Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-07 / 261. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. november 7., szombat Harmonikus családban élni A szülői minta többet ér, mint a szavak Interjú dr. Pusztai Erzsébettel Lehet-e harmonikus az a család, amelyben apu és anyu (már) nem szeretik egymást? Erről is kikértük dr. Pusztai Erzsébetnek, az egészségügyi minisztérium államtitkárának véleményét, aki a tolnai Egész-ség Hónap nyitó előadását tartotta „A prevenció szerepe a harmonikus család kialakulásában” címmel. — Államtitkár asszony, a „harmonikus család” fogalmat meg lehet-e tudományosan határozni, vagy mindenki maga dönse el, mit ért ez alatt? — Egészen pontosan körülírni nehéz lenne. A dolog lényege, hogy harmonikus családnak az tekinthető, amely betölti a funkcióját. Tehát támogatást ad a családtagoknak, akik segítik egymás boldogulását. A családban született gyereket - ezen együttműködés által - egészséges, kiegyensúlyozott felnőtté képes nevelni. Ez egyfajta, nem tudományos igényű definíció. — Mi történik, amikor egy harmonikus családhoz minden feltétel adott, csak éppen anyu és apu (már) nem szeretik egymást? — Biztos, hogy az ember fejlődésében sokkal többet jelent a minta, amit a szüleitől lát, mint a szavak. A gyerek számára ugyanakkor pozitív minta lehet, ha a szülők egymás közötti konfliktusaikat kulturált módon, egymás között, a gyereket ebből kihagyva rendezik. — Válni, vagy együtt maradni a „gyerek érdekében”? — A gyereknek nem az az érdeke, hogy hazudjanak neki. Hanem az, hogy lássa: még akkor is meg lehet találni a normális emberi együttműködés lehetőségét, ha konfliktusok vannak a szülők között. — Egy kis kitérő. Egy esetleges szigorúbb abortusztörvény mennyire befolyásolná a harmonikus családok kialakulását, működését? — Ez nem kicsi, hanem nagyon nagy kitérő. A terhességmegszakítás következmény, és nem ok. A terhességmegszakítás mellett akkor dönt(enek) valakik), ha nem védekeztek, amikor kellett volna. Az abortusz nem születésszabályozási eszköz, hanem a fogamzásgátlás helyett alkalmazott nagyon- nagyon rossz módszer. — Ugyanakkor gyakran előfordul: családok úgy „keletkeznek”, hogy megszületik egy nem tervezett gyerek. — Én úgy gondolom, hogy ezek azok az esetek, amikor két ember között már megvan a tartós emberi kapcsolat alapja, és esetleg nem épp akkor szerették volna a gyereket, de ha már ebben az időpontban jött, boldogan vállalják. És ez megint nem függ össze a terhességmegszakítással. . — Melyek azok a tényezők, amelyek ma Magyarországon elsősorban veszélyeztetik a jól működő családok kialakulását? — Sok mindenről lehetne beszélni, de a legalapvetőbb tényező a szülőkben van. Abban, hogy a szülők milyen értékrendet tanultak, milyen együttműködési formákat hoztak magukkal, mennyire ismerik a lehetséges felmerülő problémákat és azok kezelését. Ha ezek a dolgok jól működnek, az ilyen családokban a legnagyobb nehézségeket, a szociális feszültségeket is könnyebben tudják uralni, mint ott, ahol ezek a tényezők nincsenek meg. Ha ugyanis az anyagi viszonyok jelentenék a harmonikus családot, akkor igencsak rácsodálkozhatnánk sok, igen jó anyagi körülmények között levő család teljes mértékű széthullására. Az persze természetes, hogy például a lakásviszonyok nagyon fontosak a tekintetben, hogy a család hogyan tudja betölteni a szerepét. Hiszen amikor nagyon szűkös körülmények között, rosszul megépített, kis lakásokban kénytelenek összeszorulni a családok, ott mindig sokkal több a konfliktuslehetőség, és sokkal nehezebb uralni ezeket, még akkor is, ha erre minden tudás és szándék megvan. — Amit az előbb mondott a harmonikus családról, azt úgy is össze lehet foglalni, hogy a legfontosabb a szeretet. Nyilván még egy családcentrikus kormányzat sem tud szeretet adni. De mit tud, — és mit fog - adni? — Olyan körülményeket tud fokozatosan kiépíteni, amelyekben segítik az ilyen családok kialakulását. Ehhez intézményrendszereket, segítő hálózatokat igyekszik teremteni- támogatni. Émellett támogatja a civil társadalom minden olyan kezdeményezését, amelyik az emberi kisközösségek létrejöttét elősegíti, hiszen a legnagyobb segítséget gyakran az ilyen közösségek tudják adni a családoknak. -sCousteau fia és a bálnavadászat A neves természetvédő, Jean-Michel Cousteau megpróbálja lebeszélni a makah indiánokat bálnavadász tervükről. A vadászat igencsak megzavarná az óriás tengeri emlősök csaknem tízezer kilométeres útját az észak-amerikai partok mentén - érvelt Jacques Cousteau kapitány, a világhírű tengerkutató legidősebb fia az indiánok képviselőinek. A vonuló bálnák számára amúgyis épp elég keserves az út. Cousteau veszélyként a vízszennyeződést, a hajókat, a halászhálókat és az embereket nevezte meg, azokat akik „halva szeretik a bálnákat”. Igaz ugyan, hogy a makah indiánoknak vitathatatlan joga a bálnavadászat és nem szabad csorbítani az indián kultúrát- ismerte el sajtóértekezletén Coustaeu. Előnyben kellene azonban részesíteni az olyan vadászatot, amelynek során nem ejtenek el állatokat. Környezetvédők hajói már egy hónapja ott horgonyoznak az USA nyugati részében lévő rezervátumok partvidékén, tiltakozásul az indiánók ama terve ellen, hogy több évtizedes szünet után ismét bálnavadászatra indulnak. A Nemzetközi Bálnabizottság ugyanis megengedte az indiánoknak, hogy 2002-ig összesen húsz szürke bálnát ejtsenek el. A makah indiánok a húszas években beszüntették a vadászatot, miután kis híján kipusztultak a szürke bálnák- emlékeztetett az AP. Utolsóként hagyta el az írószövetséget Kopré József arról, hogy miért írta alá a tiltakozást 1967-ben Kopré József azzal a sétapálcával érkezett, melyet még Móricz Zsigmond- tól örökölt. A nagydorogi születésű, de már hat évtizede Budapesten élő, 79 éves író Szekszárdon, a Gyermek- könyvtárban legifjabb olvasóival találkozott. Kopré József gazdag életpályára tekinthet vissza: az elmúlt hat évtizedben nem akadt olyan pályatársa, akit ne ismert volna, beleértve Babits Mihályt vagy a már említett Móricz Zsigmondot. — '56-ban utolsóként hagytuk el az írószövetséget Veres Péterrel - válaszolt Kopré József a forradalom alatti tevékenységére vonatkozó kérdésünkre. — Ezt megelőzően Tamási Áron vett maga mellé, azzal, hogy az íróknak érkező segélyt - ruházatot és élelmet - osszam szét. Az utcába érkező kocsikból a hátamon hordtam be a fél zsák krumplit, almát, zöldséget és húsokat. — Érte-e önt ezért késeibb valamilyen retorzió? — Mint annyi más írót, engem is elvittek a nyomozók a Gyűjtőbe, két alkalommal is, keresve azokat az íveket, melyekre a segélyt igénybe vevő írók névsorát vezettem fel. De nem találtak semmit, az íveket pedig máig megőriztem a levéltár, a jövő számára. — Mire hivatkozva vették önt őrizetbe? — Különösebb hivatkozás nem volt. Főleg arról faggattak, hogy mit tudok az írószövetségben zajló „ellen- forradalmi” tevékenységről, Tamási Áron, Veres Péter és mások politikai nézeteiről. — A sors iróniája, hogy nemsokára Tamási Áron és Veres Péter is aláírta a magyar írók azon nyilatkozatát, mely tiltakozott '56 ügyének ENSZ- napirendre vétele ellen. Sőt, a tiltakozás alatt az ön neve is szerepel. Az aláírás politikai nyomás következménye? — Nem. Egyszerűen elfáradtunk, s már nem tudtuk, hogy mi lesz. Inkább aláírtuk az ENSZ-tervezet elleni tiltakozást, csak legyen. Hiszen Budapest majdhogynem romokban hevert, mi pedig krumplin éltünk. -száKopré József fotó: ótós Réka SZEKSZÁRD LEGÚJABB BANKJA 1998. november 9-én új CIB-fíók kezdi meg működését. 7100 Szekszárd, Garay tér 1. TEL.: (74) 529-340 Fax: (74) 529-349 Új fiókunk teljes körű szolgáltatásaival készséggel áll lakossági és vállalati ügyfeleink rendelkezésére. & C1B BANK A BANCA COMMERCIALE ITALIAN A—CSOPORT TAGJA Pénztári órák: hétfő-kedd: 8.30- szerda: 8.30- csütörtök: 8.30- péntek: 8.3012.30 és 13.00-15.00, 12.30 és 13.00-17.00, 12.30 és 13.00-15.00, 13.30. I
