Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-28 / 302. szám

4. oldal Megyei Körkép ___________________— SZEKSZÁRD, BÁTASZÉK És KÖRNYÉKE 1998. december 28., hétfő E gyüttes erővel Ünnepség a sorstársaknál A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Tolna Me­gyei Szervezete hosszú előkészítő munkával szer­vezte meg, tette emlékeze­tessé a tagság idei kará­csonyát. Mint Kovács Lászlóné me­gyei titkártól megtudtuk, si­került a megye vállalkozóit és számos önkormányzatát támogatóként megnyerni. Volt, aki pénzzel, volt, aki különböző termékekkel - tartós élelmiszerrel, szalon­cukorral - vette ki a részét az adakozásból. Sok magán- személy is - átérezve a ne­mes ügy fontosságát - , ha adott esetben csak jelképes összeggel is, de hozzájárult a sérült emberek jobb kará­csonyához. A lázas előké­születeket az sem tudta megakadályozni, hogy de­cember 9-én a Fehér Bot Alapítvány gépkocsiját is­meretlen tettesek feltörték, s megszabadították a kará­csonyra vásárolt ajándékok­tól. Ahogy ennek az esetnek a híre elterjedt a megyében, még többen jelentkeztek kü­lönböző támogatásokkal. A rendezvénysorozat de­cember 11-én kezdődött, először Tamásiban, majd Dombóváron, Pakson és Bá- taszéken jöttek össze a sors­társak - általában 40-60, de néhány helyszínen több mint 100 fő -, hogy kis ün­nepség keretében vegyék át a szövetségtől szerény, de jó szívvel adott ajándékaikat. A legtöbben a szekszárdi ünnepségen vettek részt: a száznegyven megjelent sorstárs mellett sok kísérő családtag is ellátogatott a rendezvényre, melynek a Vállalkozók Háza díszterme adott otthont. A résztvevők nagy tapssal honorálták a szekszárdi Balassa János Egészségügyi Szakiskola diákjaiból szervezett ének­kar fellépést (vezető: Bé- resné Koller Éva), Fehérvizi István tangóharmonika-já- tékát, s Kásler Cecília Mi­kor Máriához című dalát. A hat rendezvényen ösz- szesen 480 ajándékcsomag talált gazdára - a mozgá­sukban súlyosan korláto­zott, beteg sorstársaknak a területfelelősök személye­sen juttatták el a csomago­kat -, s a megjelentek elis­merő szavakkal emlékeztek meg mindazokról, akik lehe­tővé tették, hogy a vakok­nak és a gyengénlátóknak is kellemes karácsonyi ünne­pekben legyen részük. Két évszázad oklevelei Interjú Szakoly Ferenc történésszel, akadémikussal „A szekszárdi konvent tanúsítja, hogy (...) Péter fiainak (...) meg kellett osztozniuk Kuzepfalw possessión a konvent tanúbi­zonyságának jelenlétében.” Az 1318. november 8-i dátummal ellátott idézet abból a kötetből származik, melyet - dr. Gaál Attila igazgató szerkesztésében - most jelentetett meg a szek­szárdi Wosinsky Mór Múzeum. A fővárosban élő szerző neve megyénkben is jól ismert: Szakály Ferenc történészről, aka­démikusról, a Garay Gimnázium egykori diákjáról van szó. lenes hadjáratok néhány érde­kes részlete tárul elénk. — Az oklevelek alapján mi­lyen szerepet tulajdoníthatunk a középkorban a mostani me­gyeszékhelynek, Szekszárdnak? — Szekszárd a középkorban is rendkívül fontos szerephez jutott, miután itt hiteleshely SZAKÁLY FERENC AMI TOLNA VÁRMEGYE KÖZÉPKORI OKLEVELEIBŐL MEGMARADT 13141525 * (IHM A könyv borítólapján románkori corpus látható. (Szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum). Ami Tolna vármegye közép­kori okleveleiből megmaradt. (1314-1525). Ezt a címet viseli a szép kiállítású könyv, ami bátran tekinthető egyedülálló­nak ebben a kategóriában. — Ilyen kiadvány eddig va­lóban nem jelent meg hazánk­ban - tudtuk meg magától a szerzőtől, dr. Szakály Ferenc- től. — Egy megye valamennyi középkori oklevele egy kötet­ben áll az érdeklődők rendelke­zésére. — Mennyi ideig tartott a kö­tet összeállítása? — Huszonöt évig. S itt szük­séges némi magyarázat. Annak idején, a hatvanas évek végén jómagam is szerzője lehettem a Tanulmányok Tolna megye tör­ténetéből című kiadványnak. Ekkoriban kezdtem el összeállí­tani a most megjelent gyűjte­ményt. Ám különböző okok miatt megszakadt a kapcsola­tom a megyével, a kézirat-kez­demény pedig hosszú időre az asztalfiókba került. Csak mos­tanra sikerült minden akadályt - s itt az anyagiakra gondolok - elhárítani a megjelentetés elől. — Összesen 216 oklevél, regeszta - tartalmi kivonat - ta­lálható a kötetben. Ez soknak számít, vagy inkább kevésnek? — Minden viszonylagos. Ha például a déli végek Valkó megyéjéhez hasonlítjuk, ahon­nan csak néhány tucat oklevél került elő, akkor a 216 oklevél rengeteg. Ám hol van ez Sza­bolcs ezret meghaladó „hagya­tékához” képest? Ám akár azt is kijelenthetjük, hogy a 216 oklevél megmaradása csodának számít a török másfél évszáza­dos jelenlétét figyelembe véve. — Találkozott valamilyen érdekességgel az okmányok át­tanulmányozása közben? — Jórészt - csak a szaktör­ténész számára érdekes - „tö­megáruról” van szó, de találunk az anyagban olyan adatokat is, melyek különböző had-oszlá- sokról szólnak. Azaz a török-el­működött. Egyébként éppen emiatt települt el innen a ha­sonló funkciókkal rendelkező vármegye is: ezért fordulhat elő az, hogy ugyanazon ügyben a vizsgálatot gyakorta mind a szekszárdi konvent hiteleshe­lye, mind pedig a vármegye le­folytatja. -szá­CO.LIBRI Rt.: „Kicsik közt a legnagyobb,, Szlogenünk a címbeli mondat. Hogy mi a CO.LIBRI Rt.? Egy diákvállalkozás, mely a magyarországi Young Enterprise Ala­pítvány keretein belül működik a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskolában. A harmadikos világbanki mar­keting osztály szakmai gyakor­latának kötelező része a diák- vállalkozás működtetése. Aján­déktárgyak előállításával és ér­tékesítésével foglalkozik. Fo­lyamatosan termel és értékesít, részt vesz az alapítvány által szervezett kiállításokon, vásá­rokon, versenyeken. A CO.LIBRI Rt. 1998. de­cember 5-én, az Országos Ad­venti Vásáron a „legjobb ke­reskedő” első helyezést, majd december 12-én, az Országos Karácsonyi Vásáron 45 diák- vállalkozás közül a „legjobb vállalat” címét nyerte el. A si­ker a komoly marketingmun­kának, a színvonalas termékek­nek és a diákok lelkiismeretes aktivitásának köszönhető. A vállalkozás tevékenységében kiemelkedő munkát végzett a CO.LIBRI Rt. igazgatósága: Tischler Márk, a vállalkozás vezetője, Trieber Attila és Csáki Csaba marketingfelelő­sök, valamint Fodor Rita a pénzügy- és Nyárai Miklós az értékesítés területén. A sikeres működés és a kimagasló ered­mények elérését Benizs Sán- domé, a szakmai gyakorlatve­zető tanácsai segítették. A magáét fújja ÖRÖKZÖLD SLÁGEREK TROMBITÁN trombita My Way - Az én utam: ez a címe Pecze István most meg­jelent szóló cd-lemezének. A szekszárdi Liszt Ferenc Zene­iskola igazgatóhelyettese ­egyúttal városi képviselő - a Magyar Rádió 8-as stúdiójá­ban készítette el albumát, me­lyen tizenöt örökzöld felvétel hallható, trombitán. -szá­Ami emelkedik, s ami változatlan marad Költségvetés-meghatározó a befizetett iparűzési adó Az egyik legfontosabb, s az emberek pénztárcáját érintő kérdés a jövő évi helyi adók mértékének a tárgyalása volt a legutóbbi testületi ülésen Bátaszéken. Országosan is rendkívülinek számít, hogy Bátaszéken az építményadó jelenleg 10 fo- rint/négyzetméterbe kerül évente. Ugyanis azoknál az önkormányzatoknál, ahol be­vezették ezt az adónemet, 100 és 300 forint négyzetméte­renkénti mértékeket határoz­tak meg. Bátaszéken az épít­ményadót tekintve 201 adózót tart nyilván az önkormányzat, s az adózóktól származó be­vétel legalább 50 ezer forint. Ilyen adómértéknél az admi­nisztrációs költségek többe kerülnek, mint amennyi maga a bevétel: ezért indokolt, hogy az adó mértékét évente 40 fo- rint/négyzetméterben állapít­sák meg. A telekadó Bátaszék belte­rületén lévő beépítetlen föld­részeket (telkeket) adóztatja. Ez elősegíteni, támogatni hi­vatott a városkép megfelelő kialakítását azzal, hogy a bel­területen ne maradjanak hosz- szú távon beépítetlen, rende­zetlen ingatlanrészek. Ezen adónem szerepe megkérdője­lezhető, hiszen Bátaszéken építésre alkalmas belterület már nem nagyon található. Ezért az önkormányzat a te­lekadót január 1-jével meg is szünteti. Jelenleg Bátaszéken a ma­gánszemélyek kommunális adója 2000 forint/év, kivéve az üzleteket, raktárakat. Eze­kért 1000 forintot kellett fi­zetniük a polgároknak. Ez több mint két és félezer adó­zót érint. A megyében talál­ható városok hasonló tételeit vizsgálva megállapítható, hogy a jelenlegi mérték ala­csony, ezért azt 2000 forint helyett évente 3000 forintban állapítja meg a testület. A vállalkozók kommunális adója 447 adózót érint. A je­lenlegi adómérték 1000 fo- rint/fő évente, s ezt a tételt jö­vőre nem emeli, elfogadható­nak tartja a testület. Nem lenne szerencsés a vállalko­zók terheit még tovább nö­velni. Jelenleg a 434 adózó éves helyi iparűzési adó befizetése várhatóan 25 millió forint lesz. Ez az adónem egyébként meghatározó a város költség- vetési bevételei között, az adókulcs mértékét a város tes­tületé 1,4 százalékban fogadta el. Változik a gépjárműadó mértéke is. Mégpedig a gép­jármű minden megkezdett 100 kilogrammja után a mi­nimum adó 400 forintról 600 forintra emelkedik. (péteri) Palánki diákok a Dunakanyarban Ferenc Tibor, a szekszárd- palánki Csapó Dániel Szak- középiskola I. osztályos ta­nulója levélben kereste meg szerkesztőségünket, hírt adva arról a kirándulásról, melyet az iskola diákjai tet­tek - kísérő tanáraikkal együtt - Észak-Magyaror- szágon. Mint levelében írja, a Varga Trans-Femek köszönhető bu­szos túrán az intézmény 280 diákja ingyen vehetett részt. „Kirándulásunkat Békeffy István idegenvezető informá­ciókkal, érdekességekkel szí­nesítette. Pakson keresztül Dunaújvároson át számos tör­ténelmi építményt és hely­színt meglátogattunk. A fővá­rosba érve felkerestük a neve­zetességeket, többek között az Országházat, a Budai várat, a Hősök terét. Innen utunk Szentendrére vezetett, ahol sétára indultunk és körülnéz­tünk a turisták sokaságát vonzó városban.” A Kovács Margit Múzeum megtekintése után a csapat a Dunakanyar felé vette útját. „Sajnos, az ekkor leszálló köd nehezítette a festői környezetben talál­ható táj megtekintését. A vi­dék egyedülálló hangulatával, varázslatos képeivel a kelle­metlen időjárás ellenére is maradandó élményekkel gaz­dagított minket” - zárta útibe­számolóját diáklevelezőnk. „Volt egyszer rég...” Várdombon Régi hagyományok, népszokások A várdombi Kiss Tamásné nem készült arra, hogy könyvet ír­jon, amikor nagynénje, a nagy mesemondó régi emlékeit, tör­téneteit beszélte el. Aztán a 70-80 éves idős várdombiaktól kér­dezett a századforduló szokásairól, a gyűjtésébe olyan is beke­rült, amit az óhazából, Németországból hoztak magukkal. A régi fényképeket a falubeli asszonyoktól gyűjtötte. Folya­matosan, 4-5 éven át folytatott gyűjtőmunkát, s amikor már az anyag együtt volt, úgy gon­dolta, jó lenne, ha azt más is el­olvasná. így született meg a „Volt egyszer rég... Adatok a várdombi németek néprajzához és szokásaihoz” című könyve magyar és német nyelven. — Hogyan ünnepelték a helybeliek a szilvesztert? — Ezt még megelőzte de­cember 28-a, az Aprószentek napja. Ekkor a gyerekek szom­szédokhoz, rokonokhoz men­tek, s egy suhogó fűzfavessző­vel az alábbi versike kíséreté­ben minden szó kimondása után suhintottak egyet a házi­akra: „Legyetek frissek, egész­ségesek, csípős-e a bors? Ma­radjatok egészségesek, míg újra eljövök!” December 31-én a férfiak és nagyobb legények délután, este a kocsmába men­tek kártyázni. Éjfél után csat­togtattak: nagyobb üreges végű kulcsot megtöltöttek letördelt gyufavégekkel, a kulcs nyílását eltömítették valamivel - s mi­kor így a földhöz csapták, az pukkanó hangot adott. — Mit fó'ztek újév első' nap­ján? — Ekkor korán kelt a falu népe, rokonokhoz, barátokhoz, szomszédokhoz mentek újévet köszönteni. A gyerekek kevés aprópénzt kaptak a köszönté­sért, megkínálták őket süte­ménnyel, vagy disznótoros kós­tolóval, a felnőtteket egy-egy pohár borral. Az újévi ünnepi ebédet nem volt szabad csirké­ből főzni, mert a babona szerint a baromfi szétkapirgálja a java­kat, s nem lesz szerencsés az új esztendő. Disznóhúst kellett enni, mert az „összetúrja a sze­rencsét”. Délután a gyerekek nagy izgalommal várták a „kodlit” és a „komát” (ke­resztmama és keresztapa), mert tőlük ezen a napon kaptak ajándékot. — Mikor rendezték az év első' bálját? — A Három királyok napja, január 6-a ünnepnap, munka­szüneti nap volt - e napon volt szokás a karácsonyfát lebon­tani, kivinni a szobából. A dél­előtti misén a pap háziáldást mondott. A templom oldalsó aj­tajának homlokzatára felírták a három napkeleti király - Gás­pár, Menyhért, Boldizsár - ne­vének kezdőbetűjét (G-M-B) és a mindenkori évszámot. Aki külön kérte, ahhoz házhoz is ment a pap háziáldást mondani, de ez nem volt elterjedt. E nap estéjén rendezték meg az esz­tendő első bálját. (péteri) t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents