Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-24 / 249. szám

4. oldal Megyei Körkép 1998. október 24., szombat — Tolna Es Környéke Hírek Téli gyerekholmik kellenének A Vöröskereszt tolnai szer­vezete ezúton is köszönetét fejezi ki azoknak, akik ed­dig is adományokkal segí­tették a - szervezeten ke­resztül - a rászorulókat. Egyben arra kérik a segíteni tudókat, hogy most elsősor­ban téli gyerekholmikkal támogassák a szegény sorsú családokat. Kirándulás az Országházba A Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszövetség tagjai autó­buszos kiránduláson vesz­nek részt, melynek célja a Parlament meglátogatása. A különbusz október 28-án, szerdán reggel fél hétkor in­dul a gimnáziumtól, és va­lamennyi Volán-megállóhe­lyen felveszi az utasokat. Strissowszky- tárlat Tolnán A tolnai származású festő­művész, Strissowszky Szi­lárd képeiből nyílik tárlat a tolnai művelődési házban október 27-én, azaz kedden 17 órakor. A kiállítást Lön- hard Ferenc, a helyi műve­lődési ház igazgatója nyitja meg. Még nem zárult le a nyomozás Még nem zárult le a vizsgá­lat a májusban leégett tolnai Alimentál étterem ügyében. Zsók Imre, a megyei rendőr­főkapitányság vagyonvé­delmi alosztályának veze­tője érdeklődésünkre kö­zölte, hogy a tanúvallomá­sok alapján kiegészítő szak­értői véleményre van szük­ség. Reményét fejezte ki azonban, hogy a jövő héten le tudják zárni a nyomozást, amelynek határideje egyéb­ként november közepe. (Mint ismeretes, a tűzeset kapcsán ismeretlen tettes el­len, különösen nagy kárt okozó rongálás bűntettében folyik a vizsgálat.) Magyar ÄfST" Tolnai Szervezete és az önkormányzati választásokon indult képvi­selőjelöltek ezúton szeret­nék megköszönni a rájuk leadott szavazatokat. , L___________________________________(41234) j A Faddi Művelődési és Sport Gondnokság megköszöni az „1%-okat”. A 237.000 Ft-otaz intézmény idén is az infláció megállítására fordítja: a könyvtár alapszolgáltatásait 1999-ben is ingyenesen nyújtja, az INTERNET-hez a szokott időpontokban ingyenes a hozzáférés, a sportcsarnok bérleti díja •*ez évben sem növekszik. ____________________________________(41367) T éli Teremfoci Kupa a faddi Sportcsarnokban 1998. november/1999. február Nevezési díj: 10.000 Ft. (Afaddi könyvtárban november 20-ig. Tel.: 74/447-460.) Első mérkőzés: november 7., szombat, 9 órakor. (41368) Polgármester-portré I. Virágos, sétálóutcás Tolnát szeretnék Most induló sorozatunkban a helyhatósági választásokon - Tolnán és környékén - győztes polgármestereket mutatjuk be, elsősorban jövőbeni, településüket érintő elképzeléseik tükré­ben. Az első portré dr. Szilák Mihály tolnai polgármesteré. — Polgármester úr, a rendszerváltásig Ön irányította Tolnát, méghozzá - ahogy az „öregek” mondják - nem is rosszul. Mit gondol, ez a ko­rábbi teljesítmény lehetett a legdöntőbb érv az Önt válasz­tók számára ? — Ezt nem merném így ki­jelenteni, de valószínűleg fon­tos momentum volt. Két dolgot tartok ebből a szempontból fontosnak. Az egyik, hogy a szavazópolgáro­kat befolyásolja valamilyen pártirányultság, a másik általá­ban az ismertség és a személyes szimpátia. — A pártirányultság kérdé­sében némi ellentmondás lát­szik, hiszen ßggetlen jelöltként Ön egy meglehetősen sajátos párttámogatással ( SZDSZ—MDF—Agrárszövet­ség) rendelkezett. — Többen úgy gondolták, ha én kerülnék a polgármesteri székbe, akkor a politikai erők közötti viaskodást mérsékelni lehetne. Meg is kezdődtek az előkészületek arra, hogy a tol­nai politikai szervezetek mö­gém álljanak, ugyanakkor én mindenképpen független jelölt kívántam maradni. Az előzete­sen engem támogatni szándé­kozó pártok köréből különböző okok miatt végül az MSZP és a FIDESZ kikerült, és kialakult ez a sajátos, MDF—SZDSZ támogatás. Azaz a tolnai polgá­rok szerint a rendszerváltás ide­jén engem leginkább támadó pártok maradtak a támogatóim. — Nem találta furcsának ezt a szituációt? — Mindenkinek elmond­tam, hogy amennyiben válla­lom a jelöltséget, milyen alap­elvek alapján akarok elindulni. Kiderült, hogy ezekkel az alap­elvekkel egyetértett az SZDSZ, az MDF, a FIDESZ és sok em­ber Tolnán. Nem kellett politi­kailag meghasonulnom. Nincsenek bennem indula­tok. A rendszerváltás után en­gem emberileg nem gyaláztak meg. Azt hiszem, annak idején emelt fővel távozhattunk. Ezért nem féltem attól, hogy ma olyanok támogatnak, akik ak­kor a visszalépésünket indítot­ták el. — Ön egy sikeres, elismert szakember. Miért vonzó az Ön számára a polgármesteri szék egy olyan szürke, álmos kisvá­rosban, amely folyamatos pénzügyi gondokkal küzd, és ráadásul a képviselőtestület hagyományosan pártviszályok­tól megosztott. — Éppen ez utóbbi az egyik terület, ahol én a jövőben vál­toztatni kívánok. Szerintem van lehetőség arra, hogy a képvise­lőtestület ne úgy működjön, mint eddig, és ez elsődlegesen személyeken múlik. Óriási se­gítséget kaptam ehhez a törek­vésemhez a választópolgárok­tól, akik döntésükkel értékelték a képviselőtestület eddigi mun­káját, és a régi testület tagjainak döntő többségét nem választot­ták újra. A kérdés első felére azt vála­szolhatom, hogy hasonlóan Moldova vasutasokról szóló könyvéhez, engem a „közigaz­gatás füstje” csapott meg. Aki ezt megpróbálja, és vannak si­kerélményei, aki felavat egy óvodát, egy sportcsarnokot, és látja benne munkája eredmé­nyét, az felett ezek az élmények nem múlnak el hatástalanul. — Körvonalazódik-e az új képviselőtestületen belül az a „csapat”, amely az elképzelé­seket keresztül is tudja vinni? — Remélem, hogy kialakul egy olyan közösség a képvise­lőtestületben, amely a város ér­dekében fejti ki a törekvéseit. A FIDESZ, az SZDSZ és az MDF már felajánlották a támogatá­sukat ebben. Úgy érzem, ha az esetleges vitáink ellenére sike­rül az álláspontokat általában ebben a körben, a függetlenek bevonásával egyeztetni, akkor talán kevésbé lesznek politikai csatározásoktól hangosak a tes­tületi ülések. Elvileg ez a több­ség a józan megfontolt politizá­lást fogja szolgálni, és nem az esetleges másik oldalon ülők kiszorítását. — Tervez-e változásokat a hivatali apparátusban? — Vannak konkrét elképze­léseim arra, hogy a hivatali ap­parátust miként lenne célszerű a korszerű államigazgatáshoz igazítani. Gyorsan hozzáte­szem: szó nincs arról, hogy bárkivel szemben fenntartásaim lennének. Én belső mozgások­ban gondolkodom. A változtatásokhoz termé­szetesen idő kell. Ezek a tél vége felé valósulhatnak meg, úgy, hogy előtte a képviselők, a pártok, az új jegyző is véle­ményt mondhasson ez ügyben. — Ehhez persze a jegyző­kérdést mielőbb meg kell ol­dani. — A polgármesternek - még ha jogász is — feltétlenül szüksége van szakmai segítő­társra, aki az apparátust irányí­tani tudja. Még idén döntést kell hozni ebben a kérdésben. — Miként látja, ebben az évben még biztosítható-e a vá­ros zavartalan működtetése? — Ebben az évben igen, de ez nem biztos, hogy feszültsé­gek nélkül. Már most érkeznek hozzám intézményi jelzések, amelyek szerint a költségvetési források nem tűnnek elégsé­gesnek az év végéig. Tartok azonban attól, hogy a következő évben ezen feszült­ségek feloldása nagyobb erőfe­szítéseket igényel valamennyi­ünktől. Nem titkolom, hogy a Karolina Kft. miatt felvállalt kötelezettségek például nagyon komoly érvágást jelentenek a városnak. — Megmaradhat-e a mai in­tézményi struktúra Tolnán? — Óriási veszélyei vannak annak, ha intézményeket aka­runk Tolnán megszüntetni, és átadni más fenntartónak. Ha ugyanis az átvevő már nem ér­dekelt a fenntartásban, akkor az intézmény halálra van ítélve. Nem biztos, hogy intézmé­nyeket meg kell szüntetni, le­het, hogy ki kellene próbálni másféle üzemeltetési formákat. — A tervei és reményei sze­rint melyek lehetnek azok az első eredmények, amelyek már az új vezetésnek lesznek kö­szönhetőek. — Nagy elképzeléseim vannak, amelyek az ezredfor­duló táján kellene, hogy megva­lósuljanak. Én egy díszburkola- tos, virágos Árpád utcai sétáló­utcás Tolnát képzelek el 2000- re. Ha sikerülne valamilyen módon a „Karolina Kft-s bé­kát” lenyelni, és fejlesztési pénzekkel rendelkeznénk, ak­kor szeretném, hogy az ezred­fordulóra ne legyen a városnak sáros utcája, járdán lehessen közlekedni minden utcában, ne mondhassa senki, hogy előtte még nincs gázvezeték, és a le­hető legtöbbet kell megvalósí­tani a szennyvízprogramból. Nem akarok belenyugodni abba, hogy a Holt-Duna ügyé­ben nem lehet radikális válto­zásokat elérni. A virágos vá­roshoz hozzátartoznak a játszó­terek, a kulturált kinézetű Duna-part. A közeljövőben ezeknek a terveknek az előkészítő mun­káit kell felgyorsítani. És pá­lyázatot írni, pályázatot írni, pá­lyázatot írni. -s­így választottunk ’98 őszén Alább a vasárnap lezajlott önkormányzati voksolás eredményeképpen megala­kuló - tolnai és Tolna kör­nyéki - települési és kisebb­ségi önkormányzati képvise­lőtestületek névsorát közöl­jük. Bogyiszló Tóth István polgármester, Ba­jusz Tamás, dr. Tillman Jó­zsef, Németh János I., Görbe Ferencné, Németh János II., Lépő Ignácné, Berka István, Manga János, Boda Zoltán (valamennyien függetlenek). A cigány kisebbségi ön- kormányzat testületének tag­jai: Orsós Mihály, Mihalovics Zsolt, Orsós Attila, Balogh Péter, Kalányos Mónika (füg­getlenek), Balogh Péter (Lungo Drom). Fadd Kocsner Antal polgármester (MSZP), Deme Bertalan (független), Palcsó József (független), dr. Dobos István (MSZP), Tóth Ferenc (FI­DESZ—MDF—FKGP), An- tus Antal (független), Fülöp János (MDF—FI­DESZ—FKGP), Lazányi Jó- zsefné (MSZP), Bencze Jó- zsefné (MSZP), Antus István (MSZP), Dömény Lajos (MSZP), Márkus György (MDF—FIDESZ—FKGP). Fácánkert Orbán József polgármester, Fuchs Ferencné, Tóth László, Nyirati István, André Róbert, Acsádi János Sándor, Lehőcz József, Jakab Ferenc (vala­mennyien függetlenek.) Kistormás Fejős József polgármester, Golyóbis Mihály, Meszlényi György, Farkas István, Melykó Tamás (függetlenek), Majzik Tamásné (Munkás­párt). Kölesd Kocsis György polgármester, Baksa László, Berényi István, Csendes Sándor, Falkai Gyu- láné, Greifestein József, Imre György, Steitz János, Tavaszi Jánosné, Varga Sándor (va­lamennyien függetlenek.) A cigány kisebbségi ön- kormányzat testületének tag­jai: Hevesi György, Kalányos György, Kalányos János, Kö­rösi János, Szép József. Medina Szalai László polgármester, Lang Katalin, Mester Béla István, Pallos László, Puszta­iné Vaczula Márta, Révai Ist­ván, Siklósi Andrásné, Szo- kics Elekné (valamennyien függetlenek). A szerb kisebbségi önkor­mányzat testületének tagjai: Rafajlovics Péterné, Rákics Darinka, Szokics Elekné. Szedres Koleszár Mihály polgármes­ter, Mester Lajos, Beszterc- zán Péter, Adám Tibor, Zöld József, Andi Jánosné, Farkas­falvi Zoltán, Kovács Sándor, Fejős Károly, Véner István, (valamennyien függetlenek.) A cigány kisebbségi ön- kormányzati testület képvise­lői: Bogdán János, Bogdán Imre, Orsós József, Győrfiné Ignácz Erika, Orsós János (valamennyien Szedresi Roma Szervezet.) Tengelic Nagy Ferencné polgármester, Kászpári György, Báli József, dr. Stallenberger Péterné, Nagy Gyula, Szíjártó József, Gáncs Tamás József, Adám Réka, Bodor Árpád, Vég Já­nosné, Fehér István, (vala­mennyien függetlenek.) A cigány kisebbségi ön- kormányzat testületének tag­jai: László József (Tengelici Roma Szervezet), Bogdán Imre, Budai Tamás, Budai István, Fonyódi János (füg­getlenek). Tolna Dr. Szilák Mihály polgármes­ter (független). Egyéni válasz­tókerületből kerültek a testü­letbe: Baksainé Kenessei Éva (FIDESZ), Báli János (Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszö­vetség), Imre Attila (FI­DESZ), Schäffler Ádám (MSZP—TVE), Guld Csaba (FIDESZ), Németh István (MSZP—TVE), Stercz Já­nosné (független), Pirgi Jó­zsef (FIDESZ), Rikker Jó- zsefné (független), Bamáné dr. Handl Mária (MDF). Listáról: Fridmanszky Zol­tán (FIDESZ), Stróbl József (MSZP—TVE), Krekó György (MSZP—TVE), Ta­kács János (SZDSZ), Lete- nyei Róbert (SZDSZ), Takács István (MDF), Széles Már­tonná (Tolna Városi Nyugdí­jas Érdekszövetség), Dudor Mihályné (Lungo Drom). A cigány kisebbségi ön- kormányzat testületének kép­viselői: Csicsó István, Dudor Mihályné, Fergencs Lászlóné, Karászi Károly, Nyári Gábor (valamennyien a Lungo Drom jelöltjei). A német kisebbségi ön- kormányzat testületének kép­viselői: Fehérvári Éva, Herc- zig László Mihály, Kárpáti András, Koleszár Ferencné, Koncz Jánosné (valameny- nyien a Tolnai Német Nemze­tiségi Baráti Kör jelöltjei).-es­Kis katolikus „kézművesek” kiállítása. Mint ar­ról a hét elején beszámoltunk, a tolnai katolikus általános is­kola alkotónapokat rendezett az intézmény névfelvételének egy éves évfordulója alkalmából. A gyerekek a két nap alatt számos kézműves fogással ismerkedtek, korongoztak, szőttek, gyöngyöt fűztek, festettek. Hogy mennyire sikerült „elsajátíta­niuk a mesterségeket”, arról tegnap délelőtt győződhettek meg az érdeklődők. A diákok által készített alkotásokból ekkor rendeztek kiállítást az iskolában. fotó: bakó „Szerelemből” született gyáregység (Folytatás az 1. oldalról.) Szóval a szerelem szerepe ab­ban állt, hogy a kft. jelenlegi ügyvezető igazgatója, Mari- nus Evertse és egy tengelici hölgy házasságának köszönhe­tően nyílt lehetőség arra, hogy egy magyarországi Rollecate- projekt létrehozásának ötlete egyáltalán felmerülhessen. Felmerült, létrejött, és évek óta munkát ad tengelici és szedresi fiataloknak. Jelenleg 25-en dolgoznak a Rollecate Kft-nél. Az anyacég további jelentős fejlesztésekre törekszik Tengelicen, olyany- nyira, hogy a cég teljes terve­zési munkáit ide szeretnék te­lepíteni. A csütörtöki megnyitón né­pes vendégsereg előtt beszédet mondott Johan Roo, a De Rol­lecate vezérigazgatója, aki bemutatta cégét, vázolta a ten­gelici gyár történetét és külön kitért az évszázados holland­magyar kapcsolatokra. Wilhelm Plomp, az anyacég székhelyének, Staphorst falu­nak a polgármestere azt emelte ki, hogy milyen jelen­tős szerepet játszott települése fejlődésében az 1954-ben megalakult gyár. Reményét fe­jezte ki, hogy a tengeliciek is megélnek majd valami hason­lót a kft. működésének kö­szönhetően. Hans van Nieuwkerk, a hol­land nagykövetség kereske­delmi titkára azzal „dicseke­dett”, hogy a holland nagykö­vetség budapesti rezidenciájá­nak modem homlokzatát a tengelici üzemben készítették. A kft. ügyvezetője, Marinus Evertse a tengelici vezetők­nek, munkásoknak és nem utolsó sorban feleségének mondott köszönetét az új léte­sítmény elkészültéért. Buják Imre, a Tenkop Rt. elnöke azt tartotta különösen örvendetesnek, hogy a tenge­liciek is képesek voltak a mi­nőségi munkára. Nagy Ferencné polgármes­ter pedig azt emelte ki, hogy az üzemcsarnok végül is egy családi kapcsolatból született. Az avatás alkalmából el­mondott beszédeket követően a két polgármester leleplezte a létesítmény előtt álló holland műalkotást, amely a két ország - egy Rollecate ablakon át­ívelő - kapcsolatát jelképezi.-ht-

Next

/
Thumbnails
Contents