Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-24 / 301. szám

1998. december 24. Két évvel ezelőtt rob­bant be a hazai zenei életbe a Bestiák együttes. A három lányból álló csapat tagjai már korábbról ismerték egymást, ám Kozso (az Amokfutók énekese) rávette a ze­nére született, fiatal, életvidám hölgyeket: alakítsanak zenekart. Az együttes elindulá­sával megszülettek a fantázianevek is: Honey, Bee és Bedy. Ezután a kitartó munka kö­vetkezett, a két év alatt szám­talan helyen népszerűsítették magukat, felléptek kisebb és nagyobb szórakozóhelyeken. Az első lemez is hamar meg­született, melynek a lányok rendkívül örültek. Végre kife­jezhetik magukat. Kozso pe­dig mindig a háttérből irányí­totta - irányítja ma is - az igyekvő lányokat. A most megjelent új albu­mon tíz dal található, melyek hangzásáért szintén Kozso a felelős. — Azok, akik meghallgat­ják a Bestiákat, nem fognak csalódni. Az új albumon talál­ható számok hasonlóak a ko­rábbiakhoz, ám a számok ke­- ^ ^ ^ mJImI ■ »■ l wl«l 1 l j j jJ véssé reppelősre sikeredtek - kezdte lapunknak adott inter­júját Bedy. — Közeleg a karácsony. A dalok között találunk ilyen hangulatú számot? — Kimondott csingilingis karácsonyi nóta nem szerepel a lemezen, ám úgy gondo­lom, hogy az album címadó dala „Nem kérek mást” érze­lemmel dús, akár a karácso­nyi hangulatot idéző is lehet. Azt hiszem, hogy az új kiad­ványon található 10 új szerze­mény minden alkalommal kellemes élményt jelent a hallgatónak. — Divat a feldolgozás. Van az újonan megjelent lemezen ez is? — Természetesen nem a di­vathoz igazodva, de egy szám erejéig (Rick Asley egyik szá­ma) elkalandozott Kozsó. Ezek a fel- vagy átdolgozások valójában akkor érdekesek, amikor az ember az eredeti­hez képest valamilyen más hangulatot okoz a hallgató­nak és persze számunkra, előadók számára is. Szeretjük az újításokat, a meglepetése­ket. Heti divatterv Manapság sokan hajlamosak bemesél­ni maguknak, sőt, másokkal is elhitetni, hogy az illem valami­féle ósdi dolog, az „ősök” begyepesedett mániája, amire csak legyinteni kell. Óriási tévedés! Nem a királyi udvarok nyakatekert etikettjére, vagy déd­anyáink „begombol­kozott” erkölcseire gondolunk, pusztán a hétköznapokra, ami­kor tudni kell, mi a helyes viselkedés. Lássunk néhány megszívlelendő pél­dát: Ulik-e:- Mindenkitől el­várni, hogy türelem­mel végighallgassa mondókankat, de ha ő szeretne szóhoz jutni, elpanaszolni vagy el­mesélni valamit, ak­kor közölni vele: saj­náljuk a drága időnket az ilyen érdektelen semmiségekre? — Egy átmeneti, habár „öröknek” titu­lált harag után - bosz- szúból - közhírré ten­ni tegnap még legjobb barátnőnk-barátunk legféltettebb magán­ügyeit? — Megorrolni csu­pán azért, ha valaki- Milyen hangulatban zaj­lott a felvétel?- Nagyon kellemes kör­nyezetben, Kozsó korszerűen felszerelt stúdiójában. Bor­zasztó jó volt tudni, hogy olyan emberekkel dolgozhat­tunk, akik kiválóan értik a szakmájukat. Szinte szórako­zás volt. — Mit jelent a „Nem kérek mást” albumcím? — Nos, nem titkoljuk, hogy nem szimpatizálunk napjaink erőszakvilágával. Szeretnénk, ha minden ember boldog len­ne, s nem kellene a sok nega­tívumtól tartanunk. A dalok remélem feledtetik a rosszat, inkább a harmóniára törek­szenek. -garay­Figyelem, játék! A Warner Music Hungary lemezkiadó jóvoltából az alábbi három kérdésre jól válaszolók között Bestiák CD-t sorsolunk ki. 1. Ki a dalok szerzője? 2. Mi a címe az albumnak? 3. Mennyi dal található az albumon? A megfejtéseket levélben kérjük a Tolnai Népújság cí­mére - 7100, Szekszárd, Liszt F. tér 3. - beküldeni. nem akarja engedni, hogy saját fésűnkkel vagy kefénk­kel csináljunk neki új frizu­rát?- A házibulin, amikor mi vagyunk a „házigazdák”, Gyermekvilág ....... ...................................................... > ' Tizenharmadik oldal A z afrikai fennsík gorillái Állatok végve­szélyben Már a század elején megjelent Révai lexikon is igyekszik megszabadítani - akkori - rossz hírétől a goril­lát: a szövegrész szerint egyes írók légből kapott rémtörté­netei is hozzájárultak ahhoz, hogy ez az alapjában véve nyugodt állat ijesztővé váljon a könyvek lapjain. Mára szerencsére alapvető­en megváltozott a gorillákról az emberekben élő egykori kép. Mindez köszönhető egyes kutatóknak, természet- búvároknak, zoológusoknak, akik könyvekben, sőt, filmek­ben (Gorillák a ködben) is megmutatták az igazi arcát ennek a figyelemreméltó fő­emlősnek. Az egykor vér­szomjas, kegyetlen állatból az lett, ami valójában: olyan, jobb sorsra érdemes állat, amelyik élné életét - ha hagy­nák. Ám a gorilla manapság na­gyobb veszélyben van, mint valaha. Hazájában, Közép-Af- rika trópusi vidékein, fenn­síkjain - elsősorban Tanzánia és Kongó határterületein - egyre zsugorodik eredeti élet­tere. Ugyanakkor ennek a leg­nagyobb majomfélének - test­hossza 140- 185 cm, a hímek súlya akár 270 kg is lehet - életmódjához alapvetően hozzátartozik a barangolás. Ilyenkor szerzi be növények­ből álló táplálékát: az étrend­j é n _yü- m ö 1 c s , rügy és fakéreg egyaránt szere­pel. Az akár több tucat egyedet is magában foglaló csoportot egy ta­pasztalt, idősebb „ezüsthátú” hím vezeti: a nagy létszám egyrészt biztonságot nyújt, másrészt a fiatalok is elsa­játíthatják a „go­rillatársadalom­ban” megkívánt viselkedés- formákat. A gorilla, ha csak teheti, ki­tér az ember elől: ám erre ma­napság egyre kevésbé van le­hetősége. Az ok szokásos: a menedéket nyújtó bozótost, erdőséget a bennszülöttek ki­irtják, s haszonnövényekkel, gabonával telepítik be. Itt már nincs helye semmiféle „ha­szontalan” vadállatnak. A go­rilla helyzetét külön nehezíti, hogy abban az országban - Ruandában - , ahol nagy számban él(t), a polgárhábo­rú zavaros állapotokat terem­tett, s ott egyelőre nem az át­fogó vadvédelem a legfonto­sabb célkitűzés. Sajnos, nem egy turista is hozzájárul a go­rillák pusztulásához: útleírás­okban olvasható, hogy a bennszülöttek élő gorillaköly­köket, vagy az állat mancsai­ból készült „szuvenírokat”, például hamutartókat kínál­nak eladásra az egzotikus ajándéktárgyakra áhítozó lá­togatóknak. Játék! A Világ Természet- védelmi Alap (WWF) Ma gyarországi Képviselete az alábbi három kérdésre helye­sen válaszoló játékosok kö­zött egy színes, nagyméretű, leopárdot ábrázoló posztert és WWF emblémás tollat sor­sol ki. 1. Hol él a gorilla? 2. Mekkora sálya lehet a kifejlett hímnek? 3. Mi a neve a gorillacsa­pat vezérének? Címünk: Tolnai Népúj­ság, 7100 Szekszárd, Liszt tér 3. Jelige: Állatok végve­szélyben. Hétköz­napi illemtan vendégeink elől kivenni a tálból a legnagyobb szelet sütit vagy a legmo- solygósabb gyümölcsöt? —Erőszakkal faggatni enélkül is „maga alá zu­hant” társunkat, hogy milyen csatározások után váltak el a szülei, és ő most melyiküknél fog lakni? Az ismerősöknek vagy távol élő családtag­oknak gonoszul arról pletykálni, hogy leg­utóbb is mennyire nem voltak szívesen látott vendégek, és a vázát, amit hoztak, azóta már továbbadtuk Julis néni névnapjára?- Harsányan kicikiz­ni, csúfolni azt az osz­tálytársunkat, akiről ki­derül: előző este a szülei eltiltották a szexis tévé­filmtől, és közben mé­lyen hallgatni, hogy mi sem nézhettük volna meg, ha az „őseink” nem mennek vendégségbe? — Véleményünkkel szándékosan félrevezetni fontos randira igyekvő barátunkat-barátnőnket, szó nélkül hagyni, hogy túl előnytelen fazonú és színű ruhát húzzon ma­gára, sőt, álszent dicsé­rettel még rá is tenni egy lapáttal?- Átkos feledékenysé- günkre hivatkozva pénzt kunyerálni másoktól, az­tán sokáig vagy végleg megfelejtkezni a kölcsön visszaadásáról?- Leplezetlenül kirö­högni és figyelmeztetés nélkül hagyni azt, aki vé­letlenül ferdén begom­bolt köpenyben jött a su­liba, vagy a reggeli roha­násban kétféle színű zoknit húzott?-A ránk bízott, fontos levelet lezseren a zse­bünkben hagyni, egy tit­kos szerelmi üzenetet szándékosan elferdítve továbbadni, avagy úgy „postázni”, hogy min­denki észrevegye?- Megsértődni, ha a tornazsákból előhúzott, meglehetősen „illatos” vajas-szalámis kenyérből senki sem akar törni?- Nyíltan statisztikát vezetni arról, hogy kitől mit kaptunk ajándékba, nehogy véletlenül túl adakozzunk vagy hát­rányban maradjunk? Egyáltalán: illik-e - szerinted valóban fontos­éi - törődni azzal, ho­gyan „közlekedünk” a környezetünkben, a vi­lágban, milyen képünk van a többiekről, és ró­lunk milyen a kialakult vélemény? FEB Vágd ki a képet és rakd sorrendbe á kockákat. Ha felragasztod egy lapra, utána tetszés szerint kiszínezheted a rajzot. Szakájok és tigrisek Máig úgy éltek, mint a kőkorban. Tudomásuk sem volt arról, hogy néhány kilométerre tőlük ott a huszadik századi civilizáció minden áldása és átka. Háborítatlanul, felfedezetlenül éltek a thai-maláj ha­tárvidék sűrű dzsungelének mélyén. Ezek az erdei emberek, thai ne­vükön szakájok, alacsonyak, erősek, gyorsak és-békések. Fúvócsővel röpítik mérgezett, apró nyilaikat zsákmányuk testébe, gyümölcsöket gyűjtögetnek, és mintegy 35-45 évig élnek, míg szépen meg nem hal­nak. Pontosabban éltek, míg meg nem haltak. Most már csak remélhetik, hogy nem kell levetniük pálmalevélből font fűkötényüket, nem kell lőfegyverre cserélni fúvócsövüket, és nem kell megtagadniuk közösségeiket. Talán ők az utolsó igazán ter­mészeti nép fiai és lányai is, de már felfedezte őket Tony Linam tig­riskutató.

Next

/
Thumbnails
Contents