Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

1998. december 29., kedd Kertbarátoknak 7. oldal Jó tanácsok a zöld vonalon A karácsony előtti nagy készülődés köze­pette vártuk az önök hívásait,’ s mint a tele­fonálók nagy száma bizonyítja, sokan fog­lalkoznak az igazán tevékeny téli napokban is a kertjükkel, kamrájukkal, pincéjükkel. Az mindenesetre már az első jelentkezőknél ki­derült, hogy a téli hónapokra tartalékolt zöldség és gyümölcs egy része tönkrement, megrohadt. Szakái László, nyugdíjas agrár­mérnök mint mindig, most is sok jó tanácsot adott kedves olvasóinknak, akik közül - lé­vén lapunk régi, kedves tudósítója, - igen sokukat vagy személyesen ismert, vagy pe­dig már keresték őt telefonon, hogy segítsen a házi praktikákkal a problémák gyors és ha­tékony megoldásában. Legközelebb január utolsó hetében váijuk önöket a zöld vonal végén. A héten belépünk az 1999-es eszten­dőbe, kívánunk tehát önöknek, boldog, sike­res és eredményes új esztendőt! Csak óvatosan a gyomirtószerrel Őcsényből hívott kedves olvasónk, aki a szőlő­ben szeretne gyomirtózni. Szakái László azt ta­nácsolta, hogy mivel csupán négyszáz öl szőlőt művelnek, nem érdemes gyomirtót kiszórni. Annál is inkább, mivel a sorközben zöldségnö­vényeket termelnek, s a kisunokák is gyakran elkísérik a nagypapát és a nagymamát a kertbe. Simon József Szekszárdon Merlot termel a szőlejében, ami szépen elvirágzik, majd a bo­gyók elbamulnak, lehullanak. Mint kiderült, sok nitrogént kapott a szőlőterület, s valószínű, hogy emiatt potyognak a szemek. Szép, buja a kivi, de nem terem Varga Imre Hőgyészről tele­fonált, mert nemigen tud meg­birkózni a varasodással, amely az almánál a Starkingon, a körténél a téli fajtáknál jelent­kezik. Minthogy igen öregek a fák, már több mint húsz évesek, ezért jó lenne felújítani a gyümölcsöst. A körtelevél- bolha rajzása széthúzódik, hosszan tart, ezért tavasszal a vegetációs időszak elején sű­rűn meg kell permetezni a fá­kat, mert az első nemzedéket ezzel jelentősen gyénteni le­het. A Novendával, Agrollal való lemosás igen hatásos. A szőlőben a levélatka ellen úgy lehet sikeresen védekezni, ha pontosan betartja azokat az utasításokat, amelyeket a nö­vényvédelmi naptárban leír­nak a szakemberek. Az biztos, hogy érdemes a szereket vál­togatni. Alapos, pontos mun­kát kell végezni, ha ki akatja takarítani olvasónk az atkát az udvarról. & Kivit vásárolt a szombathelyi faiskolából Farkas Pál, ma- docsai olvasónk. A kivi ter­jed, gyönyörűen buijánzik, és bár négy éves, termést még egyetlen egy szemet nem ho­zott. A kivi váltivarú növény, meglehet, hogy mindkét bokor hím-, illetve nőivarú, tehát nem történhet meg a megter­mékenyítés. Ebben az esetben hiába a gondos helykiválasz­tás, és a tápanyagutánpótlás. * Szabó László Őcsényből hí­vott bennünket, mert van egy gyönyörű, négy méter magas cseresznyefája, amely tavasz- szal pompásan virágzik de termés sohasincs rajta. Mit ki­derült: magról kelt a cseresz­nyefa. Természetesen ez az oka annak, hogy nem hoz gyümölcsöt. Cseresznyéből is a fa, de nem hozott almát. A beszélgetésből kiderült, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy sok trágyát kaptak a gyümölcsfák. Mit lehet tenni - kérdezte -, ha a pázsiton apró túrásokat látunk, amelyek va­lószínű, a lótücsök járatai. Szakái László egy általa már Emlék tavaszról: egy gyönyörű, virágzó ág fotó: gottvald k. csak oltványt szabad telepí­teni. Ezt a fát bármennyire is szép és jól mutat, ki kell vágni. Kivéve persze, ha olyan he­lyen van, ahol a fa árnyékán van a hangsúly. * Ruppert József faddi olva­sónk jonathán almafáján négy évig szép termés volt, aztán az ötödik évben virágzott ugyan kipróbált módszert ajánlott. A munka ingen aprólékos, bab- rás, de nagyon eredményes. Egy 1,5-2 centiméter átmé­rőjű csővel 40x40-es kötésben kis lyukakat fúrunk, s ebbe egy mokkáskanálnyi Basudint szórunk, majd alaposan beta­possuk. A Basudin gázosodik és megöli a férgeket, nem lesz­nek túrások és szépen egyenle­tesen lehet nyírni a füvet. Mi sose fogjunk zöldségmagot! Ambrus András sárpilisi kert­jében 10-15 féle zöldségfélét termel, s azt kérdezte, hogy le- het-e egymás utáni évben ugyanazt a magot elvetni vagy a palántát elültetni ugyanarra a területre. A válasz egyértelmű nem. Egymást tűrik vagy nem tűrik a növények, s mivel ennyi nö­vényről van szó, igen sok a va­riációs lehetőség. A célszerű vetésforgó kialakítására min­den szakkönyvben talál példát, érdemes tehát fellapozni a könyveket, a könyvtárba is el­menni. A rokon növényeknek azonos vagy hasonló a táp­anyagigénye, megegyeznek a kártevői, a kórokozói, tehát ezeket nem célszerű egymás után vagy egymás mellé elül­tetni. Wolf Henrik Gyünkről hívta Szakái Lászlót, s az a gondja, hogy az a fűszerpaprika vető­mag is vírusos volt, amit a bolt­ban vásárolt meg. Óvatos volt pedig, boltba ment a magért, már nem kockáztatta, hogy a saját kertjében fogott magból készítsen palántát. Rögtön ki­derült mi a hiba: ugyanoda vette a fűszerpaprikát idén is, mint tavaly. Rimán Béla Nagydorogon azon töri a fejét: hogyan le­hetne biokertészetet létrehozni egy 10 hektáros földterületen. Ehhez mindenesetre fel kel­lene keresnie egy már működő kertészetet, hogy megtudja, mit érdemes termelni, mit, hol és mennyiért biztonságosan érté­kesíteni. Javasolta Szakái László, hogy keresse meg a he­lyi Áfészt, ahol szívesen segí­tenek eligazodni ebben a kér­désben. Úgy tűnik, Rimán Béla szí­vesen foglalkozik különleges dolgokkal, mert földimogyorót is termel. Akkor kell földdel feltöltögetni, amikor virágozni kezd. Általában homokos tala­jon termelik a földimogyorót, de ha kicsit agyagos a föld, a töltögetés jobban megmarad, főleg ha sok eső esik. Ez a nö­vény széles sor- és tőtávolsá­gon hoz jó termést. Poór Károly paksi olvasónk a hagymával bajlódik, mikor szedték fel akkor látták, hogy elrohadt. Chinoin fundasollal kell csávázni a baktériumos gyökérrotha­dás ellen. Vödörbe te­gyék a vegy­szert, de csak egy percig szabad benne hagyni, majd ki kell szárí­tani a dug- hagymát, s csak utána a földbe tenni. Termel diny- nyét is, csak éppen kicsik maradtak idén. A jó ta­nács: csak megbízható helyről szabad dinnyemagot besze­rezni. A sárga dinnye magját február végén kell kettesével, hármasával tejfölös pohárba tenni, s május közepén - mi­után hozzászoktattuk a hide­gebb levegőhöz - lehet az ál­landó helyére ültetni. Bátaszéki olvasónk kará­csony előtt vette észre, hogy a sárgarépa, a zöldség szinte tel­jesen elrohadt a pincéjében. Ezen idén nem lehet csodál­kozni, mert igen laza a zöldség­félék szövetállománya. Ha csak egyetlen sárgarépán található baktériumos rothadás, a többi is veszélyben forog. Állandóan át kell válogatni a zöldségeket ha homokban, lá­dában tartjuk, de az a legbizto­sabb, ha az ép szálakat megtisz­títva a mélyhűtőbe tesszük. Szedik a földimogyorót (Archív felvétel) Házikerti praktikák Az illatos kerti kakukkfű Mint lapunk december 2-i számában megígértük Kedves Olva­sóinknak, folytatjuk a sokat emlegetett, de a magyar háztartá­sokban még nem széles körben ismert különleges fűszernövé­nyek termelési és felhasználási lehetőségeinek bemutatását. A bazsalikom után ma az illatos kerti kakukkfüvet vesszük sorba, amely félcserje és a Dél­európai országokban őshonos. Századunkban eléggé kiterjedt termesztése Európában, így ha­zánkban is. Az átlagosnál magasabb hő- és fényigényű évelő növény. Ezért kertjeink déli fekvésű, ár­nyékmentes részein érdemes a termesztésével foglalkozni. Tápanyagokkal, szervestrágyá­val jól ellátott, mélyen megmű­velt, aprómorzsás szerkezetű ta­lajba október elején, vagy már­cius végén vethetjük, palántáz- hatjuk, dugványozhatjuk, attól függően, hogy milyen szaporí­tóanyagot tudtunk beszerezni, előállítani. Kihelyezésénél számítsunk arra, hogy 6-8 évig helyben marad. Mivel kezdeti fejlődésében igen élhetetlen, apró magját célszerű sűrűn vetni, 40-50 cm sortávolságra és inkább egyeljünk, mintsem ritka állományt kapjunk. Ha pa­lántákat nevelünk, a magját a palántanevelő talajra fólia alá, vagy üvegházban április-má­jusban szórjuk rá, és mindössze fél centiméter föld takarást kap­jon. Állandó nyirkosán tartás mellett az így nyert palánták csak a következő tavasszal he­lyezhetők ki, de akkor már 40-50-szer 25-30 centiméter sor- és tőtávolságra. Ha meleg helyiségben, világos helyen, tél végén vetünk, igen mély cse­répbe, vagy balkonládába (lé­vén, hogy mélyen gyökerező, karósgyökerű), akkor a 7-8 centiméterre megnövő növény­kék már a nyár elején kiültethe- tők végleges helyükre, de a ta­laj állandó nyirkosán tartásáról gondoskodni kell. Igen gazdaságos, ha a kerti telepítést követő 4-5 évben a régi állományból, jól előkészí­tett helyre, az egyéves elfáso- dott hajtások ültetésével tartjuk fenn az állományt. A második évtől évente két­szer arathatjuk, először a má­jusi virágzáskor 8-10 cm-es tarlót, a fás hajtásrészeket visz- szahagyva, majd augusztus vé­gén, szeptember elején másod­szor. A kaszálékot napfénytől mentes, száraz, szellős helyen szárítsuk csörgősre majd mor­zsoljuk össze. Jó, ha a déli órákban aratjuk, mert ilyenkor a legmagasabb a hasznosanyag koncentrációja. Akár 2,5 százalék illó- és egyéb baktérium és fertőző gomba­ölő, görcsoldó anyagot is tar­talmaz, így gyógyszerkészít­ményeknek is fontos alap­anyaga. Fűszerként pedig pap­rika, uborka konzerválásához, húsételek ízesítéséhez ad kiváló íz- és illatanyagot! Sz. L. Teljed a folyondár Horváth Ferenc őcsényben földet művel, de nagyon el­szaporodott a területen a fo­lyondár. A leghatásosabb szer ellene a Glialka, s ezt akkor kell kiper­metezni, amikor a gaz virá­gozni kezd. Ha újra kihajt, ak­kor meg kell ismételnie a per­metezést. A folyondárt hormo­nális szerrel lehet hatékonyan irtani. Nem érünk el eredményt, ha lucernát vetünk a talajba, hisz ezt a növényt is tönkrete­szi, megöli. A nagyüzemi föld­területeken azért nem lehet látni folyondárt, mert igen in­tenzíven művelik a földet, ráa­dásul az a szer, amivel a gyom­irtást végzik a kultúrnövény­ben, igen erős. A rendszeres kapálás gyéríti a gyomnövényt, de ez csak kis területen oldható meg. Védjük a madarakat, készítsünk odút! Szemtelen verebek: elűzik a cinkéket A madarak sokszorosan visszafizetik azt a segítséget, amit ilyenkor télen nyújtunk nekik. Segítsünk hát az itt telelő kis szárnyasoknak átvészelni a telet, télen, jobban ráérő időnk­ben kis odúk, etetők készítésével, felállításával, kihelyezésé­vel, figyelembevéve a szemtelen, azokat elűző verebek elleni védekezést is. Ezért jó, ha az énekesmadarak nagyságához mért odút és be­járót készítünk. A legkisebb barát- és kékcinke részére 25 milliméter „verébmentes” le­gyen a nyílás, alatta legalább 10 centiméter mély üreggel. A széncinkéknek és csusz­káknak már 30-32 mm-s bejá­rat és alatta 18-20 centiméter mély üreg szükséges. Az odú elkészíthető két darab 10x10 centiméteres deszkalapból négy darab, 17x10 cm-es ol­dallappal. Aki ügyesebb, az elhasított, belül kivésett, utána újra összedrótozott és alsó, felső fedőlappal ellátott fa- törzsdarabból is elkészítheti az odút. Tapasztalatok szerint ez sokkal kedveltebb mint a sima deszkából készített madár­etető. Ablakra, falra erősíthető, fedéllel ellátott és egy oldalon üveglappal védett etetőt is ké­szíthetünk 30x30 cm-es nagy­ságban úgy, hogy egy hosz- szabb röpnyílást (kis belső pe­remmel, hogy a belehelyezett eleség ne potyogjon ki) a tálca alján alakítunk ki. Ezen az ügyes énekesmadarak - egy kis kiakasztott csali szalonna­bőr vagy fél dió révén ráta­lálva - bemennek az etetőbe, amire a verebek nem képesek. Egyszerű, mégis hasznos etető készíthető műanyagfla­konból, vagy dobozokból is, ha ügyelünk a megfelelő röp- nyílások kialakításáról. (Áz előbbiek és ezek kihelyezésé­nél is ügyeljünk a vadászszen­vedélytől fűtött macskák el­leni védelemről is.) A mű­anyag flakonok alján tüzes szeggel égessünk néhány egy milliméteres lyukat, az esetleg becsapódó csapadékvíz távo­zásához. Szakái László Termést hozott a leander Bencze Istvánnéék Törökor­szágból hoztak egy kis leander hajtást, meggyökereztették, felnevelték. Ritkán látható dol­got tapasztalnak: ceruza-szerű termést hoz a leander. Lehet-e szaporítani? - kérdezte. Mivel természetellenes körülmények között nevelődik ez a dísznö­vény, nem valószínű, hogy csí­raképes magot hoz. Minden­esetre ha kipattannak a magok, érdemes megpróbálkozni az el­vetésével, laza talajba, s meleg helyen kell tartani. A leandert sokan szeretik, bár rendkívül érzékeny a tetvekre és csak világos, hideg helyen telel át szépen. Bandi Jánosné szekszárdi olvasónk a kazán­házba tette a leandert, de ellepte a levéltetű. Bi-58-al kell leper­metezni a növényt, és két napig nem szabad bemenni ebbe a he­lyiségbe. Utána jó alaposan ki kell szellőztetni, de úgy, hogy az ablakra egy zsákot, vagy rossz plédet tegyünk, hogy ne élje a növényt közvetlenül a hi­deg levegő. Száradnak a fenyőfa ágai - mondja Gutái Ferencné szek­szárdi olvasónk. A fenyők sekélyen gyöke­reznek, s bizony az idei igen száraz nyári napokon nem ju­tottak elegendő nedvességhez. (Idén 16 napon át 35 Celsius fok fölött volt a levegő hőmér­séklete.) A fenyő eldobta az ágai nagy részét, így védekezett a hőség ellen. Amikor nagyon meleg van, néhány vödör vizet kell a fenyő tövéhez önteni, s ha a fa a lakóhelyünktől távol, a nyaralónknál van, akkor kéijük meg erre a szomszédunkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents