Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1998. október 15., csütörtök Az Európai Unió a menekültek megsegítését tervezi Belviszály előszele Koszovóban Hiába lélegzett fel valame­lyest a világ a NATO-légicsa- pások elmaradása nyomán, a Belgrádban létrejött egyezség a koszovói válság rendezésé­ről véres belviszályhoz vezet­het a koszovói albánok sorai­ban, ami végső soron a jugo­szláv vezetés kezére játszhat. Pristinai tudósítások szerint ko­szovói albán körökben úgy vé­lik: a külföldi megfigyelők, a segélyszervezetek érkezése fátylat borít arra a tényre, hogy egyetlen ütőképes erő maradt a tartományban - a szerb rendőr­ség. Az albánok az EBESZ fegyvertelen csoportjai jelenlé­tének ellenére sem fogják biz­tonságban érezni magukat. Az Ibrahim Rugóvá koszo­vói albán „elnök” által vezetett párt azt követeli, hogy küldje­nek békefenntartó erőt a szer­biai tartományba, és nemzet­közi közvetítéssel, tárgyalásos úton oldják meg a koszovói válságot. Ugyanakkor a koszo­vói albánok „parlamentjének” vezetése elutasította a Hol- brooke-Milosevics megállapo­dás elfogadását. „Az albánok, csakúgy mint Koszovó más, nem szerb nemzetiségű lakosai soha nem fogadták el a szerb- montenegrói államot sajátjuk­ként” - hangoztatta a parla­menti elnökség, és kiemelte, hogy „a törvényes képviselő­kön kívül semmiféle más cso­portnak, vagy személynek sincs joga olyan megoldást elfo­gadni, ami szemben áll a ko­szovóiak akaratával.” Az Európai Uniónak határo­zott szándéka, hogy segítsen a koszovói menekültek százez­rein - jelentette ki Wolf gang Schüssel, a szervezet soros el­nöki tisztségét betöltő Ausztria külügyminisztere. Vorös-zöld koalíció Alakulóban az új német kormány Bár a szeptember végi orszá­gos választásból győztesen kikerült szociáldemokrata párt (SPD) és koalíciós part­nere, a Zöldek tárgyalásain csak ezután kerülnek terí­tékre a személyi kérdések, bonni értesülések szerint kész a kormánynévsor. Hírek szerint a tárcák gazdái a következők: Gerhard Schröder (SPD) kancellár; Bodo Hom­bach (SPD), a kancellári hivatal miniszteri rangú vezetője; Joschka Fischer (Zöldek) al- kancellár és külügyminiszter; Oskar Lafontaine (SPD) pénz­ügyminiszter; Otto Schily (SPD) belügyminiszter; Herta Däubler-Gmelin (SPD) igaz­ságügy-miniszter asszony; Ru­dolf Scharping (SPD) védelmi miniszter; Walter Riester (SPD) munkaügyi és szociális minisz­ter; Jost Stollmann (pártonkí- vüli) gazdasági és technológia­ügyi miniszter; Franz Müntefe­ring (SPD) építésügyi és közle­kedési miniszter; Jürgen Trittin (Zöldek) környezetvédelmi mi­niszter; Christine Bergmann (SPD) család-, nő- és ifjúság- ügyi miniszter asszony; Edel­gard Bulmahn (SPD) oktatás- és kutatásügyi miniszter asz- szony; Andrea Fischer (Zöldek) egészségügyi miniszter asz- szony; Karl-Heinz Funke (SPD) mezőgazdasági miniszter; Hei­demarie Wieczorek-Zeul (SPD) fejlesztési segélyek miniszter asszonya; Michael Naumann kulturális miniszter. A látogatók kedvéért kifüggesztették a láma képét Bedíszletezett Tibet Nyolctagú német parlamenti delegáció járt Tibetben. A csoport számára „teljes moz­gásszabadságot” engedélye­zett a pekingi kormány. A küldöttség meglátogatta a többi között Dada falut a fővá­ros - Lhassza - közelében, s úgy nyilatkozott, sehol nem látta az elnyomás jeleit. A dadai házak falán ott volt a dalai láma képe. Ami a helyzet ismerői szerint azért is feltűnő, mert köztudomású, hogy Tibetben börtön jár a vallási vezető kép­másának kifüggesztéséért. A dalai láma indiai székhe­lyén arra emlékeztetnek: a kínai megszállók már korábban is él­tek ilyen trükkökkel. A vendég­látás idejére átrendezik a meg­látogatandó helyszíneket. A száműzött tibeti kormány tájé­koztatási minisztere, T. C. Tet- hong kijelentette: „Bizonyos vagyok benne, hogy az egész utazás csak porhintés volt a de­legáció és rajta keresztül az egész világ számára.” Hogy mennyire elzárták a küldöttséget, arra jellemző a következő eset: a lhasszai Drapcsi-börtönben épp fogoly­lázadás volt, s a hatóságok anélkül öltek meg tíz rabot, hogy erről a vendégeknek tu­domásuk lett volna, (harmat) Szabad a légtér a NATO előtt Az Országgyűlés tegnap megszavazta a kormány indítványát Az Országgyűlés szerdán hozzájárulását adta ahhoz, hogy a NATO repülőgépei egy esetleges Jugoszlávia elleni katonai akció során igénybe vehessék Magyarország légterét. Az or­szággyűlési határozati javaslatra 260-an szavaztak igennel, 11-en elutasították az indítványt, hatan tartózkodtak. Az Országgyűlésnek arról kel­lett döntenie, hogy az ország légterének rendelkezésre bo­csátásával hozzájárul-e Ma­gyarország a koszovói válság megoldását célzó, esetleges NATO-fellépéshez. A kor­mány eredetileg azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen vitassa meg a témát, de a ház- bizottság ülésén elállt ettől, mert az MSZP képviselőcso­portja nem szavazta volna meg a minősített többséget igénylő előterjesztést. Martonyi János külügymi­niszter tolmácsolta a magyar kormány véleményét, amely szerint a koszovói konfliktus tartós rendezése csak tárgyalá­sos úton lehetséges. Az eddigi tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy a szemben álló felek külső nyomásgya­korlás nélkül nem képesek út­ját állni a nyílt fegyveres harc kiterjedésének. Ezért központi szerep hárult a NATO-ra, amely a kilátásba helyezett ka­tonai fellépéssel az egyedül hatásos nyomásgyakorló esz­köz felett rendelkezik. A szö­vetség célja az, hogy biztosítsa a feltételeket a konfliktus tár­gyalásos rendezéséhez, a régió stabilitásának és biztonságá­nak helyreállításához - mondta a külügyminiszter. A NATO október 10-én hi­vatalos jegyzékben kérte ha­zánkat, hogy tegyük lehetővé légterünk korlátozásoktól mentes igénybevételét a Jugo­szlávia fölött végrehajtandó légi hadműveletekhez. Az esetleges jugoszláv ellenlépé­sek esetére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő vajdasági ma­gyarok biztonságának védel­mére kielégítő garanciákat kaptunk a szövetségtől, így Martonyi a kormány nevében kérte a légtér megnyitásához szükséges parlamenti határo­zat megszavazását. Bejelen­tette azt is: a kormány a lehető legsürgősebben megvizsgálja, hogyan tudnánk hatékony és érdemi segítséget nyújtani a tervezett, mintegy kétezer fős koszovói EBESZ-misszió ki­küldéséhez. Orbán Viktor miniszterel­nök szerint a Jugoszlávia terü­letén élő magyar kisebbség érdekében is segítenünk kell az albán kisebbség védelmé­ben fellépő nemzetközi erőket, így, ha egyszer majd a vajda­sági magyarok szorulnak se­gítségre, nagyobb lesz az esé­lyünk a nemzetközi közösség beavatkozására. A MIÉP részéről Csurka István arra intett, hogy ne ke­veredjünk bele ebbe a hábo­rúba, mert semmi szükségünk nincs arra, hogy kiélezzük a szerb-magyar viszonyt. Ezzel szemben Gyuricza Béla (Fidesz) történelmi jelen­tőségűnek ítélte a határozati javaslatot. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője, az előző cik­lus külügyminisztere úgy vélte: a Ház döntése egyaránt érinti Magyarország biztonsá­gát, hazánk és a NATO viszo­nyát, valamint a vajdasági magyarság sorsát is. Leszö­gezte, hogy a jugoszláv veze­tés nem teljesítette a Bizton­sági Tanács határozatában foglaltakat, s ezek után való­ban nem maradt más megol­dás, mint a katonai erő haszná­latának kilátásba helyezése, esetleg alkalmazása. Szent-Iványi István (SZDSZ) örömét fejezte ki afelett, hogy kedden biztató hírek érkeztek Belgrádból a válság tárgyalásos rendezésére vonatkozóan. A politikus sze­rint a megállapodásra nem ke­rült volna sor, ha a NATO nem lép fel ilyen határozottan. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum pártelnöke fenntartásai ellenére arra kérte az MDF országgyűlési képvi­selőcsoportját, hogy támo­gassa a kormány javaslatát a Magyar Köztársaság légteré­nek megnyitására. Lezsák teg­nap levelet is küldött Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben leírta: a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőinek tájékoztatása meggyőzte őt ar­ról, hogy félelmeik indokol­tak. Ugyanakkor az MDF el­nöke - mint írja - megnyug­vással értesült Martonyi János külügyminisztertől, hogy kéz­zelfogható közelségbe került a békés politikai rendezés, és ennek következtében minimá­lisra csökkent a katonai táma­dás esélye. Végül - a MIÉP kivételével - a parlament minden képvi­selőcsoportja megszavazta a kormány javaslatát. S. A. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ellátási zavaroktól tart Januártól keserű lehet a pirula Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének korábbi nyilatkozatával ellentétben a nagykereskedők igen komoly elmaradásokat tapasztalnak a gyógyszerellátás jövő évi za­vartalan működését szolgáló jogszabályalkotásban - jelen­tette be Fekete Tibor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövet­ségének ügyvezetője szerdán. A legfőbb problémának azt tartják, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben még meg sem kezdődtek a jövő évre vonatkozó gyógyszerár­tárgyalások. Tehát az sem dőlt el, hogy milyen lesz a társa­dalombiztosítás támogatási rendszere. A nagykereskedők ezáltal nem tudnak kellő idő­ben felkészülni a várható igé­nyekre. Nemcsak a gyógy­szerárak változásából eredő felvásárlási láz nehezíti meg a patikák év végi ellátását, ha­nem a támogatások mértéké­nek változása is felbonthatja a „piaci” egyensúlyt. Ma már a patikák ellátása nem havi egy szállítással tör­ténik, hanem naponta teljesítik a rendeléseiket. Az átállásra a gyógyszer-nagykereskedők­nek is idő kell, mert a rendkí­vül szigorú tárolási szabályok mellett a készletek indokolat­lan túlméretezése óriási költ­séggel járna. Az utóbbi tíz esztendőben ugyanis hétszeresére nőtt a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek száma, s egyre több a hűtést igénylő, maxi­mum 2-8 Celsius-fokon tárol­ható és szállítható patikaszer. A szövetség szerint a bete­gek, a patikák, a kórházak és az orvosok érdeke is az, hogy a gyógyszerellátásban mi­előbb kialakuljon a törvényes rend, amit nem lehet pillanat­nyi ötletekkel egyik napról a másikra felbontani. Emellett a szervezet is fontosnak tartja, hogy végre működésbe lépjen az a vényellenőrzési rendszer, amellyel nyomon követhető a gyógyszerforgalom és tetten érhetők a visszaélések. N. Zs. Hevesen bírálja a Nemzet­közi Valutaalapot Henry Kis- singer volt amerikai külügymi­niszter. „Az IMF több rosszat tesz, mint jót” címmel megje­lent írásában úgy véli, hogy mostani „pókerjátékos” helyze­téből az IMF-et vissza kell szo­rítani eredeti tanácsadói, szak­értői szerepkörébe, s csupán rövid távra szóló, kisösszegű segélyeket nyújtó alapot szabad a pénzintézménynek engedni. A Nobel-díjat az idén a köz­gazdaság-tudományban elért eredményeiért - a jóléti gazda­ságtan területén végzett elem­zés elismeréseként - az indiai Amartya Sen nyerte el. Feldühítette az orosz hírszer­zést az FBI napokban alkalma­zott módszere, és tiltakozik amiatt, hogy egy amerikai ügy­nök orosz kémnek álcázva ke­lepcébe csalt egy gyaníthatóan Moszkvának dolgozó informá­tort. A Szövetségi Nyomozó Iroda kedden jelentette be, hogy a Szovjetunió javára vég­zett kémkedés vádjával letar­tóztatta a 46 éves David Shel- don Boone-t, aki korábban a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szolgálatában állt. * Egy fenyegető telefon miatt tegnap felfüggesztették tevé­kenységüket a taszári bázison kívül működő Médiaközpont­ban az Egyesült Államok Nem­zeti Támogató Egységének ka­tonái. Hasonlóképpen vissza­vonultak a bázisra a Civil Ka­tonai Együttműködési Központ somogyi megyeszékhelyen dolgozó katonái is. Támogatni kívánja a jövőre felálló Ifjúsági és Sportminisz­térium az egyházak ifjúsági és sportszervezeteit is - közölte Deutsch Tamás, a tárca kijelölt vezetője tegnap azt követően, hogy megbeszélést folytatott Balás Béla megyés püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar ifjúsági referensével. Ingyen kerül az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kirendeltségeire az a 800 ezer adag influenza elleni védőoltás, amelyet az egész­ségügyi dolgozók és a krónikus betegek kaphatnak meg. Kétórás megbeszélést folyta­tott Kiss Péter, a szocialista párt ügyvezető alelnöke és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke kedden. A találkozó tényét teg­nap mindkét politikus megerő­sítette. Kiss Péter szerint tájé­kozódó, ismerkedő jellegű megbeszélést folytattak. Elégedett a Kisgazdapárt Pepó Pál környezetvédelmi minisz­terrel, és nem szorgalmazza le­váltását - tartalmazza Torgyán József pártelnök közleménye. Az országos képzési jegyzék 470 szakmát kínál a jövő szakembereinek Kevesebb mesterség - több tudás Hatályba lépett a szakmák új jegyzéke, tartalmában és szerke­zetében is megújult a képzési rendszer, nagy horderejű válto­zásokkal kezdődött tehát az új tanév a szakoktatásban - nyi­latkozta lapunknak az illetékes minisztériumi vezető. Benedek András, az oktatási tárca helyettes államtitkára el­mondta: a mintegy 470, iskolá­ban oktatott szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzék be­vezetése négy éve kezdődött el, és a szakképző iskolákba az idén beiratkozott fiatalok már csak az abban felsorolt mester­ségek közül választhattak. Nem túlságosan távoli cél, hogy a szakmák számát tovább csökkentsék 280-300-ra, hason­lóan az EU-országok gyakorla­tához. Ezáltal az ifjú szakembe­rek sokoldalúbb, konvertálha­tóbb tudáshoz juthatnak, és szükség esetén könnyebben át­képezhetik magukat. Az iskolák képzési rendjének átalakításával a szakmák iránt érdeklődők pályaválasztása a 16. életévre tolódott ki. Ez a va­lóságban azt jelenti, hogy az ál­talános iskola nyolc osztályát követően a szakmunkáskép­zőkben az első két évfolyamon általános ismereteket, művelt­séget nyújtó képzés folyik, és csak azután tanulják a fiatalok - általában két esztendeig - magát a szakmát. A szakközép­iskolákban az érettségit köve­tően kerül sor az egy-két éves szakmai specializálódásra. Mindennek a gyümölcse az ezredforduló után érik be. A szakoktatás irányítói ugyanis 2000 utánra azt a gyakorlatot szeretnék általánossá tenni, hogy a szakképzésbe bekap­csolódó fiatal - érdeklődésé­nek megfelelően - úgyneve­zett szakmacsoportot válasz- szón magának, például mező- gazdaságit, elektronikait, gép­iparit vagy mást, és képessé­gei, lehetőségei szerint ki-ki különböző szinten sajátítsa el az ismereteket. A tudás meg­szerzésének lépcsőfokai: szakmunkásképző, szakközép- iskola, majd az érettségi után két év alatt megszerezhető technikusi oklevél. A helyettes államtitkár em­lékeztetett arra, hogy a múltban az iskolák saját műhelyeikben, vagy az állami iparban biztosí­tották tanulóiknak a gyakorlati oktatást. Ez egyebek között az ismert gazdasági változások miatt tarthatatlanná vált, új megoldásokat kellett keresni. Két éve lépett életbe több más mellett az úgynevezett ta­nulószerződés intézménye. Ez­zel lényegében visszaállt a szakmai gyakorlatoknak a vi­lágháború előtt már bevált rendszere, amelyben a tanulók gyakorlati képzése döntően a gazdálkodó szervezeteknél folyik. Deregán Gábor Nincs érdekegyeztetés A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Tanácsa tegnap ülést tar­tott, s megállapította: az ér­dekegyeztetés felső szintű fórumai gyakorlatilag meg­szűntek működni. A tanácsülés után kiadott köz­leményben az MSZOSZ le­szögezi: a bérből és fizetésből élők helyzetét alapvetően be­folyásoló törvényekről és rendelkezésekről - közöttük az adótörvényekről és a költ­ségvetési előirányzatokról - az érdekképviseletek és az érintettek csak a sajtóból érte­sülnek, hivatalosan azonban nem. Az MSZOSZ szerint sem a kormány, sem az érin­tett minisztériumok nem töre­kednek arra, hogy megismer­jék a szakszervezetek véle­ményét a tervezett intézkedé­sekkel kapcsolatban. Az MSZOSZ - annak elle­nére, hogy látja a kormány érdektelenségét - kialakította és nyilvánosságra hozza a sa­ját tárgyalási javaslatait. Ez­zel egyidejűleg szorgalmazza az Érdekegyeztető Tanács és a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának haladéktalan összehívását - áll többek között a szövetség közleményében. Az MSZOSZ szerint a ma­gyar gazdaság jelenlegi álla­pota lehetővé teszi, hogy jö­vőre mintegy 5 százalékkal nőjenek a reálbérek. Emellett a szakszervezeti szövetség megállapítja: a törvény elő­írásának megfelelően 1999- ben 20 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat is. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents