Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-05 / 208. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. szeptember 5., szombat Rejtvény A megfejtés beküldendő a Tol­nai Népújság szerkesztőségé­nek címére: 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A bo­rítékra, levelezőlapra kéijük, ír­ják rá: Rejtvény! Beküldési ha­táridő: szeptember 18. Az au­gusztus 22-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Még mindig nem értem, hogy tudtál ilyen remek gólt fe­jelni". A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Lukács Sándor 7200. Dombó­vár, IV. u. 34., Keiner Imréné 7211. Dalmand, Árpád u. 6., Fejős Szilvia 7173. Zomba, Hunyadi u. 10., Major Istvánná 7100. Szekszárd, Május 1. u. 1., Deák Ferenc 7054. Tengelic, Kossuth L. u. 95. MEGFELELŐ PUBLIUS SYRUS 1 MONDÁSA ► r ELLEN­ÁLLÁS EGYSÉGE KETTŐS­BETŰ 1 TITKON FIGYEL 1 BIBLIAI FÉRFINÉV 1 JÓ VÍZ 1 ELHA­GYATOTT ~1 CSINÁL 1 NEMISÉG r NIGÉRIAI NÉP ELŐTAG: FÖLD­KONJUNK­TÚRA MUNKA­DARAB! TITKON TÁVOZIK NÉVELŐ KALCIUM NÉVELŐ ►t 2­t * 1 I f Y Y Y mm 9 PÉKSÜ­TEMÉNY A MUTATÓ­SZÓ L ! TAN­INTÉZET, NÉP BÓDÉ ► ASZALÉK, TÁJ. ÜRES TEREM ! ► V" NÉMÁN ZÚZ ! ► HAJÍTÓ JUHOK ISTÁLLÓ­JA ► Y FOGA NAP ZENEI JELEK ► Y ZSINÓ­ROS KABÁT HUZAL ► MAGAD TITKON MEGY l AZONOSAK • SZEREL­MI KÖLT MUZSAJ A KETTES A LUTRIN ► ♦ Y GLÉDA ► RÓMAI 500 ►Y SZEMÉ­LYE ► RÓMA KÖZEPE 1 DÍSZ­TEREM NÖVÉNY­BEI tGYETEIM VEZETŐ ► I Y HORHOS ► MEREDEK VÍZPART ► ♦ ÜRES SOR 1 ►Y PESTI "O-í, ERDÉLYI FOLYÓ HINTVÉN­VIRÁG­Hű L NAGY MÉRETŰ ♦ Néma NÉMA) ► DÉG^RÓV. "íSöT GUBÓI ► KELMÉT KÉSZÍT ►? — ITT LENT, NÉP. GÉPJÁR­MŰ RÉSZE ÜTŐ­KÁRTYA TÖRÖK SÚLY LAJOS, BECÉZVE ► Y VÍZHOR- DÓ EDÉNY ► Y 3 ► __ Y Y MAGOT SZÓR DUNAKE­SZI RÉSZE NŐI NÉV L TACSKÓ BORZEB ► Y RÓMAI 55 ♦ SÚLY­ARÁNY, R ► PÓK HE N- 01 ► OUPLÁN OOOFÉLE TRÍCIUM, TANTÁL ÉS ÍGY TOVÁBB 0. B A. AUTÓS SZÁLLÓ ► I ODALESZ ► f Y DEKA­GRAMM, R. ►Y FÉLÉV 1 RANG­JELZŐ ELŐTAG ► TELEVÍ­ZIÓ, RÓV. HÚROS FEGYVER r SORÁN, KÖZBEN KELET ► NYITOTT NYOMDAI BETŰ­HELY ► PIPAMÚ­ZEUM HELYE AMPER ►Y Y SZEMÉ­LYE KÖTŐ­SZÖVET mm 'tTPT T : 1 Y NEM ÁLLÓ ► Y „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem le­het az én tanítványom.” (Lukács 14.26) Ha egy misszionárius ezzel az evangéliumi idézettel indítaná igehirdetését a bennszülöt­tek között, aligha számíthatna tömött sorokra a keresztelőmedencénél. Meglehet, időnap előtt egy öblös kondérban nyerné el a vérta­núság koronáját. Egy fanatikus terrorista vi­szont valószínűleg büszkén vésné géppiszto­lyába ezt a jelmondatot. Komolyra fordítva a szót: első olvasásra meghökkentő, talán egye­nesen megdöbbentő; mindenesetre félreért­hető Jézusnak imént idézett kemény kijelen­tése. Különösen, ha kiemeljük a szövegössze­függésből, ha nem vesszük tekintetbe a nyel­vet és a kultúrát, ahol ez a fogalmazás szüle­tett, ha nem próbáljuk összhangba hozni Jézus Krisztus egész személyiségével és tanításával. Tragédiák forrásává válhat, hogyha csupán betű szerint, nem pedig a Lélekben megvilá­gosodva magyarázzuk. Évekkel ezelőtt kétségbeesett levelet kap­tam egy nagymamától. A felnőttkor küszöbén álló unokája egyik napról a másikra fogta ma­gát. összecsomagolt, otthagyta a szülői házat és beállt egy szektába. A szüleinek - akik a maguk módján megpróbáltak mindent meg­adni neki - hisztérikus hangnemben olvasta a fejükre a jól ismert bibliai szavakat: „Ha va­laki nem gyűlöli apját, anyját ... nem lehet az én tanítványom.” Tényleg így gondolta volna Jézus? Valóban ,Jelki bunkót” akarna nyomni a fanatikus, szűk látókörű, családjuk­kal és a világgal meghasonlott emberek ke­zébe? Éket próbálna verni a szebbre, jobbra áhítozó, de helyüket, hivatásukat még nem lelő, lázadó kamaszok és egyre inkább elbi­zonytalanodó, sokszor talán bűntudattal küsz­ködő szüleik közé? Hogy is van ez? A szeretet Jó hír Istene olykor gyűlöletre biztat? Miféle tudat­hasadásos állapotban kénytelen élni egy hívő keresztény? Hogy pontosabban értsük Jézus mondan­dóját, először is egy nyelvi kérdést kell tisz­táznunk. A keleti ember nem fokozatokban gondolkodik, hanem élesen fogalmaz. Fehé- ren-feketén állítja egymás mellé a dolgokat, hogy a különbségek jobban előtűnjenek. Nem finomkodik afféle kifejezésekkel, hogy .job­ban szeret” vagy „kevésbé”, helyette a szeret- gyűlöl ellentétpárral dolgozik. Teljesen jogos és indokolt tehát egyik-másik modem fordító kísérlete, amikor a félreértések elkerülése vé­gett így próbálja visszaadni az eredeti gondo­latot: „Ha valaki jobban szereti apját, anyját.. . int engem, nem lehet az én tanítványom. A megoldás kulcsa ugyanis: a fontossági sorrend. Az egész evangélium alaptanítása, legfőbb üzenete: Isten szeret bennünket! Hogy mennyire, arról hamarosan megrendítő példázatokat olvashatunk Lukács evangéliu­mában: az elveszett bárány, az elgurult drachma, majd a tékozló fiú visszafogadásá­nak történetét. Mindezek arról biztosítanak minket: az Úrnak legfőbb szívügye a mi bol­dogságunk. A beszéd, a tanítás mellett Jézus­nak egész élete, minden mozdulata ezt illuszt­rálja: gyöngéd és együttérző jósága, figyel­mes szolgálatkészsége, végül mint hitelesítő pecsét: értünk vállalt szenvedése és keresztha­lála. A boldogságot mindannyiunknak szeretet­tel fölkínálja, mégis sokan visszautasítják. Pedig hát mindannyian boldogok szeretnénk lenni, csak éppen nem a legjobb, nem a lege- gyenesebb utat választjuk a boldogság felé. Apró-cseprő örömeinket, ideiglenes érdeke­inket előbb helyezzük az Isten ajándékának. Egyéni kis bálványainkat, szenvedélyeinket fontosabbnak tartjuk, mint az ő szeretetét. Dyenkor jó lenne emlékezetünkbe idézni az elásott kincsről szóló hasonlatot:„A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta min­denét, amije csak volt és megvette azt a szán­tóföldet.” (Mt. 13.44). Aki egyszer fölfedezte élete legnagyobb kincsét, aki rátalált Isten szeretetének mindent fölülmúló ajándékára, aki ráérzett az igazi boldogság ízére, az már mindent csak ehhez viszonyít. Képes ideig- óráig mindenről lemondani, ha biztos abban, miért és kiért teszi. Vigyázat: így sem könnyű! Ma is kerülhe­tünk olyan helyzetek, olyan választások elé, amikor nagyon nehéz áldozatokat kell hozunk a helyes döntés érdekében. A lelki élet egyik mai mestere, Chiara Lubich úja: „Olyan családban élsz, ahol valaki a ke­reszténység ellen van? - Jézus azt akarja, hogy tégy róla tanúságot az életeddel, s a megfelelő pillanatban a szavaiddal is. Vál­lalva, hogy esetleg kinevetnek, megrágal­maznak. - Féljed azt kéri, hogy szakítsd meg a terhességedet? Istennek engedelmeskedj, és ne az embereknek! - Barátaid közül valaki rá akar venni, hogy elfogadj olyan pénzt, amely kétes eredetű? Maradj tisztességes ! .. .Ne félj! Ne féltsd az életedet: jobb elveszíteni az Istenért, mint meg nem találni soha többé. A másik Élet létezik! - Ne aggódj tieid miatt sem. Isten szereti őket! Egy nap - ha jobban tudod szeretni Jézus mindannyiuknál - ő maga lesz, aki megérinti.... őket.” Erről van szó. Ha az evangélium fényében élünk, az Isten- és emberszeretet koordináta- rendszerében minden elrendeződik, minden a helyére kerül. Kirsch János diakónus vnw VILLAMOSENERGIA-IPARI társasagok NYUGDÍJPÉNZTÁRA Az Ön nyugdíjpénztára A VIT Nyugdíjpénztár nyílt országos pénztár amely nem tartozik profitorientált biztosító vagy bank érdekkörébe, így egyetlen célja a pénztártagok érdekeinek szem előtt tartása, a pénztár minél olcsóbb működtetése. Az 1994-es megalakulás óta a pénztár dinamikusan fejlődött, így 1998. júniusára taglétszáma elérte a harminchatezer főt, vagyona meghaladta a 6 milliárd forintot, ezzel az ország legnagyobb vagyonú pénztára. Az 1997. november 5-i küldöttközgyűlés kötelező/magán pénztár alapítását határozta el, amely ugyancsak nyílt országos pénztár, vagyis bárki beléphet tagjaink sorába. LÉPJEN BE ÖN IS! Önkéntes pénztár Magánpénztár Tagdíjfelosztási arányok fedezeti működési likviditási fedezeti működési likviditási 96% 3% 1% 94% 5% 1% Taglétszám 36.000 fő 7.000 fő Belépési, nyilvántartási díj nincs. Belépési, nyilvántartási díj nincs. 1996- ban az egyéni számlák átlagállományára jóváírt hozam: 31-32 % nettó eszközértékre vetített hozam: 32,4 % 1997- ben az egyéni számlák átlagállományára jóváírt hozam: 24-25 % nettó eszközértékre vetített hozam: 26,68 % Információ, tanácsadás: 1011 Budapest, Iskola u. 13. Telefon: 201-5455/2158; 457-8200 Fax: 202-7649 VIT nyugdíjpénztár - Minden energiánkkal a Tagjainkért! Rejtett értékeink „Erzsébet, drága hölgy, királynők gyöngye” A Babits Emlékház mai láto­gatói akár maguk is meggyő­ződhetnek a költő Örökségem című versének valóságáról: „Harangjátékba kezd, ha lépsz a vén pohárszék,/ hol néhány csöpp szobor, üvegből a ki­rály/ s Erzsébet, drága hölgy, királynők gyöngye, áll”... Pedig talán éppen Babits Mihálynak lett volna oka némi gyerekes neheztelésre, hiszen a királynőként tisztelt, de valójában csak királyné ha­lála - akarva-akaratlanul - kettétörte az induló poéta pá­lyáját. Babitsnak ugyanis a Szekszárd Vidéke szeptember 3-i és a Tolnamegyei Közlöny szeptember 4-i számában je­lent meg először nyomtatás­ban három versfordítása, s fel­tételezhetjük, hogy ennél töb­bet is adott a szerkesztőnek, ám 1898. szeptember 10-én meggyilkolták Erzsébetet, ami lehetetlenné tette a fordí­tások további közlését. Egy­mást érték a megdöbbenést és fájdalmat tükröző vezércik­kek, nekrológok, emlékköl­temények, -misék és megem­lékezések. Hetyey Sámuel pécsi püspök hívei fájdalmát hűen tükrözte, amikor körle­velében azt írta: „Az elköltö­zött hazafiúi reményeinknek és törekvéseinknek dajkája, ápolója, nemzeti életünknek és boldogságunknak anyja volt”. Megyénk látszólag csak vékony szálakkal kapcsoló­dott a magyarok ügyét pártoló királynéhoz, de például utolsó rendeletével, amely halála előtt éppen egy héttel kelt, 18 főrangú hölgyet nevezett ki udvarhölggyé, köztük a híres bibliofil gróf Apponyi Sándor feleségét, aki 1856. január 18- án Esterházy Alexandrinaként született, s aki félje halála után a többezer holdas len- gyeli birtokot teljes felszere­lésével a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta az intézmény fenntartására és gyarapítására. Az országban számos szo­bor, emlékpark és intézmény tartotta fönn a királyné nevét. Szekszárdon az addigi Faze­kas teret nevezték el róla. (A tér 1945-ben Felszabadulás tér lett, századunk kilencve­nes éveiben pedig Luther Márton nevére keresztelték...) Több helyt ültettek emlékfá­kat is, a Jobbremetén lévők ápolásáról dr. Szabó Géza emlékezett meg szép cikkben 1992. április 19-én. Könnyen lehet azonban, hogy a Pál csa­lád által oly szeretettel gon­dozott tiszafáknak van egy másik története is. Érdemes tudnunk, hogy 1868. április 22-én - több, mint háromszáz évvel az utolsó hasonló esemény után - Erzsébet királyné leány- gyermeknek adott életet Bu­dán. Mária Valéria számára megyénk szülötte, Balassa János tanácsára „már előre gondoskodott egészséges, fia­tal szoptatós dajkáról, kinél a királyi pár akaratából ki vala kötve, hogy magyar legyen. Meg is találták az alkalmas dajkát Juhász Sámuelné, egy szép aszódi menyecske sze­mélyében”. Csakhogy akadt egy kis probléma: Juhászné- nak elment a teje, maradt te­hát szárazdajka (régen ezt mondták a babysitter he­lyett!), vele kocsizott ki a cseperedő főhercegnő. Aki viszont szoptatta - s mellette a saját, 1868. március 27-én született fiát is -, nem más volt, mint Orbán Rozália, Szekszárd szülötte, akárcsak gyermeke. Róluk egyszer emlékezett meg a sajtó: 1878. október 6- án a fővárosi Vasárnapi Újság és a helybeli Tolnamegyei Közlöny egybehangzóan a következőket írta: „A ki­rályné a napokban megen­gedte, hogy bemutassanak neki Szegzárdról egy kis árva fiút, Valéria hercegnő egykori dajkájának, Orbán Rózsának Lőrincz nevű fiát, ki a kis fő­hercegnővel egykorú. Anyja szerencsétlen esés következ­tében halt meg. A kis fiút öregszülője vezette a felséges asszonyhoz, ki megemlékez­vén a gyermek anyjának ne­gyedfélévi hű szolgálatáról, megajándékozta a fiúcskát s buzdítá nagyszüléjét, hogy nevelje gondosan, ő (a ki­rályné) sem fog megfeled­kezni az árváról. A kis fiú bát­ran felelgetett s csak a kis sze- recsen inastól ijedt meg, azt hívén, hogy ördög! „Ne félj! - bíztatá a királyné - ez is olyan gyermek, mint te, csakhogy fekete...” A helyi lap még hozzátette, hogy itthon „örömtől ragyogó szemmel beszélgeti élményeit s ijedsé­gét” - Rusztemtől, a kis né­gertől. Mi lett a kisfiúval? Orbán Jánosként szülőváro­sában járta iskoláit, a katona­ság után csendőr lett, a mille- nium évében nősült, 1907-ben nyugdíjazták, de a háború alatt újra dolgozott. Egykori birtokán pedig, amely Pál La­jos utódainak tulajdona, elül­tette maga is az emlékfákat s táblával is megjelölte a ki­rálynő nevét. Dr. Töttős Gábor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30.10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisz­telet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents