Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-19 / 271. szám

1998. november 19., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Szigorúbban ellenőrzött pénzügyi elszámolás Csökken a tb-alapok hiánya Míg korábban a bevételeket túlbecsülték, a kiadásokat pedig alultervezték, addig a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés reálisabb alapo­kon nyugszik, mint „elődei” - jelentette be tegnap Selmeczi Gabriella, a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai ál­lamtitkára. A nyugdíjalap bevételét a kor­mány 914,7 milliárd forintra tervezi, ami feltehetően fedezi a várható kiadásokat. Dr. Barát Gábor, az Orszá­gos Nyugdíj-biztosítási Fő- igazgatóság vezetője szerint azonban a magánnyugdíjpénz­tárakba átlépők létszáma ter­vezhetetlen. Ettől függően mégis előfordulhat, hogy az alap a jövő év végén 30-33 mil­liárd forintos hiánnyal zár. A főigazgató kiemelte, hogy a hivatal működési költségei­nek csökkentése ellenére a ja­nuárban esedékes nyugdíjeme­lést minden érintett időben megkapja. Az emelés mértéké­ről még nem született döntés. Az Egészségbiztosítási Alap gyógyító, megelőző ellátásra fordítható, 350 milliárd forintos kasszája 17,4 százalékkal na­gyobb lesz az ideinél. Ez a ke­ret tartalmazza az egészségügyi dolgozók 13.'havi bérét és jövő évben várható 13 százalékos béremelésük fedezetét. Dr. Mikó Tivadar, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója szigorú ellenőrzé­seket helyezett kilátásba a kór­házak gazdálkodása terén. Az alap hiánya 1999 végén mégis várhatóan 41,7 milliárd forint lesz. (németh) Út a harmonikus élethez Az öröm koncertje - ez le­hetne a mottója annak a két­napos rendezvénynek, melyet december 4-5-én tartanak. A Pozitív Gondolkodók Feszti­válját harmadik alkalommal rendezik meg. Borbély László színész, a fesztivál főszervezője elmondta, hogy hetente tarta­nak találkozókat Pozitív gon­dolkodók vasárnapja címmel, és a mostani fesztivál e sorozat csúcsának tekinthető. Borbély szerint a pozitív gondolkodás út ahhoz az élet­formához, amiben a legjobban érezhetjük magunkat. Segít el­viselni a mindennapok meg­próbáltatásait és javítja önisme­retünket, fejleszti tehetségün­ket. A pozitívan gondolkodók úgy érzik, hogy ez az életfelfo­gás elsajátítható, hiszen a jó tu­lajdonságok bennünk lakoznak, így hatásuk erősíthető. A fesztiválon megismerhe­tünk számos módszert és gon­dolatot, amelyek segítenek a hétköznapokkal járó, előbb- utóbb mindannyiunkban felve­tődő nehéz kérdések megvála­szolásában. A kétnapos rendezvény de­cember 4-én este kezdődik a Kálvin téri református temp­lomban, Horgas Eszter és Vígh Andrea hárfa- és fuvolakoncert­jével. A további események színhelye az Új Színház lesz. A műsorban pszichológiai, táplálkozási tanácsadás, több koncert és játék, számmisztika, természetgyógyászat és aku­punktúra is szerepel. (h. gy.) Betiltották, mégis kapható Az importtilalom ellenére nem szűnt meg az érvényes szakvéleménnyel már nem rendelkező energiaitalok for­galmazása - derült ki egy or­szágos vizsgálat során. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség az élelmezés-egész­ségügyi engedéllyel nem ren­delkező import energiaitalok forgalmazásának tilalmát 473 üzletben ellenőrizte: benzin­kutaknál, a nagykereskedelem­ben, vendéglátóhelyeken és élelmiszerboltokban. 35 üzlet­ben találtak illegális eredetű koffeinkoktélt, főként Red Bulit, több mint 120 millió fo­rint értékben. A jelentés szerint a Red Bull Hungária Kft. kizárólagos jog­gal importálta és forgalmazta ezt az energiaitalt az 1991. évi engedélyezést követően. Az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azonban 1997-ben határozatban tiltotta be a Red Bull árusítását. Ekkor az importőr és a csatla­kozó nagykereskedők meg­szüntették a forgalmazást. A vizsgálat során kiderült, hogy a korábbi kizárólagos im­portőr helyét Budapesten a Royal S Bt. vette át. Á fővárosi felügyelőség a cég raktárában több mint 427 ezer doboz Red Bulit talált, amit lefoglalt. A fogyasztóvédők megálla­pították, hogy az energiaital importjának betiltásáról az ÁNTSZ hivatalosan nem tájé­koztatta a vámszerveket. Ezért fordulhatott elő, hogy beenged­ték az országba a „vörös bikát”. A költségvetés mostohagyereke Az Országgyűlésben tegnap folytatódott a jövő évi központi költségvetés vitája. Az ellenzéki képviselők aláhúzták: a kormány elvesz a nyugdíjasoktól, a szegényektől, a cigány- családoktól, de jelentős támogatást nyújt a jól kereső, több- gyermekes családoknak. Több kormánypárti képviselő is bí­rálta az önkormányzatokat hátrányosan érintő költségvetést. A Fidesz nevében felszólalók nem értették, miért baj az, ha a kormány a dolgozó és gyer­meket nevelő, tehát mind gaz­dasági, mind társadalmi érte­lemben értéket teremtő embe­reket támogatja kiemelten. A vitában tegnap a legtöbb szó (és bírálat) a • települési önkormányzatokkal kapcsola­tos költségvetést érte. Lam- perth Mónika (MSZP) szerint a költségvetés tudatosan önkor­mányzat-ellenes, hiszen a pénzromlás várható mértékénél kisebb a juttatások emelkedése, vagyis a helyzetük reálértékben romlik. Úgy vélte, hogy a pe­dagógus-béremelés fedezete hiányzik a büdzséből. Jánosi György (MSZP) eh­hez azt tette hozzá, hogy ilyen körülmények között az ön- kormányzatok által fenntartott intézményekben nem lehet majd kiemelten támogatni az oktatást. Szászfalvi László a kormánykoalícióban részt vevő MDF szónokaként sem látott garanciát a pedagógusok és a köztisztviselők bérének kigazdálkodására. Gémesi György (MDF) is megállapította, hogy az ön- kormányzatok kiéheztetése az előző négy évhez hasonlóan folytatódik. Három módosítást kért: a céltámogatási keret nö­velését, az állami támogatás inflációval egyező emelését és azt, hogy az önkormányzatok­nak kiutalt pénz 1,9 százalékát ne vegye rögtön vissza az ál­lam zárolt tartalékként. Kovács Zoltán (Fidesz) em­lékeztetett rá, hogy az önkor­mányzat egyben munkaadó is, így az ő tb-kiadásai is csök­kennek, vagyis van lehetőség a reálérték megőrzésére. Har­gitai János (Fidesz) elismerte, hogy a költségvetésben az ön- kormányzatok nem élveznek prioritást, mert mindenre nem jut pénz. Simonffy Az abortusz nem alkotmánysértő Csoportkép emlékbe - utoljára voltak így együtt az alkotmánybírák fotó: feb/diósi imre Az Alkotmánybíróság tegnapi nyilvános ülésén határozatot hozott a magzati élet védelméről szóló rendelkezések ügyé­ben. A döntés értelmében nem alkotmányellenes, ha a tör­vény az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetővé te­szi a terhesség megszakítását. Ám a jogalkotónak meg kell határoznia: mi tekinthető súlyos válsághelyzetnek. Az abortusz nem végezhető el, ha a súlyos válsághelyzetet csak a terhes anya állítása tá­masztja alá. Hiszen így mini­mális védelmet sem kap a magzat, mert a törvény kizá­rólag az anya önrendelkezési jogára van tekintettel. A sú­lyos válsághelyzet fogalmát pedig csak a törvény határoz­hatja meg - rendelkeztek szerdán a bírák. Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes rendelkezést alkotmányellenesnek találta, ezért azt 2000. június 30-tól megsemmisíti. Ezzel együtt az Alkotmánybíróság elutasí­totta azokat az indítványokat, amelyek szerint a törvény azért alkotmányellenes, mert a magzat jogállását nem hatá­rozza meg. Hatáskör hiányában nem fogadták el azt az indítványt sem, amely az Alkotmány- bíróságtól kérte annak megál­lapítását, hogy ember-e a magzat. , A bírák mostani határoza­tukban megerősítették, hogy az állam objektív életvédelmi kötelessége kiterjed a szüle­tendő gyermek életére is. A törvényhozó a terhes­ségmegszakítás feltételeinek megállapításakor nem hagy­hatja figyelmen kívül sem az anya önrendelkezését, sem a magzatra kiterjedő élet­védelmi kötelezettséget. Láibady Tamás alkotmány- bíró különvéleményében kifej­tette, hogy a magzatot foganta­tása pillanatától kezdve em­bernek, vagyis jogalanynak kell tekinteni. Ezért abszolút joga van az élethez és az em­beri méltósághoz. Ezt a jogát a törvénynek is védenie kell. Tersztyánszky Ödön külön­véleménye szerint az Alkot­mánybíróságnak meg kellett volna állapítani a súlyos vál­sághelyzetre vonatkozó vala­mennyi rendelkezés alkot­mányellenességét. Haszon Gyula Európa messze van? Nem lenne nemzeti tragédia, ha Ma­gyarország a tervezett 2002 he­lyett csak 1-2 évvel később csatlakozhatna az Európai Uni­óhoz, ám egy további időelto­lódás hátrányos, sőt káros lenne az ország számára - közölte Martonyi János külügyminisz­ter az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szerdai ülésén. Jutalmak. November havi il­letményük hetven százalékának megfelelő összegű jutalomban részesülnek a hivatásos és szer­ződéses katonák, valamint a honvédségi köztisztviselők és közalkalmazottak - tájékozta­tott Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szó­vivője. Erős eUenőrök. Magyaror­szág nemzetközi tekintélyét, el­ismertségét erősíti, hogy az ál­lami ellenőrzés szilárd és erős az országban - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevő- szék elnöke. Hiába egyeztettek. Nem si­került megegyezniük a köz­szféra jövő évi keresetemelésé­ről a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsá­nak szerdai ülésén a szociális partnereknek. A munkavállalók megvizsgálják, hogyan vála­szoljanak az elutasító kor­mányzati álláspontra. Apad a Tisza. Tiszafürednél négy, Kiskörénél pedig egy centiméterrel csökkent a Tisza vízszintje a tetőzéskor mérthez képest; a folyó csütörtökön vagy pénteken várhatóan Szol­noknál tetőzik - tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A kinevezésekről. Magyar Bálint szabaddemokrata pártel­nök szerint új korszak köszön­tött be a kormány kinevezési gyakorlatában: a kollégiumi és üzlettársak után a Zsuzsák, Tri- xik és Nikolettek időszaka jött el, vagyis „a családtámogató politika jegyében” a miniszte­rek családtagjai kerülnek fontos gazdasági és állami posztokra. A vizsgálat megindult. Helyszíni szemlével kezdődött szerdán a nagylengyeli olaj­mező 282/A jelű kútjánál tör­tént gázkitörés okainak vizsgá­lata - közölte Pető Géza, a pé­csi bányakapitányság vezetője. Azt később döntik el, hogy le­zárják-e a kutat, vagy tovább folyhat a termelés. Szigorúbb televízió. A Ma­gyar Televízió elnöksége meg­szigorítja gazdálkodását a pénzügyi nehézségek miatt - jelentette be Horváth Lóránt, az MTV Rt. ügyvezető alelnöke. A közszolgálati televízió veze­tője ugyanakkor lojalitást kért munkatársaitól. A Duna Televízió után az MVSZ most szeretne Duna Rádiót is Már csak a pénz hiányzik... Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke a na­pokban jelentette be, hogy a szövetség a Duna TV-hez hasonló műsorpolitikával rádió elindítását tervezi. Az elképzelés az anyagi, jogi, technikai, műszaki akadályok leküzdése után leg­hamarabb fél, egy év múlva válhat valósággá. A Petőfi rádió korábbi közép- hullámú sávjára eddig eredmé­nyesen nem pályázott senki. Ezt a frekvenciát szeretné meg­szerezni a Magyarok Világszö­vetsége - nyilatkozta a Fe- renczy Europress kérdésére Nikházy Gábor elnökségi tit­kárságvezető. Ez a hullámsáv - műszaki fejlesztések után - al­kalmas lehet arra, hogy az egész Kárpát-medencében su­gározza a Duna TV szellemisé­gét átvevő rádióadást. Az MVSZ elnöksége elfo­gadta azt az elképzelést, hogy az adó 60-70 százalékban köz- szolgálati, 30-40 százalékban pedig kereskedelmi jelleggel működjön. Az Ántenna Hungáriától ka­pott előzetes adatok szerint egy ilyen rádióadó éves sugárzási díja 300-400 millió forint kö­zött van. Ebben még sem a stú­dió felállítása, sem pedig a szerkesztőség működtetése nincs benne. Mint azt Nikházy Gábor el­mondta, az MVSZ elnöksége tudatában van annak, hogy a rádió 2-3 évig támogatásra szo­rul, ezért addig nem kezdik el a beruházás megvalósítását, amíg nem biztosított az első évek működési kiadásának fedezete. A tervek szerint pár év eltelté­vel a rádió önállóvá válhat. Minthogy saját anyagi lehető­ségeik meglehetősen szűkösek, a működtetéshez belföldi és külföldi forrásokat szeretnének felkutatni. A Kárpát-medencében élő magyarságnak igénye van az anyaországból sugárzód, a Duna Televízió szellemiségét átvevő rádió műsorára. Most azon dolgozunk, hogy a hama­rosan beinduló kísérleti adást mihamarabb követhesse az egész nap sugárzó Duna Rádió - fejezte ki reményét az MVSZ titkárságvezetője. H. M. Gyökeresen ellentétes álláspontok a drogfogyasztás büntetéséről Ki kábítja most a közvéleményt? A Fidesz szigorúan büntetné, az SZDSZ inkább felvilágosí­taná a fiatal drogfogyasztókat, ám abban megegyeznek a vé­lemények, hogy a kereskedőkre az eddiginél is keményebb felelősségre vonás - akár életfogytiglani börtönbüntetés - várjon. Á Btk. módosítása kapcsán kirobbant vita szakmai berkekben is egyre nagyobb vihart kavar. Horváth László, a T. Ház ifjú­sági bizottságának kormány- párti alelnöke szerint tudatosí­tani kell az emberekben, hogy nemcsak az sért törvényt, aki árulja, hanem az is, aki fo­gyasztja a kábítószert. A mákteától szinte egyenes út vezet a diszkódrogokon át a heroinig, a kis mennyiségtől a havi 2-300 000 forintos ki­adással járó folyamatos mély kábulatig és a beszerzési bű­nözésig. A jelenséget már a gyökereknél el kell fojtani. A képviselő hangsúlyozta: a bírók ezután is mérlegelhetik, hogy adott esetben a köz­munka, a pénzbüntetés vagy a börtön (illetve drogfüggő be­tegeknél a kezelés) hozná-e meg a várt eredményt. A meg­tévedt fiatalkorúnak nem kel­lene automatikusan rács mögé vonulnia. Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő lapzártánkkal egy időben teqeszti a parlament elé módosító javaslatát, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalomnak nem fűződik érdeke több százezer fiatal al­kalmi drogfogyasztó bebörtön­zéséhez. Külföldi példákkal bi­zonyítja, hogy a fokozott tiltás bumerángként üt majd vissza: a lopva, sötétben, fertőzött tűvel beadott injekciók nyomán az AIDS terjedésével kell szá­molni. Kérdésünkre Fodor el­mondta: a kormány véglege­síthetné a már nagyrészt ki­munkált drogstratégiát. Szak­emberek bevonásával pedig a megelőzésre fordítsa minden erejét. Nem a börtönök bővíté­sére, hanem az egészséges életre nevelésre van szükség, ezt segítsék az erre a célra rendelkezésre álló milliók. Takács Mariann 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents