, a szövetség elnöke kijelentette: „Az 1998- as szüret minden veszély ellenére a termelők várakozásainak megfelelően alakult. Jók a piaci körülmények és nagyon biztatóak az export-lehetőségek.” 1997 pezsgő-ügyben rekordévnek számított. A francia eladások 1996-hoz képest 5,1 százalékkal emelkedtek és elérték a 270 millió palackot. Az export az eladási rátánál is jobban emelkedett, 9 százalékkal. Ez annyit jelent, hogy tavaly 104 millió palackot szállítottak külországba. Érdekes adat, hogy 1997-ben a franciák után az angolok bizonyultak a legnagyobb pezsgőfogyasztóknak, 22 millió palack tartalma zúdult le a brit alattvalók torkán. Bronzér- -inesek a németek 19 millió palackkal, ez náluk a korábbi esztendő fogyasztásához képest 5,8 százalékos emelkedés. A szakprognózis 1999-re 300-310 millió gyöngyöző nedűvel tele megvásárolt üveget ígér, míg 1900-ban, az akkori új évszázadot mindössze 32 millió palackkal köszöntötték. A mostani nagy kereslet egyik oka Benard szerint már most az ezredfordulós Szilveszter. Az igazi ínyenc ugyanis már most megveszi azt, amit csak akkor bont ki, amikor nem egyszerűen új évet, hanem új évezredet köszönt. Azoknak, akik netán a nagy esemény tiszteletére hirtelen pezsgőhiánytól tartanak, az elnök úr azt üzeni: a világ megfelelő pincéiben összesen 900 millió palack várja a megrendeléseket. FEB Az évezred utolsó újévének hajnalán természetesen pezsgővel koccintunk majd. De milyennel? Minden jel szerint ízletes nedűvel. Az ezredfordító szilveszteren asztalokra kerülő 1998-as terméskínálat ugyanis jó: a szakértők azt mondják, jó pezsgő-esztendőt hagy maga mögött az emberiség. Mintegy 300 millió palack áll készenlétben már most 1999 végére csak a francia raktárakban, meg a pezsgő igazi hazájához közel eső területeken, állapította meg a pezsgő-előállítók évi konferenciája a Párizstól nyugatra lévő Epemayben. i á I fc
