Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

1998. december 12. Hétvégi magazin Tizedik oldal •P Gaiay két levele Eejtett Petőfihez értékeink Petőfi Sándor és Garay János: két olyan név, amelyet inkább szembe szoktak állítani az irodalomtörténészek, s főleg úgy, hogy az utóbbi rovására ékelődnek, mondván, a mesterember nem értette meg a zsenit. Petőfi aligha lehetett ezen a véleményen, hiszen dolgozós­zobája falán csupán két mag­yar kortársa képe függött, Arany Jánosé és Garayé. Szekszárd szülöttével, ha voltak is súrlódásai, azok 1848. március 15-e után megszűntek, s Garayval ezután egymást barátként tisztelték. Ékes bizonyítéka ennek az 1848 decemberéből fennmaradt két levél. Az első december 17-i kel­tezésű, s kiderül belőle, hogy a költőfeleségek külön is lev­eleztek, Garaynak pedig Petőfi megvallotta, hogy Debrecen mennyire nyomasztja. „Te prózaiságról panaszkodol Debrecenben, mit mondjak én az én életemről, ki csak a múlt héten hagytam el az ágyat s így teljes nyolc hetet vesztettem el megint életemből” - írja Garay, majd így folytatja - „minden­nap hullanak reményvirágaim, nem külső ellenségeink, de önmagunk miatt”. Tudósítja barátját a képviselőházban felolvasott Csatadal című köl­temény sorsáról. Ezt Petőfi a honvédseregnek szánta lelkesítőül, de az „magyar szokás szerint megint a teketória útjára, t.i. a bizottmányhoz utasíttatott”. A Honvédelmi Bizottmány nem ismerte föl értékét, utóbb Bem nyomatta ki és osztatta szét az erdélyi hadsereg katonái között: Petőfi egyebek mellett ezért ragaszkodott annyira a hős lengyelhez . .. Petőfinek 8-án írott lev­elében még tréfálkozásra is akadt alkalma, Garay Dezsőnek írhatott valamit, amin a költő fia méregbe gurult. Az utolsó várandós nap­jait töltő „kedves kis Petőimének” a feleség, Babócsay Mária ad tanácsokat. Nem tudhatták, hogy ez már elkésett, mert 15-én megszülte Zoltánkát, Petőfi fiát, akiről a költő éppen a levél írásának napján készít kedves ceruzaraj­zot. Családias és baráti közel­ség sugárzik a sorokból, még arról is tudomást szerzünk, hogy Petőfi bizonyára megkérte Garayékat, láto­gassák meg olykor szüleit, amit Garay felesége derekasan tel­jesített: Öregeidet nőm nem régen látá, egészségesek, noha az öreg úrnak csúzos bántalmai voltak; de hisz az katona dolog, azt magam is ismerem, még pedig a javából”. A második, nyolc nap múlva kelt levél egészen megható. Garayék még csak sejtik, de nem tudják biztosan Petőfi fiá­nak keresztnevét, ami újabb alkalom a kis Garay Dezső ugratására: „azt hisszük, hogy Fricinek vagy Ferdinándnak csak nem kereszteltetted? Dezső pedig nagy diadalmasan kifakadt: „no majd meglátom, micsoda républica lesz a Petőfi bácsi fiából, ha már engem mindig szekíroz a Ferdinandjával!” Hosszas tanácsokat olvashatunk arról, hogy mit is tegyen Szendrey Júlia a kis gyermekkel, aki „oly nehezen akarta elfogadni az anyai emlőt”, s abból azt élvezni, „mi a közmondás szerint édesebb a méznél”. Garay gondosan és körültekin­tően jár el: először feleségét kérdezi ki arról, mit is tegyen asszonytársa: „nőm azt javasol­ja, hogy a gyermeket oly ass­zony által kell megszoptatni, kinek már nagyobb gyermeke van . . ., nőd pedig, hogy a tejtől szinte (szintén) szabadulhasson, szoptassa meg ama nagyobb gyermeket egy párszor, mire, egy pár ismétlés után be fog állani mind kettejüknél a rendes állapot”. Megnyugtatja az aggódó atyát, hogy a sárgaság szinte természetesen fordul elő, de az összes kérdésben még a kor legnagyobb tekinté­lyével, Kovács Sebestyén Endrével is beszélni fog jótanácsokért; ő azután orvosi ellenőrzést javasolt. Szó égik a székesfehérvári királysírokról, a hadi helyzet szomorú alakulásáról, s ez ösztönzi Garayt arra, hogy megírja: „De azért ma ebédre megisszuk (fiad) áldomását, jó szegzárdi aszúból, melyet az ünnepekre kaptam hazulról, s melyet már csak azért is el akarunk fogyasztani, hogy belőle Windischgrätznek egy csepp se jusson...” Érdekes lenne Petőfi leveleit is idéznünk. Tudjuk, hogy azok megvoltak Garay iratai között, de - ahogy Hatvány Lajos írja - „az öreg Garay kisasszonyok a múlt század végén, mint a gyermeki kegyelet fúriái elégették”. Nagy kár, mert így csak sejtelmünk lehet a kölcsönös barátság meleg szavairól... Dr. Töttős Gábor ...várjátok a mennyből Jézust ..."IThessz. 1,10. Adventnek nevezzük a karácsonyi ünnepek előtti időt, melyet a négy ádventi vasárnap jelez. Az ádvent szó eljövetelt jelent. Szű- kebb értelemben Jézus test­ben való eljövetelét, tágabb értelemben - mint a fenti idézet is mutatja - az ő szemmel látható, dicsősé­ges eljövetelét és az erre vo­natkozó várakozást is ma­gába foglalja. Régi egyházi tanítás szól arról, hogy Jé­zus dicsőséges visszajöve- tele előtt, mintegy rangrejt­ve fejti ki hatását. Ilyenkor csak „utólag” derül ki, hogy nem emberi-földi szinten, hanem ezt fölülmúló, men­nyei szinten dőlt el, vagy oldódott meg a magunk szintjén megoldhatatlan probléma. A fenti idézetben tehát kettős értelme van annak, hogy „várjátok a mennyből Jézust”: Az egyik a keresz­tyén végváradalmat foglalja magába. Majd az idők végén Jézus dicsőségben jön el. A másik értelme a mindenkori jelenben úgy jön el Jézus, hogy az események folyama­tába, várható kibontakozásá­ba avatkozik bele úgy, hogy igazolva láthatjuk szavát: „Nékem adatott minden ha­talom mennyen és földön”. Egy példán szemlélhetjük ezt legjobban. Jézus tanítványaival egy hajóban igyekszik a Genezáreti tó túlsó partjára. A kimerültségtől Jézus mé­lyen alszik a hajó végében. | Hirtelen vihar támad, a hul­lámok átcsapnak a hajón, azt teljesen elborítva. A tanítvá­nyok felébresztik, és ezt mondják: „Uram, ments meg minket, elveszünk!” Ő így szól hozzájuk: „Mit féltek, kishitűek?” Majd felkelt, rá­parancsolt a szelekre és a tengerre, és egészen csendes lett a tenger. A jelenlevők el­csodálkoztak és ezt kérdez­ték: „Ki ez, hogy a szeleit is a tenger is engedelmeskednek neki?” Az adventi, Jézust váró lelkűiét az adott példa alap­ján azt jelenti, hogy a dolgok kimenetele szerint rövid vagy hosszú távon a biztos veszteség, amiben benne le­het még az életünk elveszté­se is. Mégsem a páni félelem vagy kétségbeesés jellemző advent embere­ire, nem is a kis­hitűség 1 e a 1 a - csonyí- tó ma­gatartá­sa. Az adventi lelkűiét nem tesz fel ilyen kérdést: Kicsoda segíthet? Létezik ek­kora szerencse? - mert tudja, Jézus mennyei erőivel vál­toztatott javukra és az ese­mények menetén! Advent emberei vagyunk­éi Legyünk azok, mert ad­vent van! Szilvássy Géza református lelkész A hitvesi ágyban ez is megtörténik Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71 A borítékra, lev­elezőlapra, kérjük, feltétlenül írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: december 24. A november 28-i rejtvény helyes megfe­jtése a következő: Maradjatok itt vac­sorára, majd elosztjuk a költségeket”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szamosfalvi Jánosné 7047. Sárszentlőrinc, Petőfi u. 25., Illés Anita 7084. Pincehely, Arany János u. 1., Steinbach Ferenc 7130. Tolna, Deák F. u. 37., Ignácz Imréné 7100. Szekszárd, Remete u. 71., Mathész Zsolt 7173. Zomba, Kossuth L. u. 81. A VICC ELSŐ R£ OÉNJA, sz GÖRÖG MÚZSA A SÚLY­TALAN­SÁG ÁL­LAPOTA HO-LANG „SAJT­VÁROS" NÉMET­ORSZÁG NOB­JELE V­MESÉS ELSÜLY­LYEDT HAJÓ [l AI í) HŐT AD ÁT NEKI V > V V V ú V C ÍN .5 jl y-—| VALÓDI > í V Is /a i" 7 * r ­ŰRSZEL­VÉNY (VASÚTI >----------------------------------------------­U GYAN­ÚGY. ISMÉT, LATINUL > kicsi­nyítő ISKOLAI OKTATÓ > A VÉGÉN INOG! > MOST, _ NÉMETÜL V > ... DE GAULA: LOVAG- REGÉNY ~V SAVMA­RADÉK! HELYEZ LANKA: CEYLON A ZENÉ-I BEN: I IZGA­TOTTAN] EGYFAJ­TA ALÁ­RENDELJ ÁLLAM MpTOR RÉSZÉI GYOM l SÉRÜLÉS JELZŐJE > V pROSZ ÍRÓ V. > V d T” V V KIS DARAB POÉNJA, 3. RÉSZ INDIAI TAG­ÁLLAM > V KÓBOR­-4 _ .. TÁVBE­SZÉLŐ, > V AZONOS BETŰK > NÉMf T BETŰ > v A VÉGÉN KEZD! > VER­SENYT SZÁJBAN > AZÉRT GYEN­GÜLÉS FRISSÍ­TŐ ITAL > V JEGYZE­TEIVEL MEGTÖLT RANG­JELZŐ > V 11 T GAUSS ÁLLÓVÍZ OTTTHON SZEREL­GET > A VICC POÉNJA. 2. RÉSZ >A "v- ­N V " V KELETI NŐI NÉV > KISSÉ SZENVED > GIGA­ros$z7 KEDVŰ > ALMA­> ETIÓPIA RÉSZE JUTA­LOM MAGYAR TUDO­MÁNYOS AKADÉ­MIA, R. > AZ ÉN RÉSZEM­RE > V V KÁBÍTÓ­SZER FÉLSZ! T— > HÓNAP­r£vi­DITÉS > CSAK JÓKAT MOND VALAKI­RŐL > V ITTRIUM VASÚT­ÁLLO­MÁS, R. > DETER­MINÁNS, RÓV. > ZORD > MALÁJ SZIGET > V NO LÁM MAUNA r TÖBB PAPA VISEL­TE EZT A NEVET JÓD ÖSSZE­VISSZA LÓGI > v ESZKÁ­BÁL > “V OROSZ URALKO­DÓ V. > JUTTAT CROCE LÓDULJ, TAKA­ROOJ! > V V ANGOL SARKKU­TATÓ V. KISSÉ HAVAS! > V RÓMAI EZER > r 1 ELLEN­BEN > ÜNNEPÉ­LYESEN ATADÓ LITER — > ANNO > A VÉGÉN HAGY! RÓMAI EGY MAGAS­BA TART H* THOMAS EDISON > V VÉL, TÁJSZÓ­VAL > V “ Jelige: Karácsonyi találkozás 51 éves, 87 kg, kopaszodó, kék szemű, özvegy ^érfi va­gyok. Középvezetőként dol­gozom egy nagyüzemben. Olyan hölgyek jelentkezését várom, akik szeretnek olvas­ni, kirándulni, autót vezetni, akik szeretik a kertészkedést, a színházat, akik szeretnek táncolni, ám a házkörüli munka, sütés-főzés sem áll messze tőlük. Szimpátia ese­tén szívesen látnám ottho­nomban. Jelige: Várom a párom 45 éves (172/84), kopaszodó fekete hajú, ősz szakállú elvált férfi vagyok. Szekszárd közeli faluban, összkomfortos családi házban élek, egyedül. Nem do­hányzóm. Keresem azt a höl­gyet, aki kedveli a falusi életet, érzéki szeretetre vágyik és 40 év alatti korú. Jelige: Szebb karácsonyt! 51 éves (176/74), elvált, füg­getlen férfi megismerkedne korban hozzá illő, egyszerű, független, lehetőleg szekszár­di hölggyel. Saját lakásomban élek, anyagi problémáim nin­csenek. Középfokú műszaki végzettségem van. Szeretek barkácsolni, kertészkedni. Saj­nos dohányzom, ám más ká­ros szenvedélyem nincs. Olyan arányos alkatú hölgy levelét várom, aki társam lenne, hoz­zám költözne. Keressük tő lányt, akivel kedvem lenne együtt álmodozni és tervezget­ni. 28 éves, 173 magas, káros szenvedélytől mentes, kissé befelé forduló fiatalember va­gyok. Érdekel az irodalom és a komolyzene. Sokat olvasok, és ha olyan a hangulatom írok is, és nyelvet tanulok. Kedvelem a kerékpártúrát, de nem egye­dül. írj nekem akkor is, ha azt gondolod magadról, hogy kül­sőd nem a legelőnyösebb. A belső a fontosabb! Jelige: Könyvmoly Morzsolom napjaim és vá­rok egy melegszívű, segítő­kész, együtt érző, családszere­Jelige: Remény 51 éves, 156 magas, karcsú, elvált nő vagyok. Vidéki kisvá­rosban élek, rendezett anyagi egymást! körülmények között. Egy gyer­mekem van, aki éli a saját, önál­ló életét. A magány kissé zárkó­zottá tett, talán ezért is vagyok érzékenyebb. Szeretem magam körül a rendet, tisztaságot, ked­venc időtöltésem az olvasás, kertészkedés, kirándulás, és sze­retek mindent, ami örömet sze­rez magamnak és másoknak. Számomra az őszinteség, a be­csületesség, a korrektség a leg­fontosabb. Talán még nem késő, hogy a „boldogság kék madara” engem is megtaláljon. Szeretnék megismerkedni hasonló adottsá­gú, magányos özvegy úrral 56 éves korig, aki szeretetért szere- tetet tudna adni. Jelige: Varrónők előnyben! Két 78 éves jó barát, jól szituált özvegyembe­rek társat keresnek. Mindketten szeretnek sütni, főzni, kirándulni, táncolni, szórakozni, kertészkedni, s mindketten családi házban él­nek. Odavárják 60-65 éves, telt keblű, egészséges, független nyugdíjas, özvegy, szintén tár­sat kereső párjukat, feleségek­nek. Fontosnak tartják a part­ner őszinteségét és megbízha­tóságát. Jelige: Magányos téli éjszakák 59 éves, 174 magas, egyedül­álló, nyugdíjas, ám tevékeny fér­fi társat keres, kellemes külsejű, házias, lehetőleg szintén egye­dülálló nő személyében. Káros szenvedélyem a dohányzás, hasznos az olvasás, tévé nézés. Ha megtisztel érdeklődésével, igyekszem rövid időn belül sze­mélyesen találkozni Önnel. Jelige: Pannon 44 éves, 182 magas, arányos testalkatú, elvált férfi vagyok. Nagymányokon élek, kertes családi házban. Szeretek ker­tészkedni, barkácsolni. Megis­merkednék 25 km-es körzeten belül egy házias, családszerető hölggyel, 35-40 éves korig, aki­vel magányomat megoszthat­nám, élettársam, esetleg há­zastársam lenne (egy gyermek nem akadály). A válaszokat az „Őszinte szó” Társkereső Szolgálatnál várják (Szekszárd, Mártírok tere 10.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents