Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-29 / 253. szám

1998. október 29., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Nullakulcsos tankönyvek Felére csökkenhet a pálinka jövedéki adója Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága az általános for­galmi adóról szóló törvényhez kapcsolódó módosító javasla­tokkal foglalkozott tegnap. A testület támogatta azt az lsépy Tamás (Fidesz) és Sasvári Szilárd (Fidesz) által beadott indítványt, amelynek értelmé­ben az oktatási miniszter által tankönyvvé nyilvánított, köz­oktatásban használt könyvek áfája nullakulcsos lenne. Ezzel az indítvánnyal elvileg a kor­mány képviselője is egyetértett, bár megjegyezte, hogy egyelőre nem tisztázottak a javaslat költ­ségvetési kihatásai. A kormány képviselőjének ellenzése dacára támogatta a bizottság azt az indítványt, hogy a NATO biztonsági beru­házási program keretében be­szerzésre kerülő termékek, il­letve ezzel kapcsolatos szolgál­tatások áfa-mentességet élvez­zenek csakúgy, mint az orosz államadósság ellenértékeként beérkező haditechnikai eszkö­zök és szolgáltatások. A kor­mány szerint ezek a javaslatok ellentétesek az áfa-törvény szellemével. A jövedékiadó-törvény mó­dosítása kapcsán a testület tá­mogatta Mádi László (Fidesz) azon indítványát, amely a szesz­főzdében bérfőzés keretében előállított pálinka jövedéki adó­jánál az egyes adómértékeket meghatározó küszöböt a felére vinné le. A támogatott indítvány szerint a házipálinka adója egy bérfőzető részére évente 50 hek­toliterfok mennyiségig hektoli­terfokonként 500 forint, afölött 1170 forint lenne. Magyar megfontolások a Soáról Párbeszéd Pannonhalmán Történelmi értékűnek ítélte Schweitzer József országos főrabbi a jövő héten Pannon­halmán megtartandó konfe­renciát a magyarországi ho­locaustról és az azzal össze­függő kérdésekről. A 4-én kezdődő kétnapos öku­menikus tanácskozásnak a .Magyar megfontolások a Soá- ról” címet adták a rendező egy­házi közösségek. Mint az összejövetelt kez­deményező Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a tegnapi, budapesti sajtótájékoztatón el­mondta: II. János Pál tavaszi, „Emlékezzünk: megfontolások a Soáról” című körlevele kí­nálta az alkalmat arra, hogy gondolatát továbbvigyék és magyar vonatkozásait meg­vizsgálják. Lelkészek, teológu­sok, történészek, szociológu­sok, pszichológusok tartanak előadást az előítéletek lélektani és szociológiai összefüggései­ről, a zsidóüldözések és a ma­gyarországi holocaust történe­téről, a zsidó-keresztény párbe­szédről, a tolerancia esélyeiről.- Szeretnénk, ha a találkozó az okos és nyílt szó helye lenne, amely nem áll meg a tények új- rakimondásánál, hanem keresni akarja a feloldás, a megoldás és a felülemelkedés útját, végső soron a közös Atyához vezető utat - mondta a főapát. Schweitzer József hangsú­lyozta: a holocaust nem a zsi­dóság belügye, amit a konfe­rencia is bizonyít majd. Emlékmű az erdélyi áldozatoknak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Erdélyben elhunyt hősei előtt tisztelgő emlékmű leleplezésekor Németh Zsolt külügyi ál­lamtitkár koszorúzott a Rákoskeresztúri Újköztemető 301- es parcellájában. fotó: feb/diósi imre Pokolt csak a kisgazdák támogatták 2001-től három-négy egészségbiztosító lesz Magyarországon A parlament tegnapi munkanapján a képviselők megismer­kedtek azzal a kormány-előterjesztéssel, amely a munka­adók terheinek csökkentését tűzte ki céljául. Heves vitát vál­tott ki Pokol Béla terve a Ptk. módosítására, amelyet egy­előre sem a kormány, sem a Fidesz-frakció nem támogatott. Az üléstermen kívül, de a Parlament épületében jelentette be Selmeczi Gabriella államtitkár, hogy három éven belül több egészségbiztosító alakul meg Magyarországon. A kormány kiemelt feladatá­nak tekinti egyrészt új munka­helyek teremtésének az előse­gítését, másrészt a fekete- és szürkegazdaság legálissá válá­sának ösztönzését. Reményeik szerint mind a két célt jól szolgálja az élőmunka munka­adók által fizetendő közter­heinek csökkentése. Tegnap kezdte tárgyalni az Országgyűlés azt a két tör­vénytervezetet, amely erről a csökkentésről és a kieső járu­lék pótlásáról rendelkezik. A tervek szerint a jövő évtől a foglalkoztató és az egyéni vál­lalkozó a jövedelem után a je­lenlegi 39 százalék helyett 33 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, 2000-től pedig csak 32 százalékot. A Munka­erő-piaci Alapba fizetendő munkaadói járulék 4 százalék­ról 3 százalékra csökken. A jövő évi, összesen 7 százalék- pontos csökkenés 115 milliár­dos bevételkiesést jelent az ál­lamháztartásnak, s ezt csak részben fogja pótolni a nem­zetgazdaság fejlődése. A kormány ezért felemeli az egészségügyi hozzájárulást, amit a nyugdíjas egyéni vál­lalkozóknak nem kell megfi­zetniük. Megjelenik egy új elem is: a százalékos egész­ségügyi hozzájárulás. Ezt olyan jövedelmek után kell fi­zetni, amelyek mentesek a tébéjárulék-fizetési kötelezett­ség alól. Ilyen többek között a szellemi tevékenységből, a ta­lálmányhasznosításból, a költ­ségtérítésből, a kamatked­vezményből és a mezőgazda- sági őstermelésből származó jövedelmek. A tébéjárulék csökkentésé­nek és az egészségügyi hozzá­járulás növelésének eredője­ként 21 500 forintos bér alatt nőnek, e fölött csökkennek a munkáltatói terhek. Varga Mihály pénzügyi államtitkár kilátásba helyezte, hogy a Munkaerő-piaci Alapból meg­térítik azoknak a munkálta­tóknak a többletkiadásait, aki­ket hátrányosan érintenek a változások. Pokol Béla (FKGP) úgy kí­vánja kiegészíteni a polgári törvénykönyvet, hogy a sajtó ne csak valótlan tények, ha­nem „társadalmilag hátrá­nyosnak tekintett vélemény” közlése esetén is köteles le­gyen helyt adni helyreigazí­tásnak, illetve válasznak. Hende Csaba, az Igazság­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára jelezte, hogy a kormány később kívánja az előterjesztésről kialakított ál­láspontját ismertetni. A kisgazda Boda Ilona sze­rint a javaslat elfogadásával hitelesebb, a jelenleginél ár­nyaltabb kép alakulhat ki a hazai médiában. Zsikla Győző (FKGP) sze­rint a javaslat ellen az etikai normákat be nem tartó újság­írók nyilatkoznak, valamint azok, akik az egyoldalú mé­diának köszönhetik, hogy a parlamentbe kerültek. Vastagh Pál (MSZP) kije­lentette: a javaslat sérti az al­kotmányos véleménynyilvání­tás jogát, valamint a Római Egyezményt, s teljesen alkal- mazhatatlan a bírósági gyakor­latban. A fideszes Juharos Róbert hangsúlyozva azt, hogy szigo­rúan az eredeti javaslatról be­szél, leszögezte: első látásra az előterjesztés súlyosan sérti a véleménynyilvánítási jogot és a sajtószabadságot. Pető Iván (SZDSZ) színvo­naltalan, megvalósíthatatlan és társadalmilag hátrányos ja­vaslatnak nevezte Pokol Béla előterjesztését. A vitát elna­polták. S. Á. * A jelenlegi egy helyett három­négy egészségbiztosító látja majd el 2001-től Magyaror­szágon a finanszírozási felada­tokat - közölte Selmeczi Gab­riella, a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkár. Az egészségügyi miniszterrel közös tájékoztatóján bejelen­tette: az egészségügy és az egészségbiztosítás átalakítá­sának előkészítésére és koor­dinálására Gógl Árpád minisz­terrel együtt nyolctagú egész­ségpolitikai tanácsot hoztak létre. Az ítélőtáblák sorsáról dönt a héten a kormány Lelassul az igazságügyi reform? Várhatóan a kormány mai ülésén döntenek arról, hogy a ka­binet támogatja-e azt a javaslatot, amely minimum egy évvel elhalasztaná az ítélőtáblák működésének megkezdését. Az Országos Igazságszolgálta­tási Tanácsnak (ÓIT) nincs hivatalos tudomása arról, hogy a kormány megvonná az ítélő­táblák felállítására, és műkö­désük megkezdésére szánt, a költségvetés bírósági fejezeté­ben korábban szereplő csak­nem 1 milliárd forintot - nyi­latkozta a Ferenczy Europress kérdésére dr. Szigeti Ágnes. Az ÓIT hivatalának főosz­tályvezetője ugyanakkor hangsúlyozta: bár a költségve­tési törvény tervezete megjárta az ÓIT illetékeseit, annak tar­talmáról csupán annyit mond­hat: „Ez a tervezet nem azonos a korábbi elképzelésekkel.” A mintegy 10 évvel ezelőtt elha­tározott igazságszolgáltatási reform fontos állomása lenne a három - a budapesti, a sze­gedi és a pécsi - ítélőtábla 1999. január 1-jei beindulása. A kizárólag jogorvoslati fó­rumként működő ítélőtáblák­nál a megyei bíróságok első fokú határozatait lehetne meg­támadni. A négyszintű bíró­sági szervezet bevezetésével a Legfelsőbb Bíróság terhei csökkennének, s a mainál több energiát fordíthatna a jogegy­ség, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítására. A bírósági szervezet 1989- ben elhatározott reformja so­rán fogalmazódott meg, hogy a bírói hatalom önállóságának megteremtése érdekében visz- sza kell állítani a négyszintű bíráskodást. Történelmi tény: az ítélőtáblák a kiegyezéstől egészen 1950-ig működtek Magyarországon. Dr. Szigeti Ágnes emléke­zete szerint akkor, és még az 1990-es évek elején a Fidesz programjában is szerepelt en­nek támogatása. Amikor azonban a bíróságok szerveze­téről rendelkező 1997. évi LXVI. törvényt a T. Ház elfo­gadta, az akkor ellenzékben lévő mai kormánykoalíció el­lenezte az ítélőtáblák felállí­tását. - horváth ­Látogatás a kormányfőnél. Orbán Viktor tegnap hivatalá­ban fogadta Eszak-Amerika legnagyobb ingatlantulajdonos- és fejlesztőcége, a TrizecHahn Corporation vezetőit. Az üzlet­emberek tájékoztatták a minisz­terelnököt a Nyugati pályaud­var mellett folyó, kétszázmillió dollár értékű városközpont­építkezésről. Gazdasági növekedés. A KSH tegnapi tájékoztatása sze­rint a bruttó hazai termék (GDP) az első félévben 4,8 szá­zalékkal haladta meg a tavalyi bázisadatot. így a világgazda­ságban tapasztalható lassuló növekedés ellenére Magyaror­szágon tovább gyorsult az emelkedés. 1996 első félévében stagnált, 1997 első hat hónap­jában 3,2 százalékkal növeke­dett a magyar GDP. Stop a feketegazdaságnak? Sikerült a feketegazdaság nö­vekedésének ütemét megtörni, egyes területeken visszaszorul­tak a jogsértések - mondta Bencze József dandártábornok, a VPOP rendészeti főigazgatója tegnap egy budapesti szakmai fórumon. Egyes vélemények szerint a magyar gazdaságban az illegális tevékenység még így is elérheti a hazai összter­mék 20-30 százalékát. Polgármester-fizetések. Közérdekű adatnak minősül a polgármesterek, alpolgármeste­rek fizetése, és ezért a válasz­tóknak joguk van a megismeré­sükre - közölte tegnap a Bel­ügyminisztérium illetékese. A törvény szerint a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fize­tés (az idén 228 150 forint) 35-90 százaléka illeti meg a polgármestereket, településük nagyságától függően. Ellenőrzés és védelem. Az Országgyűlés Nemzetbizton­sági Bizottsága tegnap általá­nos vitára alkalmasnak találta a nemzetbiztonsági szolgálatok­ról szóló törvény módosításá­nak tervezetét. Ä javaslat sze­rint a jövőben az eddigiekhez képest szélesebb körben kerül­nének nemzetbiztonsági ellen­őrzés alá és részesülnének vé­delemben a nyomozó hatósá­gok kiemelt súlyú bűncselek­ményekkel foglalkozó tagjai. Képzés külföldön. A buda­pesti német nagykövetség pá­lyázatán három fiatal újságíró, Szeiberling Krisztina, Mamitz István és Varga Zsuzsa nyerte azokat a tanulmányutakat, ame­lyeket a legnagyobb német szerkesztőségekbe szerveznek. Friderlknsz vezet. Az AGB Hungary Kft. felmérése szerint a múlt heti televíziós toplistát az RTL Klub Friderikusz- show-ja, a Meglepő és mulat­ságos vezette. Tizennégyezer forinttól tizennégyezer dollárig terjed a skála Jelszó: tengerre, magyar! Egyre többen nyaralnak a déli tengerpartokon, de a hazai üdü­lési lehetőségek és kedvezmények is kelendőbbek voltak az idén, mint tavaly - derül ki a szálláshelyeket forgalmazó iro­dák összesítő adataiból. Megtudtuk: a magyar leggyak­rabban egy hétre kerekedik fel, úti célul azt választja, amit a szomszédja. Olcsó és méreg­drága helyekre egyaránt akad vevő. A Hunguest Travel Rt. szeptember végéig külföldön 5 ezer, belföldön 72 ezer hazánk­fiát üdültetett. Határon túli top­listájuk élén Olaszország áll, majd Horvátország és Spanyol- ország következik, de sok ven­dégük választotta Franciaor­szágot és az USA-t is. Itthon a Balaton déli partja volt a ked­venc, ám a gyógyfürdőket ­Gyulát, Hévízt, Hajdúszobosz­lót - is kedvelték. A Hunguest hotellánchoz tar­tozó szállodákban augusztus­ban és szeptemberben kitehet- ték volna a telt ház táblát, en­nek egyik oka, hogy július 20- tól azok is igénybe vehették a személyenkénti 5-10 ezer forin­tos kedvezményt, akiknek munkahelye nem vásárolt tá­mogatási csekket. A főszezont a debreceni Nagyerdő Hotel már felújítva kezdte, míg a sze­gedi Forrásban, a hajdúszo- boszlói Békében és a pécsi Ki­keletben szeptemberre végez­tek a korszerűsítéssel. A lillafü­redi Palotát és a soproni Sziesz­tát a napokban, az egri Flórát pedig februárban adják át. A „szépítkezésre” összesen 2 mil­liárd forintot költöttek. Az egyik kiutaztatásra sza­kosodott cég tapasztalatai sze­rint a görög szigetekre utazók 60 százaléka a repülőt, a Costa Bravára, valamint az olasz és a horvát üdülőhelyekre befizető vendégek 40 százaléka a buszt részesítette előnyben. Divat lett utazni, de a külföl­dön már elterjedt 2-3 hetes va­kációt a legtöbb magyar még nem engedheti meg magának. Viszonylag sokan vették igénybe a drágább utakat, az utolsó pillanatban olcsón el­adott, úgynevezett last minute- lehetőségek csupán a teljes készlet 5-10 százalékát jelentik. Egy-egy utas átlagosan 46 900 forintot költ a nyári főidényben pihenésére. A döcögősen indult előszezonban elmaradt bevéte­leket bőven pótolta a forró hó­napok forgalma - még az ex­kluzív utakra is akadt vevő. Egyik ismert szocialista politi­kusunk például napi több mint 1000 dollárt fizetett azért, hogy egy krétai ötcsillagos VIP-bun- galó medencéjében áztassa ma­gát két héten át. A téli toplistát egy mauritiusi luxushotel napi 600 ezer forintba kerülő elnöki lakosztálya vezeti. Takács Mariann A rendőrségi vizsgálat eredményt hozott Sikkasztó Globex-vezetők A rendőrség szerdán zár alá vette a Globex vezetőinek tulajdonában lévő ingatla­nokat - adta hírül közle­ményben az ORFK Kom­munikációs Igazgatósága. A kirendelt szakértő tegnap terjesztette elő szakvélemé­nyének első részeredményeit, s ennek alapján megállapít­ható, hogy a Globex Bróker Rt. vezető tisztségviselői ma­gatartásukkal sikkasztás bűn­tettét valósították meg - tar­talmazza a közlemény. Például egy kisbefektető a Globex Bróker Rt.-t bízta meg 3 millió 250 ezer forintos részvényvásárlással. A cég a részvényeket megvette, de a befektetővel csak annyit kö­zölt, hogy teljesítette a meg­bízatást. Hasonló módon tör­tént a Démász-részvények vá­sárlása is; az ügylet során több tízmillió forintos kárt okoztak az ügyfeleknek. A példák hosszan sorolhatók. Az ORFK - mint ismeretes - szeptember 25-én rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen a Globex Értékpapír­forgalmazó és Befektetési Rt. tevékenységével kapcsolat­ban. Az Állami Pénz- és Tő­kepiaci Felügyeletnek az ügyben lefolytatott vizsgála­táról készült dokumentumo­kat a rendőrség megkapta, miközben az APTF már meg­kezdte a pórul járt kisbefekte­tők körének felmérését, kár­igényük regisztrálását. 4

Next

/
Thumbnails
Contents