Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-10 / 289. szám
1998. december 10., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal A becsületes adózóknak nem kell félniük Heves vita a parlamentben az adónyomozókról Az adókat és társadalombiztosítási járulékokat be kell fizetni, mert ezt kívánja meg az igazságos közteherviselés. Az állam is csak akkor tud nagyobb jólétet nyújtani és kevesebb adót szedni, ha abból az 1000-1200 milliárd forintból, ami évente nem folyik be az államkasszába, minél többet behajt. Ebben az egyben egyetértettek a képviselők a parlamentben, amikor egyetlen napirendként az APEH nyomozóhatóságának felállításáról tárgyaltak, de semmi másban. A vita közgazdasági, jogi és politikai síkon folyt. Gazdasági értelemben a kormányoldal természetesen hitt abban, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező, jól megfizetett adónyomozó elit csapat jelentősen növelheti az állam bevételeit, mint ahogyan ez a nemrég nyomozati jogkört kapott Vám- és Pénzügyőrségnél bekövetkezett. Az MSZP és az SZDSZ azt állította, mindez csak látványos pótcselekvés. Az elmúlt hetek jogi kifogásait megfontolva a Fidesz benyújtott egy módosító csomagot, amivel szerintük eloszlatták a kényszerítő eszközökkel és az adatok kezelésével kapcsolatos aggályokat. Az ellenzék azonban éppen jogi oldalról tartotta a legkevésbé elfogadhatónak a törvényjavaslatot, mert az úgy hoz létre egy, a rendőrséghez hasonló jogosítványokkal felruházott hatóságot, hogy semmilyen garanciák nem védik az állampolgárokat az esetleges túlkapásokkal szemben. A javaslat alapvető emberi jogokat korlátozó szervezetről szól, szerintük csak kétharmados többséggel lehet elfogadni. A Fidesz viszont azt állítja, hogy a törvény ,jeles”, mert sem új bűncselekményfajtákat, sem új 'intézkedési módokat nem tartalmaz, egyszerűen hatáskört telepít át a rendőrségtől az APEH-hez. A politikai jellegű észrevételek voltak a legélesebbek. Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerint Orbán Viktor magánrendőrsége fog megalakulni, ahol Simicska Lajos dönti el, hogy kire küldi rá az ÁVH-s módszerekkel működő nyomozókat. Azt állították, hogy a kormány valódi célja a félelemkeltés, a rettegésben tartás, a politikai üldözés. A fideszesek visszautasították azt, hogy az ellenzék az egész társadalmat riogatja az „adórendőrség” várható zaklatásaival, holott a törvényt éppen a becsületes többség érdekében készítik. Elhangzott: netán az ellenzék nem érdekelt az adócsalók felderítéseiben? S. Á. A tb milliárdokkal lett szegényebb Januárban már a megemelt nyugdíjat kézbesítik a postások Hűtlen kezelés, csalás, okirat-hamisítás és személyes adatokkal való visszaélés gyanújával hat esetben tett büntetőfeljelentést a rendőrségen a Miniszterelnöki Hivatal illetékes főosztálya a tb gazdálkodásával kapcsolatban - közölték tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtótájékoztatóján. Azt is bejelentették, hogy a felemelt nyugdíjat a szokásos januári kifizetési napon kézbesítik az érintetteknek. Selmeczi Gabriella, a társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkár elmondta: a tb-önkormányza- tok megszüntetése óta létrehozott ellenőrzési és felügyeleti főosztály 80 ügyben folytatott visszamenőleges vizsgálatot, és ebből 20-at zárt le. A rendőrség elé került 6 feljelentés közül ötben megkezdődött a nyomozás. A még folyamatban lévő vizsgálatok befejezése után további büntetőfeljelentések várhatók - tette hozzá az államtitkár. Az elmúlt négy hónapban több százezer oldalnyi hivatalos iratot olvastak át, és az eddigi megállapítások szerint több milliárd forint kár érte a társadalombiztosítást. Jelentős hátrány érte például a tb-t azzal, hogy a művesekezeléshez többször felhasznált, egyébként egyszer használatos eszközöket mindig új értéken számolták el egyes intézmények. Ugyancsak a „milliárdos” témák közé tartozik az ismeretes budapesti, Wesselényi utcai székház ügye. Az ön- kormányzat által megvásárolt épület - mint kiderült - alkalmatlan a megjelölt célokra, ma is üresen áll. Egy másik eset azt jelzi, hogy a biztosítónak szűkösnek bizonyult saját, nemrég épült központi székháza, mert bérelt még további szobákat is a Váci úton, csaknem egymilliárd forintért. Selmeczi Gabriella egy frissen feltárt hűtlen kezelési ügyletről is beszámolt. A rendelkezésre álló adatok szerint a jogelőd, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1992 januárját követően egy ma már felszámolás alatt álló cégnek kétszer 100 millió forintot utalt át, palástolt szerződések révén. A tb rossz követelése immár megközelíti a 400 millió forintot. Ennek bottal üthetik a nyomát. Az államtitkár asszony végezetül elmondta: az ország- gyűlési döntést követően a megemelt nyugdíjakat gyorsan számfejtik, így januárban a postások mindenkinél a szokott időben kopogtatnak, a magasabb összeggel. (d. g) Emelkednek a szolgáltatási díjak Az inflációhoz közeli mértékben emelkednek a vasúti személyszállítás, a távolsági autóbusz-közlekedés, a postai és az állami tulajdonú víz- és csatornaművek szolgáltatási díjai január elsejétől. Drágább lesz a telefonálás, és emelik a rádió- és televízió-műsorszórás tarifáját is. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - figyelembe véve az érintett vállalatok ajánlásait - elkészítette az 1999. évre vonatkozó áremelési tervét. Eszerint átlagosan 15 százalékkal emelkednek a vasúti személyszállítás díjai. A helyjegy ára 80 forintról 90-re, az InterCity-pótjegy ára 290-ről 320 forintra emelkedik. Szintén 15 százalékkal kerül majd többe, ha menetrend szerinti távolsági autóbuszon akarunk utazni. Az átlagtól azonban mind a vasútnál mind a helyközi buszoknál eltérés lehet, a díjak 14,5 és 16,7 százalék között emelkednek. A belföldi postai szolgáltatások átlagosan 11,4 százalékkal drágulnak. A helyi szabványlevél díja 23 helyett 28 forint lesz. A távolsági szabványlevélre 30 helyett 32 forintos bélyeget kell ragasztani, a levelezőlapokat helybe 24, vidékre 27 forintért viszi el a posta január elsejétől. Az ajánlott levélért 80, az expressz levélért 160 forintot kell fizetni. A helyi és a távolsági tarifák közötti különbség mérséklése az európai gyakorlathoz való közelítés miatt van szükség. Az állami tulajdonú közüzemi víz- és csatornaművek szolgáltatásai közül az ivóvízért 14,7, a csatornahasználatért 14 százalékkal kell majd többet fizetni. A rádió- és televízió-műsorszórás, illetve a távbeszélő szolgáltatások átlagos díjemelésének mértéke 10,5 százalék. A havi előfizetési díjak 21,9 százalékkal drágulnak, a helyi beszélgetések pedig átlagosan 23,1 százalékkal. A helyközi beszélgetési díj 5,4, az agglomerációs díj 9,8 százalékkal kerül többe. Olcsóbb lesz a belföldi távolsági és a nemzetközi hívás 4,1, illetve 1,6 százalékkal. A belföldi tudakozódás díja 36 Ft lesz. A Matáv Rt. januártól az impulzus alapú díjszámításról áttér az idő alapú díjazásra, tehát a beszélgetés másodpercben mért idejét veszik figyelembe és a percdíj 1/60-ad részét kell beszorozni a beszélgetési idővel. A helyi koncesz- sziós társaságoknál egyelőre marad az impulzuson alapuló elszámolás. (sts) Európai Civil Fórum alakult Polgárbarát integráció Tegnap megalakult Budapesten az Európai Civil Fórum, amely keretet kíván nyújtani a hazai civil szervezeteknek az EU-csatlakozás kapcsán adódó feladataik összehangolásához. A fórum az Európai Párbeszéd Alapítvány és a budapesti Európa Ház közös kezdeményezése, és alapítójának tekinti mindazon nem kormányzati szervezeteket, intézményeket, magánszemélyeket, akik elfogadják a céljait. Az Európai Unióval folytatott tárgyalások nem csak a politikusok és a szakértők számára jelentenek feladatot, legalább ilyen fontos a társadalom informálása és felkészítése,, hogy az ország lakossága jól érezze majd magát az új közegben. Ezért a tájékoztatásban, a felkészítésben vár pótolhatatlan szerep a civil szervezetekre. Minderről a Pallas Páholyban tartott alakuló ülésen Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója beszélt.- Olyan integrációra van szükség, amelyet a társadalom nem érez majd egyfajta kényszernek, amiben szívesen vesz részt - hangsúlyozta. - A civil szférának feladata lehet a jelzés és visszajelzés, az információ különböző irányú közvetítése. Inotai András ezzel összefüggésben figyelmeztetett: az emberek számára fontos, hogy tudják, miért hoznak áldozatokat. Ha ugyanis a társadalom ezzel nincs tisztában, akkor egy idő után közömbössé válik. Az Európai Civil Fórum kezdeményezői külön figyelmet kívánnak fordítani a vidéki szervezetek minél szélesebb körű bevonására. (révész) Hírek röviden Több pénz a vidéknek Jövőre 480 milliárd forintot lehet vidék- és területfejlesztésre fordítani a költségvetésből - jelentette ki Szala Endre, a szaktárca illetékese az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának vidékfejlesztési albizottsága előtt. Tavaly a vidékfejlesztésre fordítható összeg 370 milliárd forint volt. A minisztérium a területfejlesztés és a mezőgazdaság fejlesztésének együttes megoldását helyezi előtérbe. Leváltott munkaügyiközpont-vezetők A szociális és családügyi miniszter leváltja a Baranya, Bács-Kis- kun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyei munkaügyi központjának vezetőjét. Az erről szóló döntés már megszületett, de az érintetteket írásban még nem értesítették - erősítette meg az idevonatkozó sajtóértesüléseket Mohos László, a minisztérium helyettes államtitkára. Sztrájkkal fenyegetnek a vasutasok Sztrájkbizottságot alakított a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) és felkérte tagságát, hogy aláírással nyilatkozzon, kész-e beszüntetni a munkát a 21 százalékos béremelésre vonatkozó követelés teljesülése érdekében. A MOSZ december 16-ra rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, és ez a testület jogosult dönteni a sztrájkról. A munkáltató javaslata 10,8 százalékos alapbéremelés, ami a mozdonyvezetők szerint megalázóan alacsony. Ha kell, éhenhal Tóth Tamás A székesfehérvári lakásán hétfő óta éhségsztrájkot folytató Tóth Tamás tegnap kijelentette, hogy mindaddig nem vesz magához sem folyadékot, sem táplálékot, amíg nem születik kedvező döntés a halálbüntetésről szóló népszavazás kiírását követelő, általa ösz- szegyűjtött 160 ezer aláírás sorsáról. Áder János, az Országgyűlés elnöke válaszlevelében tájékoztatta: a kormány megteremti annak törvényi feltételeit, hogy az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek büntetése valóban az elítéltek élete végéig tartson. Járadék a szerb ortodox egyháznak A kormánnyal kötött megállapodás értelmében 2001-ig évente 38 millió 160 ezer forint örökös járadékban részesül két egykori ingatlan megváltásaként a Magyarországon működő Budai Szerb Ortodox Egyházmegye. Azt követően a járadék 5 százalékra, tehát 44 millió 910 ezer forintra emelkedik. Az említett összeg 1999-től, az egyház közfeladat-átvállalásának elismeréseként évente 5-6 millió forinttal egészülne ki. Az egyezményt szerdán Semjén Zsolt helyettes államtitkár és Kristic Dánilo püspök írta alá. Aase-díjasok. Petényi Ilona veszprémi, Fonyó József budapesti és Győri Ilona nyugdíjas (képünkön), valamint Kulcsár Imre kecskeméti művész kapta az idén a legjobb epizódszínészeknek járó, Gobbi Hilda által alapított Aase-díjat. A „pülanatok főszereplőinek” járó elismeréseket Hámori József kulturális miniszter nyújtotta át Budapesten. fotó: feb/kallus Újabb Iskolatűz. Tegnáp ismét kigyulladt egy iskola Budapesten. A lángok a Derkovits Gyula Általános Iskola könyvtárában keletkeztek, de sikerült a tüzet gyorsan megfékezni. A mentők összesen húsz gyermeket, négy felnőttet szállítottak kórházba, fotó: e. várkonyi Péter i \
