Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-16 / 268. szám

4. oldal Megyei Körkép — SZEKSZÁRD, BÁTASZÉK És KÖRNYÉKE 1998. november 16., hétfő Cseh Gábor kiállítása Cseh Gábor festményeiből nyílik kiállítás Szekszárdon november 30-án, 17 órakor a Babits Mihály Művelődési Házban. A kiállítást dr. Jánosi György országgyűlési képvi­selő nyitja meg. Tanulmányút a szakkiállításra Tanulmányutat szervez no­vember 24-én a budapesti nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszer-gépipari kiállí­tásra a Vincellér Klub és a Szekszárdi Kertbarát Kör. A kirándulásra, korlátozott számban ma még lehet jelent­kezni a Babits Művelődési Ház információjánál. A kiállí­HlR - BLOKK táson lehetőség van megtekin­teni és megkóstolni Magyar- ország borvidékeinek legkivá­lóbb borait és tájékozódni a vi­lág legismertebb élelmiszer- ipari cégeinek termékeiről. Véradás Szekszárdon A megyei kórház vértranszfú- ziós állomásán november 16- án, hétfőn intézeti véradóna­pot tartanak. A véradásra 8-tól 15 óráig várják a 18 és 65 év közötti egészséges állampol­gárokat. Zenészek találkozója Zenésztalálkozó lesz novem­ber 21-én, 16 órakor Szek­szárdon, a BM-klubban. Az összejövetelre várják mind­azokat, akik valaha játszottak Véghelyi Miklós bácsi bárme­lyik fúvószenekarában. A ren­dezvény batyus-jellegű, de lesz büfé is. Az érkező vendé­geket az Alisca Brass Band tűzoltózenekar szórakoztatja, ezt követi a közös élmények felidézése. Farkast legyőző tücskök Három malac farkast győz címmel zenés mesejátékot ad elő december 8-án a Tücsök Klub Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház szín­háztermében. Az előadásokra délelőtt 10 órakor és délután 14 óra 30-kor kerül sor. A hangjátékot színpadra írta és rendezte Béresné Kollár Éva. ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. KÖZLEMEN Az ÁPV Rt. az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat megillető járandóságok tekintetében az alábbiakat hozza valamennyi érintett tudomására. Az 1992. évi LIV. törvény 42. paragrafus (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A föld fekvése szerinti önkormányzat az átalakuló vállalat va­gyonmérlegében szereplő belterületi föld után a föld értékének a vállalati va­gyonmérleg főösszegéhez viszonyított arányában részesedik a saját tőkéből”. A fent hivatkozott jogszabályhely alapján a belterületi fold értékének és a vagyonmérleg főösszegének hányadosa a vállalat társasággá alakulásakor rögzül. Ennek segítségével kerülhet kiszámításra az önkormányzat járandósága vagy olymódon, hogy a fenti arányszám és az átalakuláskor! saját tőke értékének szorzata adja a járandóság összegét, vagy pedig úgy, hogy a saját tőke privatizáció időpontjában fennálló piaci értéke, azaz a priva­tizációs bevétel és az arány szám szorzata képezi az összeget. A fenti értelmezési problémákból adódóan több per is indult az állami va­gyonkezelő szervezet és az érintett önkormányzatok között, azok jogerős íté­lettel történő lezárását követően azonban - az ellentétes tartalmú ítéletekre tekintettel - a fenti értelmezési bizonytalanság továbbra sem szűnt meg. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a kérdéskör komplex áttekintését követően határozatot hozott arról, hogy a jogbizonytalanság megszüntetése céljából levélben fordul a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, amelyben kéri annak kezdeményezését, hogy az 1997. évi LXVI. tv. 29. paragrafus (1) bekezdésé­nek a., pontja alapján kerüljön sor jogegységi határozat hozatalára irányuló eljárás lefolytatására. Ezen kérelem elbírálásáig, illetve a jogegységi határozat megszületéséig az ÁPV Rt. Igazgatósága olyan átmeneti rendelkezéseket léptetett hatályba, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok részére a járandóságok egységes elvek szerinti átutalását, nem eredményeznek azonban nem kívánatos többlet- teljesítést az ÁPV Rt., illetve utólagos visszafizetési kötelezettséget az önkormányzatok számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. a már leírt számítási módozatokkal - mind az átalakulási vagyonmérleg­tervezet, mind a végleges átalakulási vagyonmérleg adatait figyelembe véve - elvégzi a szükséges számításokat, majd az így kapott összegek legkisebbi- két az önkormányzatok részére - évi 20 % -os kamattal növelten - átutalja. Ez az eljárás kizárólag az újonnan keletkező, vagy az ezidáig még nem teljesített járandóságok esetében alkalmazandó, a korábbi teljesítések helyes­ségének felülvizsgálatára és szükség szerinti korrekciójára az értelmezési bi­zonytalanság megszűntét követően kerülhet sor. Az ÁPV Rt. ezúton is jelezni kívánja, hogy a jogegységi határozat megszületése esetén annak megfelelően, a jogszabály szerinti jogos igé­nyeket az önkormányzatok felé teljes körűen rendezni fogja, az eddig teljesített kifizetések tételes felülvizsgálatát és összegzését követően. Az ÁPV Rt. mindezek alapján kéri az érintett Önkormányzatokat, hogy a kérdésben szíveskedjenek türelmet és megértő együttműködést tanúsítani, az ügylet mielőbbi zökkenőmentes lebonyolítása érdekében is. ü* Tízéves a Szekszárdi Ifjúsági Fúvószenekar Arany minősítés a fiataloknak Ünnepi koncertet adott az ünneplő zenekar FOTÓ: BAKÓ JENÓ Alapításának tíz éves jubileu­mát ünnepelte szombaton dél­után a Szekszárdi Ifjúsági Fú­vószenekar. Az együttest Ko­vács Zsolt, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tanára ala­pított 1988-ban, az intézmény növendékeiből és azóta is ő áll a fúvós zenekar élén. A hétvé­gén megrendezett ünnepségen kicsinek bizonyult a szek­szárdi régi Vármegyeháza díszterme, olyan nagy volt az érdeklődés. A jelenleg hat­vanegy fős ifjúsági zenekar az esten klasszikus és könnyűze­nei darabokat adott elő nagy sikert aratva. A jubileumi hangverseny egyben minősítő vizsga is volt, a zenei szakér­tőkből álló zsűri - arany mi­nősítést adott - a növendékek tudását kiválónak ítélve. /. kováts Sióagárd új polgármestere: Háry János A közigazgatás, mint hivatás Három jelölt közül választották meg Háry Jánost Sióagárd polgármesterévé. Negyvennyolc éves, vízgazdálkodási mérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök. Első kérdésünk éppen arra vo­natkozott, hogy minek tulajdo­nítja a sikert? — Képviselő voltam az előző ciklusban, a választópol­gárok, a község lakói ezen ke­resztül ismerhettek meg. A má­sik két jelölt nem végzett köz­életi munkát. Tizenhárom éve élek itt, befogadtak, barátokat szereztem, végleg sióagárdinak érzem magamat. — Hogyan kerül egy mérnök a közigazgatásba ? — Ott is szakmai munkát végeztem, kilenc évet töltöttem el a tolnai önkormányzatnál az építési osztályon. Aki a köz- igazgatást közelebbről megis­meri, az vagy megszereti, vagy rövid idő után mást keres. Vé­leményem szerint ez éppen olyan szolgálat, hivatás, mint az orvosé vagy pedagógusé. — Milyen a képviselőtestü­let összetétele? — Az első testület hat tagját újraválasztották, a három új képviselő is felsőfokú végzett­ségű. Még azzal is büszkélked­hetünk, hogy a testületből ket­ten is tagjai a megyei közgyű­lésnek. — Mekkora a szerepe az ön- kormányzatban a pártoknak? — Nemcsak a testületi munkában, általában a település életében sem látszik a pártok tevékenysége. — Polgármesterként mit tart a legfontosabb feladatának? — A község a gázon, szennyvízelvezetésen, telefon programon már túl van. Ma már úgy látom, hogy a programom nemcsak négy, hanem akár 10 évre is ad feladatot. A legfonto­sabbnak feladatomnak a műve­lődés újraélesztését tartom, amihez a feltételeket is meg kell teremteni. Jövőre elkez­dődhet a művelődési ház felújí­tása. Közben a ház mindennap­jait is szeretném élettel, prog­ramokkal megtölteni. Van ha­gyományőrző együttes, klubok működnek, de a fiataloknak nincs a községben színvonalas kulturált szórakozási, kikapcso­lódási lehetőségük. Ezen sze­retnénk velük együtt mielőbb változtatni. — Mennyi az éves költségve­tés, és ebből mire jut? — Nem éri el, de megköze­líti a százmillió forintot, tavaly 91 millió volt. Ennek körülbe­lül a fele megy el az intézmé­nyek fenntartására, a másik fele szociális célokra és település­üzemelésre kell. Sajnos, legfel­jebb öt-tíz százalék jut felújí­tásra, beruházásra. Már csak ezért is fontos, hogy kihasznál­junk minden pályázati lehető­séget. Ihárosi Ibolya Kitüntetett őcsényiek Az „Őcsény Községért” emlékplakett adományozásáról két év­vel ezelőtt alkotott rendeletet az őcsényi önkormányzat. Az el­ismerést azok kaphatják, akik a lakosság érdekében kiemel­kedő munkát fejtettek ki és elősegítették a település fejlődését, öregbítve jó hírét. Idén a képviselőtestület alakuló ülésén Baka Sándor és Halász János vehette át a megtisztelő címet. Baka Sándor Szekszárdon született 19í2-ben, három- gyermekes család középső és egyetlen fiúgyermekeként. Édesapja az első világháború­ban halt hősi halált, édesanyja nehéz körülmények között ne­velte az árvákat. Iskoláit Szek­szárdon végezte, majd a 6 elemi elvégzése után kovácsinasként tanulta ki a mesterséget. 1929- től őcsényben kovácssegéd. Vallásos nevelésben részesült, de korán kialakult szociális ér­zékenysége és igen fejlett igaz­ságérzete, emiatt gyakran szállt vitába mindazokkal, akik ki­használták mások kiszolgálta­tottságát, tudatlanságát vagy gyengeségét. 1936-ban kötöttek házassá­got Bátor Erzsikével. Az első éveket a költözések jellemez­ték, 1936-38 között az Alföldön kapott munkát, majd 1939-ben önálló kovácsműhelyt nyitott Őcsényben, később a termelő- szövetkezet kovácsa lett, 1973- ban nyugdíjazták. Baka Sándor számos társa­dalmi funkciót töltött be, volt a sportegyesület pénztárosa, ön­kéntes tűzoltóparancsnok, a ta­karékszövetkezet alapító és igazgatósági tagja. Részt vállalt a tanácsi munkából, tíz éven át a katolikus egyházközség gondnoka volt. A Vöröske­resztnek 14 éves kora óta tagja. Élénken figyeli - és időnként bírálja is - a községben végzett, vagy el nem végzett teendőket. Halász János nyugdíjas álta­lános iskolai igazgató, 1915. március 4-én Rákospalotán szü­letett. Felesége a Sárközi Nép­művészeti Háziipari Szövetke­zet bedolgozója volt. Az esztergomi tanítóképzőt 1934-ben végezte el, tanári ok­levelet 1952-ben szerzett. A bá- taszéki községi elemi népisko­lánál mint megválasztott helyet­tes dolgozott 1937-ben fél éven át. 1942. november 1-jétől 34 évig az őcsényi általános iskola igazgatója volt, mellette kémiát és földrajzot oktatott. 1975-ben ment nyugdíjba. Halász János nevéhez fűződik a településen, hogy egyesítette az iskolát, mely korábban a falu négy különböző helyén volt. Kezdeményezésére az óvoda és az iskola egy vezető irányítása alá került. Pedagógiai munkájá­ban a jó munkahelyi közösség, valamint a szülői munkaközös­ség maximálisan segítette. A község munkájából hatékonyan vette ki részét mint tanácstag. Több éven át volt a Legeltetési Bizottság titkára, illetve a Han­gya Szövetkezet tagja, mozga­tója. Arany- és gyémántokleve­let kapott pedagógus pályafutása elismeréseként. (péteri) t »

Next

/
Thumbnails
Contents