Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

1998. december 3„ csütörtök Hazai Tükör 5. oldal A véleménynyilvánítás szabadságáról Anyázni - büntetlenül? Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsá­gának azt az ajánlást tettem, hogy becsületsértési és rágal- mazási ügyekben a parlament plénumának ne javasolja az il­lető képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését - nyilat­kozta a bizottsági ülésen tartott előadása után lapunknak Adám Antal volt alkotmánybíró. A pécsi jogi kar professzora kifejtette: a képviselőknek örök időre szóló mentességet kellene kapniuk a Ház falai között el­hangzott állításaikkal kapcso­latban akkor, ha a jelenleg rá­galmazásnak vagy becsületsér­tésnek minősített kijelentések valamely képviselőtárshoz szólnak. Ebben az esetben azonban fel kellene éleszteni az Ország- gyűlés 1946. évi szabályzatá­ban még bennlévő parlamenti fegyelmezési jogot, amelyet akár a Ház elnöke, akár a plé- num gyakorolhatna. Ez a fe­gyelmezési jog a figyelmezte­téstől és megrovástól kezdve a tiszteletdíj elvonásán át egé­szen az ülésteremből való kitil­tásig terjedt. A professzor a vé­leménynyilvánítás szabadságá­nak biztosítása érdekében fon­tosnak tartaná, hogy a parla­ment falai között elhangzott ki­jelentései miatt a képviselőt külső hatóság ne vonhassa fele­lősségre, s ez a „felelőtlenség” örök időkig tartana, nem csak a képviselői mandátum lejártáig. A jelenlegi parlamenti vi­szonyok között a mentelmi bi­zottság elnöke nem tartja reális lehetőségnek, hogy az Ország- gyűlés fegyelmi jogkört kapjon. Mint azt Isépy Tamás elmondta, becsületsértési és rágalmazási ügyben a bizottság eddig sem javasolta a plénumnak a képvi­selő mandátumának felfüggesz­tését, mert úgy értékelték, hogy a honatyák nem lépték túl a vé­leménynyilvánítás alkotmányos korlátáit. Ez a felelőtlenség azonban a képviselőt csak ak­kor illeti meg, ha az általa meg­sértett személy szintén képvi­selő, tehát a nem egészen he­lyénvaló szavak a ház falain be­lül maradnak. - horváth ­Csurka szerint rendben van a MIÉP gazdálkodása „Lefutott meccs” a választás Szabó Lukács „alaptalan, ér­telmetlen” kérdéseket tett fel a párt és a frakció működésé­ről, amelyek azonban alkal­masak arra, hogy engem és élettársamat gyanúsítgatá- sokkal illessenek - közölte tegnap Csurka István. A MIÉP elnöke szerint az Ál­lami Számvevőszék eddig min­den évben példásnak találta a párt gazdálkodását. A MIÉP és frakciója szigorú költségvetés­sel dolgozik, s ez így is marad.- Magyarország nem a teljes politikai biztonság hazája. Itt akármikor bekövetkezhetnek olyan változások - például egy előre hozott választás -, ame­lyek pénzt igényelnek - mondta. A pártelnök úgy fogalma­zott: Szabó Lukács sorsa az or­szágos gyűlésen dől el. A szombati pártelnökválasztásról úgy nyilatkozott, az „teljes mér­tékben lefutott meccs”. Az utóbbi napok parlamenti eseményeiről szólva Csurka közölte: jellemzőnek és szé­gyenletesnek tartják az MSZP és az SZDSZ obstrukcióját, és nem tudják elfogadni azt. Otthontalan otthonok Az öregek ápolására, gondo­zására szakosodott otthonok jelentős része nem felel meg a legelemibb követelmények­nek sem, az ellátás színvonala pedig több esetben is állam- polgári jogokat sért, illetve veszélyeztet - mondta sajtótá­jékoztatóján az emberi jogok országgyűlési biztosa. Befejeződött az időseket ápoló­gondozó otthonokban élők al­kotmányos emberi jogainak vizsgálata, amit Gönczöl Kata­lin, az állampolgári jogok biz­tosa tavasszal indított. A meg­vizsgált hét intézmény műkö­dése és az általuk nyújtott ellá­tás minősége jelentősen eltér egymástól. Az ellenőrzött otthonok kü­lönböző feladatok ellátására szakosodtak, ám a tapasztalatok szerint ezeket gyakorlatilag azonos körülmények között végzik el, ami esetenként al­kotmányos emberi jogokat sért. Az eltérő igények kielégítése ugyanis más-más jogi szabá­lyozást, szakképzettségi köve­telményt, anyagi ráfordítást in­dokolna. A legrosszabb tapasztalatok az Aranykereszt Ápoló Kór­házhoz és a Nyugdíjasok Acsádi Otthonának kastélyépü­letéhez fűződnek. Ezek az ott­honok a legkevésbé sem felel­nek meg a jogszabály előírásai­nak - derült ki a vizsgálatból. (h. gy.) Nincs bizalom, nincs alkotmánymódosítás Korai volt a pezsgőbontás Véget nem érő adok-kapokkal folytatódott tegnap a kor­mánypártok és az ellenzék között kedd este kirobbant és MSZP-SZDSZ-kivonulással tetőzött politikai botrány. Az összecsapás akkor vette kezdetét, amikor a kormánypártok leszavazták a leendő két parlamenti vizsgálóbizottság (közöt­tük az APEH elnökének tevékenységét boncolgató grémium) élére delegált MSZP-s Burány Sándor, illetve SZDSZ-es Eörsi Mátyás személyét. Az ellenzék válaszul visszavonta friss aláírását arról az ötpárti megállapodásról, amely a NATO-csatlakozás kapcsán többletjogosítványokat adna a kormánynak. A miniszterelnök így reagált: „Ellenzék nélkül is működik a Ház.” A botrány tovább dagad. Tegnap az Országgyűlés olyan törvényjavaslatokról tárgyalt, amelyek előfeltételei, illetve megkönnyítői az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (a NATO-hoz) történő csatlako­zásunknak. A történelmi előzményeket tekintve érthető, hogy a rend­szerváltozáskor minden ka­tona határátlépését, minden egyes katonai repülő átrepülé- sét az Országgyűlés jóváha­gyásához kötötték az alkot­mányban, akár külföldi katona jön hozzánk, akár magyar ka­tona megy külföldre. Ä most javasolt könnyítés az, hogy azokban az esetekben, amikor harci cselekmény fel sem ve­tődhet (pl. gyakorlat, kikép­zés, katasztrófaelhárítás), ele­gendő lenne a kormány enge­délye. Az alkotmány módosí­tásához kétharmados többség kell, ami csak ellenzéki szava­zatokkal együtt lehetséges. Hétfőn délután erről írtak alá a frakcióvezetők ötpárti megál­lapodást, amit még pezsgő­bontás is követett. Tegnap azonban Kovács László (MSZP) és Mécs Imre (SZDSZ) bejelentette: csak azokat a jogszabályokat fog­ják megszavazni, amelyek kö­telező előfeltételei a NATO- tagságnak; ami csak a kor­mány munkáját könnyítené - ilyen a most szóban forgó al­kotmánymódosítás -, azt nem, mert a kormány a kedd esti események tükrében nem szolgál rá erre a bizalomra. Kovács László egyfajta alkut ajánlott: ha a kormánypártok megszavazzák a vizsgálóbi­zottságokat, ők is megszavaz­zák az alkotmánymódosítást. A vita ezt követően sokkal inkább szólt a kormánypártok és az ellenzék viszonyáról, az ellenzék ellenőrző szerepéről és a kormányfő ama kijelenté­séről, miszerint az ellenzék tá­vollétében is működhet a par­lament, mint a NATO-ról. * A kormánypártok és az ellen­zék egymás iránti politikai bi­zalma átmenetileg szétfoszlott ugyan, de az indulatok csilla­podása után remélhetőleg a felek belátják majd: a demok­rácia íratlan játékszabályainak megtartása legalább olyan fon­tos feltétele a törvénykezés­nek, mint az ellentétes véle­mények ütköztetése - mutat rá az MSZP és az SZDSZ kivo­nulásának, illetve Orbán Vik­tor kijelentésének kapcsán Bo- zóky András politológus. Bozóky szerint a koalíció akkor rúgta fel a korábbi években tiszteletben tartott parlamenti játékszabályokat, amikor nem fogadta el az el­lenzék által delegált két bi­zottsági vezető személyét, az MSZP-SZDSZ páros pedig akkor élt az erőfitogtatás mód­szerével, amikor visszavonta a NATO-csatlakozásunkat egyébként nem befolyásoló dokumentumról az aláírását. A kivonulás már-már szokásos stratégia, amit hosszú távon soha nem gondolnak komo­lyan a sértődött frakciók, hisz általában (most is) hamar visszatérnek a munkához. A politológus úgy véli: Or­bán Viktor sem gondolhatta komolyan azt a bombasztikus kijelentését, hogy ellenzék nélkül is működik a Ház, hi­szen a jugoszláv vagy a szlo­vák példa mutatja, hová vezet a politikai elit megosztottsága. Ellenzék nélkül egyszerűen nincs demokrácia, a parla­mentben ülő felek egymás iránti bizalmának elvesztése pedig béníthatja a polgárok akaratának érvényesülését. A hogyan tovább az Orbán Viktor, illetve a Kovács László vezette két tábor „bé- külési hajlandóságán” vagy makacsságán múlik. Valószí­nűleg az ellenzék elvből ra­gaszkodik majd visszautasított jelöltjeihez, de mert a kor­mánypártok újra és újra nemet mondanak majd e nevekre, nem állhatnak fel a vizsgáló- bizottságok (ezt a tényt aztán évekig a kormány orra alá le­het dörgölni). A parlamenti munka persze folyik majd tovább, a kérdés csak az, hogy a most szerzett sérelmek milyen újabb „bom­bák” szikráivá válhatnak - tette hozzá Bozóky. (simonffy-takács) Fejlődő közigazgatási rendszer Önkormányzatok - a demokrácia alappillérei Törvényszerűen, hatékonyan címmel tegnap konferenciát rendeztek Budapesten az önkormányzatok gazdálkodásáról, pénzügyi ellenőrzéséről és jövő évi költségvetéséről. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára megnyi­tójában elmondta: az önkormányzatok a magyar demokrá­cia alappillérei, a fejlődés motorjai. Elengedhetetlen azonban fel­adat- és hatáskörük áttekin­tése, amit a kormány az ellen­zékkel konszenzusban kíván megvalósítani. Balsay István, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára a közigazgatási rend­szer továbbfejlesztéséről tar­tott előadásában fontosnak nevezte az önkormányzatok és a kormány kapcsolattartását, valamint az állami, önkor­mányzati és civil szféra kö­zötti feladatmegosztás megte­remtését. Mindenképpen változásra van szükség az önkormányza­tok gazdasági, pénzügyi ellen­őrzésében. Meg kell akadá­lyozni, hogy négyévente, vagy még sűrűbben kiismerhetetlen költségvetési szituációk ala­kuljanak ki, mondta Balsay. Kijelentette: a pedagógus- bérek jövő évi emeléséhez szükséges összeg az önkor­mányzatok rendelkezésére fog állni. A kormánynak alapvető érdeke a felzárkóztatás meg­valósítása az oktatás, a gyógy- ellátás és az építőipar területén egyaránt. Ebben nagy szerepet szánnak a szaktárcáknak, ám ugyanakkor elengedhetetlen­nek tartják a magántőke bevo­nását is. A kormány azt is tervezi, hogy az EU ajánlásának meg­felelő, legalább másfél milliós népességű, úgynevezett terve­zési, fejlesztési, illetve straté­giai régiókat alakít ki. Bizalom. Tetszettek a magyar miniszterelnök világos szavai az európai uniós tárgyalásokkal kapcsolatban, az, hogy Orbán Viktor egyértelmű csatlakozási menetrendet, világos határidőt akar a belépésre - mondta .Wil­liam Crisp, a The Economist konferenciák alelnöke szerdán, Budapesten. Aláhúzta: „Aligha kétséges, hogy a kormány ki­tölti teljes megbízatási idejét, azaz a következő három és fél évben is hatalmon marad. Eb­ből az következik, hogy az üz­leti döntések meghozói profi­tálhatnak abból a tőkéből, ame­lyet ez a kormányzati stabilitás biztosít.” Hálapénzbizottság. Az egészségügyben elterjedt hála­pénzrendszer megszüntetésé­nek előkészítésére szakértői munkacsoport alakult szerdán az Egészségügyi Minisztéri­umban. A bizottság orvos, szo­ciológus, közgazdász, jogász tagokból áll, akiket a paraszol­venciajelenség elméleti hátte­rének feltárásával bízott meg Gógl Árpád miniszter. Szövetségben. Egyetemi szö­vetség létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot írtak alá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudo­mányi Egyetem, valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem vezetői. A szövetség életre hívásáról szóló dokumen­tumot jóváhagyásra elküldték az illetékes tárcának, de végső soron a parlament dönt majd az új közös státusról. Egy szak - nem szak. Az ok­tatási tárca fokozatosan, de két- három éven belül mindenkép­pen le akarja állítani az egysza­kos tanárképzést - jelentette be Pokorni Zoltán szerdán Debre­cenben egy konferencián. Postabank. Még az idén 132 milliárd forint értékben, hosszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár a Postabank hiá­nyának fedezésére - jelentette be tegnap Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Biztonságpolitika. A kor­mány ma elfogadja, majd a par­lament elé terjeszti a Magyar Köztársaság új biztonság- és védelempolitikai alapelveit megfogalmazó dokumentumot. Ez igazodik az euro-atlanti in­tegrációhoz, a NATO- és euró­pai uniós csatlakozás XXI. szá­zadban betöltendő szerepéhez. Átvilágítás. Az, hogy a parla­ment, vagy egy általa kineve­zett bizottság átvilágítsa az MNB-t, ellentétes a jegybanki törvény szövegével és szelle­mével, az alkotmány szellemé­vel, sőt az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékával is - jelentette ki Surányi György az MNB elnöke. Szoftvermérnökként beprogramozom a napom. A Westel MobilMester díjcsomagot választottam. Htffl t~ nettó 2900 Ft-os előfizetési díj UDP |- hétköznap nettó 50 Ft. hétvégén és ünnepnap csak nettó 30 Ft mobil percdíjért telefonálhat bárhol, bármikor, bárhova - belföldről belföldre - a Westel 900 tefedettségi területén, egész nap fix díjért Egr»- alapáron extrákkal: Faxpostás - második saját telefonszámmal. Internet (e-mail) cím. GSM-távirat. Hívószámkijelzés és más szolgáltatások extra; Jelentős megtakarítás! Ha 1998. december 31-ig egy időben két új MobilMester díjcsomagot választ, egy éven át a második előfizetés mindössze nettó 900 Ft Mert kell a szervezésben is egy mester! Westel MobilMester. És persze egy minőségi mobilszolgáltató, amelyet már több mint félmillióan választottak. Aligha véletlenül. További feltételek és kedvezményes készülékek - amíg a készlet tart - az üzletekben. WESTEL 900 mintabolt: Szekszérd. Arany J. u. 4. tel.: 06-74/415-900.06-30/943-5900__________ Tell-Foto.: Paks, Dózsa György u. 47. • Telkomp Kft.: Szekszérd, Wesselényi u. 15. • Ariel Műszaki Áruház: Dombóvár, Dombó Pál u. 7. • SÍM CARD Hungary Kft.: Dunaföldvár, Rákóczi u. 6. WmL rorcfe 86-30/9 30 30 30 06-30/9 80 80 80 • http //www westel900 hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents