Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-28 / 279. szám
Megalakult a megyei kamara Védenek és nyomoznak Tolna megyében befejeződött a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara szervezése. Az országos küldöttértekezlet tervezett időpontja december húszadika. A kamarának a törvény előírásai szerint legkésőbb január elsejével meg kell kezdenie működését. Ezt követően a névben jelzett tevékenységet már csak kamarai tagok végezhetik. A törvény értelmében az országos kamara megalakulását követően a tevékenységi körökkel foglalkozóknak hatvan nap áll rendelkezésre, hogy regisztráltassák magukat. A megyében működő ötven vállalkozásból 22-en fizették be a szervezési díjat és ezzel regisztráltatták magukat a kamarába. Az igazolvánnyal rendelkező 1252 személy- és vagyonőrnek mintegy a fele, és 17 magánnyomozó jelentkezett be, s ezzel vehetett részt a megyei vezetőség megválasztásában. A törvény előírásainak megfelelően szakterületenként tartották meg a részközgyűléseket, ahol 23 megyei küldöttet választottak. A megyei küldöttértekezleten, csütörtökön, megválasztották a tisztségviselőket. A kamara megyei elnöke Jelics Miklós lett, általános alelnök Szakács Károly, technikai alelnök Árki László, személy és vagyonvédelmi alelnök Király Csaba. Az elnökség tagjai: a magánnyomozói tagozat vezetője Nágele Ferenc, a felvételi bizottság vezetője Ge- cse Lajos, az oktatási bizottság vezetője Antoni János. Az etikai bizottság elnökének dr. Dobos Bélát választották. A PEB elnöke Bognár Jó- zsefné lett. Kérdésünkre Jelics Miklós elmondta, hogy a vezetőség első feladata a tagnyilvántartás elkészítése. A megyei kamra székhelye Szekszárd, Augusz u. 1-3, I. emelet 104. Akik a törvény megjelenése, 1998 május után kaptak működési engedélyt, vagy igazolványt, azoknak harminc napon belül kell a kamaránál bejelentkezni. A tagdíjról és más kérdésekről az országos küldöttértekezlet dönt. Ihárosi Bonyhádon az inflációt meghaladó mértékben Emelkednek a közüzemi díjak A bonyhádi képviselőtestület csütörtöki ülésén döntött a víz, a távfűtés, és a szemétszállítás díjemelésének mértékéről. A jövő év elején életbe lépő változások kisebb- nagyobb mértékben meghaladják a tervezett infláció mértékét. A lakossági vízdíj 86,24 forintról 99,12 forintra, a csatornadíj 106,4-ről 120,96 forintra emelkedik. A legtöbb bonyhádinak tehát összesen 220,08 forintot kell fizetnie a víz köbméteréért. Az emelés mértéke 14,2 százalék, míg a nem lakossági díjak 3,2 százalékkal emelkednek, e tarifa szerint a víz és csatornadíj együtt 238,56 forint. Tizenhét százalékkal emelkednek a távhődíjak Bonyhádon. A lakossági fogyasztók részére a fűtés és a melegvíz együttesen 246 forint + AFA /köbméter/év, üzemi fogyasztó esetében nettó 292 forint. A lakossági szemétszállítás háromszázharminchat forintról négyszáz forintra emelkedett. Ezért a díjért a száztíz literes kukákból hetente egyszer viszik el a szemetet. ' Szívében ifjú nagymamát alakít Schubert Éva a Mágnás Miskában Hameln, Hamburg, Berlin és más német nagyvárosok után Schubert Éva Szekszárdon lép fel. Az elmúlt években Németországban vendégszerepeit - természetesen német nyelven - , ám nem felejtette el Tolna megye- székhelyét: azonnal igent mondott a szekszárdi Deutsche Bühne igazgatójának, Dávid Zsuzsának a felkérésére. A művésznővel a Der Pußtakavalier (Mágnás Miska) próbáján találkozhattunk. — Borzasztóan be vagyok fogva, most éppen tanítok is, de az igazgatónő (aki egyúttal a darab rendezője) engedékenységének köszönhetően csak most, a szombati premier előtti utolsó héten kellett Budapestről eljönnöm a próbákra - mondta Schubert Éva. — Ez összesen csak öt alkalmat jelent, de gondot egyáltalán nem okoz, s nemcsak a társulat, hanem a szerep kedvessége miatt sem. — Kit alakít művésznő a darabban ? — A lopós nagymamát... — A filmváltozatban ezt a szerepet egy nagy előd, Gobbi Hilda alakította . . . — Igen, ő hozzám képest egészen más alkat volt, ezért azt találtam ki, hogy az én nagymamám örökké a szerelem pártján áll. Tehát egy öreg, de szívében ifjú, a szerelmeseket segítő nagyit láthat majd a közönség. — S mi lesz az ezüstkanalakkal? — Azokat persze eltulajdonítom, de vissza is adom. Ezért is közel érzem magamhoz a szerepet: ez a nagymama nem bírja az unalmat és a bezárkózást, de szereti a rumlit, az élet pezsgését és apró örömeit. — Akárcsak ön. — Én reggel mindig úgy kelek fel, hogy jaj de jó, hogy esik a hó, vagy ja de jó, hogy nem esik a hó. Azt már gyermekoromban megtanultam, hogy a napot jól kell lezárni. Nem szabad haragot vagy szorongást felhalmozni magunkban. Jól kell tudni aludni, s jól kell tudni felkelni. Az élet szerintem sokkal egyszerűbb, mint ahogyan azt sokan képzelik. Nekem soha nem volt szükségem pszichiáterre: miért ismerne a pszichológus engem jobban, mint én magamat? — Külön élményt jelentő jelmezekben — köztük egy sárga, csíkos hálóköntösben - láthatjuk a darabban Schubert Évát. — Abban olyan vagyok, mint egy mérges darázs. Vagy talán inkább mint egy szegény méhecske. Húros Annamária első próbálkozásra tüneményes ruhákat talált ki. Örültem is valamennyinek: s ha valaki örül valaminek, akkor már a legelején megszűnik minden gond. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka Rejtett értékeink László Géza két drámája Ritkán esett meg Szekszárdon, hogy két héten belül két helyi szerző drámájának ősbemutatóját is láthatta a közönség: az egyik Krammer Zsófia A leánycímű műve, a másik László Géza Toldi című alkotása volt. Krammer kisasszony később arról lett híres, hogy ő tett először a hölgyek közül érettségit az itteni gimnáziumban - s éppen László Géza tanárnál. Az erdélyi származású László Géza 1875 körül született, képesítése szerint a magyar és latin nyelv és irodalom tanáraként 1900. július 25-én döntött helyettes tanári kinevezéséről a miniszter. László ekkor még katonai szolgálatát töltötte, a szekszárdi főgimnáziumba került. Ugyancsak várhatták, mert egy induló osztály vezetését, s tárgyain kívül a földrajz és a szépírás tanítását is rábízták. A következő években jelentős kutatómunkát végzett, 1903-ban az Egyetemes Phylológiai Közlönyben Szövegkritikai megjegyzések Valerius Cato költeményeihez címmel írt tanulmányt, 1904- ben az eredeti latin szöveget saját műfordításával együtt önálló kötetben jelentette meg. Ekkor már az akadémiai nagyszótár nyelvész munkatársa, 1905-ben a Magyar Nyelvőrben és a helyi Közérdekben jelennek meg cikkei, 1906-tól a gimnázium Eötvös József Önképzőkörének tanár elnöke, 1907-től a megyei múzeumegylet választmányi tagja. Időközben feleségül vette Asztalos Etelkát, akitől négy gyermeke született. Tudósi és tanári tevékenységén kívül élt azonban benne a szépirodalmi alkotás igénye is, ezért - ahogy a Közérdek 1908. november 21-i számából megtudhatjuk - Toldi címmel drámát írt „a nagykőrösi és budapesti Arany szobrok leleplezési ünnepélyére”, s az alkalmi művet beterjesztette a Magyar Színház drámabíráló bizottsága elé. Valószínűleg hosszabb ideig nem kapott választ, ezért ragadta meg az alkalmat 1908 őszén, amikor Baróthy Dezső színtársulata Szekszárdon időzött s késznek mutatkozott a mű előadására. A színigazgató még utazását is elhalasztotta, „mert nagy sikert vár”, a Közérdek a háromfel- vonásos mű egyik jelenetét ízelítőül mutatta be olvasóinak. A lap felelős szerkesztője, Bodnár István az 1908. december 1-jén színre vitt darabról méltányosan írt: „Aranyhoz nyúlni nagyon bajos ..., aggodalommal néztünk a most keddi előadás elé. Elvégre lehet valaki kitűnő tanár, jó író, de az elbeszélő Aranyt bajos drámai bilincsbe verni . . . örömmel konstatáljuk azonban, hogy ezekben a feltevésekben alaposan csalódtunk. László Géza szép, komoly, de- rekas munkát végzett. Nem akart egyszerű másoló, lélek- nélküli utánzó lenni. Toldi szerelméből úgyszólván csak a mese főgerincét (!) és vázát vette át, de itt is helyi, időrendi eltérésekkel, sőt egészen új megfigyeléssel és beállítással.” Külön érdekesség, hogy a közölt részlet tanúsága szerint László a bihari tájnyelvet alkalmazta Bence jellemzésére, sőt jelzésszerűen Toldiéra is. Bodnár kifogásolta a mű végének túlzott komorságát, de összegzésében megállapította: „Nem kaptunk egy feltétlenül abszolút becsű történeti drámát, de igen is kaptunk egy jó színpadi érzékkel, szép írói tudással megírt darabot, megismertük írójának becsületes jó szándékát, kétségtelenül szép tehetségét. A darabot tehát érdemes volt megírni s érdemes volt megnézni.” Piroskát Olasz Jolán, Toldit Bihari Ákos alakította, s különösen a második előadáson tűntek ki. Volt azonban László Gézának egy másik drámája is, de ezt már nem ő írta . . . Toldijában azt kérdezte a címszereplő: „Isten, miért kínálsz boldogsággal,/ Ha nyomban leveszed? Miért nem adsz/ Mindentudást minden teremtett féregbe,/ Hogy elkerülhessen minden veszélyt?!” László Géza sem kerülte el: 1914. augusztus 1 -jén frontszolgálatra vonult be, vitézségéért többször előléptették, majd - ahogy nekrológjában áll - „a háború vérzivataros poklában megrokkant és bár a legkiválóbb gyógyintézetekben a legkitűnőbb tudósok kezelték, mégsem tudták egészségét és munkaképességét visszaadni”, 1938. szeptember 22-én hunyt el hadirokkant századosként Szekszárdon. Dr. Töttó's Gábor TOPONÁRY AUTÓHÁZ Tisztelettel meghívjuk önt november 28-29-én, (szombat, vasárnap) a Toponáry Autóház szekszárdi szalonjának és szervizének megnyitására. Az új szalonban méltó körülmények között próbálhatja ki a Ford szenzációs, új modelljét, a fordfOCUS-t. Ünnepélyes gépkocsi átadás, egész nap tesztvezetés, gyerekeknek meglepetés. Ha megtisztel látogatásával, kétezer forintos szervizutalványt kap ajándékba. A próbavezetés élménye mellett kis szerencsével a december 23-i sorsoláson fordfOCUS-t nyerhet. P-96 Tetemódki Tesztvezetésre jelentkezés és további Információ: 74/315-217 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 27/3. TeL/fiuc (74) 315-217,410-520 A FORD HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐJE ÉS SZERVIZE
