Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-14 / 267. szám

Emlékezés Böröczky Kornélra, az Afrika-vadászra Gemenctől Gemencig Gemenctől Gemencig címmel emlékkönyv jelent meg Bö­röczky Kornélról, a Gemenci Vadgazdaság egykori vezető­jéről, az Afrika-expedíció tag­járól. A Nimród Alapítvány kiadá­sában megjelent könyv Bö­röczky Kornél hagyatéka, aki készült arra, hogy gondosan pa­pírra vetett emlékeit kiadja. A tervezett könyv váratlan halála miatt nem készülhetett el, he­lyette gondos szerkesztők ren­dezték kronológiai sorrendbe fennmaradt írásait, fényképeit. A Szekszárdi Nyomdában ké­szült kiadványban a vadász el­beszélések mellett ott sorakoz­nak a vadász életútját tartalmazó írások is. A könyvhöz az egy­kori munkatárs, barát Rácz Gá­bor írt előszót. Böröczky Kornél élete a ter­mészet, a vad, a vadászat szolgá­latában telt el. A kistápéi ura­dalmi vadőr fia eszmélésétől a vadászat bűvöletében élt. Hat­éves volt, amikor édesapjától megkapta első 4 mm-es, flóbert kispuskáját, 11 évesen már őz­bakot lőtt. Sosem felejtette el az atyai intelmet: csak akkor lőjj, ha biztos és gyors véget okozó lövést tudsz leadni! Gemencbe 1950. december 1- én került, 21 évesen állt mun­kába a Szekszárdi Erdőgazdaság Keselyűsi Üzemegységénél. 1951-ben jött létre a Gemenci Vadgazdaság a legendás erdő­mérnök, Party István vezetésé­vel, az ő irányítása alatt dolgo­zott itt 1958-ig, amikor kinevez­ték a Lovasberényi Vadgazda­ság élére. Ez volt az első önálló gazdaság, amelyet vezetett, mégis nehéz szívvel vált meg Gemenctől. „Sokáig voltam Gemencben, megszerettem a Dunaerdőket szépségeivel, hibáival együtt. Örültem, ha valamit elleshettem titkai közül. Szívesen tűrtem a szenvedéseket, amelyeket el kel­lett viselnem. Kitörölhetetlenül bevéste magát emlékeivel a szí­vembe. Szeretném, ha ő is meg­tartana kegyeiben és ha vissza­visszatérek hozzá, fiaként fo­Az Afrika-vadász gadna.” - írta. Élete nem várt, nevezetes eseménye volt amikor harmincévesen, 1959-ben tagja lett annak a vadász-expedíció­nak, amely Széchenyi Zsigmond vezetésével Kelet-Afrikában pó­tolta a Nemzeti Múzeum 1956- ban elpusztult gyűjteményét. Sok mindent lőtt, oroszlánt, jávorantilopot, gazellát, impalát. Lakásában mégis kevés trófea volt. — Pontos listát soha nem ve­zettem arról, hogy életem során hány vadat ejtettem el. Érdekes módon - annak ellenére, hogy nagyon érdekelt a trófeás vad, nem hajtottam soha a mennyi­ségre - mondta. 1964-től a Gyulaji Vadgazda­ság vezetője lett, majd tíz évvel később, 1974-ben visszakerül örök szerelméhez, a Duna-ártéri erdőihez, a Gemenci Vadgazda­ság vezetőjeként. Pozíciójából adódóan - Ge­menc kormányterület volt - mi­nisztereket, Kádár Jánost, kül­földi kormányfőket vadásztatott, a könyv mégsem tartalmaz szenzációkat, mivel a fővadász mindig korrekt és diszkrét volt. — A rezervátum feladata, hogy a vad részére - különösen szaporodási időszakban - a le­hető legnagyobb nyugalmat biz­tosítsa. Kitűzött célunk, hogy (FOTÓ A KÖNYVBŐL) minőségileg a legjobb vadállo­mányt tenyésszük, melynek fel­tétele, hogy a nem megfelelő egyedeket el kell távolítanunk a területről. Másodrendű felada­tunk, hogy az okszerű vadgaz­dálkodást és a jól berendezett vadászterületet bemutassuk azoknak a vadászoknak, akik az ország különböző részein hó­dolnak a vadászat szenvedélyé­nek, ezzel a magyar vadászati kultúrát olyan színvonalra emel­jük, mely egy sorban foglalhat helyett vadállományunk hírne­vével - vallotta. A fővadász nemcsak a vadá­szatot, a természetet is sze­rette. — Egész életemben egyetlen dolog volt, ami teljesen ki tudott kapcsolni, ez a természet. Bár­milyen gondom volt, mindig úgy tudtam megnyugodni, hogy kimentem az erdőbe, felültem a magaslesre, vagy csak sétáltam egyet, puska nélkül. Egy levél­nek a rezdülése, egy egérnek a neszezése megnyugtatott - ol­vasható a könyvben. A Gemenctől Gemencig kötet Böröczky Kornél sikerekben, eredményekben, bővelkedő, de kudarcoktól sem mentes életút­ját tartalmazza 1995-ben bekö­vetkezett haláláig. F. Kováts Éva Segítőink a madarak, gondoskodjunk róluk! A kártékony rovarok elleni küzdelemben hasznos segí­tőtársaink a ház körül és a kertben élő madarak. A téli kemény fagyok súlyosan megtizedelhetik különösen a kistestű madarakat, mert testfelületük a tömegükhöz képest nagy és tetemes a hő­veszteségük. Energiákban gazdag madár- eleséggel sokat tehetünk ér­tük. Olyan madáretetőt ké­szítsünk, amely esőtől, hótól védi az élelmet (a tartóoszlop derekára felszerelt tüskés szélű gallér pedig a vadász­szenvedélytől fűtött macskák­tól a madarakat). Ebbe he­lyezzük ki a napraforgó, tök, dinnye, dió, kendermagvakat, a nem romlott hús, faggyú, töpörtyű, sajt, túró, főtt bur­gonya, alma, zöldség és gyü­mölcsmaradékot, -szeleteket. A cinkéknek csak sózatlan szalonnadarabokat akasszunk ki zsineggel kutya, macska ál­tal el nem érhető faágakra, ereszek alá. Kenyeret ne ad­junk, mert pusztulást hozó bélhurutot okozhat. Az etetőre szoktatást már a fagyok előtti időszakban kezdjük meg és folyamatosan tegyük ki az étkeket, mert ér­dekes megfigyelés, hogy az odaszoktatott, majd cserben­hagyott madarak ritkán men­nek el más helyre táplálékot keresni és belepusztulnak a nélkülözésbe. Szakái László Ultrahanggal a kutyák ellen Bukarest lakóit rettegésben tartják az évekkel ezelőtt utcára tett vagy kivert ku­tyák. Éhesek, elvadultak, gyakorta ok nélkül támad­nak, harapnak. Az egykoron a Balkán Pá­rizsának nevezett nagyváros­ban legalább 100 ezer eb kó­borol, sokuk falkába verődve rémisztgeti a járókelőket. Ezek a kutyák akkor kerültek az utcára, amikor a buldóze­rek, még a rendszerváltozás előtt nekimentek az óvárosi házsoroknak. A lakókat jó esetben panelházakba költöz­tették, ahova nem vittek ma­gukkal ebeiket. A „vadku­tyák” időközben fölosztották maguk között a várost, és szaporodnak. A többször is elrendelt sterilizálásuknak semmi látható eredménye. Önvédelmi célból a buka­restieknek ultrahanghullám­mal működő kézifegyvert ajánlanak. Az emberi fül számára nem hallható hang­rezgés éles fájdalmat okoz a kutyának, elmegy a kedve a támadástól és elkotródik. A fegyvernek csak egy hibája van: az átlagromán kétheti jö­vedelmébe kerül. „Hotel Blöki” Hollandiában Hollandiában rövidesen megnyílik az elaggott ebek otthona. Barátságosan be­rendezett, két-háromágyas szobákban helyezik el a ku- tyusokat. Az apartmanok­ban persze szék meg asztal is van, a hatalmas ablakok a kertre néznek, ahol kutyá­kat csábító árnyas fák me­rednek a magasba. Cor Verhoek, a tholeni in­tézmény vezetője nem győzi hangoztatni: olyan körülmé­nyeket akarnak teremteni a beutaltaknak, mint amilyen­hez egykori otthonukban, gazdájuknál, úrnőjüknél hoz­zászoktak. „A helyiségekből nem hiányozhat az emberi melegség.” Az első hallásra meghök­kentő ötlet valós igényen ala­pul. Azon állatbarátok lelki- ismereti gondján kíván segí­teni, akik nem vihetik ma­gukkal kedvencüket - például az öregek otthonába, mivel más lakótársak esetleg ide­genkednének a kutyáktól. Az ő nyugalmukra is tekintettel kell lenni. A „Hotel Blöki” lakói, akikért egykori gazdá­juk napi 1200 forintnak meg­felelő összeget fizet, minden­nap fogadhatnak vendéget, lá­togatót. A rókák miatt fogynak A nyulak szaporasága nem csökkent A mezei nyúl Németország­ban annyira fogytán van, hogy több tartományban már veszélyeztetett állatfajtának számít. Ám ellentétben az ed­digi feltételezéssel - miszerint az ösztrogént tartalmazó nö­vényvédő szerek impotenssé tették a nyuszikat - most né­met tudósok kiderítették: fő­leg a rókák pusztításának kö­szönhetően fogynak a nyulak, amelyek amúgy őrzik köz­mondásos szaporaságukat. Egy berlini tudományos in­tézet munkatársai időt és fárad­ságot nem kímélve tíz, egyen­ként 16 hektáros vadászterüle­tet vettek körül hálóval, s ösz­szesen 101 nyulat fogtak. A hímektől spermamintákat vet­tek egy e célra konstruált stimu- látorral, a vemhes nőstényeket pedig ultrahanggal vizsgálták - persze altatva, nehogy stresz- szeljék a kis állatokat. A vizsgálat kiderítette: a hí­mek spermaállománya egész­séges, elégséges és aktív, míg a nőstények hasában a szokásos mennyiségű embrió növekszik. Következtetés: az állomány megfogyatkozását 70 százalék­ban a szintén jól szaporodó ró­kák okozzák, míg az élettér be­szűkülése, a hiányos, egyoldalú táplálkozás és a betegségek 30 százalékban okolhatók - derí­tették ki a tudósok. A növénynek is kellhet aszpirin Virágok - stresszhelyzetben Régóta állítják a növénykedvelők, hogy kedvenceik megér­zik, ha távol vannak. Mások váltig meg vannak róla győ­ződve, hogy a virágokhoz a kertészeknek beszélniük kell. Ellenkező esetben a növény sokkal lassabban fejlődik. Arra is sokan esküsznek, hogy a nö­vények szinte hangtalanul si- koltanak, ha sérülés éri őket vagy számukra kedvezőtlen helyre tették a cserepet. Bárho- gyanis legyen, kiderült: az a szer, ami az ember migrénjét elviselhetőbbé teszi, a növé­nyek fájdalmát is csökkenti. Ez a szer a közismert aszpirin. A háziasszonyok már réges-rég kitalálták, hogy a szálvirágok tovább frissen tarthatóak, ha a vizükbe egy kevés aszpirint - acetilszalicilsavat (ÁSS) - tesznek. Azt is tudjuk már, hogy minden eddig vizsgált vi­rágban jelen van egy bizonyos mennyiségű aszpirin. A szali­cilt már annak idején Hippok- ratész is nagyra tartotta, hiszen ismerte a hársfa kérgéből ki­vont orvosság fájdalom- és láz­csillapító hatását. Az állatok­nak az aszpirin azért használ, mert lassanként csökkenti a prosztaglandin nevű, gyulla­dás- és fájdalomkiváltó hor­mon termelődését. A növé­nyeknél is kimutatható ez a vé­dekezési mechanizmus. Az ő esetükben az aszpirin alap­anyaga az un. jázmonsav ter­melődését szorítja vissza. Ha a növény stresszhelyzetbe kerül, ez a hormon termelődik, me­lyet a jázminillatban töményen magunk is érezhetünk. Ez az il­lat egyébként nemcsak az adott növényt, hanem a szomszédos virágokat is figyelmezteti az esetleges veszélyre. Ezen kívül a kártevőket is elriaszthatja. A kísérletek igazolták, hogy a sé­rült növényi szövetbe bejutta­tott szalicilsav meggátolja ezt a reakciót. Egy valamire még nem sikerült rájönniük: arra, vajon mikor indul be a szalicil­termelődés s milyen biokémiai folyamat állítja le a növények­ben a ,jázmonrohamot.” Talán az, hogy a növények maguk is tudják: a jázmonsav kellemet­len mellékhatásaként hamarabb elvirágzanak és öregszenek... Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 513 mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0)06-90-330516 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadpi Kft Audiotex 1539 Bp. Pt. 591. Hívás díja: 88 ft -t-Afa/perc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents