Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-24 / 301. szám

1998. december 24., csütörtök Sport 5. olldal Boldog, sportos karácsonyt! Külhonban karácsonyozó kosarasok Karácsony. A legnagyobb, legigazibb ünnepünk. Zavaros, ro­hanó világunkban egy biztos pont, amikor a mindennapi haj­sza egy rövid időre háttérbe szorulhat, amikor megállhatunk „kifújni” magunkat, a család melegében kicsit feltöltődhetünk. A karácsony - mondják bármilyen nyelven - az összetartozás, a család és a szeretet ünnepe világszerte. Sok helyen ha csak ebből az alkalomból is - legyen szó bármilyen hatalmas távol­ságról -, de összegyűlik a család, együtt ünnepelnek. így van ez az Atomerőmű SE három kiváló kosárlabdázójá­nak esetében is. Arunas Visoc- kas, Darius Lukminas és Tauras Stumbrys kedd este türelmetle­nül várta, hogy lefújják végre a Kaposvár elleni kupamérkő­zést, és már csomagoltak is: irány Litvánia, várják őket sze­retteik. Mivel ők az év jelentős hányadát hazájuktól, családjuk­tól távol töltik, minden együtt töltött óra ajándék számukra, hát még a karácsony, amely Litvániában is az első számú ünnep. Arunas Visockas — Lényegében ez az egyet­len olyan ünnep, amelyet min­dig együtt, családi körben töl­tök. Bárhol is legyek a világ­ban, korábban Spanyolország­ból, most pedig Magyarország­ról is utazom haza. A karácsony mindig otthon, Litvániában ta­lál, de így vannak ezzel tár­saim, Tauras és Darius is - mondja a rangidős Arunas Vi­sockas, aki egyben hármójuk szóvivője is, hiszen leginkább ő beszéli nyelvünket. — Sajnos, az idén elég ké­sőn tudunk útra kelni. Mivel 22-én még mérkőzést játszot­tunk, csak közvetlenül az ünne­pekre érünk haza - jegyezte meg Lukminas, akinek „ma­gyar hangja” természetesen to­vábbra is Visockas. — Gondolom, nagy lesz ott hon az öröm, bár a lényeg így is az, hogy épségben megérkezze­tek. Mindannyian családosok vagytok, gondolom, különösen a gyerekek várják érkezésete­ket. — Ez így van, a gyerekek már türelmetlenek, nagyon vár­nak minket és persze az aján­dékokat is. Az én fiam hét éves, Arunasnak szintén fia van, aki már tíz esztendős. Dariust a hét éves fia és nyolc éves kislánya várja odahaza - veszi át a szót Tauras Stumbrys. — Hogyan zajlik nálatok az ajándékozás? — Litvániában december hatodika nem ünnep, nem jön a Mikulás, mint Magyarorszá­gon. Odahaza karácsonykor a Télapó hozza az ajándékokat. Nálunk ez úgy történik, hogy mondtam a fiamnak, írjon leve­let a Télapónak. íija le, mit sze­retne kérni tőle karácsonyra, ő papírra is vetette a kívánságait, én pedig „kézbesítettem” leve­lét - avatott be a családi „ügy­menetbe” Arunas. — No, és lehet már tudni, hogy mit visz majd a Télapó a Visockas, a Lukminas és a Stumbrys gyerekeknek? — A fiam nagyon szereti a számítógépes játékokat, most egy futball játékot kap kará­csonyra. Tauras fia egy „min­dentudó” karórát, míg Darius lánya egy Barbi-baba kollek­ciót, a fia pedig egy nagy hajót talál majd a karácsonyfa alatt - árulja el a titkokat egy kis ta­nácskozás után a paksi litván trió „szóvivője”. — Mikor, hogyan és mivel díszítik odahaza a karácsony­fát? — A fákat december 24-én díszítjük fel. Különböző - eset­leg saját készítésű - díszeket, kisebb játékokat, gömböket, különböző édességeket, almát, diót és persze gyertyákat te­szünk rá. Miután közösen feldí­szítettük a fát estére, vagy más­nap reggelre alá kerülnek az ajándékok, amelyeket min­denki nagy izgalmakkal vár, majd ugyancsak közösen bont­juk ki a csomagokat - tudjuk meg Stumbrystól. — Odahaza december 24-én nem szabad húst és szeszesitalt fogyasztani, ezen a napon szinte mindenütt halat esznek. A következő napon aztán min­denért kárpótoljuk magunkat - legalábbis ami az ételt illeti - hiszen a szokások szerint tizen­két féle finomság kerül az asz­talra, amelyéket illik végigkós­tolni, és emellett még természe­tesen ott vannak a különféle sü­temények. Úgy tudom, hogy Magyarországon nincs kará­csony mákos kalács nélkül, hát nálunk is van hasonló jellegű mákos sütemény minden aszta­lon - említette Visockas. — Elmondásaitok alapján nincs lényeges különbség a magyar és a litván karácsonyi szokások között. Mennyit tudtok arról, hogy itt Magyarországon hogyan telik az ünnep? J | Tauras Stumbrys — Igazából csak nagyon keveset tudunk, hiszen mint már említettük, eddig még sike­rült minden karácsonyt otthon, családi körben töltenünk - fe­lelte természetesen ismét csak Visockas. — Beszéltünk már arról, hogy milyen ajándékokkal tér­tek haza, ám gondolom, benne­teket is vár néhány kis csomag az ünnepi fa alatt. — Bizonyára nekünk is hoz Darius Lukminas valamit a Télapó, de hogy mit, azt nem tudjuk - derül ki a vá­lasz egy újabb diskurzust köve­tően. — Beszélgetésünk végén nektek és családotoknak egy­aránt nagyon kellemes és békés karácsonyi ünnepeket, valamint boldog új évet kívánok! Úgy vé­lem, minden paksi kosárlabda kedveiéi nevében kívánhatom ezt, hiszen hamar szívébe zárt benneteket a közönség. Éppen ezért - bár tudom, nem lesz könnyű ismét elválni a család­tól - az ünnepek végeztével mi is szeretettel várunk vissza benneteket. Medgyesy Ferenc Madaras Judit Hosszú karácsony Gyergyószentmiklóson Nem csak a paksi férfi csapat­nál akad olyan kosaras, aki együttesének „székhelyétől” több száz kilométerre tölti a ka­rácsonyi ünnepeket. Madaras Judit, a KSC Dalmand Rt.-Top Center Szekszárd NB I-es női csapatának kapitánya 1994 óta játszik megyeszékhelyünkön. A KSC meghatározó tagja 1990-ben érkezett Erdélyből hazánkba, négy éves diósgyőri szereplés után igazolt Szek- szárdra, „Dűli” hat esztendeje magyar állampolgár. — Természetesen családi körben töltöm az ünnepeket. Gyergyószentmiklósi vagyok, így hozzátartozóimat csak fél­évente, a bajnokság befejezté­vel és ilyenkor, az évvégi ün­nepek alkalmával tudom meg­látogatni. Erdélyben hasonlóan ünnepeljük a karácsonyt, mint Magyarországon, az ünnepna­pok a rokonok, ismerősök fel­keresésével, ajándékozással telnek, sokféle meglepetést tar­togatok szeretteimnek. Mivel csak ritkán utazhatok haza, én a két ünnep között is otthon ma­radhatok, s csak jövőre térek vissza Szekszárdra. Újévi kí­vánságom, hogy teljesítve a bajnoki célkitűzésünket jus­sunk be a legjobb nyolc közé.-teszi­Lehetőség a személyiségfejlesztésre A sport mindenre megtanít A testedzés mellett a mai világban egyre inkább előtérbe ke­rül a sport lélekformáló szerepe. Milyen pszichés területe­ken, s miképp hat a sport, a mozgás? A kérdésre dr. Wágner Ferenccel, a testnevelés tudományok doktorával, a bátaszéki Szivárvány Idősek Otthona igazgatójával, a szekszárdi taní­tóképző főiskola óraadó tanárával, s nem utolsó sorban egy­kori ökölvívóval, ökölvívó edzővel kerestük a választ. — „Az ép testben, ép lé­lek” állítást így mereven nem fogadom el - indítja a beszél­getést dr. Wágner Ferenc. — Sok esettel találkoztam, amikor sérült, beteg testben ép lélek lakozott, s fordítva is előfordulhat, ép testben is le­het szörnyű lélek. Amit a mondásból igaznak tartok, hogy ép testben könnyebb a személyiségfejlesztés. A spor­tolók személyiségét vizsgálva különböző típusokat alkottak, mondván a sportoló na­gyobb aktivi­tású, erősebb akaratú, im- pulzívabb, érzelmi élete kiegyensú­lyozottabb. Ez sem állja meg egészen a helyét. A sportolók egy része bizo­nyos szem­pontból in­fantilis, vagy önző is lehet akár. Ami biztos, a sport remek lehetőség a sze­mélyiség fejlesztésére. — Bármilyen szintű sport, mozgás hat a személyiségre? — A sport biológiai fej­lesztő hatásával nagyjából mindenki tisztában van. A testi és lelki dolgok nem igen választhatóak szét. Minden edzés, mozgás létrehoz egy adaptációt. Terheléskor az egész szervezet alkalmazko­dik az őt érő hatásokhoz. A nagyobb terhelésekre felké­szült szervezet az edzésen, mozgáson kívüli, nyugalmi időszakban sokkal kevesebb „kopással” képes az életfunk­cióknak megfelelni. A rend­szeresen sportolóknak jobb a közérzetük, teljesen megvál­tozik a hormonháztartásuk, jobban bírják a fizikai, lelki gyűrődést, a stresszt. Rohanó korunkban mindez rendkívül fontos. Saját példámból kiin­dulva, ha nem szakítok időt a sportra, „lekvárnak” érzem magam, nincs kedvem élni, nincs tartásom. Az embernek arra van ideje, amire szakít. — Az egyéni sportágak mennyiben alakítják másképp az ember lelkületét, mint a csapatsportok? Lehet-e egyál­talán ilyen különbséget tenni? — Természetesen vannak különbségek. Egymásért küz­deni, figyelni a másikra, ösz- szetartozni, mindezek kézzel foghatóbbak a csapatsportá­gaknál, de hasonló tulajdonsá­gok egyéni sportolóknál szin­tén jelentkeznek. Ökölvívó­ként részt vettem csapatbaj­nokságokon is, az egyéni ver­senyeken pedig a szorító mel­lől szurkoltam a klubtársaim­nak. Hemingway gondolatát idézve: a sport arra tanít, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk. Ä sport mindenre megtanít. A mozgás, mint cselekvés szabá­lyozó mechanizmusai nem vá­laszthatók el a pszichés fejlő­déstől, a jellemformálástól. Egy mozgásban, egy sporttel­jesítményben mindig benne rejlik az egész személyiség. A különböző pszichés funkciók integrálódnak. Én például va­lakinek a mozgásán veszem észre először, hogy pszichés, intellektuális gondokkal küsz­ködik. A mozgásterápiák épp az elmondottakra épülnek. — A szép emberi test lát­ványánál kevés nagyobb esz­tétikai élmény van. A testet mozgással, küzdelemmel lehet harmonikussá, esztétikussá formálni. Ha valaki rengeteg munkával kialakít egy esztéti­kus testet, az visszahat az il­lető önbizalmára. A sportolóik megdolgoznak az önbizalmu­kért. Napjainkban rengeteg pszichés zavar oka a kisebb­rendűség érzése, melynek hát­terében a kellő önbizalom hiá­nya húzódik meg. — Ön ökölvívó volt, egy ökölvívóban milyen lelki fo­lyamatok zajlanak le? — A sportágak közül az ökölvívásban a győzelem szimbolizmusa a legkevésbé áttételes. Meg kell verni, ki kell ütni az ellenfelet. Egy olyan sok szenvedésen, ag­resszión keresztül ment nem­zetben, mint a miénk mindez ellenszenvet kelt. Angliában viszont - nem véletlenül - az általános isko­lákban először az ökölvívást kezdték tanítani. Rájöttek, hogy a többi küzdő­sportághoz ha­sonlóan a boksznak erős jellemformáló hatása van. Egyedül állsz a szorítóban, egyedül kell küzdened, csak saját magadra számíthatsz. Emellett meg kell tanulnod a másodperc tört része alatt döntened és az utolsó csepp véredig küzde­ned, mert ha nem így teszel rögtön kiütnek. Szintén na­gyon fontos az önkontroll, a fejét elvesztő, ellenfelére rontó ökölvívót egy tapasztal­tabb bunyós azonnal elintézi. A rutinos, hosszú évek óta versenyző ökölvívók úrrá lesznek indulataikon, kontrol­lálják izomműködésüket, idegrendszerüket. A sportban szerzett tulajdonságok átvihe­tők az élet más területére. A ringben szemtől szemben állsz az ellenfeleddel, a fair play szellemében kell küzdened. Akadnak persze olyanok is, akik azért választanak küzdő­sportot, hogy visszaéljenek tudásukkal, s levezessék ag­ressziójukat. Szerencsére, ők vannak kisebbségben. Az ökölvívásban és általában a sportban ragyogó lehetőségek rejlenek. Ifj. Teszler Vendel Fotó: Ótós Réka Ünnepi programajánló A szekszárdi kosárlabda fesztivál programja December 27., vasárnap: Délelőtt 10 órától koszorú­zás az egykori szekszárdi játé­kosok, sportvezetők sírjainál. 13 óra: Ünnepélyes meg­nyitó a szekszárdi városi sportcsarnokban. 13.10-15.00: Női és férfi utánpótlás csapatok bemutató edzései, mérkőzései. 15.00- 15.30: Az NB i/B-be jutott szekszárdi férficsapat összecsapása az FKSE Szek­szárd jelenlegi együttesével. 15.30-16.00: Játékvezetők válogatottja-„Bortanya”. 16.00- 16.20: A büntető és tripladobó verseny döntője. 16.20-16.50: A KSC Dal­mand Rt.-Top Center Szek­szárd női NB I-es csapatának bemutatója. 16.50-17.20: Öregfiúk mérkőzés. 17.20- 17.55: A ’70-es évek női játé­kosainak bemutató mérkő­zése. 20.00: Kosarasbál a Ge­menc Hotel Éttermében. Karate Európa-találkozó December 28-án, hétfőn a pa- lánki sportcsarnokban rendezi a szekszárdi Ippon KE ha­gyományos Karate Európa-ta- lálkozóját. A 10 órakor kez­dődő viadalon várhatóan öt ország mintegy 250 verseny­zője lép küzdőtérre. Az Eu­rópa-találkozó főbírói tisztét a amerikai-magyar Lesbe B. Sá­fár, az Egyesült Államok egyik első fehérbőrű kumite- bajnoka tölti be. IV. USA Sport-kupa ’98 A dombóvári USA Sportüzlet tulajdonosai karácsony és szilveszter között immár ne­gyedszer rendeznek rangos labdarúgó teremtornát a Szak­képző Intézet csarnokában. A 100 ezer forint összdíjazású kupára az idén 32 együttes ne­vezését fogadták el. A vasárnap reggeltől kedd estig tartó mérkőzéseken jó néhány egykori és mai ismert labdarúgót is láthat a közön­ség. Pályára lép többek között a Fradi egykori „fenegye­reke”, Ebedli Zoltán és kőke­mény védője, Jancsika Károly. Itt lesz az UTE kiváló közép­pályása, a súlyos sérüléséből nemrégiben felépült Véber György és a csepeli Nagy Ta­más. Égy igazi teremspecia­lista, Gyurma Tamás is játszik majd a dombóvári tornán, ő je­lenleg is tagja a magyar kispá­lyás labdarúgó válogatottnak. Mellettük a PMFC és a Komló NB I-es focistái, egy jó ne­vekből álló szekszárdi-paksi vegyescsapat, az NB III-ban szereplő Dombóvári FC és a Bonyhád-Agraco játékosai is harcba szállnak a tomagyőze- lemért, s a legjobb helyi kispá­lyás csapatok sem csak mel­lékszerepekre vágynak. Vasárnap és hétfőn a cso­portmérkőzésekre kerül sor, kedden pedig a középdöntőket és a helyosztókat követően ki­derül, hogy az eddigi győzte­sek - a Kaposmag-Axiál, az USA Sport-Széli SC és a Dombóvári FC - neve mellé a serlegre melyik csapatét kell majd gravírozni. (glaub)

Next

/
Thumbnails
Contents