Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

2. oldal Világtükör 1998. október 6., kedd Magyar-szlovén katonai tár­gyalásokat folytatott Szabó Já­nos honvédelmi miniszter hét­főn, a Zala megyei Misefán szlovén kollégájával, Alojz Krapez védelmi miniszterrel. A két katonai vezető egyezményt írt alá a védelmi és katonai együttműködésről, valamint a minősített katonai információk védelméről. Tizenhárom államban van­nak szociáldemokraták kormá­nyon az Európai Unió tagor­szágai közül, tizenegyben pedig vezető erőt képviselnek - álla­pította meg Rudolf Scharping, az Európai Szociáldemokrata Pártok szervezetének (SPE) el­nöke, a német SPD frakcióve­zetője hétfőn Bécsben az Euró­pai Unió szociáldemokrata ve­zetőinek találkozóján. Kisebb vihart kavart a né­met szociáldemokraták és a Zöldek közötti koalíciós tárgya­lások hétfői fordulóját köve­tően, hogy a kisebbik koalíciós partner sebességkorlátozást (óránként 120 vagy 130 kilo­métert) kíván bevezetni a né­met autópályákon. Gerhard Schröder kancelláijelölt szük­ségét látta közölni: egy ilyen fölvetésről még tárgyalni sem hajlandó a Zöldekkel. Mint mondta, a német autóipar nincs rózsás helyzetben, a sebesség- korlátozás pedig tovább ron­taná a kilátásait. Wolfgang Thi­erse személyében egyébként - először az NSZK történetében - keletnémet politikust szemel­tek ki a házelnöki posztra. Közel-keleti útra indult Ma- deleine Albright amerikai kül­ügyminiszter abban a remény­ben, hogy sikerül kimozdítania a holtpontról az Izrael és a pa­lesztinok között 19 hónappal ezelőtt megrekedt tárgyaláso­kat. Albright több mint egy év óta most látogat először a tér­ségbe. Útjának célja, hogy utat nyisson egy csúcstalálkozóhoz, amelyen október 15-én Benja­min Netanjahu izraeli minisz­terelnök, Jasszer Arafat palesz­tin elnök és Bili Clinton ameri­kai elnök venne részt. Merényletet hajtott végre va­sárnap a bagdadi zsinagóga el­len egy palesztin férfi. Négy személyt - két zsidót és két muzulmánt - meggyilkolt. Irakban a bagdadi az egyetlen zsinagóga, bár az országban 2 és fél ezer zsidó él. Bagdad nem tartja őket „az arab álla­mok elleni világméretű cioniz­mus” részének. Átkeresztelték a Pamíron lévő Kommunizmus-csúcsot: a hegy mostantól Iszmail Szá- máni, az első tádzsik állam megalapítója nevét viseli. Tá­dzsikisztán legmagasabb hegy­csúcsáról született döntést hét­főn jelentették be Dusanbéban. Mozgalmas bel- és külpolitikai időszakban történik a látogatás Orbán Viktor Amerikába érkezett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn ötnapos hivatalos láto­gatásra az Egyesült Államokba utazott. Amerikai tárgyalá­saira elkísérte Martonyi János külügyminiszter, Járai Zsig- mond pénzügyminiszter és Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációját ellátó tárca nélküli miniszter. A magyar miniszterelnök hét­főn megkoszorúzta az Ismeret­len Katona sírját, valamint As- bóth Sándor és Számwald Stá­béi Gyula magyar honvédtá­bornokok, amerikai polgárhá­borús hősök sírját. Orbán Viktor és Bili Clinton amerikai elnök találkozójára szerdán kerül sor Washing­tonban. A kormányfő megbe­szélést folytat többek között Janet Reno igazságügy-mi­niszterrel, Richard Daley-vt 1, a kereskedelmi tárca vezetőjé­vel, Louis Freeh FBI-igazga­tóval, valamint James Wolfen- sohnnal, a Világbank elnöké­vel. A miniszterelnök találko­zik amerikai nagybefektetők­kel és a helyi magyar szerve­zetek képviselőivel is. A miniszterelnök washing­toni látogatására mozgalmas időszakban kerül sor. Az Egyesült Államok ezekben a napokban dönti el, hogy elke­rülhető-e Koszovó ügyében a NATO Jugoszlávia elleni ka­tonai csapása. Eközben az amerikai belpolitikát is súlyos viták hatják át: a képviselőház igazságügyi bizottsága a hét elején dönt arról, javasolja-e Bili Clinton ellen a hivatalból történő elmozdítás lehetőségét is magában hordozó „impe- achment” nevű eljárás megin­dítását a Lewinsky-szexbot- rány miatt. E súlyos kül- és belpolitikai témák mellett a washingtoni kormányzat számára szinte , Jelüdülést” jelent, hogy ugyancsak ezekben a napok­ban tartja Washingtonban éves közgyűlését a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és a Világbank, és ezen a tanácskozáson Ame­rika igyekszik magához ra­gadni a kezdeményező szere­pet a globális pénzügyi válság elhárítását célzó gyógymódok kidolgozását illetően. A* áldozatokra emlékeztek. A Fülöp-szigeteken élő kínaiak gyertyák meggyújtásá­val tiltakoztak Jakarta manilai követsége előtt azért, mert az elmúlt fél év során kínai nemze­tiségűek ezrei estek áldozatul az indonéziai tisztogatásoknak. fotó: feb/reuters A jövő század egyeteme Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar felsőoktatás Párizsban hétfőn az UNESCO szervezésében ötnapos világ- konferencia kezdődött a XXI. század felsőoktatásáról. A ta­nácskozáson a magyar oktatási vezetőkkel és szakemberek­kel együtt részt vesz Pokorni Zoltán oktatási miniszter is. Lionel Jospin francia kor­mányfő az értekezletet meg­nyitva hangoztatta, hogy bár a felsőoktatásnak alkalmazkod­nia kell a piachoz, az utóbbi semmiképp sem alakíthatja a társadalom jövőjét. A többi között elmondta, hogy Franciaország évente 120 ezer külföldi egyetemistát fogad. Megnyitójában a fran­cia miniszterelnök ugyanak­kor mindenkit óvott az okta­tási rendszerek uniformizálá­sától, és felhívta a figyelmet annak veszélyeire, ha a vég­zett szakemberek és a sikeres kutatók kivándorolva nem ha­zájuk fejlődését segítik. Pokomi Zoltán a tanácsko­zással kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a konferencián a magyar felsőoktatás szinte va­lamennyi irányítója részt vesz. Ennek oka az, hogy Magyar- országon a terület igen fontos fejlődési szakasz előtt áll. Közlése szerint a kormány ál­tal elhatározott oktatási integ­ráció egy áttekinthetőbb, haté­konyabb intézményrendszer megteremtését célozza.-A világkonferencián szá­mos új ötlettel, módszerrel, és végiggondolt, esetenként ki­próbált szellemi termékkel le­het találkozni. Ezeket érdemes tanulmányozni, elemezni, hogy saját viszonyaink között mi és miként hasznosítható. Lemásolni nyilván egyet sem szabad. Ami a lényeg: a ta­nácskozás nyomán pontosab­bak lesznek kérdésfelvetése­ink, még ha nem is kapunk rá­juk kész válaszokat - mondta a miniszter. Hírháttér Ultimátum Belgrádnak Aligha nevezhető másképp az az üzenet, amellyel a délszláv vál­ságban évek óta közvetítő Richard Holbrooke tegnap Belgrádot felkereste. A daytoni békemegállapodás atyjaként emlegetett ame­rikai diplomata persze finomabban fogalmazott: „A koszovói vál­ság megoldását szolgáló, hihető, visszavonhatatlan és szűk határ­időhöz kötött lépések megtételére szólítottam fel a jugoszláv veze­tést. ” Egyben jelezte: nem kétséges, ha Belgrád ellenáll a követe­lésnek, számolnia kell a régóta tervezett légicsapásokkal. Ám valóban beindul-e a NATO hadigépezete? Egyes szakértőik szerint a figyelmeztető bombázásokat aligha lehet tovább halo­gatni, különben a brüsszeli katonai szövetség elveszti minden sza­vahihetőségét. Tény, hogy Milosevics elnök mindeddig figyelmen kívül hagyta a nyugati fenyegetéseket s az ENSZ elítélő határoza­tait. Megszegte a rendezésre - például nyáron Jelcin orosz elnök­nek tett-korábbi ígéreteit. A 90 százalékban albánok lakta Koszo­vóban bő fél éve szabályos polgárháború dúl, a halottak számát 1500-ra, a menekültekét pedig 300 ezerre teszik. Közben tapodtat sem haladtak előre a tartomány autonómiájáról szóló tárgyalások, mind több viszont a tömegvérengzésről felröppent hír. A feszültség szinte kitapintható: jó néhány állam - köztük ha­zánk - a térség elhagyására szólította fel polgárait. Belgrádban benzin- és élelmiszer-felvásárlási láz tört ki, a jugoszláv néphadse­reg megerősítette a repülőterek és légvédelmi állások készenlétét. Egyes NATO-illetékesek nem is titkolják: a kérdés már nem maga az intervenció, csupán annak időzítése lehet. Szondy Gábor Pozsony új lehetőségek előtt Martonyi a magyar—szlovák kapcsolatokról Martonyi János külügy­miniszter az osztrák Kurier- nak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a magyar fél haladéktalanul párbeszé­det akar kezdeni az új szlo­vák vezetéssel. Az interjú szerint sok a megbe­szélnivaló: a három éve megkö­tött alapszerződés megvalósítá­sára szolgáló szakértői csoport­tól kezdve - amelynek létreho­zását Vladimír Meciar eddigi kormányfő makacsul megaka­dályozta - egészen a magyar és a szlovák kormányfő találkozó­jáig. Ezek során elsősorban a továbbra is korlátozásokat szenvedő szlovákiai magyar ki­sebbség sorsáról lesz szó. Martonyi János úgy véli: Po­zsonynak most az eddigieknél jobbak az euro-atlanti integrá­ciós lehetőségei. „Érdekünkben áll, hogy Szlovákiával együtt lépjünk be az Európai Unióba” - nyilatkozta a külügyminisz­ter, aki ugyanakkor a bős-nagymarosi vízlépcsőről folyó jogi vitában nem számít a szlovák álláspont lényeges megváltozására - írja a Kurier. A magyar külügyi tárca ve­zetője szerint az emberi jogok érvényesülését elősegíti, hogy most Románia után Szlovákiá­ban is részt vehetnek az ottani magyarok a kormányzásban. Ez viszont nem feltétele a kétol­dalú kapcsolatoknak — idézi a bécsi lap a minisztert. Haladás a tagjelöltek és Brüsszel között Tárgyalások novembertől Az Európai Unió november 10-én kezdi meg a konkrét csatlakozási tárgyalásokat hazánkkal, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal - közölték hétfőn Luxemburg­ban, uniós forrásból. Mint a soros elnökséget képvi­selő osztrák Wolfgang Schüssel alkancellár bejelentette: a kö­zösségi joganyag átvizsgálása során azonosított problémákról összesen hét fejezetben - a táv­közlésben, a kutatásban, az ok­tatásban, az iparpolitikában, a kultúrában, a külkapcsolatok- ban, a közös és kisvállalati poli­tikában - folytatnak megbeszé­lést az Unió és a tagjelölt or­szágok miniszterei, hat külön tárgyalás keretében. A tagországok állandó brüsz- szeli nagykövetei a következő, október 26-i miniszteri ülésre készítik el a közösség végleges tárgyalási álláspontjait az emlí­tett témákban. A miniszterek a tárgyalások előestéjén hagyják véglegesen jóvá a pozíciókat. A csatlakozási tárgyalások hivatalosan március 31-én in­dultak meg az Unió, valamint Ciprus, Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország között. Most azok a szabályok vannak teríté­ken, amelyeknél a jelöltek át­meneti eltéréseket kémek. Elutasított FKGP-kérelem A párt nem kíván élni a fellebbezés jogával Vikor Géza megyei közgyű­lési tag sajnálatos elhunyta miatt a Független Kisgazda- párt Tolna Megyei Szervezete új tagot delegált saját, me­gyei, 10 ezer lakos alatti tele­pülésekre vonatkozó listájára Stocker Antal személyében. A kérelem annak rendje s módja szerint meg is érkezett az illetékes testülethez, azaz a Tolna Megyei Területi Válasz­tási Bizottsághoz. Csakhogy - éppen a haláleset váratlan be­következte miatt - már a tör­vényben meghatározott szep­tember 25-i, 16 órás határidő után. Az FKGP méltányossági szempontokra hivatkozó előter­jesztését tegnap a megyei ön- kormányzat épületének kister­mében tárgyalta a bizottság, dr. Dobos Gyula elnökletével. A zárt ülésen hozott, rövid idő alatt megszületett, egybe­hangzó határozatot dr. Kutas Sándor elnökhelyettes ismer­tette. Ennek lényege szerint az október 2-i dátummal benyúj­tott bejelentés elkésett, így a nyilvántartásba vételre vonat­kozó kérelem nem teljesíthető. Nyilvántartásba vétel után egyébként - idézte dr. Kutas István az előírást - módosításra még a határidő lejárta előtt sincs lehetőség. Mint az FKGP megyei szervezetét a helyszí­nen képviselő dr. Tollár Tibor elnöktől megtudtuk, a kisgaz­dapárt nem kíván élni a lehető­ségként megadatott fellebbezés jogával. -szá­fi® Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. 0) 06-90-330 513 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0)06-90-330 516 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadói Kft Au< 1539 Bp. Pl. 591 ■ Hívás díja: 88 Ft +Ata/|XW Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Szűz ne titkolja érzelmeit • A kövérek lépre mennek • Hódít az egyenes nő • Vágya vezérelje az ágyba Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin i < » i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents