Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

1998. «jKiuuer netto Hazai Tükör 5. oldal Seregnyi elképzelés Ha a kormány elkötelezi ma­gát a hat hónapos sorkatonai szolgálat megvalósítása mel­lett, a hadseregben sok min­denen változtatni kell - tájé­koztatta lapunkat Sajner Gyula ezredes, a Magyar Honvédség szóvivője. A bevezetendő új rendszer vál­tozataira már vannak tervek, de arról, hogy melyik variáció, mi­lyen határidővel kerül majd megvalósításra, még nincs konkrét elképzelés. Az első változat szerint csak kisebb módosítások történnek, vagyis az alkalmasnak talált fiataloknak - már csupán fél évre - változatlanul kötelező lenne bevonulni a hadseregbe. Nagyobb változást hozna a másik elképzelés, amely szerint itt az ideje az „önkéntes hadse­reg” megvalósításának. Esze­rint csak az vonulna be, aki eh­hez kedvet érez. Hogy a kato­naságot vonzóvá tegyék a fiata­lok számára, növelnék az illet­ményt, és egyes szakmák gya­korlását a katonaidő letöltésé­hez kötnék (pl. biztonsági őr). Ennek kapcsán került szóba a sajtóban a „pénzzel megvált­ható katonaság” ötlete. Ezt az elképzelést azonban a honvéd­vezérkar elvetette. A harmadik változat a hiva­tásos katonaság megvalósítása. A tervezet előnyeit a behívóra váró fiatalok előtt nem kell ecsetelni, hátránya viszont, hogy jelentős anyagi terhekkel jár, valamint hogy nem oldja meg a tartalékosok képzésének problémáit. Sajner Gyula szerint mindhá­rom tervezetnél számolni kell a jelenlegi helyzet egyik gondjá­val, nevezetesen azzal, hogy, évek óta 80 ezer fiatal kerül so­rozásra, de ebből mindössze 30 ezret hívnak be katonának. Az így felhalmozódó „fölösleget” a katonaság évről évre görgeti maga előtt. A kilenc hónapos szolgálat bevezetése miatt ötezerrel nö­velni kellett a szerződéses ka­tonák számát, mivel a lecsök­kent katonaidő néhány bonyo­lultabb feladatkör esetében már nem volt elegendő a teljes ki­képzésre. Ha tovább rövidül a szolgálati idő, az szükségsze­rűen együtt jár további szerző­désesek felvételével is, ami újabb költségeket ró a hadse­regre - mondotta a szóvivő. (bereczki) Az egészségügy lépést akar tartani az inflációval Középpontban a család Két miniszter is a választók elé állt a hétvégén egy hód­mezővásárhelyi Európa-fó- rumon. Gógl Árpád, az egész­ségügyi tárca első embere aláhúzta: a kormány arra tö­rekszik, hogy a magyar ál­lampolgároknak is európai szintű betegellátást nyújtson. A szociális miniszter ugyan­akkor az állampolgárok fele­lősségérzetére, öntudatára apellált. Szerinte ugyanis nem szabad mindent - tétlenül ülve - a szociális segélyezéstől várni. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium számára fontos a család, ezért minden tagjának szándékozik valamit adni - mondta a tárca vezetője, Har- rach Péter, de hozzátette: az ágazat egyik gondja, hogy nem mindig azok kapják a támoga­tásokat, akik valóban rászorul­nak. Ezért egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. Ezen vál­toztatni kell. Ugyanakkor a segélyezettek sem várhatnak mindent a külső támogatástól, nekik is aktívan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy saját lábra állhassanak. A miniszter a polgári felelős­ségre is felhívta a fórum részt­vevőinek figyelmét. Mint fo­galmazott: az egyén saját sor­sának alakulásáért felelős, de ezen túlmenően a másik em­berre, a rászorulóra is figye­lemmel kell lennie. A kormányzat feladatai kö­zül kiemelte a rendteremtő szándékot. Ennek első lépései­ként említette a prostitúció és a kábítószer visszaszorítására ki­látásba helyezett intézkedése­ket és törvényeket. Gógl Árpád egészségügyi miniszter kiemelkedő fontos­ságú területnek nevezte az egészségügyet és a szociálpoli­tikát, mert a kormány ugyan­olyan biztonságot szeretne nyújtani polgárainak, mint ami­lyet Európában a jobb gazda­sági helyzetben lévő országok biztosítanak. Bejelentette, hogy az egész­ségügyi és a szociális dolgozók jövőre 14 százalék körüli bér- növekményre számíthatnak. Az ellátottaknak azt ígérte, hogy a gyógyszerárak növekedése nem fogja meghaladni az inflációs rátát, s a közgyógyellátás tá­mogatása jövőre nem változik. Üj rendeletekről egyeztet az egészségügyi tárca Végrehajtható a gyógyszertörvény Két kormány-, és nyolc miniszteri rendelet megalkotására adott felhatalmazást az egészségügyi tárcának az Országgyű­lés ez év március 16-ai ülésén, amikor a honatyák 93 százalé­kos többséggel elfogadták „Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről” címet viselő jogszabályt. A szakmai körökben csak gyógyszertörvénynek nevezett jogszabály 1999. január else­jén lép hatályba. Addig kell megalkotni a kerettörvényt tartalommal megtöltő rendele­teket. A szakmai és kodifiká- ciós munkát koordináló mi­nisztériumban a terveknek megfelelően halad a munka - nyilatkozta lapunknak az ille­tékes főosztályvezető. Kerekesné dr. Nemes Mária szerint minden esély megvan arra, hogy még az év végéig valamennyi, a gyógyszertör­vény által előírt rendelet meg­szülessen. így reményeik sze­rint időben elkészülnek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag, vagy ter­mék gyógyszerré minősítésé­nek szabályai is. Meg kell ha­tározni a kábítószernek, illetve pszichotrop anyagnak minő­sülő gyógyszerek rendelésé­nek és forgalmazásának mó­dozatait is. A tavasszal elfogadott gyógyszertörvény csupán a szokásjogon és utasításokon alapuló eddigi gyakorlatot rendezi törvényi keretek közé. így a jogszabály jövő év eleji hatályba lépését nem akadá­lyozná az sem, ha netán a ki­egészítő rendeletek valame­lyike nem készülne el időre. Amivel kissé elmaradtak az egészségügyi tárcánál, az a Környezetvédelmi Minisztéri­ummal közösen kidolgozandó, a gyógyszerek megsemmisíté­sének módját taglaló kodifiká- ciós munka. Ám sem ez, sem pedig az intézeti gyógyszerellá­tás szabályait tartalmazó rende­let nem fog késni. H. M. Európai rendőri összefogás a hatékonyabb bűnüldözésért Szoros kapcsolat az Europollal Az európai bűnüldözés legfelsőbb koordináló szerve az In­terpol mintájára megalakított Europol, amelynek munkájá­ban - meghívottként - januártól hazánk is részt vehet. Magyarország akkor válhat az október elsejétől működő Eu­rópai Rendőrségi Hivatal (Eu­ropol) teljes jogú tagjává, ha már felvételt nyert az Európai Unióba - nyilatkozta Berta Krisztina, a Belügyminiszté­rium EU-integrációs irodájá­nak vezetője. Az Európai Unió tagorszá­gai tisztában vannak vele, hogy a nemzetközi bűnözés el­leni harcukban szükségük van a többi európai állam informá­cióira, elemzéseire és a velük való szorosabb együttműkö­désre. Éppen ezért hazánk, a többi első körben meghívott országgal együtt, januártól szoros kapcsolatot alakíthat ki az Europollal - mondta a Bel­ügyminisztérium illetékes ve­zető munkatársa. Magyarország összekötő­tisztet küldhet Hágába, s fo­gadhatja az Europol képvise­lőit. Fel kell állítanunk az in­formációáramlást segítő úgy­nevezett „kontaktpontot” is. E követelmények teljesítése mellett szükség van a megfe­lelő jogszabály-harmonizáció­ra, például az adatvédelmi fel­tételek biztosítására is. Az uniós csatlakozás rend­őrségi költségeit firtató kér­désre Berta Krisztina el­mondta: a számítások szerint a kiadások a Belügyminiszté­rium és az Igazságügyi Mi­nisztérium esetében megha­ladják a százmilliárd forintot. Áz Europol tevékenysége az információcserén és az elemzéseken alapul. Harcol a kábítószer-kereskedelem, az illegális bevándorlás, a gép­jármű- és emberkereskedelem, valamint a pénzmosás ellen. Nem-az egyházuk nevében nyilvánítanak véleményű Pap képviselők a parlamentben Az ország házában hagyományosan papok, lelkészek is he­lyet foglalnak. Képviselői mivoltukban nyilatkoznak, állást foglalnak, szerepelnek a közéletben. Miként egyeztethető össze parlamenti megbízatásuk és egyházi küldetésük? Az állampolgárok országgyű­lési képviselete nem magán­ügy, és még kevésbé az a pa­pok, lelkészek politikai sze­repvállalása. Erről nyilatko­zott a minap a Magyarországi Református Egyház Zsinata. A májusi választásokon négy református lelkipásztor jutott képviselői mandátum­hoz. Ezért sokan keresték meg a zsinat elnökségét: a hon­atyák hogyan és milyen mér­tékben képviselik egyházukat? Hivatalosan nem az egyházat képviselik - így szólt a válasz. A lelkész képviselők párt­támogatás révén nyerték el pozíciójukat, így megnyilvá­nulásuk nem az egyház, ha­nem pártjuk véleményét és sa­ját meggyőződésüket tükrözi. Ezzel együtt azonban elvárják tőlük, hogy az egyház tanítá­sával, a keresztyén felfogással ellentétes álláspontot ne fo­galmazzanak meg és ne is tá­mogassanak. Evangélikus lelkész a kép­viselők között mindössze egy található, szocialista színek­ben. Mint megtudtuk, ez a tör­ténelmi egyház is a reformá­tushoz hasonlóan vélekedik lelkipásztora politikai szerep­léséről. Sőt, politizáló papja képviselősége idején lelkészi hivatalt nem vezethet. Katolikus pap 1990 óta nincs az országgyűlésben, eh­hez - mint a püspökkari titkár­ságon elmondták - csak rend­kívüli esetben járulna hozzá az egyház. Belső törvénykönyve arra int: a papok politikai pár­tokban tevékeny részt ne vál­laljanak. (der) A 8 + 4-es iskolaszerkezet meg­erősítése mellett foglaltak állást és ajánlásokat fogalmaztak meg a Nemzeti alaptanterv (NAT) módosítására a történelemtaná­rok hétvégén Budapesten tartott országos konferenciájának résztvevői. Álláspontjuk szerint a tantervet oly módon kellene megváltoztatni, hogy a történe­lemtanítás az ötödik osztálytól kronologikus legyen. A Magyar Televízióban szombaton kisorsolták a hirde­tési időpontokat tartalmazó kedvezményes árú reklámcso­magokat az önkormányzati vá­lasztásokra legtöbb jelöltet ál­lító pártok illetve szervezetek között. Hídvégi József, az MTV Rt. választási irodájának vezetője elmondta: a jogsza­bály értelmében a legtöbb jelöl­tet állító nyolc szervezet jogo­sult a kedvezményre. Miután azonban országosan a Lungo Drom, a körzeteket tekintve pedig a KDNP áll a 8. helyen, a kedvezményezettek számát ki­lencre bővítették. Visszahívták Katona Bélát, az MSZP főpolgármester-jelöltjét tegnap a párt budapesti kül­döttgyűlésének résztvevői, a jobboldali erők előretörésének megakadályozása érdekében. A zárt ülésre 219 küldött volt hi­vatalos. A megjelentek közül 110-en támogatták Katona Béla visszaléptetését. A Munkáspárt is fontolgatja jelöltjének visz- szahívását. Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén megvitatja azokat az indítványokat, amelyek sze­rint az alaptörvénybe ütközik, hogy a köztisztviselő és a köz- alkalmazott az illetményét csak postai úton, vagy banki átuta­lással kaphatja meg. A Munkáspárt politikai akció áldozata, amelynek az a célja, hogy valakik gyengítsék a szervezet eredményesnek prognosztizált választási sze­replését - jelentette ki Thürmer Gyula pártelnök szombaton, miután az MTV Rt. vezetése - személyiségi jogok védelmére hivatkozva - megtagadta a tö­mörülés kampányfilmjének su­gárzását. A Munkáspárt emiatt az Országos Választási Bizott­sághoz fordult. A beadványt az OVB a jogszabályban előírt há­rom napon belül bírálja el, kö­zölte a bizottság elnöke. Olasz vadászlőszer csempészt füleltek le a tompái határállomás vámosai vasárnap késő délután. Kisteherautójában a 8.249 darab 12-es kaliberű sörétes vadász lő­szert fedeztek fel. D unántúlon a Fidesz ve­zéralakjai a múlt hónap­ban veszítettek népszerűsé­gükből. Orbán Viktor minisz­terelnök-pártelnök a negyedik helyen áll. Deutsch Tamás a ti­zenkettedik helyre csúszott. A népszerűségi lista élén nincs változás, Göncz Árpád az első, Kovács László a második és Demszky Gábor a harmadik helyen áll. Áz új kormány két legnép­szerűbb minisztere Martonyi János és Járai Zsigmond, de Pintér Sándor belügyminiszter elismertsége is javult, már a ki­lencedik a listán. Az ellenzéki politikusok kö­zül - a már említett Kovács Lászlón kívül - Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a hetedik, Kuncze Gábor, a párt frakció- vezetője - növelve pontjaik számát - a nyolcadik helyet foglalja el. Horn Gyula öt pont­tal többet kapott, most a tizen­egyedik a listán. A legkevésbé népszerű poli­tikus Csurka István, ő zárja a listát Torgyán József és Lezsák Sándor előtt. Ferenczy Europress A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos szeptemberi felmérése * 11] Pl HIB ■nSPf Göncz Kovács Demszky Orbán Martonyi Járai Magyar Kuncze Pintér Szájer Horn Deutsch Szabó Stumpf Áder Kövér Chikán Kósáné Boross Lezsák Torgyán Csurka Árpád László Gábor Viktor János Zsigmond Bálint Gábor Sándor József Gyula Tamás János István János László Attila K. Magda Péter Sándor József István nemi népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%) ismertség (%) a nyugati országosan a nyugati országosan országrészben országrészben Az adatfelvétel ideje: 1998. szeptember 5-11. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 373 a nyugati országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a kor­csoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népsze­rűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek sta­tisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized- pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents