Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-21 / 298. szám

1998. december 21., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Érdekviszonyokon alapuló szövetkezés Szövetkezet alakult Zombán Közel ötven zombai mező- gazdasági vállalkozó és ős­termelő alapító nyilatko­zata alapján - az önkor­mányzat, valamint a Zomba és Vidéke Taka­rékszövetkezet aktív tá­mogatásával - 1998. de­cember 14-én Gazdaszö­vetkezet alakult Zombán. Az elmúlt években az ér­dekeltségi viszonyok figye­lembevételével már jelentős volt a szervezeti kereteket nélkülöző együttműködés és tevékenységi koordináció a gazdák között. Több gazda hosszabb ideje közösen sze­rezte be a vetőmagot, össze­hangoltak bizonyos munkafo­lyamatokat és közösen érté­kesítették terményeiket. A pozitív tapasztalatok eredmé­nyeként egyre többen ismer­ték fel az érdekviszonyokon alapuló szövetkezés előnyeit. Erősítette az elhatározást az a kormányzati szándék is, mely jelentős támogatást nyújt a beszerző és értékesítő szövet­kezetek megalakulásához, az első év működési költségei­hez, a nagyértékű eszközbe­szerzésekhez és a mezőgaz­dasági beruházásokhoz. A Gazdaszövetkezet elnö­kének Vájer Józsefet válasz­tották, az igazgatóság tagjai Bittner József, ifj. Illés Már­ton, Kaufmann József és ifj. Schumacher István. A fel­ügyelő bizottság elnöke ifj. Török János lett, tagjai Nagy Erika, Eberhardt János, Gya­log György és Krómer Péter. Vájer József az alakuló ülést követően elmondta, hogy már a napokban meg­kezdődik a műtrágya beszer­zésének koordinálása. A téli időszakot arra is felhasznál­ják, hogy a gazdák a jövő évi agrártámogatási és mezőgaz­dasági pénzügyi és adózási rendszerről alapos tájékozta­tást kapjanak. Az információ- áramlást segíti a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet januárra tervezett országos je­lentőségű szakmai agrárfó­ruma, valamint a jövő évi tá­mogatási és finanszírozási rendszerről most készülő, gazdáknak szóló kiadványa. A zombai gazdák bíznak abban, hogy a helyben fel­halmozódott szaktudás a szö­vetkezéssel tovább gyarapítja egyéni és közös hasznukat, ér­tékeiket, hangzott el az ala­kuló ülésen. F. Kováts Ünnepségek a gerjeni óvodában, iskolában A karácsony jegyében Hatalmas fenyő áll Gerjen- ben, a falu központjában. Háromszázhatvan színes égő pompázik a mindenki karácsonyfáján, a díszítés az iskolások keze munkáját dicséri. Az önkormányzat és az iskola így kíván kellemes ünnepeket a lakosságnak. Az elmúlt hét vége már a kö­zelgő karácsony jegyében telt Gerjenben. Az iskola hagyo­mányos ünnepi műsorában az alsótagozatosok előadásában népszokásokat ismerhetett meg a közönség - a regölést, a lucázást, a kántálás és pászto­rénekeket. Ezzel nem ért még véget a program, a nyugdíjas klub tagjai saját készítésű játé­kokkal - rongybabákkal - lep­ték meg a gyermekeket és a szülői munkaközösséggel együtt gondoskodtak az üdí­tőkről és süteményekről. Az óvodában is megtartot­ták a karácsonyi ünnepséget. Itt a harapni és kortyolgatni va­lót a Luxin Kft. állta, a kará­csonyfát pedig egy helybéli lakos, Házi József ajánlotta fel. A nyugdíjas klub minden csöppségnek egy-egy rongy­bohóccal kedveskedett. Az óvoda kilencvenezer forint ér­tékű játékkal is gyarapodott, amely szintén ünnepi ajándék­ként került a fenyő alá. A fát egyébként a nagycsoportosok díszítették fel, ahogy ez Ger­jenben már régóta hagyomány. Az óvónénik is gondoskodtak meglepetésről: bábelőadással emelték a hangulatot, a legki­sebbek jókedvét. -rg­Megbeszélés lovasoknak A lovasturizmussal kapcso­latos megbeszélésre hívja a Tamási és környéke lótulaj­donosait, és versenyzőit a tamási Tourinform-iroda a Diákcentrum épületébe de­cember 21-én, hétfőn 14 órára. A megbeszélésen el­sősorban a térség 1999-es eseménynaptáráról, idegen- forgalmi pályázatok előké­szítéséről lesz szó. A parancsnok az őrzőknél Medina, a frekventált (NATO) bázis (Folytatás az 1. oldalról.) — Tábornok úr, a Magyar Honvédségre van-e közvetlen hatása annak, hogy egyelőre nem módosították a csapat- mozgásokkal kapcsolatban az alkotmányt? — A Magyar Honvédség a rendszerváltozás óta demokra­tikus irányítás és civil kontroll alatt áll. Nekünk a mindenkori civil vezetés döntéseit kell el­fogadni, és ennek megfelelően a munkánkat elvégezni. A fele­lősséget a civil döntéshozó vál­lalja. A gyakorlatban a kiala­kult helyzet azt jelenti, hogy gyakrabban fogjuk felterjesz­teni az ezzel kapcsolatos kérdé­seinket, és gyakrabban futnak végig ezek a kérdések a teljes vertikumon, egészen a parla­mentig. — A Magyar Honvédség pa­rancsnokéinak nem lehet véle­ménye ezzel kapcsolatban ? — Véleménye lehet, kato­nai, szakmai véleményemet el is mondom. De nem az én fel­adatom annak eldöntése, mi az előnye, mi a hátránya a mostani helyzetnek? Nem is akarok ebbe bővebben belebocsát­kozni, mert akkor már súrol­nám a politikai mezőket. Egy katona a demokratikus társa­dalmakban távol marad a poli­tikai színterektől. Ez az a stabi­litás, amit nekünk biztosítani kell. — Hamarosan itt a NATO csatlakozás. Mondjuk Medinán, Kis János honvéd mit érez majd ebből? — Az egyik legfontosabb követelmény a NATO integrált légvédelmi rendszeréhez való csatlakozás. Eddig csak az or­szág légterének ellenőrzéséért voltunk felelősek, most már egy nagy re­gionális lég­térrendszerbe fogunk bele­tartozni, an­nak adatot szolgáltatni. Jobb tech­nikát, techno­lógiát ve­szünk majd igénybe, lé­pésről lépésre igyekszünk majd a régi, hagyományos me­chanikus rendszereket kiiktatni. Az elkövetkező években ez fogja jellemezni a Magyar Honvédség átalakulását. Eddig megteremtettük a mennyiségi változásokhoz szükséges felté­teleket. Ezt lezártuk. Innen kezdve a minőségi változásokra helyezzük a hangsúlyt. De még sokáig - ismerve az ország gazdasági teherbíró képességét - a régi eszközöket is rendszer­ben kell tartani. Az új rendszerek „kényelme­sebbé” fogják tenni a munkát. Természetesen felkészültebb katonákra lesz szükség. — Illetve előbb-utóbb profi katonákra ? — Én profi katonának tar­tom a sorkatonát is, ha ért a munkájához. A hivatásos és a szerződéses katonák száma természetesen növekedni fog, hiszen nagyobb szakértelem kell, hosszabb távon akarjuk stabilan tartani ezeket az alegy­ségeket. Medinán mind a hiva­tásos tisztek és tiszthelyettesek, mind a szerződéses katonák aránya jó. Mindemellett nem mondhatunk le a sorkatonák al­kalmazásáról. Hiszen a béke hadsereg kis létszámú, viszont ha a hadsereget alkalmazni kell, meg kell növelni a létszámát, és tartalékra van szükség. Medinán az ‘a legmegnyugta­tóbb tapasztalatom, hogy jó a kiképzés, motiváltak a katonák, szívesen teljesítenek itt szolgá­latot. Találkoztam itt még sír­ásóval is, aki megtanulta ezeket a fogásokat és ráadásul öröm­mel végzi a feladatát. — Ezek szerint Medinára továbbra is számít a Magyar Honvédség. — Medina a magyar légté­rellenőrző rendszernek nagyon frekventált része marad. Ezen kívül a jövőben a katonák szakmai továbbképzését is ezen a bázison végezzük. — Jövőre NATO tagok le­szünk. Ha kialakul egy irakihoz hasonló válság, és bennünket is felkérnének a közreműködésre, mit fogunk mondani? — Ez nem jó példa. Az iraki válságban nem a NATO, ha­nem az USA és Nagy Britannia érintett. A Magyar Honvédség­nek ezzel kapcsolatban semmi feladata nincs. Az elkövetkező időszakban is csak akkor ve­szünk részt ilyen feladatban, ha az magyar érdek, ha kapcsoló­dik hozzá magyar elkötelezett­ség. Más esetben nem.-s­Mire legyen jó egy üres ingatlan? Mi legyen egy régóta üresen álló tolnai önkormányzati tulaj­donú ingatlan sorsa? A néhány napja létrehozott tolnai család- segítő központ kapjon itt helyet, vagy a helyi német kisebbségi önkormányzat vehesse tartós használatba, egy közösségi ház létrehozása céljából? A kérdéses épület a Bajcsy-Zsi- linszky utca 96. szám alatti, egykori orvosi szolgálati lakás. Ez az ingatlan alkalmas lenne a tolnai képviselőtestület által december 14-én létrehozott csa­ládsegítő központ elhelyezé­sére, amely már jelenlegi — lét­számbővítés előtti — formájá­ban is kinőtte a városházán biz­tosított helyiséget. A tolnai német kisebbségi önkormányzat ugyanakkor de­cember elején egy olyan kérel­met nyújtott be a polgármester­nek, amely szerint tartós, hasz­nálatba kérik az épületet, egy közösségi ház létrehozása ér­dekében. Indoklásképpen meg­említik, hogy Tolna fejlődésé­ben nagyon jelentős szerepet játszott a korábban idetelepe­dett németség. A közösségi ház pedig a város jelenlegi fejlődé­sét szolgálná. A létesítményben a kérelme­zők elképzelése szerint helyet kapna a kisebbségi önkor­mányzat irodája, egy „adatbá­zis” a helyi és a környékbeli német emlékekről, hagyomá­nyokról. Szolgálhatna a helyi németséghez tartozó egyesüle­tek számára székhelyként és a helyi fiatalság kulturált szóra­kozásának bázisaként is. Az épületben létre lehetne hozni egy borházat a helyi termelők borainak propagálására. Külön­féle kiállítások színhelye is le­hetne, csakúgy, mint kisebb ünnepségeké, fogadásoké, tan­folyamoké, értekezleteké. A ház helyreállítását, átépíté­sét a már meglévő tervek alap­ján lakossági és vállalati támo­gatással képzelik megoldani. Három jelentős tolnai kft. ezzel kapcsolatos szándéknyilatko­zata már rendelkezésükre áll. A képviselőtestület hétfőn dönt ebben a kérdésben is. Nagy valószínűséggel a család- segítő központ egy ideig min­denképpen ebben az ingatlan­ban működik majd.-ht­Hírek Véradás Dombóváron A dombóvári kórház véradó állomásának munkatársai kedden délelőtt fél kilenctől délután két óráig várják azokat a véradókat, akik se­gíteni szeretnének ember­társaikon. Társulási ülés Kaposszekcsön A Dombóvár Város és Vá­roskörnyéki Önkormányza­tok Területfejlesztési Tár­sulása kedden délelőtt 9 órától a kaposszekcsői községházán tartja ez évi utolsó ülését, melyen tájé­koztató hangzik el a térség orvosi ügyeletéről, gyer­mekjóléti szolgálatáról és a kiemelt építésügyi hatóság munkájáról. A polgármes­terek a kisrégió területfej­lesztési koncepciójának a környezeti állapotról és az infrastruktúráról szóló fe­jezeteit is górcső alá ve­szik. Hangverseny Bátaszéken A bátaszéki önkormányzat és az általános iskola közös szervezésében hangversenyt rendeznek a helyi katolikus templomban december 21- én, hétfőn, 17.30-kor. Ülésezik a szakcsi testület Kedden délután három órá­tól a községházán ülésezik a szakcsi önkormányzat. A testület tagjai a falu jövő évi költségvetési tervezetéről és szociális ügyekről tárgyal­nak, majd 5 órától közmeg­hallgatást tartanak. Egyházzenei áhítat Dombóváron A dombóvári evangélikus templomban a kedden este hat órakor kezdődő egyház­zenei áhítaton reneszánsz és barokk zene csendül fel. Jegyzői fogadónap Frellemé dr. Kovács Anna, Dombóvár jegyzője szerdán 8 órától délután négyig tartja fogadónapját, melyre várja a város polgárait. Fúvószenekari évzáró A Kaposszekcsői Ifjúsági Fúvószenekar évzáró estjét szerdán 18 órától tartja az iskola sportcsarnokában. Részarányfóldek: Tolna megyében az országosnál jobb a helyzet Aki korábban kérte, az járt jól A termőföldek tulajdoni rendezésében a kárpótlás mellett a részarányfóldek nevesítése jelentett előrelé­pést. Ez utóbbi évek óta visz- szatérő téma, mivel a földki­adó bizottságokat semmilyen törvény nem kötelezte arra, hogy minél előbb befejeződ­jön a részarányföldek nevesí­tése. A részarányföld egyéb­ként azokat illeti meg, akik annak idején bevitték a ter­mőföldjüket a termelőszö­vetkezetekbe, illetve azok le­származottai is igényt tart­hattak rá. Dr. Ferenczy Józsefet, a me­gyei földhivatal elnökét kér­deztük arról, hogyan áll jelen­leg a részarányföldek átveze­tése? — A földkiadó bizottságok, amíg működtek, sok hibát kö­vettek el, éppen amiatt, hogy pontatlanul alkalmazták a tör­vényt. Megbízatásuk két évvel ezelőtt, 1996 őszén lejárt. Hiá­nyos, összerendezetlen adat­halmazt adtak át a megyei földművelésügyi hivatalnak. Tolna megyében a hatvanki - lenc termelőszövetkezet közül csupán egyben, a szekszárdi Aranyfürtben fejeződött be ’96 végéig a földkiadás. Ez egyben azt is jelentette, hogy a föld- használati jog, a törvény sze­rint, a földkiadás befejezéséig a szövetkezeteket illette meg. így érthető, hogy a tsz-ek nem is szorgalmazták a részarány­földek nevesítését. Ugyanak­kor a törvény lehetőséget biz­tosított arra is, ha a részarány­földre jogosult konkrétan meg­jelölte (helyrajzi számmal) az adott területet, amire igényt tartott, azt a földkiadó-bizott­sághoz benyújtotta, akkor so­ron kívül jutott a földjéhez. Sokan nem tudták, hogy volt ilyen lehetőség, bár voltak olyan tsz-ek, ahol felhívták erre a tagok figyelmét. Az biz­tos, hogy azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel jóval kedvezőbb helyzetbe kerültek, még akkor is, ha nem kívánták maguk művelni a földjüket, hanem bérbe adták azt. — Mára sokkal jobb a hely­zet, hiszen a megye szövetkeze­teinek többségében a rész­arányföldek ki vannak jelölve. — Valóban így van. A részarány földalapba kijelölt terület nagysága Tolna megyé­ben 2,5 millió aranykorona, ennek 92,4 százaléka van ki­adva, és átvezetve a földhiva­talban. (Az országos átlag 80% alatt van.) Az a valamivel több, mint 7 százalék, ami hátra van, problémás, vitás terület. Ez megyénkben 6 tsz-t érint. Az okok például, hogy hiányzik a megnevezett aranykorona, vagy természetvédelemre kije­lölt területet tettek be a föld­alapba, ez utóbbi más megyék­ben is jellemző. A felmérés szerint, országos szinten mint­egy 300 millió forintos plusz költségre lenne szükség ahhoz, hogy készpénzzel való kártala­nítással rendezhessék a hi­ányzó területeket. Tolna me­gyében az ossz aranykorona 2,5 millió, ebből 5050 AK a hiány. Amíg ennek a megoldá­sára törvény nem születik, ad­dig a problémás ügyeket le­zárni nem lehet. — Több településen viszont nem a hiányzó aranykorona okozza a gondot. — Kisvejkén illegális mó­don cserélgették a területeket a részarány földalap és a kárpót­lási földalap között. Ezek a cserék a mai napig nincsenek legalizálva. A földalapok kö­zötti cseréket az ÁPV Rt. szokta engedélyezni, de Kis­vejkén ezt senki nem kezde­ményezte, sőt írásos nyoma sincs. Faddon egy tsz-ből lett két mezőgazdasági szövetkezet és abból van a vita, hogy kettő­jük között nem lettek a rész­arányföldek pontosan fel­osztva. Az őcsényi mezőgaz­dasági termelőszövetkezet pe­dig a saját nyilvántartásából és nem a földhivatal adataiból dolgozott, amikor a földalapo­kat kijelölte. A hiány 3300 aranykorona. Ha a természet- védelmi területeket, meghatá­rozott feltételek mellett, ki le­hetne adni részarányföldbe, akkor megoldódhatnának ezek a problémák is. — Említette, hogy a rész­arányföldek több mint 92 szá­zaléka kijelölték. Ez azt jelenti, hogy minden egyes érintettnek a nevére került ez a föld? — Nem erről van szó. Há­rom évvel ezelőtt az akkori tárca úgy határozott, hogy fel­gyorsítja a részarányföldek rendezését, ezért tulajdonkö­zösségeket hoztak létre, vagyis kijelölésre került ugyan a föld­alap, de egy-egy táblának akár 40 tulajdonosa is lehet. Az máig nyitott kérdés, hogy mi történik akkor, ha most valaki ki szeretné méretni ebből a tömbből a saját területét. A ki­osztás szempontjai nincsenek meghatározva. Mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents