Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

1998. szeptember 9., szerda Hazai Tükör 5. oldal Népszerű az öt évre szóló útlevél Okmányirodák országszerte Új szolgáltatásként ország­szerte háromszáz okmány­iroda nyitását tervezi a Bel­ügyminisztérium. Kapiller Péter, a tárca útlevél főosztályának vezetője el­mondta, hogy a jövőben várha­tóan mintegy 300 helyen lehet majd kiváltani az új útleveleket, a személyi igazolványt, a for­galmi engedélyt, valamint a jo­gosítványt. Az új rendszerben az igénylő videokamerával rögzített arc­képét, aláírását számítógép se­gítségével gravírozzák majd az okmányokba. (Jelenleg az útle­vélkérőlaphoz kell csatolni a fényképet.) Az egy hete hatályba lépett új útlevél-igénylési szabályok ellenére gyakorlatilag nem nö­vekedett a kérelmezők száma - közölte Kapiller Péter. A várt­nál sokkal többen kérik azon­ban az öt évre szóló, 4000 fo­rintos útiokmányt a tíz évig ér­vényes, 6000 forintos helyett. Érdekes, hogy az elmúlt na­pokban csupán két-három eset­ben nyújtottak be szolgálati út­levél-kérelmet. Naponta egyébként 3-5 ezer kérelem érkezik, ezek feldolgo­zása folyamatos, gyorsabb a törvényben előírtnál. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a megvál­tozott jogszabályok miatt az igénylőlapokat személyesen le­het benyújtani, s a kész okmá­nyokat is személyesen kell át­venni. Erre azért van szükség, mert korábban előfordultak visszaélések. Kártérítési eljárás a műsorszolgáltató vezetői ellen Hibázott a Kincstár is Az Országos Rádió és Televí­zió Testület keddi ülésén ar­ról határozott, hogy szeptem­ber 10-ig gondoskodik az ál­lami garanciával nem rendel­kező, veszteséges papírok el­adásáról, amelyek értékvesz­tése pillanatnyilag 130 millió forint - jelentette be a testület elnöke. Révész Tamás Mihály el­mondta: lezárult az a belső vizsgálat, amely feltárta a Mű­sorszolgáltatási Alap szabályta­lan befektetéseit. A felkért füg­getlen igazságügyi könyvszak­értő megállapította: az alap volt és jelenlegi vezetői megsértet­ték a kezelési szabályokat, a kincstár pedig mindeközben - úgymond adminisztrációs hiba folytán - megsértette a számla- kezelés rendjét.- Az alap vezetői nem vették figyelembe azt a testületi hatá­rozatot, amely szerint a szabad pénzeszközöket kizárólag ál­lamilag garantált értékpapírba szabad befektetni - közölték. A testület határozott arról is, hogy a vizsgálati anyagot át­adja az illetékes hatóságnak, amely eldönti, kezdeményezi-e büntetőeljárás megindítását. Ezzel egy időben az ORTT megindítja a kártérítési eljárást az alap jelenlegi és volt veze­tőivel szemben. Az is kiderült, hogy az alap­nak immár két éve nincs a Pénzügyminisztérium által jó­váhagyott kezelési szabályzata. A Műsorszolgáltatási Alap befektetései nyomán 1997-ben 300 millió, az idén hozzávető­legesen 500 millió forint ka­matnyereség várható. Hétjegyű mobiltelefonszámok szeptember 12-től Egy kilencessel több. A Pannon GSM és a Westel 900 mobiltelefon-szolgáltatók előfizetői együttesen már el­érték azt a szintet, hogy szük­ségessé vált a telefonszám­mezők bővítése. A két cég összehangolt előkészítés után, szeptember 12-én, 0 órától tér át a hétjegyű telefonszámok használatára. Mint azt Zarándy István, a Westel 900 üzemviteli igaz­gatóhelyettese lapunknak el­mondta: megegyeztek abban is, hogy a meglévő hívószámokat egy első jegyként beiktatott 9-essel bővítik. A telefonálók­nak a régi, hatjegyű hívószá­mok elé kell kilencest tárcsáz­niuk. Az előzetes 06-20, illetve 'Ml a 06-30 körzetszámok továbbra is változatlanok. A külföldről kezdeményezett híváskor a 36-20, illetve a 36-30 után is a kilencessel kez­dődő hétjegyű számot kell tár­csázni. Nem változnak azonban a mobiltelefonról is hívható há­romjegyű közérdekű és segély­hívószámok. A mentőket to­vábbra is a 104-es, a tűzoltókat a 105-ös, a rendőrséget a 107-es, a tudakozót pedig a 198-as számon lehet elérni. A szakemberek mindent megtesznek azért, hogy az éj­szakai átállás zökkenőmentes legyen, bár a tapasztalatok szerint ebben az időszakban te­lefonálnak legkevesebbet az emberek. N. Zs. Nyugdíj: egyelőre ennyire telik Elénk vita követte a miniszterelnök első'parlamenti beszámolóját Az egynapos parlamenti ülésről csak kevés képviselő hiányzott FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelő felszólalásával kezdődött meg az országgyűlés őszi ülésszakának első mun­kanapja. A képviselőcsoportok hozzászólása után az ország- gyűlési biztosok számoltak be tevékenységükről, majd már­cius óta először hangzottak el napirend előtti felszólalások, interpellációk és kérdések. A kormány már első intézkedé­seivel is elősegítette a gazda­sági növekedést, s a jövőben is ezt fogja tenni, mégpedig úgy, hogy egy szűk csoport helyett valamennyi polgár számára el­érhetővé teszi a gyarapodást - hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondta, az egyik legfon­tosabb feladat az volt, hogy megállítsák a közpénzek elszi­várgását. Ennek érdekében át­alakították a társadalombiztosí­tás vagyonkezelését, új irány­vonalat adtak az APV Rt.-nek és az adóhivatalnak. A Posta­bank esetében nem csupán to­vábbi gazdasági károkozást akadályozott meg a kormány - folytatta Orbán Viktor -, ha­nem azt is tudatta a választó- polgárokkal: megszűnnek azoknak az embereknek és in­tézményeknek a kiváltságai, akik eddig fölötte álltak a tör­vényeknek. A családok támogatása érde­kében tett első intézkedések nyomán a családi pótlékot és a gyest jövő évtől állampolgári jogon megkapja minden érin­tett, az állami felsőoktatásban pedig megszűnt a tandíj. A gyermekek Után januártól adó- kedvezmény illeti meg a szülő­ket. A nyugdíjak reálértékét nem csak megőrzik jövőre, ha­nem két-három százalékkal nö­velik is. A kormányfő szólt még ar­ról, hogy jövőre csökkentik a munkáltatói társadalombiztosí­tási járulékot és - ennél kisebb mértékben - a személyi jövede­lemadót. A kormány reméli, hogy a több bevallott jövede­lem összességében több adó- és tb-bevételt hoz. A lakásépí­tési kedvet a szociális támoga­tás és az áfa-visszaigénylés korszerű ötvözésével igyekez­nek növelni. A szokásoknak megfelelően most is minden frakció reagált a miniszterelnök által elmon­dottakra. Túri-Kovács Béla (FKGP) szerint a realitások ta­laján megkötött és működő koalíciós együttműködés ala­pozta meg a kormányzati sike­reket. Kovács László (MSZP) arra mutatott rá, hogy igen jó a gazdasági helyzet, de ez az előző kormány érdeme. Orbá- nék eddigi lépéseiből a parla­menti ellenőrzés szűkítésének és a nyilvánosság korlátozásá­nak szándéka tükröződik. Az MSZP elfogadhatatlannak tartja pártmegbízottak kineve­zését köztisztviselői posz­tokra. Kuncze Gábor (SZDSZ) úgy vélte, hogy 60 nap még rövid idő az értékeléshez, ő is úgy látta, hogy a kormány a közszolgálatot egyre inkább pártszolgálattá alakítja. A megfigyelési ügy célja a figye­lemelterelés, eredménye pedig a politikai légkör megmérge- zése. Csurka István (M1EP) helyeselte a kormány irányvo­nalát, de még keményebb fel­lépést igényelt a csalásokkal szemben. Szájer József (Fi­desz) az ez évi cselekvési program, a „40 pont” teljesíté­sének állásáról számolt be. Balsai István (MDF) azt kifo­gásolta, hogy az előző kor­mányfő a nemzet életében példátlan sikerűnek ítélte saját kormányzását az MSZP kong­resszusán. Csurka István napirend előtti felszólalásában kifej­tette, hogy az oroszországi válság tulajdonképpen a rosz- szul működő globális világ- gazdaság válsága, s legoko­sabb lenne azonnal megkez­deni az elszakadást a Nemzet­közi Valutaalaptól és hold­udvarától. A miniszterelnök leszögezte: a probléma valós, s bár megoldási elképzelései különböznek a MIÉP-étől, ez­zel a kérdéssel komolyan fog­lalkozni kell. Magyarországon 1995 óta működnek az állampolgári jo­gok, a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosai, illetve az adat­védelmi biztos. Az ombuds- manok most másodszor szá­moltak be munkájukról. A képviselők örvendetesnek tar­tották, hogy Magyarországon nincsenek olyan jelenségek, amelyek a jogállami beren­dezkedést, a demokráciát alap­jaiban veszélyeztetnék. Ellenzéki képviselők több­ször kifogásolták, hogy jövőre a kormány csak 13-14 száza­lékkal kívánja emelni a nyug­díjakat, holott a jelenleg ér­vényben lévő törvény szerint annyi százalékkal kell emelni, amennyivel nőttek az előző évben az átlagkeresetek. Ez pedig az idén elérheti a 20 százalékot is. A miniszter- elnök rámutatott: az emelés 2-3 százalékkal haladja meg a pénzromlás ütemét. Ennél többre most nem futja. S. Á. Ügyek a bizottságokban. A párt által tervezett hét vizsgá­latból hármat már a szerdai bi­zottsági üléseken kezdemé­nyezni fognak a Fidesz-frakció tagjai - közölték tegnap a leg­nagyobb kormánypárt képvise­lői. A számvevőszéki bizott­ságban a Postabank állami tu­lajdonosi felelősségvállalásá­nak ügyét, az egészségügyi bi­zottságban az egészségbiztosí­tási önkormányzat járulékbe­fizetési nyilvántartási rendsze­rének vizsgálatát, az alkotmányügyi testületben pe­dig a pártok vagyongazdálko­dásának átvilágítását kezdemé­nyezik a honatyák. Az ügyész nem vizsgál. Az ügyészségnek ma nincs joga tényfeltáró vizsgálat lefolytatá­sára, és olyan tényeket sem is­mer, amelyek ilyet indokolná­nak - derül ki Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszlevelé­ből, amelyet Horn Gyulának, az MSZP volt elnökének küldött az úgynevezett adatgyűjtési ügy kapcsán. Előzetesben. Előzetes letar­tóztatásba helyezték kedden Rapcsák Annamária 31 éves pedagógust, aki Hajdúhadhá- zon múlt hét csütörtökön késsel több kisiskolást és felnőttet megsebesített. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság előre megfontoltan, több embe­ren elkövetett emberölés kísér­letének alapos gyanújával foly­tat vizsgálatot. A szurkáló pe­dagógus ügyvédje az intézke­dést megalapozatlannak és tör­vénysértőnek tartja. Választási együttműködés. A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz várhatóan szeptember végén írja alá az önkormányzati választásokra szóló együttmű­ködési megállapodást - közölte az MDF országos elnökségi ülése után Herényi Károly szó­vivő. A demokrata fórum 138 polgármesterjelöltét állít, ezen belül harmincat a tízezer lakos fölötti településeken. Globex-ügy Dorogon is. A Globex Befektetési Rt. a sop­roni mellett a dorogi önkor­mányzatnak is tartozik, mégpe­dig több mint 300 millió forint­tal. A Tiszta Közéletért elneve­zésű helyi választási szövetség ezért a helyi képviselőtestület­nek kezdeményezte közgyűlés összehívását. Keszi-találkozó. Találkozót tartanak a hét végén Dunake­szin azoknak a településeknek a küldöttei, amelyek nevében előfordul a keszi szó. A sor­rendben immáron 6. alkalom­mal megszervezett eseményre négy környező ország 31 tele­püléséről érkeznek. A találko­zónak két éve Budakeszi, ta­valy pedig a felvidéki Kurtake - szi volt a házigazdája. Lakásért életjáradék - kész a program Hazánkban egy 1996. évi felmérés szerint 160 ezer olyan het­ven év feletti nyugdíjas él, aki csak nagy nehézségek árán tudja fenntartani lakását. Nemrég írtunk arról, hogy a Magyar Fej­lesztési Bank kidolgoz egy olyan konstrukciót, amelynek révén a rászorulók életjáradékra válthatják öröklakásukat. Balogh Ivánt, a Magyar Köve­teléskezelési Rt. vezérigazgató­ját most megkérdeztük, hol tart ma a „lakásért életjáradék” program. Balogh Iván el­mondta: magával a programmal készen vannak, csak az üzleti számítások pontosítása van hátra. A Magyar Követeléske­zelési Rt. feladata csupán a program kidolgozása, a lebo­nyolítás a Magyar Fejlesztési Bankra vár, aminek története­sen új vezetése van. A két hete munkába állt vezérkar pedig egyelőre ismerkedik a részterü­letekkel. A most elkészült ter­vezet „munkaközi anyag”, de ha minden simán megy, három hét múlva megköthetik a bank­kal a szerződést - tájékoztatott a vezérigazgató. A tervezet kétféle szerződés­sel számol. Az egyik verzióban az alsó életkori határt 65 évben szabnák meg, míg a másikban csak a hetvenedik életévet be­töltőitekkel kötnének szerző­dést. Az utóbbi esetben lénye­gesen kevesebb emberről van szó, s kormánygarancia sem szükséges. A 65 éves korhatár esetén, mivel az élettartam hosszabb lenne, csak akkor tudnák az életjáradék-progra­mot működtetni, ha a kormány garanciát vállalna. Hiszen eb­ben az esetben - mivel külső forrásból kell finanszírozni a járadékokat - a kölcsön kamat- költségei olyan magasak lenné­nek, hogy nem jutna járadékra. A bank fogja majd eldönteni, hogy melyik verziót valósítják meg. A döntésről azonnal érte­sítik a közvéleményt - ígérte Balogh Iván - s elmondják, hol, s mikortól lehet jelentkezni. Nem köthető szerződés, ha az illető az előírtnál fiatalabb, vagy a lakásban él még valaki, vagy értéke nem éri el a 2,5 millió forintot. Ha minden fel­tétel megvan, a hivatalos ügyek elintézése után - nyomtatvány­kitöltés, értékbecslés stb. - fo­lyósítható az életjáradék. Attól függően, hogy életjára­déki vagy örökösödési szerző­désről van szó, a lakás értéké­nek 50-55 százalékát fizetnék vissza, a többit a lakásra, a rendszer működtetésére, illetve a kamatokra fordítanák. Örökö­södési szerződés esetén - ami­kor a tulajdonosi jog a nyugdí­jasé maradna - egy 4 milliós lakásért bruttó 20 ezer forint körüli járadékot tudnának ha­vonta folyósítani. Életjáradék- kötéskor - ekkor a lakás a bank tulajdonává válik - az összeg valamivel kisebb lenne. A Szonda Ipsos felmérése szerint 10 ezer ember kötne szívesen szerződést a Magyar Fejlesztési Bankkal. Azért csak vele, mert egyelőre ilyen lehe­tőséget mások nem kínálnak. Haszon Gyula Népszerűbbek a kisboltok Miközben az áruházak, hi­permarketek és szupermar­ketek aránya a bolthálóza­ton belül nem éri el a 10 szá­zalékot, addig a fogyasztási cikkek forgalmából 45 szá­zalékban részesednek. A GFK Hungária Piackutató Intézet a felmérést 2000 ház­tartásban végezte el, és ez reprezentálja az összes ma­gyar - 3,8 millió - háztartást. A 22 800, napi fogyasztási cikkeket árusító bolt mintegy 80 százaléka kis, önálló ke­reskedés vagy diszkont, ám rájuk a forgalomnak csupán a 37 százaléka jut. 1992-ben még a napi fo­gyasztási cikkeket árusító bol­tok 10 százaléka adta az ösz- szes forgalom 45 százalékát, ma már ehhez a körhöz tarto­zik a forgalom több mint 70 százaléka. A felmérésből kiderült az is, hogy a vevők legnagyobb mértékben - 59 százalékban - a kisebb vegyesboltokba jár­nak vásárolni, ám ezek az üz­letek a forgalomból ennél jó­val kisebb arányban része­sednek. Az alacsonyabb, havi 34 ezer forintnál kisebb nettó jövedelemmel rendelkező háztartások kevésbé, az 54 001 forint és a 82 000 fo­rint közötti jövedelműek vi­szont számukhoz képest na­gyobb arányban tartoznak a kisebb üzletek vevőköréhez. A szupermarketek külön­ben Budapesten népszerűb­bek, a Dunántúlon az átlagos­nál többen, míg az ország ke­leti felén jóval kevesebben vásárolnak ilyen üzletben.

Next

/
Thumbnails
Contents