Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. október 10., szombat „ ... Isten terve jóra fordí­totta ...” lMóz■ 50,20. A Biblia első könyve szinte azzal kezdődik, hogy a bűn­eset következtében milyen vé- gezetes csapás éri a családot. Káin megöli Ábelt, a testvérét. A bibliai könyv utolsó fejezete pedig arról szól, hogyan bé- külnek meg egymással Jákob családjának tagjai. Mint Káinban, úgy József tíz testvérében is az irigység gyilkos indulata munkálkodik, mely végül is megelégszik az­zal, hogy rabszolgasorsra jut­tatja az irigyelt testvért, nem fosztva meg életétől. A halálközelség és rabszol­gasors azonban nem a legna­gyobb mélység József életé­ben. Börtönévek következnek, melyek alatt eljuthatott volna odáig, hogy megutálja vég­képp az életét. Nem így törté­Jó hír nik. „Az ÚR Józseffel volt”. A sok belső késztetés közepette egy még bennsőbb felismerés arra szolgált, hogy amikor mint nagy hatalmú úr testvé­rein bosszút állhatott volna, így szól hozzájuk: „Ti rosszat terveztetek elle­nem, de Isten terve jóra fordí­totta azt”. Megszakad e sza­vakkal a bosszúállás ősi lánco­lata, tulajdonképpen itt szüle­tik meg Izráel népe. Még sok minden kell, hogy az újszülött életben maradjon. Ezekről azonban a Gondviselő Isten gondoskodik. A Gondviselés minden esz­köze kárbavész ott, ahol meg­bocsátás helyett engesztelhe­tetlenség pusztít. Mózes első könyve művészi szépségét, „lekerekítettségét” azonban nem elég önmagában szemlélnünk, ha azt a másik dimenziót nem „szívjuk” ma­gunkba, amiről benne szó van. Isten terve annyi, mint az ő je­lenlétében élni, az engesztel­hetetlenséget elvetni. Annyi, mint új életlehetősé­gek valóra váltását szolgálni, mint azt József példája mu­tatja. Ez új „dimenzió”, Isten je­lenléte Jézus Krisztusban öl­tött testet. Az engesztelhetet­lenség elvetése Általa hoz új lehetőségeket a családok éle­tében. Sőt, a népek családjá­nak életében is. Előbb azonban annak a bi­zonyos „láncnak” bennem is meg kell szakadnia! Szilvássy Géza református lelkész A Guinness rekord nagy rekordja Rekordszámban kelt el az idén a Guinness Rekordok Könyve annak köszönhetően, hogy kiadója a tizenévesek érdeklődési köre felé is igye­kezett a bővíteni a tartalmat, s hogy a könyvet immár élel­miszer-áruházakban is lehet kapni. Az immár 45. kiadását megért rerkordkönyv önmaga is rekor­der „a világon a legnagyobb példányszámban eladott, szer­zői jogvédelmet élvező könyv” kategóriában. Az idei eladási példányszám az év végére elér­heti a 92 millió 500 ezret - mondta a kiadó kereskedelmi igazgatója. Elsősorban Észak- Amerikában és Európában ível meredeken felfelé az értékesí­tés. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisz­telet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Rejtett értékeink Móricz Zsigmond és Tolna megye „Móricz Zsigmondnál a ma­gyar nép szellemi munkájá­nak lassú évszázak alatt ösz- szegyűjtött kincse oly termé­szetes és mélyről jövő kiöm­lést talált, mint a múltban is igazán csak keveseknél... Nyelve a legmélyebbről jövő, századok zamatát magában rejtő magyar nyelv s nem az író tanult mesterkedése, ha­nem magának az embernek természetes hangja: a lelké­ben a vérében van” - írja Mó­ricz Zsigmondról Babits Mi­hály 1912-ben. Ä két nagy alkotó, akik majd a Nyugatot 1933 elejéig együtt szerkesztik már három éve ismeri egymást, a mű és ember iránti tisztelet számos jelével tesznek tanúbizonysá­got. Móricz azonban még Ba- bits-csal való kapcsolata előtt tanulmányt írt az Uránia 1907. május 1-jei számába Garay János Obsitosáról s annak jelentőségét magasan kora fölé emelte. Ismerhette Tolnai Lajos regényeit is, amelyeket majd a Kelet Népe, Móricz lapja hoz folytatások­ban, az Athenaeum pedig az ő pártolásával adja ki, mondván A sötét világ bevezetőjében: „Hová menekülhet, kinél ke­reshet megértést e kor magyar írója, és mivé teszi fájó ma­gyarságát a soha le nem ti­porható gáncs s meg nem szűnő szenvedés: ennek a ke­sernyés bemutatása ez a könyv, figyelmeztető nekünk is, a XX. század magyarjai­nak”. A nagy realista emlékét beszédes című tanulmánnyal is megtisztelte 1941. január­jában: Zászlóhajtás az elsik­kasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme, Tol­nai Lajos eló'tt. Babits Mihállyal és a költő szülőföldjével először 1930. március 16-án ismerkedett meg közelebbről: ekkor fele­ségével, Simonyi Máriával, Nagy Endrével és Szekszárd szülöttével a nőegylet nagysi­kerű műsoros estjén szerepel­tek a vármegyeházán. Móricz Babits életéről olvasott föl eszmét, majd Két nemes állat című művével szórakoztatta a közönséget. Mély nyomokat hagyott benne a látogatás, s 1933. február 7-e után, ami­kor a Nyugat szerkesztéséről is lemondott és részvényeit Babitsnak ajándékozta, talán kapcsolatuk is megromlott. Ez azonban nem akadályozta meg az írót abban, hogy Ba­bits halála után ne a legmele­gebb hangon búcsúzzon tőle, felelevenítve 1913-ból a Garda-tó melletti közös na­pokat. Móricz és Tolna megye kapcsolatában mégis a legne­vezetesebb az 1933-as esz­tendő. Októberben ellátoga­tott a Faluszövetség szek­szárdi országos kiállítására, Mentz János gimnáziumi ta­nár vendége volt, majd a Sár­közbe kirándult. Néhány nap élményeiből valóságos kis kö­tetre valót írt hamarjában. A sort az Est október 10-i szá­mában megjelent Szép szek­szárdi szüret című riportja nyitotta. Már az 5600 vendé­get hozó filléres gyorsvona­ton felsóhajt: „Istenem, mennyi regény... De jó volna habzsolni belőlük ...”, majd a sárközi kultúra nagy- szerűségére és az egyke szo- morító tényére egyszerre gondolva veti papírra: „Ahogy itt körülnézek, sze­retném, ha ez a kép fellobog­hatna az egész magyar nyelv- terület előtt. A lehanyatló nap fényében a lehanyatló magyar művészi lélek csillámai”. Négy nap múlva a Tolname­gyei Hírlap szemfüles riporte­rének kérdéseire adott vála­szai jelennek meg Szekszárd- ról: „Szeretem ezt a várost s bár bornemissza vagyok, cso­dálom a borát. A szekszárdi vörös óbor a világ legelső bora - a fixli meg a legcsu- szamlósabb - vallja a Mentz tanár úrnál szerzett tapasztalat nyomán. Almárium és Öreg utca című műveit, azok Alsónyék­hez kapcsolódását több kitűnő írásában elemezte dr. Nagy Andor, eloszlatván az esetle­ges decsi vonatkozás tévhitét. Megjelent azonban egy eddig kevés figyelemre méltatott Móricz mű is 1933. október 17-én a Magyarországban Galambdúc címmel. „Szoká­sához híven a református pa­rókián, Mészöly Győző tiszte- letes úrnál szállt meg” - írja Nagy Andor, majd említi a te­lerótt kutyanyelveket, ame­lyek közül több a fenti esszé alapanyaga lehetett. A ga­lambdúc „a református papi hajlék”, „egészen megille- tődve éreztem, hogy ezekben a falusi kis hajlékokban haj- szálfinoman ugyanaz az élet folyik, mint harminc év előtt”, „a kálvinista pap háza a mintaszerű magyar életnek századok alatt kikristályoso­dott típusa”, amely talán el­bírna egy emléktáblát. .. Dr. Töttó's Gábor Egyre tisztább Szekszárd levegője A legnagyobb gond a szálló por Csúcsforgalom a belvárosban FOTÓ: BAKÓ JENŐ (Folytatás az 1. oldalról.) Kiépítették a mérőpontokat, s a hivatalban megvan a folyama­tosan karbantartott adatbázis a légszennyezésről. A nyilvántar­tásban 27 telephely 72 pontfor­rása szerepel, ezek 25 féle szennyező anyagot bocsátanak ki. A szolgáltatási telephelye­ken 1994 óta, a bevallások alap­ján határérték feletti szennye­zőanyag-kibocsátás nem volt. Sőt, jelentős pozitív változás, hogy a műszergyárban 1996- ban technológiai módosítást hajtottak végre. Az évi 5-6 ezer tonna tetraklór etilén kibocsá­tást okozó technológiát felvál­tották egy korszerűbbre. Még előbb megszűnt a BHG ÁSZ Kft.-ben a triklór-etilénes zsír- talanítási technológia. A légszennyező anyagok összes kibocsátása jelentősen csökkent az elmúlt években. A legnagyobb részt a fűtés bo­csátja a levegőbe, de a korsze­rűsítés folytán ennek mennyi­sége is jelentősen csökkent az elmúlt években. Pécs térségé­ben például csupán a hőerőmű kibocsátása egy nagyságrend­del nagyobb mint egész Szek- szárdé. Ma még semmilyen szabály nem írja elő a magán- személyek fűtési szennyezésé­nek az ellenőrzését. Külön megemlíti az anyag a pollen-szennyezést, amelynek megoldása nem választható el a magán mezőgazdasági terüle­tek rendezettségétől, vagy ren­dezetlenségétől. Ihárosi Ibolya Árengedmény a cipőboltban Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, leve­lezőlapra, kérjük írják rá: Rejt­vény! A szeptember 26-i rejt­vény helyes megfejtése a kö­vetkező: „A józan szenvedélyek szülik a közönséges embere­ket’’.’’ A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyer­tek: Csernus Pálné 7064. Gyönk, Ifjúság ltp. 21., Do­bondi Györgyné 7150. Bony- hád, Bocskai u. 13., Läufer Henrikné 7200. Dombóvár, II. u. 22., Michelisz Milán 7100. Szekszárd, Béri B. u. 4L, Sa- vanyó Krisztina 7020. Duna- földvár, Kadarka u. 26. „Luisa” rejtélye A főpap odalépett a lehaj­tott fejjel térdeplő leány mögé, övéből csillogó, bo­rotvaéles baltát húzott elő, és egyetlen iszonyatos erejű csapással kettéhasí­totta az ártatlan gyermek koponyáját. A tizenöt éves kislány azonnal meghalt. Az emberáldozat kb. 1490- ben történhetett a perui Chic- laóban ma is látható inka templomvárosban, éppen 30 évvel azelőtt, hogy Pizarro zsoldosai kiirtották az inká­kat, eltörölték a föld színéről ezt az ősi kultúrát és birodal­mat. A kivégzés módjára az áldozat koponyáján éktelen­kedő hatalmas vágott-zúzott törésből lehet következtetni. A fél évezrede feláldozott, majd gondosan bebalzsamo­zott leány földi maradványai nemrég kerültek napvilágra abból a sírboltból, ahova az istenek kegyét kereső, áldoza­tot bemutató papok eltemet­ték. A halottat ellátták a hosz- szú túlvilági utazáshoz min­den földi jóval. Körülötte mí­ves agyagkorsók hevertek teli kinccsel. Dr. Luis Castro Ri- beira perui archeológus a vé­letlennek köszönheti a párat­lan leletet. Ha a sokat emelge­tett El Nino kiváltotta özönvízszerű esők nem mos­sák el a talajt a sír oldalából, talán soha nem bukkannak rá a 15 éves leány múmiájára. A lelet feldolgozását elkezdték. Jelenleg a lassú szárítás és a konzerválás művelete folyik. Ribeira és munkatársai remé­lik, hogy sikerül feltárni a 26 agyagpiramisból álló inka templomvárost, ahol az első gúlákat, lépcsőket még Krisz­tus előtt 1000 évvel emelték.

Next

/
Thumbnails
Contents