Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-05 / 208. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. szeptember 5., szombat Rejtvény A megfejtés beküldendő a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra kéijük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: szeptember 18. Az augusztus 22-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Még mindig nem értem, hogy tudtál ilyen remek gólt fejelni". A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Lukács Sándor 7200. Dombóvár, IV. u. 34., Keiner Imréné 7211. Dalmand, Árpád u. 6., Fejős Szilvia 7173. Zomba, Hunyadi u. 10., Major Istvánná 7100. Szekszárd, Május 1. u. 1., Deák Ferenc 7054. Tengelic, Kossuth L. u. 95. MEGFELELŐ PUBLIUS SYRUS 1 MONDÁSA ► r ELLENÁLLÁS EGYSÉGE KETTŐSBETŰ 1 TITKON FIGYEL 1 BIBLIAI FÉRFINÉV 1 JÓ VÍZ 1 ELHAGYATOTT ~1 CSINÁL 1 NEMISÉG r NIGÉRIAI NÉP ELŐTAG: FÖLDKONJUNKTÚRA MUNKADARAB! TITKON TÁVOZIK NÉVELŐ KALCIUM NÉVELŐ ►t 2t * 1 I f Y Y Y mm 9 PÉKSÜTEMÉNY A MUTATÓSZÓ L ! TANINTÉZET, NÉP BÓDÉ ► ASZALÉK, TÁJ. ÜRES TEREM ! ► V" NÉMÁN ZÚZ ! ► HAJÍTÓ JUHOK ISTÁLLÓJA ► Y FOGA NAP ZENEI JELEK ► Y ZSINÓROS KABÁT HUZAL ► MAGAD TITKON MEGY l AZONOSAK • SZERELMI KÖLT MUZSAJ A KETTES A LUTRIN ► ♦ Y GLÉDA ► RÓMAI 500 ►Y SZEMÉLYE ► RÓMA KÖZEPE 1 DÍSZTEREM NÖVÉNYBEI tGYETEIM VEZETŐ ► I Y HORHOS ► MEREDEK VÍZPART ► ♦ ÜRES SOR 1 ►Y PESTI "O-í, ERDÉLYI FOLYÓ HINTVÉNVIRÁGHű L NAGY MÉRETŰ ♦ Néma NÉMA) ► DÉG^RÓV. "íSöT GUBÓI ► KELMÉT KÉSZÍT ►? — ITT LENT, NÉP. GÉPJÁRMŰ RÉSZE ÜTŐKÁRTYA TÖRÖK SÚLY LAJOS, BECÉZVE ► Y VÍZHOR- DÓ EDÉNY ► Y 3 ► __ Y Y MAGOT SZÓR DUNAKESZI RÉSZE NŐI NÉV L TACSKÓ BORZEB ► Y RÓMAI 55 ♦ SÚLYARÁNY, R ► PÓK HE N- 01 ► OUPLÁN OOOFÉLE TRÍCIUM, TANTÁL ÉS ÍGY TOVÁBB 0. B A. AUTÓS SZÁLLÓ ► I ODALESZ ► f Y DEKAGRAMM, R. ►Y FÉLÉV 1 RANGJELZŐ ELŐTAG ► TELEVÍZIÓ, RÓV. HÚROS FEGYVER r SORÁN, KÖZBEN KELET ► NYITOTT NYOMDAI BETŰHELY ► PIPAMÚZEUM HELYE AMPER ►Y Y SZEMÉLYE KÖTŐSZÖVET mm 'tTPT T : 1 Y NEM ÁLLÓ ► Y „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.” (Lukács 14.26) Ha egy misszionárius ezzel az evangéliumi idézettel indítaná igehirdetését a bennszülöttek között, aligha számíthatna tömött sorokra a keresztelőmedencénél. Meglehet, időnap előtt egy öblös kondérban nyerné el a vértanúság koronáját. Egy fanatikus terrorista viszont valószínűleg büszkén vésné géppisztolyába ezt a jelmondatot. Komolyra fordítva a szót: első olvasásra meghökkentő, talán egyenesen megdöbbentő; mindenesetre félreérthető Jézusnak imént idézett kemény kijelentése. Különösen, ha kiemeljük a szövegösszefüggésből, ha nem vesszük tekintetbe a nyelvet és a kultúrát, ahol ez a fogalmazás született, ha nem próbáljuk összhangba hozni Jézus Krisztus egész személyiségével és tanításával. Tragédiák forrásává válhat, hogyha csupán betű szerint, nem pedig a Lélekben megvilágosodva magyarázzuk. Évekkel ezelőtt kétségbeesett levelet kaptam egy nagymamától. A felnőttkor küszöbén álló unokája egyik napról a másikra fogta magát. összecsomagolt, otthagyta a szülői házat és beállt egy szektába. A szüleinek - akik a maguk módján megpróbáltak mindent megadni neki - hisztérikus hangnemben olvasta a fejükre a jól ismert bibliai szavakat: „Ha valaki nem gyűlöli apját, anyját ... nem lehet az én tanítványom.” Tényleg így gondolta volna Jézus? Valóban ,Jelki bunkót” akarna nyomni a fanatikus, szűk látókörű, családjukkal és a világgal meghasonlott emberek kezébe? Éket próbálna verni a szebbre, jobbra áhítozó, de helyüket, hivatásukat még nem lelő, lázadó kamaszok és egyre inkább elbizonytalanodó, sokszor talán bűntudattal küszködő szüleik közé? Hogy is van ez? A szeretet Jó hír Istene olykor gyűlöletre biztat? Miféle tudathasadásos állapotban kénytelen élni egy hívő keresztény? Hogy pontosabban értsük Jézus mondandóját, először is egy nyelvi kérdést kell tisztáznunk. A keleti ember nem fokozatokban gondolkodik, hanem élesen fogalmaz. Fehé- ren-feketén állítja egymás mellé a dolgokat, hogy a különbségek jobban előtűnjenek. Nem finomkodik afféle kifejezésekkel, hogy .jobban szeret” vagy „kevésbé”, helyette a szeret- gyűlöl ellentétpárral dolgozik. Teljesen jogos és indokolt tehát egyik-másik modem fordító kísérlete, amikor a félreértések elkerülése végett így próbálja visszaadni az eredeti gondolatot: „Ha valaki jobban szereti apját, anyját.. . int engem, nem lehet az én tanítványom. A megoldás kulcsa ugyanis: a fontossági sorrend. Az egész evangélium alaptanítása, legfőbb üzenete: Isten szeret bennünket! Hogy mennyire, arról hamarosan megrendítő példázatokat olvashatunk Lukács evangéliumában: az elveszett bárány, az elgurult drachma, majd a tékozló fiú visszafogadásának történetét. Mindezek arról biztosítanak minket: az Úrnak legfőbb szívügye a mi boldogságunk. A beszéd, a tanítás mellett Jézusnak egész élete, minden mozdulata ezt illusztrálja: gyöngéd és együttérző jósága, figyelmes szolgálatkészsége, végül mint hitelesítő pecsét: értünk vállalt szenvedése és kereszthalála. A boldogságot mindannyiunknak szeretettel fölkínálja, mégis sokan visszautasítják. Pedig hát mindannyian boldogok szeretnénk lenni, csak éppen nem a legjobb, nem a lege- gyenesebb utat választjuk a boldogság felé. Apró-cseprő örömeinket, ideiglenes érdekeinket előbb helyezzük az Isten ajándékának. Egyéni kis bálványainkat, szenvedélyeinket fontosabbnak tartjuk, mint az ő szeretetét. Dyenkor jó lenne emlékezetünkbe idézni az elásott kincsről szóló hasonlatot:„A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt és megvette azt a szántóföldet.” (Mt. 13.44). Aki egyszer fölfedezte élete legnagyobb kincsét, aki rátalált Isten szeretetének mindent fölülmúló ajándékára, aki ráérzett az igazi boldogság ízére, az már mindent csak ehhez viszonyít. Képes ideig- óráig mindenről lemondani, ha biztos abban, miért és kiért teszi. Vigyázat: így sem könnyű! Ma is kerülhetünk olyan helyzetek, olyan választások elé, amikor nagyon nehéz áldozatokat kell hozunk a helyes döntés érdekében. A lelki élet egyik mai mestere, Chiara Lubich úja: „Olyan családban élsz, ahol valaki a kereszténység ellen van? - Jézus azt akarja, hogy tégy róla tanúságot az életeddel, s a megfelelő pillanatban a szavaiddal is. Vállalva, hogy esetleg kinevetnek, megrágalmaznak. - Féljed azt kéri, hogy szakítsd meg a terhességedet? Istennek engedelmeskedj, és ne az embereknek! - Barátaid közül valaki rá akar venni, hogy elfogadj olyan pénzt, amely kétes eredetű? Maradj tisztességes ! .. .Ne félj! Ne féltsd az életedet: jobb elveszíteni az Istenért, mint meg nem találni soha többé. A másik Élet létezik! - Ne aggódj tieid miatt sem. Isten szereti őket! Egy nap - ha jobban tudod szeretni Jézus mindannyiuknál - ő maga lesz, aki megérinti.... őket.” Erről van szó. Ha az evangélium fényében élünk, az Isten- és emberszeretet koordináta- rendszerében minden elrendeződik, minden a helyére kerül. Kirsch János diakónus vnw VILLAMOSENERGIA-IPARI társasagok NYUGDÍJPÉNZTÁRA Az Ön nyugdíjpénztára A VIT Nyugdíjpénztár nyílt országos pénztár amely nem tartozik profitorientált biztosító vagy bank érdekkörébe, így egyetlen célja a pénztártagok érdekeinek szem előtt tartása, a pénztár minél olcsóbb működtetése. Az 1994-es megalakulás óta a pénztár dinamikusan fejlődött, így 1998. júniusára taglétszáma elérte a harminchatezer főt, vagyona meghaladta a 6 milliárd forintot, ezzel az ország legnagyobb vagyonú pénztára. Az 1997. november 5-i küldöttközgyűlés kötelező/magán pénztár alapítását határozta el, amely ugyancsak nyílt országos pénztár, vagyis bárki beléphet tagjaink sorába. LÉPJEN BE ÖN IS! Önkéntes pénztár Magánpénztár Tagdíjfelosztási arányok fedezeti működési likviditási fedezeti működési likviditási 96% 3% 1% 94% 5% 1% Taglétszám 36.000 fő 7.000 fő Belépési, nyilvántartási díj nincs. Belépési, nyilvántartási díj nincs. 1996- ban az egyéni számlák átlagállományára jóváírt hozam: 31-32 % nettó eszközértékre vetített hozam: 32,4 % 1997- ben az egyéni számlák átlagállományára jóváírt hozam: 24-25 % nettó eszközértékre vetített hozam: 26,68 % Információ, tanácsadás: 1011 Budapest, Iskola u. 13. Telefon: 201-5455/2158; 457-8200 Fax: 202-7649 VIT nyugdíjpénztár - Minden energiánkkal a Tagjainkért! Rejtett értékeink „Erzsébet, drága hölgy, királynők gyöngye” A Babits Emlékház mai látogatói akár maguk is meggyőződhetnek a költő Örökségem című versének valóságáról: „Harangjátékba kezd, ha lépsz a vén pohárszék,/ hol néhány csöpp szobor, üvegből a király/ s Erzsébet, drága hölgy, királynők gyöngye, áll”... Pedig talán éppen Babits Mihálynak lett volna oka némi gyerekes neheztelésre, hiszen a királynőként tisztelt, de valójában csak királyné halála - akarva-akaratlanul - kettétörte az induló poéta pályáját. Babitsnak ugyanis a Szekszárd Vidéke szeptember 3-i és a Tolnamegyei Közlöny szeptember 4-i számában jelent meg először nyomtatásban három versfordítása, s feltételezhetjük, hogy ennél többet is adott a szerkesztőnek, ám 1898. szeptember 10-én meggyilkolták Erzsébetet, ami lehetetlenné tette a fordítások további közlését. Egymást érték a megdöbbenést és fájdalmat tükröző vezércikkek, nekrológok, emlékköltemények, -misék és megemlékezések. Hetyey Sámuel pécsi püspök hívei fájdalmát hűen tükrözte, amikor körlevelében azt írta: „Az elköltözött hazafiúi reményeinknek és törekvéseinknek dajkája, ápolója, nemzeti életünknek és boldogságunknak anyja volt”. Megyénk látszólag csak vékony szálakkal kapcsolódott a magyarok ügyét pártoló királynéhoz, de például utolsó rendeletével, amely halála előtt éppen egy héttel kelt, 18 főrangú hölgyet nevezett ki udvarhölggyé, köztük a híres bibliofil gróf Apponyi Sándor feleségét, aki 1856. január 18- án Esterházy Alexandrinaként született, s aki félje halála után a többezer holdas len- gyeli birtokot teljes felszerelésével a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta az intézmény fenntartására és gyarapítására. Az országban számos szobor, emlékpark és intézmény tartotta fönn a királyné nevét. Szekszárdon az addigi Fazekas teret nevezték el róla. (A tér 1945-ben Felszabadulás tér lett, századunk kilencvenes éveiben pedig Luther Márton nevére keresztelték...) Több helyt ültettek emlékfákat is, a Jobbremetén lévők ápolásáról dr. Szabó Géza emlékezett meg szép cikkben 1992. április 19-én. Könnyen lehet azonban, hogy a Pál család által oly szeretettel gondozott tiszafáknak van egy másik története is. Érdemes tudnunk, hogy 1868. április 22-én - több, mint háromszáz évvel az utolsó hasonló esemény után - Erzsébet királyné leány- gyermeknek adott életet Budán. Mária Valéria számára megyénk szülötte, Balassa János tanácsára „már előre gondoskodott egészséges, fiatal szoptatós dajkáról, kinél a királyi pár akaratából ki vala kötve, hogy magyar legyen. Meg is találták az alkalmas dajkát Juhász Sámuelné, egy szép aszódi menyecske személyében”. Csakhogy akadt egy kis probléma: Juhászné- nak elment a teje, maradt tehát szárazdajka (régen ezt mondták a babysitter helyett!), vele kocsizott ki a cseperedő főhercegnő. Aki viszont szoptatta - s mellette a saját, 1868. március 27-én született fiát is -, nem más volt, mint Orbán Rozália, Szekszárd szülötte, akárcsak gyermeke. Róluk egyszer emlékezett meg a sajtó: 1878. október 6- án a fővárosi Vasárnapi Újság és a helybeli Tolnamegyei Közlöny egybehangzóan a következőket írta: „A királyné a napokban megengedte, hogy bemutassanak neki Szegzárdról egy kis árva fiút, Valéria hercegnő egykori dajkájának, Orbán Rózsának Lőrincz nevű fiát, ki a kis főhercegnővel egykorú. Anyja szerencsétlen esés következtében halt meg. A kis fiút öregszülője vezette a felséges asszonyhoz, ki megemlékezvén a gyermek anyjának negyedfélévi hű szolgálatáról, megajándékozta a fiúcskát s buzdítá nagyszüléjét, hogy nevelje gondosan, ő (a királyné) sem fog megfeledkezni az árváról. A kis fiú bátran felelgetett s csak a kis sze- recsen inastól ijedt meg, azt hívén, hogy ördög! „Ne félj! - bíztatá a királyné - ez is olyan gyermek, mint te, csakhogy fekete...” A helyi lap még hozzátette, hogy itthon „örömtől ragyogó szemmel beszélgeti élményeit s ijedségét” - Rusztemtől, a kis négertől. Mi lett a kisfiúval? Orbán Jánosként szülővárosában járta iskoláit, a katonaság után csendőr lett, a mille- nium évében nősült, 1907-ben nyugdíjazták, de a háború alatt újra dolgozott. Egykori birtokán pedig, amely Pál Lajos utódainak tulajdona, elültette maga is az emlékfákat s táblával is megjelölte a királynő nevét. Dr. Töttős Gábor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30.10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.